Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2018. november 17. szombat

Végleg lefejezték a hazai műemlékvédelmet

A hazai műemlékvédelem – ha több lépcsőben is – úgy tűnik végleg megszűnt, pontosan ellehetetlenült. Már rég elvesztette a hatósági jogköreit, különféle főosztályok és helyettes államtitkárságok megtűrt munkatársi nagy részének épp most mondtak fel.  Műemlékvédelem híján pedig nincs, aki a legminimálisabb mértékben is ellenőrizzen védendő épületek felújítását, átalakítását.

2008-ban egy Bp. Király utcai műemlék épület homlokzati festése is építési engedélyezési tervet igényelt, ahol a műemlékvédelmisek a homlokzatra felkent színmintát a helyszínen ellenőrizték. Hol van ez már?

Az évek alatt szépen elsorvasztott műemlékvédelem már nem tudta megakadályozni, amit pl. a Füzéri várral műveltek.  Neves építészek aktív közreműködésével sikerült eltüntetni és meghamisítani egy igazán figyelemreméltó műemlék várat.

A helyreállítás az elismerések mellett építészeti vitákat, élesen negatív értékeléseket is kiváltott. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület műemlékvédelmi „Citrom-díjat” szavazott meg a felújításnak. Értékelésük szerint

„A történeti jelmezbe bújtatott, illúziót keltő önmegvalósítás építési nyersanyaggá degradálta a fizikai valóságában fennmaradt egykori vár-együttes maradványait, azaz a törvényben rögzített kötelezettség szerint megőrzendő műemléket. Nem kétséges, hogy elsősorban vélt analógiák alapján, az egyébként régészetileg még teljesen fel sem tárt helyszínen nem műemlék-helyreállítás történt, hanem egy új, 21. századi, historizáló vár felépítése. Mindez ott, ahol az eredeti vár áll(ott), ez azt jelenti, hogy eltűnt egy pótolhatatlan műemlékünk. Az új várpótlék eltüntette az egykorit. Az ablakok új keletű mérművei a Miskolc-avasi templom alapján készültek, az oltár a kisszebeni szárnyas oltár átalakított, rontott szerkesztésű, azaz hiteltelen másolata. Az új falfestés van, ahol Árva várának azt a díszítését másolja ide „középkoriként”, amelyet a 19. század második felében festett Maximillian Mann, müncheni festő. Így aztán az ő Árva-várai dekorációjának a visszaidézni szándékozott magyar középkorba másolását az utánérzés utánérzésének minősíthetjük. Füzér így a historizmus idején kiépített Kreuzenstein várához lett hasonlatos, ahol a részletek különböző, eredeti történeti épületekből származnak. Füzér esetében viszont az átvett részletek sem nem eredetiek, sem nem hiteles másolatok.”

A rossz nyelvek szerint a hazai műemlékvédelm is úgy járt, mint a családi házak engedélyezésének eltörlése. Valahol egy igen túlbuzgó műemlékvédelmis addig csuklóztatott egy befolyásos valakit, akinek sikerült kijárnia, hogy az egészet úgy ahogy szüntesség meg, mert elege lett belőlük.

Hozzászólások (6): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Szabo Agi

    2018. november 17. szombat - 17:03

    #118973

    Kedves Miklos
    Kastelytúrán vagyunk a ferjemmel es dobbenten tapasztaljuk h a legtobb epulet katasztrofalis allapotban van Ma pl Nagymagocson jàrtunk. Borzalom amit lattunk. A kert es az epulet az enyeszete. Persz oregotthon mukodik benne. Sajnalom h egy hires gyogyfurdo Gyoparosfurdo tõszomszedsagaba a megye nem ertekeli es tamogatja e gyunyoru kastely idegenforgalmi erteket.

  • Avatar

    Kelemen Zsolt

    2018. november 19. hétfő - 19:07

    #118983

    Tegye fel a kezét, aki találkozott már konstruktív műemlékvédelmessel? Úgy értem, aki nem akart megtartani minden már rohadó fa ajtókeretet, figyelembe vette az építtető gazdasági érdekét, pénzügyi lehetőségeit is.
    Senki?!
    Na ez az! Jelen formájában nem is baj hogy ez lett a vége…
    Egyébként számos esetben tapasztaltam magam is hogy pont olyan dolgokkal foglalkoztak, amik kevésbbé lényegesek.
    Valós példa: egy esetben a műemlékes nem engedte, hogy a tetőcserép alá tetőfóliát tegyünk, mivel régen sem volt a házon. Na ez az ami nettó butaság! Lehet régen volt aki naponta cserélgette az eltörött cserepeket, ma erre sem idő sem ember nincs.)

    Nem kell aggódni, a kultúrális örökség védelméről szóló törvény továbbra is velünk marad, nem szűnik meg, akit kell azt tehát ez után is lehet még csukóztatni. Kettős mérce…

  • Avatar

    Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2018. november 21. szerda - 09:48

    #118991

    Ebben is sok igazság van! Az épülettulajdonosokkal együttműködő műemlékvédelemre lett volna, és lenne szükség. ennek az épületek fogják a kárát látni. Pillanatok alatt bontanak el olyan éppületeket, amik meghatározóak voltak, illetve egy-egy városképben az utolsó mohikánként hirdették a régmúlt életformáját. A CSok bejövetele még gyorsította ezt a folyamatot.

  • Avatar

    Balla Sándor tervező építész

    2018. november 21. szerda - 10:53

    #118995

    Tapasztalat szerint csak az a műemlék marad fenn, amelyiket folyamatosan használják, ha nem, az enyészeté lesz. Jobb sorsú országokban erre olyan szabályozási környezet van, amelyik lehetővé teszi és sokféle eszközzel támogatja a mai-jövőbeli funkcióhoz szükséges építészeti átalakításokat. Ehhez magas szinten fenntartott építészeti kultúra és állami intézményrendszer kell. Ha a szakma hagyja, most mindkettő a szemünk láttára az enyészeté lesz, az épületekkel együtt.

  • Avatar

    Witzl Zsolt építész

    2018. november 21. szerda - 15:34

    #119004

    Sajnos mára a műemlék- örökségvédelem az egykorinak még az árnyéka sem…
    Én találkoztam már olyan műemlékissel, aki igen is szívén viselte az épületek sorsát, Turányi Erzsébet sajnos mára már nincs közöttünk, de sok-sok emlékem van az együttdolgozásról. 2004-ben a templomban a festőkkel együtt kevertük ki a színeket, tucatnyiszor töltött el fél napokat egy-egy építési helyszínen.
    Valóban, manapság nem lehet tetőfoliát rakni a fedés alá, találkoztam már olyan kijelentéssel is, hogy csatornát se rakjunk fel, mert sosem volt, minden korhadt-, rothadt fadarabot, ami egykor ajtó vagy ablak volt restaurálni kell… agyrém… Műemléki környezetben csak fa ablakot lehet beépíteni… miért is?
    Én úgy gondolom, hogy ha már egyszer vannak jó és még annál is jobb anyagaink, ismerjük a technológiákat, akkor azokat használnunk kellene. (A tetőcserép alatti páraáteresztő fólia a lécezés és a faszerkezet élettartamár akár 3szorosára is tudja növelni, azáltal, hogy nem csurog az olvadékvíz minden felületen.)
    Legnagyobb bajnak azt látom, hogy az eredeti állapotban megőrizni mindennél fontosabb lett, és ez nagy baj, mert sok épület az eredeti állapotában a mai igényeknek nem felel meg, használhatatlan.
    Minap találkoztam azzal, hogy egy templomból az örökségvédelem kibonttatta a korábban a sekrestyébe épített mosdó-wc-t, pedig a templomot 90%-ban nem is misézésre használják, hanem kórusok, zenészek próbálnak benne, zenei előadásoknak az otthont – illetve adott eddig, mert mosdó nélkül ennek is vége lesz.
    Semmi értelmét nem látom egy 200 éves fa nyílászáró restaurálgatásának, mert az már soha nem lesz sem a régi, sem pedig a funkciónak megfelelően használható.
    Egy jó példa a lassan elpusztuló udvari templom, melyet a hívektől megfogyatkozott egyház teljesen elhagyott, mára olyan állapotba került, hogy talán dokumentálni sem lehet az egykori értékeit.
    És még írhatnék sok-sok mindent…

  • Avatar

    Dr. Mayer Zoltéán György

    2018. november 22. csütörtök - 18:26

    #119012

    A műanyag nyílás_zárók teljesen tönkreteszik a homlokzatokat.
    Egy egy sorozatos “modernizálás” lassan lepusztítja a régebbi épületeinket, amit a világháború meghagyott: tv-antenna, parapet-gáztűzhely kivezetése az oroszlán- vagy angyalfejek helyett, cserépkályhabontás, reklámújságos doboz a díszkapukon, régi zárak-kilincsek leszerelése biztonsági okokból, lábaszati kőlapok kihullása, lépcsők stokkolásának lekopása, antik díszliftek lecserélése stb.
    Az építészképző Budapest Műszaki és Gazdasági Egyetem kerítésének romlása a Budafoki úton és a Bertalan Lajos utcán, az egyik indiai-szecessziós kovácsoltvas kapujának eltávolítása a Műegyetem-rakparton 1956-os schematikus emlékműért feláldozva az egyik legrosszabb példa.

    “Fejétől büdösödik a hal.” Nem várható több olyantól, aki szerint “semmi kultúrát nem hozott a családjától”.
    A proletárdiktatúra nem ért véget.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OFF
Ez se nem autóbuszmegálló, se nem szabadtéri színpad…

… hanem felújított vagy éppen felújításra váró kőszobrok várják, hogy visszahelyezzék őket a felújított kastély homlokzatára… (Potsdam, 2015)

Ez se nem autóbuszmegálló, se nem szabadtéri színpad…
2017. augusztus 21. hétfő
HÁZ-TERV
Madárházak a történelmi oszmán építészetben

Érdekes cikkre bukkantam a minap. A 15. és a 19. századi török/oszmán épületek homlokzatán rendre megjelentek kőből készült mini paloták, amik valójában madárházak voltak. Ezeket nemegyszer építették össze vizkivezetőkkel, vízköpőkkel, így a madaraknak könnyebb volt a le és felszállás is. A belinkelt oldalon számos példát találnak Forrás: Historic Ottoman Architecture Adorned With Elaborate Birdhouse Designs

Madárházak a történelmi oszmán építészetben
2017. augusztus 17. csütörtök

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások