Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2018. február 22. csütörtök

55.753 Ft-ért elmondják neked, hogy miért is ne tervezz lakóépületet

az előzmény egy tegnapi levélváltás a levelezőlistánkon:

  • 2017. január 1-jétől kötelező a tervezői felelősségbiztosítás az egyszerű bejelentés alá eső, akkor még 300 m2 alatti lakóépületeknél. Azóta megjelentek az első tipikus tervezői hibák, „biztosítási események”, ráadásul jellemzően pont az előre prognosztizálható rizikós területen, a helyi építési szabályok helytelen alkalmazása, valamint a tervezői művezetés körében. Az érintetteknek szembesülniük kell a már megkötött szerződéseik kikötéseivel, élesben derül ki, elegendő-e a jogszabályban előírt „fapados” biztosítás.” Erről van nektek valami bővebb ismeretetek?
  • – Hol jelent meg ez az írás?
  • – A kérdésedre a válasz 43.900 Ft+ áfa
  • ??

…, arról tartanak egy konferenciát, hogy mire figyeljen – egy alapjaiban elhibázott döntéssorozattal lehetetlen helyzetbe hozott – építész szakma.

Az építési jogot 2016.januárjában felborító új jogszabály máig ható hullámokat vetett és fog még vetni is, egészen addig, amíg valaki vissza nem vonja az egyszerű bejelentés mára kialakított intézményét. Azáltal, hogy egy építkezési módot kivontak az általános jogrendből és “nem hatósági eljárásnak” titulálták, annak a következményeit 2016. január elsején vélhetően a jogalkotók nem látták. Nem úgy az építész szakma, amelyik előre látta azt, ami mára bekövetkezett.

Az elmúlt 2 évben számos próbálkozás született, hogy hogyan fér bele a jogrendünkbe egy olyan eljárásrend, ahol a felmerülő problémát nem a szokásos elsőfokú, másodfokú hatóság kezeli, hanem kizárólag a bíróság. Hát sehogy.

Jelentem, nekem tavaly zárult le egy bírósági perem, ahol én voltam az alperes. 3 évig tartott és bár végig úgy véltem, hogy nekem van igazam, egy perben ezt korántsem olyan egyszerű bizonyítani. Szóval aki szerint a hatósági eljárások helyett megfelelő a bíróság is, annak szívből kívánom, hogy pereljék be, fizessen ki sok-sok százezret a zsebéből és legyen 3 évig bizonytalanságban.

Az “egyszerű bejelentés”nek csúfolt valamiből mára sikerült a lehető legbonyolultabb eljárásrendet kialakítani és hiába csűrik, csavarják, nem lehet beilleszteni a normál építési jogba. Ma sokan azt keresik, hogyan lehetne valami ügyeskedéssel az egyszerű bejelentést áttenni hagyományos engedélyezési eljárássá.

Nem csak itt a koos.hu-n, hanem sokan mások is időben jelezték, hogy a bevezetendő  tervezői felelősségbiztosítást pontosan azért tehették kötelezővé, mert feltételezhették, hogy ez az egyszerű bejelentéses tervezés számos esetben életveszélyes helyzetbe hozhat tervezőket.

A kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek

A helyzetet a MÉK egyik vezetője is előre látta:

“… Eltér István szerint érdekes próbapereket eredményezhetnek majd a 300 négyzetmétert nem meghaladó, engedély nélkül felépíthető családi házak – mármint azok, amelyek építtetője a rossz tervezés miatt fog kártérítési pert indítani az építész ellen, és nagy valószínűséggel meg is nyeri. Fontos tehát, hogy minden új tervezésre az építésznek legyen tervezői felelősségbiztosítása, amit egyébként már a jogszabályok is előírnak …

Igenám, csak hogy – a tavalyi felmérés szerint – a tervezők mindeddig csak akkor kötöttek tervezői felelősségbiztosítást, amikor ez pályázati vagy megrendelői feltétel volt. A teljes tervezői társadalomban meglehetősen elenyésző a tervezői hibából indított eljárások száma, biztosítási szakemberek szerint korábban max 10 db volt évente. Ergo ez nem indokolta az egészet. De sokkal beszédesebb az, hogy minderre csak az egyszerű bejelentéses tervezéseknél van szükség. 1000 szobás szálloda tervezésére, világörökségi területen, csúszásveszélyes helyszínen bezzeg nem kötelező.

És itt kanyarodunk vissza a bevezetőhöz. Ma ott tartunk, hogy 43.900 Ft+ 27% áfa = 55.753 Ft-ért elmondják nekünk, hogy mire is figyeljünk oda, hogy ne kerüljünk bíróság elé. Értik? 55.753 Ft-ért.

Tényleg ennyire hülyék vagyunk, így kollektíven, sok ezren, hogy szó nélkül hagyunk bármit is döntenek felettünk? És ne gondolják azt, hogy ez csak a tervezőkre vonatkozik.

  • sok építéshatóságon még ma sem tudják pontosan mi az egzakt eljárásrend a településképi rendeletekkel kapcsolatban
  • nem tudni, hogy mit tehet meg a főépítész és mit nem és ennek mik lehetnek a következményei
  • sokan még ma is abban a hitben élnek, hogy a TVR-ek nem vonatkoznak az egyszerű bejelentéses tervezésekre
  • nincsenek jogorvoslati lehetőségek, szinte csak a bíróság
  • amennyire jól működik az ÉTDR, – amit a tavalyi felmérés is visszaigazolt – annyira alkalmatlan az e-napló, hiszen akinek egyszerre, több évre elhúzódóan pl. több tucat e-naplója van, az képtelen ennyit állandóan figyelni, mert a rendszerből kifelejtették a legelemibb opciót, az értesítés lehetőségét, márpedig akkor miképpen értesülünk arról, ha egy hatóság bejegyzést eszközöl az e-naplónkban?
  • ne gondolja senki, hogy az építésfelügyeleteknél jobb a helyzet. Az építőipar elektronizációja, a hozzá illeszkedő jogszabályok és az építésfelügyelet szabályozott működése nagyon sokat tisztított az építőiparon. Minden szereplő tisztában volt azzal, hogy ellenőrizni fogják és hogy a jogszabályoktól való eltérés milyen következményekkel járhat. A lakóépületek ügyét kivették az építéshatóságok kezéből és rálőcsölték arra az építésfelügyeletre, amelyiket anno nem arra hoztak létre, hogy HÉSZ és TVR előírásokat értelmezzen, hanem hogy ellenőrizze a kivitelezést és a résztvevőket.
  • annak ellenére, hogy építéshatóságok kezéből kivették a lakóépületek ügyét, – sok esetben talán zsigerből is – sok tervező még mindig az építéshatósághoz fordul, ha tanácstalan. Én is így tettem számos esetben. Nagyon sok helyen megmaradtak a kapcsolatok és persze a segítőkészség is, de a legtöbbször az a beszélgetés vége, hogy ha biztosra akarunk menni, akkor kérjünk állásfoglalást az építésfelügyelettől. Igenám, de ilyen jogintézmény hivatalosan nincs és nem is kötelesek erre. Természetesen ott is lehetnek korábbról kialakult kapcsolatok és bizonyos esetekben megkapunk fontos információkat, de tessék mondani ezt tényleg végiggondolta valaki, hogy ezt miért így kell intézni?

Az építész társadalomnak ÁLLÍTÓLAG van egy érdekvédelemmel foglalkozó szervezete.

  • Nem nekik kellene kiállni és hangosan nemtetszést nyilvánítani?
  • Nem nekik kellene széles körben elmondani pl. egy kamarai hírlevélben, hogy melyek azok a területek, amire különösen oda kell figyelni, mert azt pl. előszeretettel ellenőrzik?
  • Nem kellene jogszabályváltozást sürgetni, hogy a mind rosszabb helyzet legalább enyhüljön?
  • Miért nem álltak ki az építésfelügyelettől felelős vezetők és mondták el, hogy mik az ellenőrzések célpontjai, mire fókuszálnak? Ez pontosan olyan, mint a traffipaxot előrejelző tábla vagy éppen alkalmazás. Mindkettő törvényes és a megelőzést szolgálja.
  • Miért kell ellenséggé tenni a szakma egyik részét?
  • Miért gondolja bárki is, hogy az elmúlt évek agyonmódosított építőipari jogszabályai koherensek, érthetőek és betarthatóak?
  • Miért kell azzal töltenünk az időnket, hogy különféle hatóságokkal, minisztériumi főosztályokkal kelljen leveleznünk és állásfoglalásukat kérni, mert rosszak, érthetetlenek, pontatlanok a jogszabályaink?
  • Miért előremutatóbb, bürokráciamentesebb, ha nem az építéshatóság ellenőriz és ha kell bírságol, hanem a polgármester, ami persze tisztán politikai pozició és nem szakmai ?

Miért hagyja bárki is, – aki döntési pozícióban van -, hogy a mind kiszolgáltatottabb helyzetünkkel visszaélve valaki 43.900 + 27% áfáért elmondja, hogy tulajdonképpen miért is vagyunk olyan hülyék, hogy még mindig tervezünk családi házakat? Ezt jobb helyen hullarablásnak hívják.

Van egy javaslatom: az egyszerű bejelentéshez ne is legyen kötelező a tervezés. Építhessen mindenki azt, amit akar és ahogy akar… 🙂  (Eddig is ez volt, legfeljebb kapcsolatok kellettek hozzá)

***

akit esetleg elkaptak és most éppen a biztosítási kötvényét kell böngésznie, az kérem írja meg az esetét, akár magán levélben, én közzéteszem anonim.

Hozzászólások (33): megnézem / hozzászólok

  • Anna

    2018. február 22. csütörtök - 12:31

    #117333

    Hibatlan, 10 pontos cikk, pontos helyzetertekeles (hogy a fene egye meg…).

  • Szabóbácsi

    2018. február 22. csütörtök - 13:22

    #117334

    Gyakorlatilag abba kellett hogy hagyjam a tervezést. Ilyen feltételek mellett nem vagyok hajlandó magamtól vágóhídra masírozni. Elvették a diplomámat, csak fizetem érte a marhadrága kamarai díjat és tavalytól már biztosítás is. Egy kedves ismerősnek kínlódom egy kis, egyszerű házzal, de másnak még sok pénzért sem.

    • volt építésügyes

      2018. február 22. csütörtök - 13:29

      #117338

      Isten hozott a klubban Szabóbácsi !!! 🙂 Dettó ! 🙂

  • Kovács Péter

    2018. február 22. csütörtök - 13:23

    #117335

    szintén 10 pont, ….szerintem sem képviseli hatékonyan a kamara a tervezők “érdekeit” de ne váljunk a
    politika eszközévé, várjuk meg Április 8-at és utána kezdenyezzünk támadást egy jól megfogalmazott
    igénnyel, aláírásgyűjtéssel, az talán sikerül mert eléggé birkanépségnek tűnnek a szakma gyakorlói !

  • volt építésügyes

    2018. február 22. csütörtök - 13:26

    #117337

    Érdekképviselet? Ugyan már !!! Pénztemető ! Mindenki f….k, félti a helyét, kerül amibe kerül! Köszönöm a helyzetértékelést ! Korrekt, 10/10 ! Vissza kéne menni azokhoz a jogszabályokhoz, amik még működtek… Mindig azt hittem, hogy ennél már csak jobb lehet, de nem ! Még mindig nem értünk le a legaljára ???

  • Kovács András

    2018. február 22. csütörtök - 14:44

    #117340

    A bejelentési kötelezettség csak az építtetőknek jelent annyi előnyt, hogy jó esetben a tervek elkészülte és feltöltése után 15 nap múlva elkezdhet építkezni. Nem kell megvárni az építési engedélyt és a jogerőt. A tervezőkre viszont aránytalanul nagy felelősséget toltak, ami a jogszabályok betanulása mellett még költséges is (tervezői felelősség biztosítás). Mi következik ebből? Amíg eddig csak ép. eng. terveket kellett készíteni és azt a hatóság engedélyezte (átvállalva a megfelelőség felelősségét) addig az építtető viszonylag olcsón megúszta a tervezést. Most kiviteli tervek + biztosítás + felelősség vállalás = jelentős tervezői díj emelkedés.

  • Tamás

    2018. február 22. csütörtök - 14:48

    #117341

    Teljesen egyetértek a cikkben leírtakkal.
    A jelenlegi rendszernek -sok más mellett- két elemi hibája van:
    – annak ellenére, hogy egyértelmű rendezési terv sztem. nem létezik, hivatalosan semmilyen hatósággal nem lehet egyeztetni.
    – Az érintetteknek, elsősorban a szomszédoknak nincsen előzetes beleszólási joga a folyamatba.
    Úgy gondolom, hogy fentiek teljesülése esetén már nyugodtabban alhatna építtető-építész egyaránt.
    Nem hinném, hogy az “egymillió peres ember országa” jó irány…

  • Üzemmérnök

    2018. február 22. csütörtök - 15:09

    #117343

    Nagyon jó a cikk.
    Az egyik kollégám már évekkel ezelőtt azt mondta, hogy az építész szakma megszűnt, átvették a helyünket a jogászok és “eljogosították”. Be kell látnom, igaza volt. Ma már nem az a lényeg, hogy milyen lesz a ház, hanem az, hogy megfelel-e a jogszabálynak. Ma már nem szabad tervezni, szabadon alkotni, hanem próbáld elkerülni a jogalkotók által kitett csapdákat. El van aknásítva az ország. Érdekvédelmi szervezet? Folyamatosan bombáz bennünket az elnökségi határozataival. Leírja, hogy “szakági tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában, 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.” Tehát a meghaladó. Ezt összevetem a Szabályzattal és nem stimmel. Az építésfelügyelő köti az ebet a karóhoz, hogy Ő szerinte nem a kamarai döntés alapján kell dolgoznom, hanem a Szabályzat szerint.
    Az Elnökség utasítja az építészt, hogy a kitűzési helyszínrajznál “A koordináta rendszer létrehozása a tervező feladata.” Mit mond az építésfelügyelő? Szabálytalan a kivitelezés, mivel a Szabályzat szerint, a kitűzési helyszínrajzot földmérőnek kell elkészíteni.
    Mi van? Szabálytalan a kivitelezés, mert a rendelet szerint csupán figyelembe veszem a Szabályzatot és a kamara elnökségi döntései szerint töltöm fel a “155-ös kiviteli dokumentációt” /utóbbit lásd a 21/2017. (07.07) sz. MÉK elnökségi határozat kiegészítése/.
    Azonban ezzel a javaslattal nem teljesen értek egyet:
    “Van egy javaslatom: az egyszerű bejelentéshez ne legyen kötelező a tervezés. Építhessen mindenki azt amit akar és ahogy akar. Eddig is ez volt, legfeljebb kapcsolatok kellettek hozzá.”
    Mitől lesz jobb, ha nem kell tervezőt fogadni a lakóépület építéséhez, átalakításához, bővítéséhez?
    Kiviteli tervre ne legyen szükség. Ezzel szemben 15 napon belül, az építéshatóság köteles legyen nyilatkozni (még a legkisebb építési munkáról is) a naplóba feltöltött adatok alapján, hogy az adatokban meghatározott építési tevékenység jogszabályba nem ütközik. Amennyiben a feltöltött dokumentumok alapján nyilatkozni nem tud, úgy szűk határidő megadása mellett hiánypótlásra, vagy személyes egyeztetésre kötelezze, és nyilatkozatának kiadásáig az építési munka végzését tiltsa meg.
    Az építésfelügyelet csak az építési folyamatot ellenőrizheti.

  • Németh László

    2018. február 22. csütörtök - 15:54

    #117345

    Azzal szerintem nem lenne baj, ha az építésfelügyelet építéshatósági szerepet kap, nyilván ehhez megfelelő létszámú szakemberek szükségesek. Mindig is szerencsésebb, ha a jogalkotói és jogalkalmazói szerepkörök nem egy helyen vannak. Az önkormányzat hozza a rendeleteket, az építésfelügyelet pedig ellenőrzi annak betartását. Az is fura helyzet, hogy az építéshatóság kimegy ellenőrizni pl. az építkezés megkezdését, s szabálytalanság esetén értesíti az építésfelügyeletet.
    Ha marad az egyszerű bejelentés, akkor olyan konzultációs lehetőséget kell biztosítani a tervezőnek – ez lehet az építésfelügyeletnél, önkormányzatnál -, mely köti a hatóságot a későbbiekben. A 15 napos “készenléti időben” pedig az építésfelügyeletnek legyen lehetősége a tervekre ránézni, ellenőrizni, intézkedni. Egyébként egyes felügyeletek ezt félig-meddig gyakorolják, köszönet érte! Lehet “nagykorúnak” tekinteni a tervezőt, de kisebb felelősséggel! Nagyobb gondot látok a kötelező tervezői művezetésnél, ez sokkal nagyobb felelősség, mind az sokan gondolják!

    • Németh László

      2018. február 22. csütörtök - 15:57

      #117346

      …mint azt sokan gondolják! (Bocs)

  • Enyedimre

    2018. február 23. péntek - 10:05

    #117362

    A Cikk hiánypótló és teljesen jogos. Köszönöm.
    01_NINCS LÉNYEGI INFÓ
    Egy kollégám több előadáson volt ahol próbálták megfejteni a 3 havonta változó jogszabályok sorát, kevés “fog és vidd” azonnal alkalmazható instant lényegi infóval…Azaz ha a jogszabály alapvetően értelmetlen és összefüggéstelen, akkor azt nehéz jól elmagyarázni. Mert nem is lehet.
    02_EGY JÖVŐ KÉP
    Eltudok képzelni egy olyan rendelet állományt, ami elsőre olyan logikus mint pl egy Google Gmail, egy Prezi…..ahol minden jó helyen van, minden kézre áll. Tudom lehet olyan törvényt alkotni ami 10 évre ki tud szolgálni minket, S akkor eljön az a pillanat hogy szakmáról lehet végre diskurálni.
    A betegség az egészben az hogy a HÁZAK szempontjából SEMMI nem változott. Ugyanúgy tégla/fa/beton/cserép…csak a körítés lett többszörösen megtekerve. De a Végtermék nem változott. NEM lettek jobbak- Miklós által jelzett engedélyezési terv szintű terveknek köszönhetően.
    Bevallom az ÉTDR bevezetése után közel 1 évvel én megszerettem azt a rendszert könnyű volt. ÉS ott először Közel voltunk egy mindenki számára megfelelő rendszerhez. Tetszett a Településképi vélemény intézménye is. Határozottan több lábon állt a dolog, masszívan Hatósági eljárás volt, pecséttel a terveken.
    A HOGYAN ÉRTELMEZZEM / TETSZIK /NEM TETSZIK ELV
    A Bejelentésköteles tervnél a Statikus, Gépész, Villamos tervezőkhöz felelősségéhez képest ami felelősségünk nagyobb.
    Miért ?? Mondhatnánk Ők is komoly műszaki dolgokban hoznak döntés.!!
    Ó igen. De.
    De nekünk NEM a műszaki dolgok döntéshozatalában van bajunk, hanem a sokféleképpen értelmezhető jogszabályok sokféle értelmezésével.
    S az 50,000,000.- Ft-os LIGÁ-ban játszunk. Letojom, ha egy gázkazánt rosszul teszek fel/tervezek . Holnap kifizetem annak az árát KPban. Minálunk a tévedés 10,000.000.-Ft-os lehet.
    – A ház tetszik majd a Polgármesternek vagy nem?
    – S ha más lesz a Polgármester akkor bünti ?
    – Főépítésznek tetszik ?
    – Ha más lesz a Főépítész, akkor bünti ?
    – Illeszkedik vagy kortárs ?
    – Kialakult vagy Bátor ?
    Szójátékok…de értsétek. S ez csak az Építészeknek dobbantja meg a szívét.
    KAMARA
    Hiszek benne hogy egyszer magára talál, de félek olyan a szervezet kialakítása, hogy önmaga szervezeti fenntartása köti le az erejét. Még. Tagdíjainkból több ügyvédiroda tudna minket hírlevelekkel/szerzősekkel/jegyzőkönyv sémákkal/műszaki leírás kiegészítésekkel kiszolgálni és ezt szeretném is megélni. De a lényeg. Elszomorít hogy ezen “előadásokat” pénzért szeretnék adni. Ezt a MÉK “Bejelentésköteles” mappájába kell feltenni, videóval stb.
    S lenne itt egy javaslatom. Kedves Előadók ! Tagdíjunk éves 10.000 Ftos emelésével közel 9,000 Tagnál…létrehozhatunk egy 90,000,000.- Ft os éves keretet, amiben csak csak nekünk dolgozna egy/több ügyvédiroda, szakértő ? Ezt a lehetőséget kérem megfontolni, mert ennek megvalósítása könnyű. Ekkor több időnk marad dolgozni, azaz ez nekünk többszörösen megtértül.
    TERVEZŐI MÜVEZETÉS
    Egy rövid sztori. Én beírtam egy helyen egy eltérést. (máshova tett emeleti falak. ) Másnap az összes FMV felmondott, a kivitelező elállt a szerződéstől. De a kérdés az volt. miért tértek el a tervtől. ÉS ha nem írom be, akkor az Ő hibájukból eredő kárt miért is én fizessek ? De Szilveszter jól mondta, Ha be írom, akkor feljelentem az egész építkezést ha nem….akkor a Tervező a hibás. Szép választás. Az ügy megoldódott természetesen, de ez amolyan erőpróba.

    Mindez egy távoli Galaxisban.

    im

  • ÉpítésÜgyi

    2018. február 23. péntek - 10:21

    #117363

    Tisztelt Tervezők! A helyi építési szabályzatok (elméletileg) elérhetők a http://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek linken. Azért elméletileg, mert sok esetben nem a legfrissebb, hatályos dokumentum van feltéve. Ha a területileg illetékes első fokú építésügyi hatóság (járásszékhely település önkormányzati jegyző) ügyintézője nem hajlandó a HÉSZ-ről felvilágosítást adni (vajon miért nem, többek között ezért is kapjuk az illetményünket?!), akkor bátran forduljatok az építés helyszíne szerinti település jegyzőjéhez. A jegyző ugyan nem szakember, tehát a helyi jogszabály építésügyi hatósági vonatkozású értelmezésében nem tud segíteni, de a törvényességért ő felel. A törvény pedig azt mondja:
    “2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
    51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.”
    A HÉSZ pedig, mint tudjuk, önkormányzati rendelet. Tehát a helyi építési szabályzat szövegét és mellékleteit (a szabályozási tervlapokat) az önkormányzat a hivatalos honlapján is köteles közzétenni, honlap hiányában is köteles azonban betekintést adni azokba.
    Sajnos, az “egyszerű” bejelentés intézményének bevezetése óta valóban kivették a tervellenőrzés lehetőségét a – területet jól ismerő – elsőfokú építésügyi hatóság kezéből, a kiemelt elsőfokú építésügyi hatóság (kormányhivatal járási hivatala építésügyi osztálya) ügyintézői pedig a csekély létszámukból fakadó túlterhelés és stressz miatt gyakran nem segítőkészek.
    Azért el kell mondanom azt is, hogy volt olyan tervező, akinek a kollégám elmondta, mi nem szabályos a bemutatott tervdokumentációban; ennek dacára aszerint épült meg a lakóház (amelyet a tervező úr kivitelezéssel foglalkozó cége épített meg). Most már a kiemelt elsőfok ügyintézőjén múlik, hogy lebontatja-e a házat (amelybe már be is költözött az építtető családja). Lehet tippelni…

    • volt építésügyes

      2018. február 23. péntek - 11:52

      #117366

      Kösz szépen a hasznos linket, lehet hogy egyszer majd hasznát veszem, persze nem egyszerű bejelentésnél…

    • Tóth Szilveszter

      2018. február 23. péntek - 13:06

      #117367

      persze, ez elméletben szép. a gyakorlatban már annak is örül az ember, ha van egységes rendeletben foglalt szabályzat. nemrég egy budapesti kerület TVR-ét sikerült SCANNELT formában felrakni. – véletlen se lehessen benne keresni.
      másik: sem az njt sem a honlap nem közhitelű, azaz a tervező lesz a felelős, ha hisz a honlapra feltett infonak, de a födémépítés közben kiderül, hogy – ja bocs – módosították azt a szabályt, csak nem tettük fel. – közhiteles, igazolt és főleg utólag igazolható módon kell hozzájutni egy hész-hez (és mostmár szab tervhez, takhoz tvr-hez stb…). Ez persze nem sokszor probléma, de azért létezik.

      építésügyes kolléga: nagyon jó, hogy segít, de ettől még ki a felelős, ha esetleg nem mond valamit jól? én láttam már tévedni helyi ügyintézőt a saját hészével kapcsolatban. Nem mellesleg nem az a munkaköre, hogy segítsen, őt ezért nem fizetik, tehát a munkaidejét lopjuk az államtól, másrészt olyan ügyek, amik meg rá vannak delegálva, nem haladnak. szóval jó fej, ha segít, de nem megoldás helyileg sem és országosan meg erre építeni pláne nem szabad egy rendszert.

      szóval egy rendszert az anomáliáknál kell megmérni és ez a bejelentősdi itt súlyosan elbukik.

  • Üzemmérnök

    2018. február 23. péntek - 10:25

    #117364

    “Több fórumon elhangzott már, hogy a tervező szakemberként végzi művezetését, tehát minden szak-kérdésben felelős lehet.” Ez a baj a fórumokkal, hogy valaki állít valamit, amit a másik már tényként elfogadva tovább ragoz. Szabályzat:
    “A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi…” Az ellenőrzés kizárólag a tervszerűségre vonatkozik. A megvalósított épületrészt veti össze a 155-ös kiviteli tervvel”. Ha készült 191-es szerinti kiviteli terv, akkor azzal. Az ellenőrzéséről eseti bejegyzést tesz. Nincs szabályozva, hogy a bejegyzésnek mit kell tartalmaznia. Megengedett, hogy azt írja le: a földmérő által elvégzett épületkitűzés ellenőrzésére sem jogosultsággal, sem eszközzel nem rendelkezik. De elegendő, ha annyit ír, hogy észrevétele nincs vagy hogy a jogosultságába tartozó körben tervtől való eltérést nem tapasztalt.
    “… sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.” Ennek megfelelően, az adott szakterületbe tartozó ellenőrzésre sincs jogosultsága.
    “Egy csomó mindenben az építész nem szakember. Ezt remélhetőleg a bíró majd érteni fogja.” A tervtől való eltérés megállapítását várja a jogszabály az építésztől. Azonban vizsgálni kell, hogy mi tartozik a tervtől való eltérésbe. Ha generál tervezés esetében bevont szakági tervezőket (építésznek építész a társtervezője) akkor az általuk készített terveknek való megfelelést is ellenőriznie kell. Az építészkamara által kiadott 21/2017. (07.07) Elnökségi határozata pontosítja a jogosultságokat. Rögzíti, hogy az építészeti szakágú műszaki ellenőr, aki az építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzésére jogosult, “Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció alapján végzett szakági munkákra nem vonatkozik.” Akkor ezen szakági munkák ellenőrzésére még két műszaki ellenőrt kell alkalmazni. Ez nem lehet máshogyan értelmezni, magyarázni.
    Ezek alapján a tervezői művezetés területe és felelőssége is nagyon pontosan behatárolt. Tehát, szakági tervek és szakági tervezők esetén is kötelező az adott szakág tervezőjének a tervezői művezetése.
    Az épület kitűzéséért a kitűzést végző földmérő a felelős. Munkáját csakis ugyanilyen jogosultsággal rendelkező szakember ellenőrizheti. Az azonban kérdés, hogy a kitűzési pontok alapásáskori “elvesztése” után, a felmenő falak terv szerinti helyzetének ellenőrzését a tervezői művezető végzi. De mihez képest? Beírhatom, hogy a kitűzési pontok hiánya miatt, a tervszerűség nem ellenőrizhető? Vagy ezzel elindítok egy építésfelügyeleti eljárást?

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább