Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2018. július 29. vasárnap

A légkondicionálók rántják mélybe az emberiséget

“… Egy nagyon kedvezőtlen spirál alakulhat ki a légkondicionálók körül. A globális felmelegedés hatására egyre többet helyeznek működésbe, a több légkondicionáló viszont gyorsítja a felmelegedési folyamatokat.

Elmondhatatlan megkönnyebbülést jelent, ha a nyári, pokoli melegből egy okosan hűtött, hűvös, légkondicionált szobába lép be az ember. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közelmúltban készített előrejelzése szerint az említett hűtőberendezések miatt a globális energiahálózatnak és a környezetnek egyáltalán nem lesz hasonló, kellemes élményben része. Sőt, a légkondicionáló berendezések szinte áramfelvételi sokkot okozhatnak – véli nagyon tömören a szervezet. És ez még csak az egyik baj. A másik, hogy a globális felmelegedést erősítő, sőt gyorsító spirálba kergethetik az emberiséget. Ami már most is elég ijesztően fest – mutat rá az IEA. Amióta mérik, a 17 legmelegebb év közül 16 a 2001 utáni időszakban jött össze – áll a szervezet BBC által is szemlézetttanulmányában…”

a teljes cikk és a forrás: A légkondicionálók rántják mélybe az emberiséget – Zoom.hu

fotó: Getty Images

Hozzászólások (17): megnézem / hozzászólok

  • Szondi Egon János

    2018. július 30. hétfő - 21:56

    #118329

    1993-ban történt, hogy Kapolyi László szponzorálásával és szervezésében egy környezetvédő (de nem zöld) 3.napos szemináriumra került sor Ungváron. Meghívott előadóként a helyes energiapolitikáról beszéltem. Utánam egy USA-beli előadó előadásában elhangzott, hogy a nyári villamos csúcs nagyobb, mint a téli. Engem ez már 1993-ban sem lepett meg, lelkesen bólogattam. Bezzeg az ukrán hallgatóság! “Kijavították” az előadó “hibáját” — a téli csúcs nagyobb!

    A zoom.hu megadott URL-jén olvasható írás csak azt lepheti meg, aki a 25 évvel ezelőtti ukrán ismereteknél tart. A hozzászólások gyengék, közülük csak “Niki Piknic” adóreform-ötlete szórakoztató.

  • Cseh Zoltán

    2018. július 31. kedd - 12:30

    #118333

    Magyarországon az éves átlaghőmérséklet plusz 10-12 C fok .
    Hogy a kedvező adottságot kihasználva a mai napig nem tudtuk energiatakarékosan megoldani az épületek kellő fűtését, és hűtését, az egyértelműen a mi balfékségünket bizonyítja.
    Persze ahol egy kormány támogatottságot szerez azzal, hogy “Nem lesz gázár emelés!” vagy azzal, hogy “Rezsicsökkentést” ígér, miközben most például a lakó épületek korszerűsítésére szánt uniós támogatások, kormány-közeli vállalkozók magánpénzének jellegét veszik fel, ott nincs esély eredményt elérni. Kifejezetten káros az energia árakat támogatni, mert ezzel a rosszat, a pazarlót őrizzük meg, és nem jut erőforrás, a takarékosságot eredményező korszerűsítésekre.
    Magyarországon mégis ez a gyakorlat! Felháborító!
    Itt most bemutatom, milyen energiatakarékos légkondicionálókat kellett volna elterjeszteni.
    Természetesen nem ezek terjedtek el, hanem az energiazabálók!
    http://www.hgd.hu/hu/napkollektoros-hutes-futes

  • Váczi Gabriella

    2018. július 31. kedd - 13:44

    #118335

    Kedves Cseh Zoltán! Még egyet is tudnék érteni Önnel, akár mint hazánkért aggódó magánszemély, akár, mint építész, ha nem tapasztalnám, hogy a korszerű energetika bármely fajtája felé nyúlok akár saját háznál, akár építtetőim beruházásainál, megfizethetetlenül drága. Ez alól a kivétel, amely az Önök honlapján is látható, ahol valamely UNIÓ-s forrás támogatja ezt az irányt. Ezen kívül a minimum 5, de valójában inkább 10 milliós beruházás inkább elriasztja az embereket, akár mint többlet költség, akár mint új beruházás kerül szóba. Ezen az “ingyen hitel” sem segít.

  • lali

    2018. július 31. kedd - 14:24

    #118338

    @Cseh Zoltán
    A legolcsóbb energia a fel nem használt energia…
    Hogy van az, hogy eleink tudták, hogy a tornác (veranda) nem csak azért van, mert kispadot és muskátlit lehet kitenni, hanem megvédi a ház falát, ablakait és így a belteret is a nyári hőtől.
    Hogy van az, hogy ezt elfelejtettük? Oké, Kádárkocka… De azon már túl kellene lenni. Még mindig a “hungarogagyiterrán” az, amit a kuncsaftok 90%-a akar.

    Van olyan eset, amikor a légkondi (hőszívattyú) a kizárolagos megoldás, de nagyrészt a tervező dolga, hogy az által tervezett épület a lehető legkevesebb energiát fogyassza. És nem csak télen!

  • Cseh Zoltán

    2018. július 31. kedd - 15:31

    #118339

    Kedves Váczi Gabriella!
    Meglepődtem , hogy milyen figyelmetlenül olvasta a hozzászólásomat.
    Először is nekem nincs épületgépész honlapom, sőt semmilyen sincs. Én magam is építész vagyok, mint ön. Igaz, hogy vezetek egy blogot, de az nagyon nem építész témájú.
    Ön kifogásolja, hogy drágák az energiatakarékosságot biztosító berendezések. De éppen ezt kifogásoltam én is, csak más szavakkal : “Kifejezetten káros az energia árakat támogatni, mert ezzel a rosszat, a pazarlót őrizzük meg, és nem jut erőforrás, a takarékosságot eredményező korszerűsítésekre.”
    Ön 5-10 milliós energetikai beruházásról ír. Honnan veszi ezeket a számokat? Egy légkondicionáló, mely abszorpciós elven működik és napkollektorral történik a fűtése, csak a napkollektorok árával kerülhet többe, mint egy áramfaló kompresszoros légkondicionáló, és szerintem pár éven belül megtérül a beruházás többletköltsége, az árammegtakarításból.

  • Cseh Zoltán

    2018. július 31. kedd - 15:52

    #118340

    Kedves Lali!
    “A legolcsóbb energia a fel nem használt energia…” – ebben teljesen egyetértünk.
    Szóval ön “nyitott kapukat dönget”.
    2020 után már csak passzív házakat lehet építeni, így akkortól vélhetően sok problémától fogunk megszabadulni.

  • Cseh Zoltán

    2018. július 31. kedd - 16:12

    #118341

  • Király Márta

    2018. augusztus 2. csütörtök - 00:14

    #118348

    Gyakrabban kéne alkalmazni a cellulóz hőszigetelést.
    Sokan nem n is hallottak róla. A nyári fáziskésleltetés a legfontosabb tulajdonsága.

  • Szondi Egon János

    2018. augusztus 2. csütörtök - 02:18

    #118350

    @Cseh Zoltán #118333
    A vilamos “rezsicsökkentés” forrása az erőművek (és az áramszolgáltatók) profitjának hatósági intézkedéssel történő csökkentése. Ezt a hatást éri el a “zöld áram” kötelező átvétele is, emelt áron. A 2018-as éjjel-nappali tarifa szél- és naperőművek esetén 35,29 HUF/kWh, majdnem háromszorosa a Paks I-ben termelt áram árának.
    http://www.mszit.hu/uploads/media/kat_arak_megujulo_hulladek_2008_2018.xslx
    A naperőművek éjjel biztosan nem termelnek, túl gyenge vagy túl erős szél esetén a szélerőművek sem. A hiány pótlására a szél- és naperőművek teljesítőképessége 50-60 %-ának megfelelő hagyományos erőmű létesítésére szükség van. A magán-befektetők nem bíznak abban, hogy lesz profitjuk, ezért nem ruháznak be. Ilyen körülmények között. Ezzel szemben a naperőművek létesítése minden elképzelést felülmúlhat (elemző cikkem megjelent az Energiagazdálkodás HU ISSN 0021-0757 59(2018)1-2 számában).
    https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_hazai_napelemes_%20kapacitas_2018_%20vegere_verheti_pakset.642523.html
    Egyébként a hőszívattyúkról Heller László prof. 60-as évekbeli BMW előadásain hallottam először, azzal a megjegyzésével, hogy olcsó tüzelőanyagok esetén nem gazdaságosak.

  • Szondi Egon János

    2018. augusztus 2. csütörtök - 02:34

    #118351

    Sajtóhiba.
    BMW helyesen BME

  • Szondi Egon János

    2018. augusztus 2. csütörtök - 21:29

    #118361

    @lali #118338
    Nyári szállásként több mint 30 évvel ezelőtt vettünk egy “rakott sárfalas” falusi házat. Az utcát az 50-es években hozták létre, gyakorlatilag ingyenes parcellázással. Nem csoda, hogy minden ház ezzel a technológiával épült, kalákában. MINDEN ház déli, udvari frontján TORNÁC létesült, a népi tapasztalatok alapján. A faluban — már ebben az évezredben — létesült egy labdarugó-stadion, egy labdarúgó “akadémia” székháza, a második stadion most épül. Ezek mind olyanok, mintha egy cukrász tervezte volna (tejszínhabról mintázott tornyocskákkal stb.) Talán ennek is van szerepe abban, hogy a tornácokat egymás után beépítik. A régi szép utcaképnek csak roncsai maradtak meg, meg a klímaberendezések kültéri egységei a homlokzatokon.

  • Tóth Szilveszter

    2018. augusztus 4. szombat - 13:01

    #118370

    Szép dolog a romantika, de a házakat az aktuális idő -és remélhetőleg a belátható jövő- életeire tervezzük. Persze hogy beépülnek a tornácok, mert a mögöttük lévő házakban nincsen szeparált közlekedő, ami egy nyaralóban elmegy, egy ötfős család télen is üzemelő házában meg nehezen.
    Amúgy szerencsére a tornácokra ma már nincs is szükség, mert feltaláltuk a redőnyt és a reluxát, amik ráadásul olcsóbbak is (egy tornác alsó hangon is 50eFt/m2) és nem csak a déli oldalon működnek, hanem a keletin és nyugatin is, ahol a tornác alatt besütne a nap. Ugyan a tornác drágábban tud még egyebet is, mint az árnyék (én pl terveztem már lapostetős modern, ugyanakkor lényegében tornácos házat – izgalmas kihívás volt), ezért van ahol jó ötlet.
    A lényeg viszont, hogy NEM a formát kell visszasírni, hanem a funkciót gondos előrelátással megoldani, lehetőleg szépen.
    Ugyanígy a rakott sárfal szép nosztalgia, de csak annyit érdemes megjegyezni, hogy az ablakfelületekhez képest mekkora volt odabent az aktív hőtároló tömeg és aztán ezt az arányt akár egy üveg-fém-beton házban is biztosíthatjuk, ugyanaz lesz a komfortérzet. Hogy aztán tetszik-e a végeredmény persze ízlés és építész kérdése.

  • Tóth Szilveszter

    2018. augusztus 4. szombat - 13:10

    #118371

    A légkondikkal kapcsolatban én felvetnék egy másik szempontot: az nyilvánvaló, hogy egyre többünk szellemi munkából él és hogy a melegben romlik a teljesítményünk. Azt gondolom, hogy régebben egész egyszerűen az emberek elviselték a meleget, a főnökök meg azt, hogy az emberek ilyenkor lassabban-többet hibázva dolgoznak. A gyerekeket meg nem kínozzák sehol az iskolákban, mert értelmetlen lenne. Vajon tudunk olyan társadalmat építeni, hogy elfogadjuk, az átlagember ilyen melegben nem képes szellemi erőkifejtésre?
    Mert ez van mögötte. Miért nem megyünk ilyenkor szabira, hagyjuk a munkát jobb időkre? Nyilván nem engedik meg nekünk (megrendelők, főnök, hitelintézet vagy csak a napi rezsi – az most mindegy), de ez nincsen jól így. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne építsünk a hőhullámoknak jobban ellenálló házakat, csak azt, hogy az igény oldaláról is van egy olyan nyomás, amit talán szebb világot jelentene visszavenni és ha valaki úgy tudja alakítani az életét, hogy megteheti, akkor egyszerűbb ebbe az irányba mozdulnia.

  • Kepes József

    2018. augusztus 7. kedd - 13:42

    #118391

    Nem építész kívülállóként megkérdezhetem az itteni gyakorló tervezőktől, a mostani -nem is olyan nagy- kánikula miatt is, hogy a megrendelők részéről érződik-e kívánalomként, hogy a tervezett ház ne csak könnyen fűthető (jól szigetelt), hanem az elhúzódó nyári meleghullámok elviselésére alkalmas legyen építészetileg, tehát ne csak a triviálisnak mondható légkondícionáló beszerelés legyen a nyári túlmelegedés ellenszere?

    Látva a klímatörténelemből, hogy a klímaváltozások többszáz éves hosszúságúak lehetnek, ezért jogos lehet a nem egy nemzedére épített házak esetén ezzel is számolni.

    Milyen építészeti lehetőségeket látnak a saját gyakorlatukban a családi házak, vagy nagyobb társasházak passzív hűtésére alkalmazhatónak?

  • kritizátor

    2018. augusztus 9. csütörtök - 11:33

    #118401

    Sajnos, ez így igaz.

    Röviden: a mi tervezőnk (aki fiatal kora ellenére sok díjazott épülettel rendelkezik), kevesebbet tudott, foglalkozott az energetikával, mint én.

  • kritizátor

    2018. augusztus 9. csütörtök - 11:43

    #118402

    hanem az elhúzódó nyári meleghullámok elviselésére alkalmas legyen építészetileg,

    mi ezek a megoldások?

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

ZÖLD
Kíváncsi mire költenének legtöbbet a magyarok az otthonukban?

[sajtóközlemény] Ha a magyarok nagyobb összeget tudnának költeni az otthonukra, akkor energiahatékony berendezésekbe fektetnék a pénzüket. Ezt az eredményt hozta az E.ON Európában végzett reprezentatív felmérése. Az eredmények az „Élet Európában” című vizsgálatból származnak, melyben az E.ON és a Kantar EMNID közel 8000 embert kérdezett meg Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, a Cseh Köztársaságban, Romániában, Svédországban, Törökországban […]

Kíváncsi mire költenének legtöbbet a magyarok az otthonukban?
2017. július 17. hétfő
ZÖLD
Légkondicionálás = istenkáromlás

Igen érdekes cikkre bukkantam ma reggel: “Hogy a légkondi a modern világ egyik legnagyobb találmánya, azzal lehet vitatkozni, de az ellenérvek 35 fok környékén valahogy elkezdenek egészen szánalmasan gyengén hangzani. Bezzeg régen minden jobb volt, főleg a vitakultúra: 150 éve a légkondicionálás ellen az volt a fő érv, hogy jeget és hideget csak Isten csinálhat, […]

Légkondicionálás = istenkáromlás
2015. július 13. hétfő

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább