koos.hu

Pár napja, az akadálymentesítéssel kapcsolatos első cikk után kaptam az alábbi Tovább…

2009 május 20-án megjelent Illegitim tervtanács cikkben szereplő építési engedélyezési terv utóéletéről szeretnék beszámolni. 2009 májusának végén, végre megérkezett a tervtanácsi állásfoglalás. Az állásfoglalásban a Tervtanács javasolja a tervezett panzió funkció újragondolását, az alaprajz és a tömeg áttervezését. Ez eddig megegyezett a tervtanácsi ülésen elhangzottakkal.

Utolsó mondat:

„ A Tervtanács a hatósági engedély kiadása ellen nem emel kifogást, de a fentiekben megfogalmazott ajánlásokat a tervező és az építtető számára megfontolásra javasolja.

Heuréka!!!!

Be kellett adnunk egy olyan nyilatkozatot, hogy nem kívánjuk átdolgozni a tervet, így végre elkezdődhettek a szakhatósági állásfoglalások megkérése, és elkezdhetett dolgozni az út tervező, az útbehajtó engedélyeztetésén.

Tudni kell még a telekről, hogy ez egy nyeles telek, a nyél hossza 80-90 m.

Többszöri hiánypótoltatások, kiegészítés kérések után (mely egy ekkora épületnél Tovább…

Megjelent az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) tervezete, amely Tovább…

Az elmúlt években egyre népszerűbb lett az építéshatóság mellett egy tervtanácsot, tervzsűrit is működtetni. Jó pár tervtanácsi állásfoglalás megkérése, illetve tervzsűrin való részvétel után nagyon vegyesek a tapasztalataim.

Én általában kisebb volumenű épületeket tervezek (1-4 lakásos családi házak, bővítések, kis középületek, néha egy-egy nagyobb társasház). Nem azt mondom, hogy nincs szükség tervtanácsok működésére, mivel a szakma nagyon vegyes, hanem úgy gondolom, sok helyen másképpen kellene működniük, mint ahogy most működnek.

Sajnos legtöbb helyen, hogy bekerülhessen a tervtanácsra egy terv, annak teljesen készen kell lennie, nagyon kevés helyen lehet ’majdnemkész’ tervet (pld. nincs hozzá komplett műszaki leírás), vagy emelt szintű vázlatot beadni. Így aztán csak a végén, nagyon sok munka után derül ki, hogy szerintük nem illik az utcaképbe, vagy a tervtanács másfajta házat gondolt erre a telekre.

Azt tudni kell, ha 10 építészt leültetünk, hogy ugyanarra a koncepcióra és telekre tervezzenek egy házat, akkor 10 féle házat kapunk. Így van ez a tervtanácsban is. Ahány tag annyiféle elképzelés. Ez nem baj, ha ettől jobb lesz az épület, és ha nem Tovább…

A koos.hu eddig is igyekezett beszámolni az új jogszabályokról – ez ezután sem lesz másképpen -, viszont szeretnénk kibővíteni ezt azzal, hogy megnézzük bizonyos jogszabályok miképpen álltak helyt a mindennapokban, magyarul mennyire váltak be? Mi a baj az egyes rendeletekkel, mi okozhat félreértést, értelmezési különbséget? Hogyan kell pl. bizonyos számításokat elvégezni helyesen és úgy, hogy azt a hatóság is elfogadja?

Egy alkotmánybírósági döntés értelmében az érvényes jogszabályokat senki sem értelmezheti (se minisztérium, se Közig. Hivatal…stb), viszont az nem tiltott, hogy elmondjuk róla véleményünket, … mert talán valahol, valakik olvassák.

Ízelítőnek már megjelent pár gondolat Cser Eszter tollából, melyekben meglévő jogszabályokról, pontosabban a gyakorlati alkalmazásukról mondta el a véleményét. 10 évig volt építéshatósági előadó és mint ilyen, belülről jól ismeri ezt a területet. Ezúton is ajánlom minden érdekelt figyelmébe. Ígéretet kaptam tőle és másoktól is, hogy egy-egy témát – a területet jól ismerő szakemberként – körbejár és minden alkotmánybírósági döntést mellőzve értelmez is.

Keressük azokat a kollégákat – legyenek azok építéshatósági előadók, közigazgatásban dolgozók, kivitelezők, tervezők, beruházók – akiknek van ezzel Tovább…

Ma délelőtt atuse hívta fel a figyelmemet, hogy megjelent az Alkotmánybíróság azon határozata, melyben az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet II. Fejezetét (AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI) 2010. június 30. napjával megsemmisíti.
134. számú Magyar Közlöny

kivonat a határozatból:

1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:
37. § (3) A Kormány tagjai tör vény ben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek (a továbbiakban: Jat.) az indítvány elbírálásakor hatályos 3. § g) pontja értelmében a társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen a büntető, a Tovább…

Miközben ma megjelent a tegnapelőtt megírt cikk, azon gondolkoztam, hogy az októberre  ígért jogszabályváltozásoknak van-e már valamilyen konkrétuma, amire a napokban az egyik hozzászóló rá is rákérdezett? Nyakunkon az október, ezért napok óta nézegetem a Közlönyt, de semmi.

Ma reggel atuse hozzászólásából értesültem, hogy tegnap jelentek meg a II. Gyorsítási Program jogszabályai a Magyar Közlönyben.

Egyszerre 5 kormányrendeletről és számos korábbi rendelet módosításáról is szó van, ezért most egyelőre csak a jogszabályok elérhetőségét írom ide, mindenki kedvére böngészhet, jövő héten sorra veszem majd őket.

190/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet  A főépítészi tevékenységről

191/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet Az építőipari kivitelezési tevékenységről Tovább…

Az elmúlt időszakban többen kerestek meg az építéshatósági eljárásban fizetendő illetékek ügyében, érdeklődve mikor, mennyit és mi után kell fizetni?

Talán másokat is érint vagy érdekelhet, ezért idemásoltam a többször módosított 1990. évi XCIII. illetéktörvény vonatkozó részét, mely a törvény 29. § (4) bekezdéséhez készült melléklet az egyes államigazgatási eljárások külön illetékéről

XV. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke

1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke

a) telekalakítási engedélyezési eljárás esetében telkenként 5000 forint,

b) elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha

ba) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál Tovább…

Talán amiatt, hogy oly sokat késlekedtek, úgy tűnik a Zöld Beruházási Programmal kapcsolatos fejlemények felgyorsultak. Pár napja adtunk hírt arról, hogy megjelent a  Magyar Közlöny  35. számában a 10/2009. (VII. 17.)KvVM utasítás a Zöld Beruházási Rendszer működtetésének, felhasználási jogcímeinek, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól. Szerdán pedig a minisztérium honlapján közzétették a Tovább…

Épp 2 napja számoltunk be arról, hogy Indul a Nemzeti Energiatakarékossági Program ami igencsak szerény keretösszegével nem fogja tudni helyettesíteni a régóta várt, majd 28 milliárddal gazdálkodó Zöld Beruházási Programot. A méltatlankodás talán korai volt, mert a  Magyar Közlöny idei 35. számában jelent meg a 10/2009. (VII. 17.)KvVM utasítás Zöld Beruházási Rendszer működtetésének, felhasználási jogcímeinek, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól. A többször elhalasztott bejelentés azért is volt már igencsak időszerű, mert többen megkérdőjelezték, hogy az összeg egyáltalán megvan-e még?

Azok, akik nem tudnák miről is van szó:

Magyarország a Kiotói Egyezmény alapján tavaly augusztusban és szeptemberben szén-dioxid-kvótákat értékesített Belgiumnak [3] és Spanyolországnak [4], az összesen 8,6 millió tonna eladott kvótából 28,2 milliárd forint bevételre tett szert. A megkötött szerződések szerint az összeget mérhető kibocsátáscsökkentő beruházásokra kell fordítani, amire a kormánynak pályázati Tovább…

A tervtanácsokról szóló sorozat szinte minden eddigi részében valamilyen anomáliáról, visszaélésről vagy tisztázatlan viszonyról olvashattak. Álljon Tovább…

Az Országgyűlés tegnap elfogadta szakma által második építési gyorsító csomagnak nevezett törvényt. Ebben módosításra került az építési törvény is. A legnagyobb vita az építtetői fedezetkezelés kapcsán alakult ki, így végül csak rövidítve került be a végleges változatba.

Az új szabály szerint a fedezetkezelő elkülönített számlán tartja az építési beruházás fedezetét, valamint a garanciára visszatartott összeget. A további szabályokat majd a kormány hozza meg, vagyis meghatározhatja, hogy mikor kötelező a fedezetkezelő alkalmazása, és hogy ki láthatja el ezt a feladatot.

Az új törvény az építési törvényt úgy módosítja, hogy előírja: üzletszerűen építőipari kivitelezést az végezhet, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara névjegyzékében regisztráltatta magát, regisztrációs számot pedig akkor kap, ha van telephelye, vele munkaviszonyban álló legalább egy szakmunkása, illetve legalább megbízással foglalkoztat egy műszaki vezetőt….. | forrás és folytatás

A témáról egy korábbi cikkünkben Gyorsító intézkedések az építőiparban már írtunk. Tovább…

levélben kaptam az alábbiakat: Tovább…

Tegnapelőtt felhívott egy teljesen tanácstalan hölgy. Tovább…

Minden építész tudja, hogy a tervezési feladatok közül a meglévő épület Tovább…

Van olyan budapesti (perem) kerület, ahol MINDEN új épületet tervzsűri elé Tovább…

Tervezési feladat: munkásszálló és panzió épület Budapest egyik kerületében munkahelyi övezetben. A tervezési terület környékén üres Tovább…

A kormányszóvivői honlapról a múlt héten bejelentett döntésről és a várható újabb salátatörvényről:

A Gazdasági csúcson tett ígéretét tartotta be a kormány azzal, hogy a múlt heti kormányülésen elfogadták az építésügyi eljárások gyorsításának második lépését. Ennek eredményeként még idén életbe lépnek azok az intézkedések, amelyek tovább gyorsítják és egyszerűsítik az építésügyi eljárásokat, csökkentve a vállalkozások adminisztrációs terheit és költségeit. A „Biztos kéz” intézményének bevezetésével például drasztikusan csökken majd a lánctartozások lehetősége. A válságkezelés szempontjából kiemelt jelentőségű terület az építőipar, amelyben szinte azonnal jelentkeztek a válság negatív következményei. Ebben a helyzetben a kormánynak be kell avatkoznia és mindent meg kell tennie azért, hogy a lehető legkevesebb beruházás maradjon el, illetve a már elkezdett fejlesztések mind megvalósuljanak. Mindezt sok ezer munkahely védelmében.

A Bajnai-kormány válságkezelésre vállalkozott, a kormány programja négy pilléren nyugszik: a munkahelyek és a családok védelméért, az Tovább…

Tervtanácsra kellett vinnem egy emeletes családi házat. Ugyan az övezeti besorolás ezt nem indokolta volna, a műszaki osztály mégis úgy döntött, hogy vigyem. Előtte részletesen átrágtuk már az építési előadóval az egész házat, mivel az építtető a beépíthetőség maximalizálását kérte, így egy Tovább…