Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2018. február 27. kedd

TAK és TVR | megfeledkeztek a 2021-ben életbe lépő energetikai előírásokról

Számos TAK és TVR áttanulmányozása után arra jutottam, hogy amennyire üdvözlendő, hogy az épülethomlokzatokra és tetőkre kerülő épületgépészeti berendezéseket szabályozni próbálják, annyira elszomorító, hogy közben elfeledkeztek arról, hogy 2021. január 1-től átalakítás és új épület már csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt, ha a energia minimum 25%-át megújuló energiával tudja biztosítani (pl. napelem, vagy más…)

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az alábbiakat írja elő:

V. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya

1. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épületeknél minimálisan alkalmazandó megújuló részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2-évet.

Nézzük meg a TVR-ek ide vonatkozó rendelkezései hogyan is szabályozzák a napelemek, napkollektorok elhelyezését:

példa1

A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:

a) a berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez nem igazodó módon nem helyezhető el,

b) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,

c) síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

d) síktáblás napelemek, napkollektorok magastetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhetők el, és a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.

példa 2:

NAPELEM, NAPKOLLEKTOR ELHELYEZÉSE Az újonnan elhelyezésre kerülő napelemek és / vagy napkollektorok összes felületének nagysága maximálisan az érintett tetőfelület felét foglalja el. Elrendezését tekintve egyenletes, szimmetrikus kiosztás alkalmazása javasolt. A napelemek és / vagy napkollektorok felületarányának jelentős eltérése az előirányzott 1:2 értéktől, vagyis a teljes tetőfelületen való alkalmazás, továbbá a rendezetlen elhelyezés és a tetőfelületből való aránytalanul nagy mértékű kiemelés vagy dőlésszög kibillentés nem elfogadható.

példa 3

Napkollektor utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

példa 4

(4) Településképi szempontból meghatározó területen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

vagyis pl. egy K-Ny-i tájolású utca Délre néző, utcai tetőfelületére, számos településen nem vagy csak erős korlátokkal lehet majd elhelyezni napelemet.

A napelem, mint azt tudjuk, nem olyan berendezés, amit csak fel kell tenni valahová, mint egy klíma kültéri egységet. A napelem működéséhez nap kell, ebből következően megfelelően tájolt tetőfelület. Ráadásul ez nem egy építészeti eszköz, amit kedvünkre szabunk át, hanem az energetikai számítások miatt ez méretezni kell. 

Ezek szerint, ha valahol korlátozzák az utcafronti tetőre kerülő napelemeket, akkor majd aközül kell választanunk, hogy esetleg nem lesz megfelelő energia tanúsítványunk vagy lesz, de akkor vállalnunk kell egy településképi kötelezés bírságát?

Tudom, hogy a napelemen kívül van még más megújuló is, de a napelem a legkézenfekvőbb.

Tessék mondani, végiggondolta ezt valaki?

fotó: napelemek.org oldalról

Értem én és el is fogadom, hogy nem lehet alárendelni mindent az energiahatékonyságnak, de valamilyen középutat érdemes volna megcélozni, már helyi rendelet szintjén is.

 

településképi rendelettel kapcsolatos írásaink

 

Hozzászólások (16): megnézem / hozzászólok

  • Dani

    2018. február 27. kedd - 10:08

    #117404

    És ha napelemes tetőcserepet rakok, akkor mi van? A fenti idézetek nagy része értelmezhetetlen ebből a szempontból…

  • István

    2018. február 27. kedd - 15:52

    #117408

    Miklós, ezt szimplán nem gondolták végig, ilyen egyszerű. Akik a fenti szabályozásokon dolgoztak, egyáltalán nem kerültek – szakmai – kapcsolatba azokkal, akik az energetika területén dolgoznak. A közszférában sajnos még eléggé jellemző, hogy silókban (osztályok, főosztályok, intézetek, igazgatóságok, stb. stb.) gondolkodnak, de ezt valószínűleg nem kell bemutatnom.
    Nagyon elszomorító.

  • Pető János

    2018. február 27. kedd - 16:10

    #117409

    Köszönjük Miklós felvetését, ez valóban probléma lehet.
    Persze az tény, hogy a tetőn lévő napelemek vagy kollektorok igen randák tudnak lenni.

    • kritizator

      2018. március 1. csütörtök - 11:43

      #117421

      már mért lenne ronda egy napelem a tetőn?

      a napkollektor esetleg, bár …

      • Tóth Szilveszter

        2018. március 1. csütörtök - 12:48

        #117422

        miért lenne bármi is ronda, ha van aki szépnek megtervezi és valaki más szépen meg építi?

  • Szabóbácsi

    2018. február 27. kedd - 16:17

    #117410

    A hőszivattyú is igazából ide tartozik, mert a 2-3-4-es COP értékkel az egységnyi bevitt energiát a területen keletkező megújuló többletenergiával egészíti ki. (a lehűlt levegő helyett melegebb áramlik) Ráadásul 25% helyett 100-400% A 80-90%-os hatásfokú hővisszanyerős szellőztetés is szerintem beszámítható. Vagy tévedek? Ennyire erőltetni a kompresszoros fűtést az túlzás, mert nem minden terület alkalmas ilyen jellegű berendezések elhelyezésére. A gáz és szilárd fűtés kivégzésének is megfelel.

  • Karcsi

    2018. február 27. kedd - 16:34

    #117411

    Gyerekek!
    Tegyünk már egy korlátot a ló egyik oldalára!
    Ha nem tesszük meg, akkor biztosan nem tudunk rendesen felülni és fennmaradni rajta.
    Lehet, hogy vissza kell kanyarodnunk őseink építészeti stílusához és gondolkodás módjához?!

    • Tóth Szilveszter

      2018. február 27. kedd - 19:28

      #117414

      Már csak az a kérdés, hogy kik az őseink? Mert nyilván nem a vályogfalakra gondolsz, hiszen az csak egy újkori labanc elhajlás. Viszont gond, hogy Ulánbátorban komoly probléma, hogy sokan laknak jurtában és “fűtik a telet” a nemezszőnyegen keresztül.
      Ugorjunk még régebbre! csak az a baj, hogy az ősmagyar sumerek nyilván nem erre az éghajlatra teremtettek maguknak építészetet 🙂

    • Czirfusz László

      2018. február 27. kedd - 21:41

      #117415

      Korlátokat éppenséggel raktak fel, de nem oda és nem olyanokat, amilyeneket kellett volna. Hozzá nem értők mondták meg, mi legyen a szabály.
      Ezt az őseink építészeti stílusához és gondolkodás módjához való visszakanyarodást nem egészen értem. Ha a józan észre, praktikumra és arányérzékre, szépérzékre, valamint hozzáértésre utal, rendben van. De ahhoz persze nem kell az ősökhöz fordulni, ma is létezik. Vagy másra gondolt?

  • Kelemen Zsolt

    2018. február 27. kedd - 16:55

    #117412
  • Burjan Robert

    2018. március 2. péntek - 19:04

    #117424

    ok, ha az utca deli iranyba van, a napelemeket az eszaki oldalra fogjuk felszerelni. aztan maj imadkozunk a hatasfokert.

  • ekogreg

    2018. március 27. kedd - 15:45

    #117605

    Amikor ilyet olvasok a TAK-ban, akkor azt hogy kell értenem?

    “46. §
    (1) Az épületek közterület felé néző, földszintes szárnyán, a 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű
    tetőfelületen napelem, napkollektor elhelyezhető.
    (2) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan
    úgy kell elhelyezni, hogy
    a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
    b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,
    c) elrendezésük, széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok
    osztásrendszeréhez,
    d) legfeljebb az adott tetőfelület tetőablakok és tetőfelépítmények területe nélkül számított 75%-át
    fedhetik le.
    (3) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe
    lefedhető
    (4) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete
    táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.
    (5) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.”

    https://uj.kispest.hu/images/fajlok/rendeletek/2017_34_telepuleskep_vedelmerol_rendelet_20171212_20180101_napt%C3%B3l_hat%C3%A1lyos.pdf

    Itt arra gondolhatott a jogalkotó, hogy a kétszintes házakra ne kerülhessen napelem semmilyen módon? Mert ha jól értelmezem az első bekezdést, akkor ott az van kikötve, hogy csak az egyszintesre helyezhető el a napelem.

  • zimmermann

    2018. március 29. csütörtök - 22:24

    #117626

    a TAK nem is fontos 🙂
    A TKR-ben is benne van ?

  • Zolibá'

    2018. május 30. szerda - 16:52

    #118005

    Sziasztok!
    Bár nem napelem, de hasonló. Szomszédom bebacott a konyhaablakomba egy parabolát, 90%-a az ablakom előtt van, kb. 120 centire. Másfél évig jó volt neki az erkély másik oldalán, most hirtelen zavarja őt a kilátásban. Azt mondta, nem szereli le, “jóvanazúgy”. Most meg engem zavar :). Mielőtt leflexszelem, hol tudják megmondani a tutit? Polgiban? Kép: http://keptarhely.eu/view.php?file=20180530v00ovgozj.jpeg

  • Nagy Imre

    2018. június 1. péntek - 17:08

    #118018

    Ha a TKR-ben a napelem elhelyezés tiltott vagy korlátozott helyi védettségű épületen, v. műemléken (!), annak környezetében – az jogos.
    Ha a TKR-ben a napelem elhelyezés korlátozott az örökségvédelmi szempontból kiemelt településrészen – az jogos lehet.
    Ha a TKR-ben bármi egyéb településrészen a napelem elhelyezés korlátozott – az a bicikli túltolása.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

ZÖLD
Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány

Pár hónapja felindultan keresett meg egy építtetőm, aki az elkészült házára most készíttetett energia tanúsítvány és az eredmény C besorolású lett. Mindez azért érdekes, mert egy kvázi passzívházat terveztünk neki megfelelő vastagságú hőszigetelésekkel, nyílászárókkal, hőhídmentes csomópontokkal, megfelelő gépészettel. Anno be is mutattam itt a házat a koos.hu-n is Családi ház Gödöllőre Kézhez véve a tanúsítványt, […]

Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány
2018. február 1. csütörtök
ÉPÍTÉSI JOG
TAK és TVR | Mire való a helyi Településképvédelmi Rendelet (TVR)?

A témában korábban írt cikkünket, mely a TAK-tól  (Településképi Arculati Kézikönyvről) íródott itt találják. TAK és TVR | Mire való a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK)? A most bemutatandó TVR csak akkor készíthető el, ha már létezik elfogadott TAK, mert az önkormányzati rendelet ezen alapul. Míg azonban a TAK elsősorban egy ajánlás, tájékoztató, képeskönyv, épített örökségi […]

TAK és TVR | Mire való a helyi Településképvédelmi Rendelet (TVR)?
2018. január 31. szerda

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább