Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2018. július 25. szerda

Miképpen lehet elkerülni csúszás esetén, hogy befejezéskor 5% helyett 27% áfát fizessünk?

Megúszhatják-e az új lakások vásárlói a 2020-as áfaemelkedés miatti lakásdrágulást, ha addig nem készül el a lakásuk? Legálisnak ítéli-e meg az adóhatóság, ha akár már az alapozásnál kifizetik a vevők csaknem a teljes vételárat, hogy még az 5%-os áfakulcs alá essenek? Adnak-e hitelt a bankok jóval a használatba vétel előtt, hogy besegítsenek a 27%-os áfakulcs legális elkerülésébe? Ez a három fő kérdés foglalkoztatja manapság az új lakások piacának szinte összes szereplőjét. 

Ma már szinte készpénznek veszi mindenki az új lakások piacán, hogy 2020. január 1-jétől a mostani 5%-ról 27%-ra emelkedik vissza a lakások áfája. Az áfaszabályok alapján arról is kevés vita van, hogy a 2019 végéig kifizetett vételárrészt 5%-os, a 2020 eleje után kifizetettet pedig 27%-os áfa terheli. Könnyű kiszámolni azt is, hogy ha valaki a teljes vételárat 2020-ban vagy még később fizeti ki, és a nettó árra kötött szerződést a fejlesztőjével, akkor 21%-kal kell többet fizetnie a lakásáért, mintha teljes egészében idén vagy 2019-ben fizetne érte. Fix nettó vételár esetén a vevő, fix bruttó vételár mellett pedig a fejlesztő viseli az áfaemelkedés közvetlen kockázatát, közvetett módon azonban mindenkinek érdeke, hogy a vételár minél magasabb arányban 2019 vége előtt ki legyen fizetve még az addig el nem készülő lakások esetében is.

Hogy megúszható-e ily módon a lakásdrágulás, azt olyan kérdésekre adott válaszok dönthetik el, mint:

  • mennyire lesznek hajlandók vállalni a vevők ilyenkor annak a pénzügyi és jogi kockázatait, hogy a fejlesztő lelép a pénzzel, és nem fejezi be a beruházást, illetve nagyon rossz minőségben adja át a lakást?
  • elfogadja-e az 5%-os áfát tartalmazó előlegszámlákat a NAV akár olyan szélsőséges esetekben is, amikor a számla kiállítása vagy kifizetése időpontjában még csak a telek és a tervrajz áll rendelkezésre, vagy a ház alapozása fejeződött csak be?
  • adócsalásnak számít-e, ha 5%-os áfát fizet valaki egy olyan “előlegre”, amit a kockázatok elkerülése érdekében zárolt számlára utalnak vagy ügyvédi letétbe helyeznek, és nem kerül tényleges átadásra 2019 végéig a fejlesztő részére?
  • hajlandók-e a vevők számára lakáshitelt adni a bankok ezeknek az előlegszámláknak a kiegyenlítésére még a használatba vétel vagy az albetétesítés előtt, és ha igen, milyen biztosíték vagy díj fejében?

a válaszokat olvassák el a portfolio.hu cikkében

Hozzászólások (0): megnézem / hozzászólok

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SZAKMA
Nem maradt sok idő kihasználni a kedvezményes lakásáfát

        Ingatlanfejlesztők és sok magán építtető is úgy kalkulál, hogy az adójogszabályok nem változnak, így a lakáseladásnál felszámítható kedvezményes 5 %-os áfa mértéke 2019 végéig marad csak érvényben. Bár ez még viszonylag messze van, de az építőiparban években kalkulálnak, nagyok lehetnek a csúszások és ami a legfontosabb, legkésőbb 2019 végére használatbavételit kell […]

Nem maradt sok idő kihasználni a kedvezményes lakásáfát
2017. június 20. kedd
ÉPÍTÉSI JOG
A kötelező tervezői művezetés díja nettó vagy bruttó? A NAV válaszolt

Tisztelt NAV! Ezúton szeretnék állásfoglalást kérni a 155/2016.(VI.13.) Korm. rendeletben szereplő tervezői művezetés munkadíjára vonatkozóan, amely az alábbiakat tartalmazza: “3. § (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat […]

A kötelező tervezői művezetés díja nettó vagy bruttó? A NAV válaszolt
2016. november 27. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább