Regisztráció/Belépés

további cikkek

Cser Eszter
2018. május 21. hétfő

A kötelező tervezői művezetés kérdései

Azon kívül, hogy a sok tervezési munka mellett a kötelező tervezői művezetés egy nyűg számomra, nagyon sok szakmai, etikai, kamarai etikai, emberségi kérdést és kétséget vet fel a gyakorlatban.

Az eddigi tervezői művezetéseim során pár kérdés/kétség felmerült bennem, melynek kapcsán szívesen meghallgatnám a kollégák véleményét/gyakorlatát.

  1. eset: Meglévő lakóépület bővítése 1 db szobával.

A tervezői művezetés keretén belül megnéztem az alapozást, a födémet és a tetőt, megállapítottam, hogy a méretek egyeznek a tervben szereplő mérettel, és a kivitelező jól oldotta meg a feladatát. Mit nézzek még meg háromszor? Minek menjek ki még háromszor? A fölösleges kimenetelekért számoljak fel díjat? (nincs képem hozzá!)

Valljuk be az igazat egy ekkora munkához két tervezői művezetés is bőven elég (ahhoz, hogy megállapítsa a méretegyezést a tervvel még egy alkalom is elég lenne), de legfőképpen egy jó felelős műszaki vezető is elég, felesleges a tervezőnek szaladgálni.

Vagy tegyem azt, amit sokan javasolnak, csak papíron megyek ki hatszor?

  1. eset: Két lakásos lakóépület építése.

Már a födémet készítik, mikor az építésfelügyelet jelzi, hogy nincs fent tervezői művezetési szerződés és e nélkül nem lehet építkezni az egyszerű bejelentésnél. Nekem, mint tervezőnek senki sem szólt, hogy elkezdték. Kimegyek, megmérem az épületet, az egyik része jelentősen eltér a tervektől (elmérték, így alakult?!?), 10-15-20 cm eltérések is vannak helyenként. Még jó, hogy az egyik oldali oldalkert nagyságát sikerült megtartani, így az épület továbbra is szabályos helyen van, csak kicsit változott a tömege.

A kivitelező és az építtető szerint be kell adni egy módosítást és kész. Lesz, ami lesz, vagy észreveszik, vagy nem (inkább nem, mert kevés a munkaerő).

A jogszabály szerint nekem, mint tervezői művezetőnek azonnal be kellene jelentenem a változást, de akkor az építkezést leállítják, fennmaradásira kötelezést adnak ki, fennmaradási tervet kell készíteni, településképit kérni a főépítésztől, fennmaradási eljárást lefolytatni az illetékes hatóságnál, jogerőre emelkedik, bírság lesz. Kb 3 hónapig nem lehet építkezni.

A módosítással olyanért vállalok be kockázatot saját magamnak, amit nem én csináltam, a bejelentéssel/feljelentéssel lelkiismeretemmel kell elszámolnom (még ha az építtetők saját magunknak okozták a bajt).

  1. eset: lakóépület építése statikai tervtől eltérően:

A statikai kiviteli terv alapján egy 25 cm széles 50 cm magas felül borda került volna elhelyezésre, mely a garázs feletti emeleti főfalat támasztotta volna alá, mely a födémmel egybebetonozva került volna kialakításra.

Kivitelezés során a garázs feletti födém a vasbeton borda nélkül került megépítésre. A födémet betonozták. A födém betonozását követően készítettek a födém fölé egy kiváltó gerendát, melyet a födémre terheltek rá, melynek méretei 0,30*0,20 m.

A kiváltó gerenda, az emeleti főfal és a tető, így a béléstestre és a teljes födémre terhel.

Másik részen az előre gyártott gerenda tengelye megfordult, fesztáv növekedett.

Statikus kollégát valószínűleg kicsit megvezették, kiad egy olyan nyilatkozatot, hogy ez így megfelelő (számítás nincs, nyilatkozat 3 sor).

Felelős műszaki vezető csak nevével van ott, még sosem járt az építkezésen.

Véleményem és tapasztalataim alapján ez így nem megfelelő (párom statikusként is dolgozik, neki még ekkora gerenda nem felelt meg erre a teherre, és fesztávra).

Erősködjek vagy hagyjam a fenébe, mert hiszen a kivitelező statikusa lenyilatkozta, hogy ez így jó?

Egyáltalán szakmailag van jogom beleszólni ebbe?

Emberileg, mint sok-sok éve tervezőként és felelős műszaki vezetőként dolgozó ember nem hagyhatom szó nélkül a szerintem nem megfelelő kialakítást, annál is inkább mivel az építtetők is ezt várják el tőlem. Na de szakmailag? Hiszen nem vagyok statikus!

Elolvastam a kamara ide vonatkozó szabályzatát:

5.3 Tervezői művezető intézkedései

Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése.

Tervezői művezető a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést köteles – felelősséggel – az e-építési naplóban rögzíteni. A bejegyzést a tapasztaltakat követően 24 órán belül köteles megtenni.

Tervező művezető a kivitelezést lezáró utolsó művezetése során köteles minden, a végleges (minden esetleges közbenső módosítást is tartalmazó) kivitelezési tervtől való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési napló lezáró nyilatkozatában rögzíteni, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte és a kivitelezés további folyamatában nem kerültek kijavításra.

Tervezői művezető, ha művezetése során a kivitelezési tervtől eltérő, emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal és azt a figyelmeztetése ellenére sem szűntetik meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni.

A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.

Mit is jelent a kivitelezési dokumentációtól eltérő kifejezés?:

155/2016 (VI.13) Korm rend.

4§ (2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás

  1. a) az épület alaprajzi méretét,
  2. b) az épület beépítési magasságát,
  3. c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
  4. d) az épület telken belüli elhelyezkedését érinti.

Ebben szó sincs a tartószerkezeti rendszer megváltoztatásáról, vagy a tartószerkezet változásáról! Akkor ez most eltérés vagy nem?

  1. eset: Kész az épület, elfelejtettek szólni, hogy építkeznek.

Nem volt tervezői művezetés, használatit szeretnének, pótolni kellene a tervezői művezetéseket.

Az enaplóba tervezői művezetés pótlására utólag nincs lehetőség. Felajánlottam, hogy kimegyek, lemérem az épületet, ha megfelel a terveknek teszek egy bejegyzést, hogy a tervek szerint épült. De ez csak egy bejegyzés. Mi legyen a többi öttel?

  1. eset: Redőny beépítése nem megfelelő.

Az épület épül a tervnek megfelelően, de a redőnyök beépítése nem megfelelő, kevés a monolit vasbeton áthidaló előtti hőszigetelés (3 cm), így hőhíd fog keletkezni.

Jelzem a kivitelező felé, aki tájékoztat arról, hogy nekem ehhez semmi közöm (’tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi’), nem vagyok felelős műszaki vezető, és nem vagyok műszaki ellenőr sem.

Jelzem a két kollégának az észrevételemet. Válasz: így szoktuk csinálni, eddig jó volt így is.

Az építtető azt várja el, hogy ha kimegyek az építkezésre, mint építészmérnök (és fizet érte), akkor vegyem észre és szóljak, ha valami nem megfelelő, ha valami hibásat látok.

Szólok, jelzem, de minek.

A kivitelezőt nem érdekli, az építtető nem mer szólni, mert otthagyja a kivitelező, felelős műszaki vezető örül ha, a szerkezet rendben van (ha egyáltalán van rendes kijáró felelős műszaki vezető), műszaki ellenőr nem kíván konfrontálódni.

Úgy érzem kicsit túl sok az elvárás:

Egyik oldalról az építtetők:

– ellenőrizzem és szóljak, ha valami nem jó, de úgy hogy ne sértődjön meg a kivitelező

– ne szóljak, ha valamit elmértek, vagy kihagytak, mert nem akarják, hogy megálljon a kivitelezés/bírság legyen vagy otthagyja őket a kivitelező

– legyek kint 6 alkalommal, de nem szól senki hol tart az építkezés, vagy egyáltalán, hogy elkezdődött az építkezés.

Másik oldalról a kivitelezők:

  • minek szólok a kivitelezési folyamatok hiányosságáért, kivitelezési hibákért, hiszen csak tervezői művezető vagyok.
  • Pár centi belefér a méreteltérésbe, ne parázzak állandóan
  • 10-20 cm nem a világ miért nem merem felvállalni a módosítás benyújtását?

Harmadik oldalról az építésfelügyelet:

  • Hol a tervezői művezetői szerződés?
  • 6 alkalom tervezői művezetés, melyen ellenőrizzem, hogy a tervek szerint folyik az építkezés (vagyis az építésfelügyelet munkáját végezzem el)

Építész kamara:

  • -’A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is. Munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építész közösség értékmérője.’

-???

 

Hozzászólások (20): megnézem / hozzászólok

  • Németh László

    2018. május 21. hétfő - 13:46

    #117936

    Véleményem szerint mind az egyszerű bejelentés, mind a kötelező tervezői művezetés “intézményét” újra kellene gondolni!

    • Kelemen Zsolt

      2018. május 23. szerda - 09:04

      #117968

      Kedves László!
      Ezt jó lenne jelezni a MÉK felé is. Te mint a Fejér megyei kamara elnöke nagyobb súllyal tudnál tenni az ügy érdekében. Hátha történik előrelépés.

      Üzemmérnök Kolléga!
      A szerződést szerintem sem kell feltölteni e naplóba. Az első alkalommal megtett 5x bejegyzés jó ötlet, nem kifogásolható!

      Tervezői művezetés előtt én mindig felhívom az ügyfél érdekét, hogy ellenérdekűvé válok vele szemben, kell-e ez neki továbbra is. Általában nem…

  • bélabácsi

    2018. május 21. hétfő - 18:41

    #117937

    Gáz, hogy a jogszabály más munkájának elvégzését kéri számon a tervezőtől (épfelyügy…stb.).
    Már én sem szívesen vállalok ilyen munkát. Sokkal bonyolultabb az “egyszerű”, mint az engedélyeztetés. Még lehet olcsóbb is a beruházónak.

    Szerintem a kamarát (az illetékes tisztviselőket) kéne elmarasztalni, hogy nem tölti be funkcióját és nem a szakmai (valós) érdekeket képviseli, nem tesz lépéseket a tagjai védelmében, érdekében.

    Akár például a jogszabályok megfelelő alakításában, lobbizásban.
    Akár egy kedvezményes, tagdíjba beépített felelősségbiztosítás elérhetővé tételében. Itt egy alap biztosításra gondolok és esetleg többlet díjért a kamarai tag kérhetne nagyobb biztosítást. Ezt lehetne a kamarán keresztül, aki a több ezer tag miatt, sokkal kedvezőbb éves díjat tudna kieszközölni…
    …de ezeket a kamara nem teszi.
    A szerzői jogok tisztább és gyakorlatiasabb szabályozását elérhetnék, mint például a hozzájárulás maximális mértékét szabályozhatnák. Egyesek sajnos visszaélnek és nem élnek a törvény adta lehetőséggel.
    Megfelelő tájékoztatás a tagok, építtetők és közreműködők számára.
    Friss és valós, piaci tervezési díj kalkulátor.

    Miért nem teszi ezt a kamara? Valószínű azt ott ülő embereknek nem áll érdekében. Más okot nem látok.

  • Cser Eszter

    2018. május 22. kedd - 07:48

    #117940

    Sajnos, nagyon sok esetben nem kerülhető ki az egyszerű bejelentés. Másik sajnos, hogy nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy az egyszerű bejelentésen nem kívánnak változtatni (az most mellékes, hogy a kamara mennyire játszik ebben közre, vagy mit tesz illetve mit nem tesz a változtatás érdekében).
    Mivel ebben a jogszabályi helyzetben kell ill. kellene legjobb tudásunk, és szakmai hozzáértésünk szerint dolgozni, jó lenne egyértelmű útmutatás, tájékoztatás, jogszabály mit és hogyan kell/kellene csinálnunk, hogyan kell/kellene eljárnunk azért, hogy ne mi legyünk minden oldalról a ‘rosszak’.

  • Cseh Zoltán

    2018. május 22. kedd - 12:16

    #117942

    Szerintem itt sokkal mélyebben van a probléma gyökere, mint azt a poszt vizsgálgatja.
    Például itt van ez a gyöngyszem mondat :
    “A kivitelezőt nem érdekli, az építtető nem mer szólni, mert otthagyja a kivitelező, felelős műszaki vezető örül ha, a szerkezet rendben van (ha egyáltalán van rendes kijáró felelős műszaki vezető), műszaki ellenőr nem kíván konfrontálódni. ”

    Olvasva ezt a mondatot, azonnal az 1990 előtti rendszer jutott eszembe. A 80-as években fiatal mérnök voltam, a saját házamat építettem.
    Ha kőművest is alkalmaztam volna, ő csak a saját maga részére annyit kért három munkanapra, mint a teljes havi fizetésem. Így nem tettem.
    1990 után is úgy viselkedtek a szakik, hogy az építkezésen szinte garantált volt a konfrontáció.
    Önfejűen, vagy hozzá nem értésből eltértek a tervtől és nem voltak hajlandók kijavítani a hibát. Inkább levonultak az építkezésről.
    Most, 2018-ban meg azt olvasom, hogy az építtető nem szólni az építési hibáért a kivitelezőnek, mert az megsértődik és ott hagyja.

    Úgy tűnik, hogy nincs az a rendszerváltás ami az ilyen abnormális viszonyokon változtatni tudna!!!

  • Üzemmérnök

    2018. május 22. kedd - 12:43

    #117943

    Tervezői művezetési szerződést hiányolta az építésfelügyelő? Melyik jogszabály írja elő, hogy az építtető és a tervező közötti magánjogi szerződést fel kell tölteni a naplóba? (Nem kötelezően feltöltendő dokumentum.) Ez a szerződés olyan adatokat tartalmaz, melyek nem publikusak. Az elektronikus naplóba való feltöltést követően számtalan hatóság, ügyintéző tekinthet bele, nem beszélve az építési folyamatban résztvevő egyéb vállalkozókról. Erre hivatkozással tagadtam meg a feltöltését és ragaszkodtam a helyszíni ellenőrzésen való bemutatáshoz, mikor tőlem is kérték.

    • atus

      2018. május 22. kedd - 13:46

      #117947

      Kedves Üzemmérnök!
      A 155/2016 korm.rend 3.§ (1) szerint szerződést kell kötni.
      Bár a Ptk szerint ez lehet szóbeli is, amit alátámaszt, hogy a tervező a művezetői szerepkört csak a felhasználók azonosítását követően kaphatja meg az e-naplóban, így szerintem ez tekinthető elfodagó cselekménynek.
      Hasonló eset van az aláíró lappal is. Azt is a tervező tölti fel és az építtető (meghatalmazot) nyomja meg a “készenlétbehelyezés” gombot. Akkor minek kell irogatni?

      • Üzemmérnök

        2018. május 22. kedd - 20:54

        #117954

        Kedves Atus!
        A kérdés nem az volt, hogy kell-e kötni szerződést, hanem az, hogy fel kell-e tölteni az enaplóba. Véleményem szerint, amíg a kivitelező vállalkozóval kötött szerződést egyértelműen előírja a jogszabály, addig az építtető és a tervező közöttit nem.

        • atus

          2018. május 23. szerda - 08:44

          #117967

          Kedves Üzemmérnök!

          Valóban nincs sehol leírva, hogy fel kéne tölteni.
          Én is azt fejtegettem, hogy ha van (szóbeli vagy írásbeli) megállapodás,
          azt egyértelműen megerősíti a kizárólag ügyfélkapuval elérhető enaplóban történő szerepkiosztás (visszaigazoló kód).

          Viszont a 238/2005 korm.rend 1. mell 22. szerint százezer pénzt ér az írásbeli szerződés hiánya.

          Szóval jó az elektronikus rendszer, csak mindent papíron kell csinálni…

  • Üzemmérnök

    2018. május 22. kedd - 13:04

    #117944

    Meglátásom szerint, hiba volt a tervezői művezetések számának előírása, ahogy az is, hogy az építtető köteles meghívni az egyes alkalmakra a tervezőt. Kíváncsi lennék rá, hogy hányan teszik meg.
    Legutóbb úgy jártam, hogy szokásomhoz híven, az építkezés első részében megteszem az öt eseti bejegyzést, így a többi ellenőrzéskor már nem kell adminisztrálnom. Mivel a jogszabály előírja, hogy az építkezés befejezésekor kell megtörténnie az utolsó ellenőrzésnek, ezért a hatodik bejegyzést az épület átadás-átvételére ütemeztem. A helyszínen megbeszéltük, hogy a naplók lezárhatók. Mire hazaértem, sajnos a felelős műszaki vezető lezártak őket, így a hatodik bejegyzést már nem engedte meg a rendszer, inaktívvá vált ez a funkció. Természetesen szóvá tette a felügyelő. Az eseti bejegyzést megpróbáltam pótolni egy nyilatkozat csatolásával, melyben részleteztem az eseményt, illetve megtettem a hatodik bejegyzéskor előírt nyilatkozatomat. Visszajelzést még nem kaptam, hogy ez megfelelő volt-e, így csak reménykedni tudok, hogy elhiszik a folyamatos tervezői művezetés megtörténtét.

    • volt építésügyes

      2018. május 23. szerda - 09:27

      #117969

      Sajnos az utóbbi öt évben csak hibákat látok….Biztos bennem van a hiba.

      • kritizátor

        2018. május 23. szerda - 13:03

        #117970

        Kiben? Miben? 🙂

      • Üzemmérnök

        2018. május 23. szerda - 13:38

        #117971

        Az e-napló fejlesztésével rengeteg hibát lehetne kiküszöbölni. Pl. a megfelelő számú tervezői művezetői eseti bejegyzés hiánya esetén ne lehessen a naplót lezárni, ahogy a munka befejezésekor a tervezői nyilatkozat hiányában sem. Maga a nyilatkozat lehetne az eseti bejegyzéstől független is, kötelező eleme a napló zárásának.
        Ne az építtető hívja meg a tervezőt az ellenőrzésre, hanem a felelős műszaki vezető. Minden olyan esetben köteles legyen tervezői művezetést kérni, amikor a tervtől eltérő kivitelezést szeretnének, még akkor is, ha ehhez nem szükséges módosított terv csupán megvalósulási “D” terv.
        A készenlétbe helyezett naplót köteles legyen az építésfelügyelet ellenőrizni, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni a kivitelezés megkezdéséig rendelkezésre álló időpontig. Egyúttal legyen lehetősége a 15 napos várakozási időt meghosszabbítani, esetleg a kivitelezés megkezdését megtiltani abban az esetben, ha a feltöltött kötelező dokumentáció nem teljes körű vagy valamelyik részét tisztázni kell. Gondolok itt egy hiányzó főépítészi állásfoglalásra, esetleg egy talajmechanikai szakvéleményre.

        • Koós Miklós

          2018. május 23. szerda - 17:23

          #117974

          “ha a feltöltött kötelező dokumentáció nem teljes körű vagy valamelyik részét tisztázni kell. Gondolok itt egy hiányzó főépítészi állásfoglalásra, esetleg egy talajmechanikai szakvéleményre.”

          az egyszerű bejelentés nem eljárás, így lehetőség sincs semmiféle jogorvoslatra. Ha az építésfelügyelet leállítja az építkezést és esetlge vita támad, akkor más nem marad, mint a bíróság, ahogy azt már sokszor kifejtették. a bíróság pedig 2-3 év, vagyis zsákutca. Amíg az egyszerű bejelentés nem válik ismét eljárássá, nem sok mindent lehet tenni.

  • Cseh Zoltán

    2018. május 22. kedd - 13:34

    #117946

    Egy gyöngyszem ez a mondat :
    “A kivitelezőt nem érdekli, az építtető nem mer szólni, mert otthagyja a kivitelező, felelős műszaki vezető örül ha, a szerkezet rendben van (ha egyáltalán van rendes kijáró felelős műszaki vezető), műszaki ellenőr nem kíván konfrontálódni.”
    Fiatal mérnök voltam a 80-as években. a felsorolt problémák már akkor is így léteztek, egy családi ház építésénél.
    Ezen az abnormális helyzeten sem rendszerváltás, sem kormányváltások nem képesek változtatni. :)))

  • András

    2018. május 23. szerda - 16:13

    #117973

    Azért valahol kicsit mi is tehetünk arról, hogy ennyi a megbecsültségünk (vö. eltérnek a tervtől, és elvárják, hogy az építész “jószívűségből” ne tegyen bejelentést).

    Tőlünk nyugatabbra teljesen természetes, hogy ami a tervben van, az szent és sérthetetlen, és amit mond az építész, azt be is tartják, különben nem építkezhetnek, jön a bírság stb.

    Kedves Építészek!

    Tessenek kicsit jobban a sarkukra állni – legalább most, amikor kicsit nagyobb ránk a kereslet: ne mi aludjunk rosszul/rossz lelkiismerettel, ha mások baltáztak el valamit – szándékosan. Igenis tessék bejegyzést tenni 15-20cm-es eltérésnél, és lefolytattatni a szükséges eljárásokat.
    Ha állandóan csak sírunk a rossz jogszabályok helyett (miért is rossz a jogsz., ha nem engedi a jogosulatlan tervtől való eltérést?), ahelyett, hogy következetesek lennénk? Hogyan várjuk el, hogy komolyan vegyék a szakmánkat, ha mindig csak tördeljük a kezünket? Ha nem tetszik, keressenek másik építészt – de ne legyen másik építész se, aki ezt megteszi nekik! Persze erre megint lehet legyinteni, hogy úgyis lesz. De aki ad magára, az ne tegye meg, és legyünk egyre többen.

    Soha nem fog magától megváltozni semmi, ha mindig másra mutogatunk.

    A

    • Tóth Szilveszter

      2018. május 24. csütörtök - 00:19

      #117978

      többek közt azért rossz a jogszabály, mert kaotikus rendszer módjára viselkedik tőle az építkezés, mint folyamat: kis eltérések a peremfeltételekben és máris óriási változások vannak. így ez NEM a terv betartását mozdítja elő, hanem a be nem tartás eltitkolását. Persze a statisztika persze jobb lesz tőle.
      De ez tényleg csak az egyik hibája mindennek.
      (plusz egy: nyugaton se minden olyan, tuti. nyugat és németország nem ugyanaz)

  • Daidalos

    2018. május 26. szombat - 11:51

    #117996

    Szalmacséplés. Átgondolatlan, szakmájában szabályozás, kényszeredett megfelelni akaró építésztársadalom, nyakatekert magyarázkodás, a jogászok mérnökösködni igyekeznek, a mérnökök jogászokodnak. Az építési beruházások minőségi ellenőrzése a műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladata. Pont. Mi a nyavalyát csinál ott a tervező? Akinek nincs kivitelezői gyakorlata, alapvető hibákat sem vesz észre. A törvényen látszik, hogy a megalkotóinak fogalma sem volt, hogy jön létre egy épület. A hagyományos.értelemben vett tervezői művezetés elegendő lenne ma is. Ha tervhiba merül fel, vagy különleges műszaki megoldásokat kell egyeztetni, vagy kivételesen bonyolult fázisához érkezik a munka, meg lehet rendelni. Őszintén, a méreteken kívül mi a fenét ellenőriz a tervező? A kollégák igen nagy része még az új betonszabvány jelölési rendszerét, kitéti osztályait sem ismeri. Olykor magam is elhasalok rajta. A helyszínen nézzük egymást a műszaki vezetővel és ellenőrrel, hümmögünk, senki sem akarja megbántani a másikat, tök értelmetlen az egész.

  • Czikó Miklós

    2018. május 31. csütörtök - 14:22

    #118013

    Érdekes, hogy mindenki hasonló cipőben jár. 🙂
    Tervtől való eltérést tapasztalok:
    -ha geometriai akkor korrigáljuk a terveket mielőbb
    -ha egyéb és nem okoz gondot akkor lenyilatkozom, és megindoklom hogy “Eltért, de…”.
    Az alapproblémám nekem is az, hogy bejáratott partnerekkel dolgozunk főleg és senkinek nem érdeke, hogy leálljon az építkezés, a felügyelet vizsgálódjon (a felügyeletnek se, púp a hátára).
    Mikor fog ez a megrendelő újra megkeresni? Valószínűleg soha. Általában nekem kell telefonálgatnom, hogy is állnak a kivitelezéssel, had mehessek már. És nekem is volt már hogy felépült a ház. 🙂
    Amúgy utólag lehet beírni művezetést, azt nem tudom hogy elfogadják-e, de a rendszer lehetőséget ad rá (dátumot választasz / eseti bejegyzés / és már lehet is írni).
    Nekem a fő problémám, hogy az épügy még mindig nem nyilatkozik az egyszerű bejelentésekről, a felügyelet meg sokszor tévesen értelmezi még a jogszabályokat. Pl.: majdnem egy továbbépítési engedélykérelemből egyszerű bejelentést csináltak. Így nincs egyeztetési platform.
    Marad a főépítész, ha ismeri a jogszabályokat 🙂

    • Üzemmérnök

      2018. május 31. csütörtök - 19:43

      #118014

      “Amúgy utólag lehet beírni művezetést, azt nem tudom hogy elfogadják-e, de a rendszer lehetőséget ad rá (dátumot választasz / eseti bejegyzés / és már lehet is írni).”
      Amikor végigjártam több építkezést, már nem volt erőm este beírni a tervezői művezetői eseti bejegyzést. Másnap, megtettem, mert azt olvastam, hogy 24 órám van rá. Beállítottam a dátumot. A rendszer elfogadta. Később az építésfelügyeleti ellenőrzéskor lejegyzőkönyvezték, hogy ezeket az eseti bejegyzéseket a rendszer hibaként értékelte, melyet piros háttérszín mutat. Javításra köteleztek.
      Többször kerestem írásban a rendszert üzemeltetőt, mondanom sem kell, válaszra sem méltattak.
      Így javításként kénytelen voltam tárgytalannak tekinteni a bejegyzéseket és újból ötször elvégezni a tervezői művezetést. Innentől fogva dátumot nem állítok…

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

JÓTANÁCS
Horrortörténetek építészekről | 1. Mi az a kötelező tervezői művezetés?

Azzal hívott fel egy építtető, hogy olvasott a koos.hu-n a kötelező tervezői művezetésről, de amikor erre rákérdezett a tervezőjénél, az csak annyit mondott, hogy még soha nem hallott róla (a telefonbeszélgetés időpontja valamikor nyáron volt). Azért is hívott fel, hogy akkor most tényleg kötelező vagy sem? Most tekintsünk el attól, hogy magát a kötelező tervezői […]

Horrortörténetek építészekről | 1. Mi az a kötelező tervezői művezetés?
2018. január 4. csütörtök
ÉPÍTÉSI JOG
A MÉK-MMK (ismét) elfogadott egy olyan szabályzatot, ami a MMK tagjaira nem vonatkozik

Májusban fogadta el a Mérnök Kamara és az Építész Kamara az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos közös kamarai szabályzatot. A módosításra azért volt szükség, mivel az Étv, majd a 97/2017. (IV.27.) Korm. rendelet lehetővé tette, hogy az egyszerű bejelentés immáron nem csak max 300 m2-re értendő, hanem felső alapterületi korlát nélkül (azzal a megkötéssel, hogy csak 1 db […]

A MÉK-MMK (ismét) elfogadott egy olyan szabályzatot, ami a MMK tagjaira nem vonatkozik
2017. június 1. csütörtök

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább