Иглы:

Предпоследний абзац: "биомассы электростанции проект обречен на провал ...» Я (лежать), как-то не "прощупать" (?) http://www.pannonpower.hu/ статей.
Например, http://www.pannonpower.hu/biomassza/mi-mivel-tuzelunk и читать в 2012 году (?) будет запущен tüzelésről соломы на пару вещей.

Дядя Сабо:

Аллергия meggyógyításáról.
Аллергия неизлечима, потому что это не болезнь. У меня аллергия на около 30 лет назад, можно сказать, мой опыт по воздуху.
Чем больше я согласен.

Celebia:

Николай Коос :

Именно так. Или здание (пассивных домов) и пара межкомнатные двери и окна были специально заказаны. Правильные люди знают, несколько месяцев назад очень хорошая ставка. Я пошел, что было бы своевременным. Это говорит, что ему было жаль, но я просто не могу получить дерево, потому что деревья должны купить топливные брикеты производителей, от которых он Anno окна / двери изготавливаются. Я не знаю, стоит ли elköltöztetni предприятия или должны быть снесены жалюзи ...

Celebia:

Rezsnyák архитектор Питер : Скажем, предположить, что некоторые из низкой оградой

Rezsnyák архитектор Питер :

Celebia : Мне понравилось, только такие вещи себе, если бы мог!

А.А.:

"Нет формальдегида (и, следовательно, не может kipárologni), может быть, думаете, смолы связью ДСП, из которой современная мебель сделаны, то есть"

Записывайте, что многое в котле, если пассивный владельцы дома не имеют ни денег дерева.

"Пассивные дома известного распространение болезней цивилизации (аллергии, депрессии и т.д.) стали более частыми и более вероятно распространение болезни".
Я ожидал чего-то этого источника.

Генриетта то, что вы хотите? Adobe комнате, где кухня нагревается в чем-то другом, потому что нет денег, и прожил там всю семью?

Молнар Генриетта:

Дядя Сабо :
Сабо Дорогой дядя, я читал записи. Я была аллергия. Но на самом деле. А потом я внимательно прочитать. То, что фильтруются: расстройство аллергия стресса, экологического ущерба (загрязнение воздуха, пищи), уже воспаленной слизистой оболочки túlreagálják природные раздражители.

Так как стресс, стресс, избавляет от необходимости сосредоточить свое внимание. Это может быть вызвано человеческой вещи (неудачный брак, плохо коллег, разрушил карьеру в детстве травмы крайнем), экологические проблемы (я ненавижу свою квартиру). Психология, кинезиология может помочь.

Я нашел причин, почему я изменил свой образ жизни, несколько инвалидам társaságomból. Сегодня мы гуляем весело в крупнейших месторождений амброзию также верно, когда уборка пыли чихают ))

Пассивные движения дом:

Molnár Henriette :
…Az energiaválság átmeneti, két út áll előttünk: vagy elbukik a civilizációnk, vagy találunk olcsó, könnyen hozzáférhető energiaforrást (lehetőleg tiszta, megújuló kivitelben)…
van olcsó, mindenhol hozzáférhető energia: napenergia
Ezt hasznosítja a PH is a nagy ablakaival, és kiváló szigetelésével, hogy mérvadó lehessen az a kis teljesítmény sűrűség ami a napsütésből jön télen.

Radikálisan csökkenteni kell az energia felhasználást, aminek legnagyobb tétele az épületek fűtése. Meg lehet próbálni szigetelés nélkül is ezt, nem 22 fokra kell fűteni a lakást hanem 15-re egy szobát. Két évszázaddal előtt kevesen engedhették meg maguknak hogy télen minden lakott helyiségük 22 fokos legyen, az állandó melegvízről ne is beszéljünk (Ugye Henriette nem távfűtéses és gépi szellőztetésű panel lakásból keresi a kiutat a rezsicsökkentésre?)

Számomra furcsa és botrányos, hogy a passzívház technológiában alig van olyan komponens amit 30 éve ne lehetett volna megcsinálni, de ha nem is épül mostantól minden ház PH szintre, de miért nem épít mindenki legalább 30-40 kwh/m2év energiaigényű épületet?
Nem a költségek miatt az biztos, mert fürdőszobára, konyhára, kocsira milliókat könnyen kiad mindenki. De a szigetelés az drága, meg nem jön vissza az ára.

Rezsnyák архитектор Питер :

biosolar : Miért olyan eretnek gondolat egy 100 lakásos társasház, vagy egy panelfelújítás? Ha a pesti ember csak az agglomerációba tudja elképzelni a kiköltözést, és onnan bejár a városba, abból a most is látható bumlizás és dugó lesz.Manapság már minden megtalálható vidéken, nem kellene a nagy faluhoz ragaszkodni. De ha valaki ott képzeli el az életét, reális alternatíva lehet egy korszerű társasház.

Benécs József :

Szabóbácsi :
Az allergiás betegségre én is rákattantam. Ráadásul a passzívházakat meggyanúsítani azzal, hogy nagymértékben hozzájárulnak az allergiás megbetegedéshez, … nem folytatom
Kedves Szabóbácsi, kérem cáfoljon, ha pontatlan vagyok:
Az allergia egyfajta veleszületett hajlam, ami azt jelenti bizonyos környezeti hatások megléte esetén az arra hajlamos személyeknél egészségügyi elváltozást okoz a megváltozott környezeti körülmény. A hatások megszűnésével ezek az elváltozások és panaszok szűnnek, akár meg is szűnhetnek. Ugyanezen környezeti hatások pedig más embereknél semmilyen elváltozást nem okoznak, ezért betegségnek nem nevezhető.
Vannak vélemények, amelyek az immunrendszerrel hozzák összefüggésbe az allergiás megbetegedéseket, de a véleményem továbbra is az, hogy a hajlammal együtt kezelendő a kérdés, hiszen “egészséges” embereknek is átmeneti jelleggel romolhat az immunrendszere, még sem lesznek allergiások.
Boros Károly, a harmadik hazai minősített passzívház tulajdonosa, lakója Tényőn kifejezetten örül annak a ténynek, hogy néhány évvel ezelőtt közelebbi ismeretségbe került a passzívházakkal (volt benne némi részem) és most a saját passzívházában az allergiás tünetei rohamosan, percekben mérhető gyorsasággal csökkennek, szűnnek illetve megszűnnek. De erről inkább beszéljen (írjon) ő …

Hiper:

Molnár Henriette :

Kedves Henriette!

“A légkezelőkről, légszűrőkről kicsit olyan a véleményem, mint az antibakteriális szappanról: hamar korlátozták a forgalmazását, mert többet ártott, mint használt.”

Mi köze az antibakteriális szappannak a passzív házakban található légkezelőkhöz és légszűrőkhöz? Hol korlátozták a forgalmazását? Ezekben a készülékekben egy szimpla pollenszűrő sor szokott lenni, ami ugyanolyan egyszerű harmonikás finom papírszövet, ami minden kocsiban megtalálható sima levegő- és utastér pollenszűrőként. Ezekben vegyi anyag nincsen, azon kívül hogy a pollent és a port megfogja, más dolgot nem tesznek. Ugyancsak semmilyen kihatással nincs a levegőztető rendszerben lévő ventillátor és a hőcserlő sem az emberi egészségre.
Nincsenek kemikáliák ebben a rendszerben, semmi alattomos, ördögtől való veszély nem leselkedik ebben.

Azt kellene megértenie kedves Henriette, hogy a passzív házban a szellőztető rendszer kontrollról szól. A rendszer határozza meg, hogy mikor nyitja zárja a csappantyúkat, amivel friss levegőt enged be a házba. Ugyanezt csinálja Ön is, amikor az ablakot nyitja/zárja, csak ez manuális munkát igényel. Nem mellesleg pedig éjszaka az Ön házában simán elhasználódhat a levegő, míg egy jól beállított passzív háznál mindig friss és kellemes.

Azonban ha a házát nem légtömörre építi, akkor pontosan ezt a kontrollt veszíti el a ház energiarendszere felett. Olyan légáramlásokat alakít ki, amelyek felett semmilyen irányítása nincs. Ezek a házak azok, ahol az ember nem nagyon akar kikelni az ágyból, mert a padló menti szellő lefagyasztja a lábujjat.

Kotsis József:

Péter!

“de némi környezetváltozás”

Én ezt napi szinten tapasztaltam. A volt munkahelyen (sz.gép-bolt) tombolt bennem az allergia. Budai út, 4 sávos, belváros, utcára nyíló automata bejárati ajtó. (Találkoztunk ott néha.)

Hazamentem (egy utca hosszában, párszáz méter). Kb. 30 m magasan, emeleti panellakás. Ugyanúgy 4 sávos út (Rákóczi) hasonló forgalommal, viszont egy park van az út és a ház között, sok fával. Az allergia-tünetek azonnal töredékére csökkentek, a pézsé-fogyasztásom a tizede volt, mint a boltban.

Пассивные движения дом:

M : …Azaz, okos – és nem drága! – házak esetén a fűtésszámla eltörpül az egyéb (pl. TV, internet, víz) számlák mellett, ergo nem kell “kényszerfűteni”…

Ez így van, a téli fűtésszámlánk, csak gázzal fűtve -már most látszik- kb fele lesz az éves UPC internet+TV+telefon számlánknak.

Drága a UPC

Hiper:

passzívház beköltöző : Mi per pill szerverrel fűtünk

Váradi Zoltán:

http://www.tedxdanubia.com/VideoList.aspx?q=37ed3876-ef78-4414-9e46-1adc67eada86
(sajnos csak angolul tudóknak…)

Albert Sándor:

Nagyon jó gondolatébresztõ cikk, és értelemes, informatív hozzászólások … még a végén rám is ragad valami.

Nem a passzívháztervezõ vagy azt megrendelõ ember és az ultraeko vissza a természethez eveket képviselõ építész között van itt különbség. Az építész (beleértve mindenkit aki a ház tervén dolgozik) végül is igényt kielégítõ tevékenységet folytat. Itt inkább szemléletmódok közti különbség áll fennt.
Illetve ez nyilván felveti a kérdést, hogy mennyire általánosítható, terjeszthetõ ki a szakmai oldalról képviselt uralkodó szemlélet ami egyértelmûen a passzív ház és energiatakarékos építészet felé vezet.

Nagyszüleim egy életet leéltek (90 évet) vaskályhával helyileg fûtött faépületben. Felneveltek 6 gyermeket. Persze akkor nem voltunk még 7 milliárdan, de igazából ez nem is fontos, hanem az, hogy nem csak a létszám nõtt, de az épülettel szembeni komfortigény nõtt meg nagyon. Szerintem azon mindenképp érdemes elgondolkodni, hogy tényleg annyira fontos-e az amit ma egy háztól elvárunk. Ugye a jót könnyû megszokni. Mert mint építész, végül is ennek a komfortigénynek felelünk meg. Nem kétlem, hogy az emberek többsége igényli ezt, mint ahogy a villanyégõtõl sem szívesen fordulnánk vissza a petróleumlámpához, vagy gyertyához. De alkalmilag azért a gyertya eszünkbe juttat valami közvetlen, elemi kapcsolatot a természettel, a nyílt lángjával bár fényereje százszor kevesebb egy közönséges égõénél. Azt hiszem ezt az elemekkel való közvetlen kapcsolatot félti Henriette.

Mint építész, tanultam, elfogadtam, és beláttam, hogy egy családi ház épp attól családi ház, és nem a tömbbházból kivett és telekre lepakolt kocka, hogy átmeneti terei vannak. Hogy a kint és bent nem annyira elválasztott, hanem valahogy egybefolyik, egybeél. Nyilván ez csak a benne lakó ember számára valóságos, mert amúgy a téglát vagy üveget nem érdekli különösebben ez a dolog.
De az ember számára fontos, hogy a kerttel, udvarral, éggel, az állandóan változó, a napszakok, évszakok ritmusát követõ nagy Egésszel kapcsolataban maradjon. Ebben minden építész hisz szerintem.

A kérdés nem a szigeteltség foka vagy milyensége, hanem az hogy mekkora áldozatot akarunk hozni a költségcsökkentés érdekében. Bevállalom-e hogy a nappalimat vagy étkezõmet nem nyithatomm vagy nem nyitom rá az udvaromra mert az X mértékû költséggel jár ? Itt jutunk el a minõség és mennyiség szembeállásához, ami annyira jellemzõ a mai világra. Jogos a Henriette és a hozzá hasonló emberek félelme amikor mindenütt a jól kvantifikált mûszaki elvek elõretörését tapasztalják. Mert ez egyoldalúan jellemzõ, mert a minõségi dolgok jellegükbõl adódóan nem kavntifikálhatók és ezért háttérbe szorulhatnak. És mivel ahogy elhangozott, az építési költség nagy, nyilván elengedhetetlenül szükséges a jól kavntifikált mûszaki megoldás. Nem is ez a baj, hogy egyre többet tudunk, és egyre jobb megoldásokat tudunk adni, hanem hogy ez ne menjen a létezés minõségi oldalának rovására. Lehet, ha az igényszintet csökkentjük kissé (alapterület, megcélzott fentarttási költség stb) akkor marad hely olyan extravaganciára is hogy néha egy ablakot kinyithassak. Ha a szemlélet kevésbé mereven figyel a költségre a gazdasági vonatkozásra, nem a tervezõ oldaláról (akinek ez kötelessége, akár törvényes is), hanem a megrendelõ oldaláról, aki esetleg azt mondhatja, beérem kisebb házzal is akár vagy kevésbbé jól teljesítõvel is, ha másik oldalon kapok valamit ami ugyan nem kiszámítható vagy kavntifikálható azonnal, de az életminõségemet úgy javítja hogy teljesebb életet élhetek … ha ezzel a szemlélettel jön valaki terveztetni, akkor e tervezõ is élhet a szakmájának minõségi aspektusával is (mert ez is kötelessége, bár ez inkább belsõ, etikai, szabályozhatatlan)

SBY ц :

Николай Коос :
Kedves Miklós.
Olvasva a posztokat, szívesen publikálnák az oldaladon egy szerintem fontos és egyre fontosabb fogalomról, a tömör párazáró szigetelés funkciójáról.
Valamiért a passzívházakhoz „ragadt” a légtömörség kérdése. Ebből a laikus, de az építésztervezők nagy részénél is kialakult az a fogalom, hogy a szavaiddal éljek, kell a „vastüdő”.
Nem, vagy nem igazán erről van szó, csak érintőlegesen.
A légtömörség eléréséhez nem szükséges a „dunszt”, a légtömör burok. Annak teljesen más fizikai hatás leküzdése a célja.
Mi hozzáértők és örvendetesen egyre többen már tudni véljük, hogy egy természetes légcsere a falakon csak 1-3%.
Még sehol nem találkoztam az igazi feladatával a „légtömör szigetelésnek”.
Ez a kérdés és elhagyhatatlan fontossága egyre izgalmasabb lesz, ahogy szigorodik az épületszerkezetek hőszigetelési hatósági előírása (u értékek: 2012-15-19 évek).
Talán megérne egy „misét”.

Lehet, hogy azt átgondolva, egyre kevesebb ilyen, eléggé érdekes álláspont „születne” a jövőben, mint amit a kedves Molnár Henriette is gondol, vagy képvisel. Minden tiszteletem az övé, hogy kiáll a nyilvánosság elé az „igazával”. De. De a sajnos az a baj, hogy a megállapításai homlok egyenest szembe mennek a fizikai törvényszerűségekkel és ez már nem gyerekjáték. Nem az épületgépészi „ismeretekkel”, hanem a Mollier-i alkalmazott fizikai felismerésekkel, Richard Mollier (november 30, 1863, Trieszt – március 13, 1935, Drezda ).

M Épületenergetikus:

Kedves Molnár Henriette!

Ez a sokadik szakmai ismeretet nélkülöző hozzászólása a passzívházakról. Érzelmi alapokon nyugvó véleménye semmiféle diplomával nem alátámasztható. Sajnálatos, hogy ezen a szakmai színvonalon van bátorsága publikálni. A passzívházakat nem elég megnézi, érteni kell a lényegét működését és üzenetét. Nem építhető mindenütt passzívház, de az általuk kifejlesztett technológiákkal tapasztalatom szerint 18-25 kWh/m2 év éves fűtési hőigényű házak napnyereség nélkül is építhetők.
A passzívházban (és sok más hővisszanyerős szellőztetésű házban) nem az a lényeg, hogy porciózva kapjuk a levegőt, hanem egyáltalán lényegi hőveszteség nélkül friss levegőhöz jutunk, anélkül, hogy erre külön gondot fordítsunk, és alkalmanként hideghuzattal engedjünk be oxigént. A modern építőrendszerek lényege a légzárás. Ön szerint az megoldás, hogy légzáró ablakot veszünk drága pénzen és szellőző rést készítünk rá, hogy mégis legyen légcsere? Gondolom azt nem kell bemutatnom, hogy egy modern légzáró 8 m2-es szobában milyen levegő van egy téli reggelen, akár csak egy ember alszik benne? Mi is az egészségtelen? A “porciózott” oxigéndús közel szoba hőmérsékletű befújt friss levegő, vagy a büdös elhasznált oxigénszegény levegő esetleg a folyamatosan vagy időszakosan hideg huzatos szellőzés?
A passzívházba ha bemegy 30 ember, azt nem valószínű, hogy a szellőztető el tudja látni, nem csoda, hogy akkor kis ablaknyitásra is szükség van, ez nem kellemetlen, de ez nem is mindennapos. Ezzel nem omlik össze az éves energiamérleg.
“A passzívházak terjedésével a jól ismert civilizációs betegségek (allergia, depresszió, stb.) még gyakoribbá válnak, és várhatóan újabb betegségek terjednek el.” Ez teljesen igaz, de nem a passzívházak miatt, hanem az értékválság (nem pénzügyi!) és marketing demagógia és médiák negatív hatása miatt.
“A passzívház kényszerű megoldás civilizációnk túlélése érdekében ebben egy energiaválsággal sújtott időszakban. "
Ez majdnem igaz, de nem kizárólagos és egyedüli megoldás, csak egy út a jó irányba.
Egyébként akik a passzívházzal bármilyen szinten foglalkoznak biztos, hogy nem a föld tönkretevői, hanem elhivatott környezetvédők.
A passzívházak megértése egy jobb képességű építésznek sem könnyű, és persze könnyebb és kényelmesebb talán kifizetődőbb is azt mondani egy hozzá-nemértő szakmabelinek, hogy vastüdő…
Uff…

Albert Sándor:

Nagyon jó gondolatébresztõ cikk, és értelemes, informatív hozzászólások … még a végén rám is ragad valami.

Nem a passzívháztervezõ és az ultraeko vissza a természethez eveket képviselõ építész között van itt különbség. Az építész (beleértve mindenkit aki a ház tervén dolgozik) végül is igényt kielégítõ tevékenységet folytat (azt elvárni az építésztõl hogy az elrontott nevelést korrigálja, szerintem túlzás). Itt inkább szemléletmódok közti különbség áll fennt.
Illetve ez nyilván felveti a kérdést, hogy mennyire általánosítható, terjeszthetõ ki a szakmai oldalról képviselt uralkodó szemlélet ami egyértelmûen a passzív ház és energiatakarékos építészet felé vezet.

Nagyszüleim egy életet leéltek (90 évet) vaskályhával helyileg fûtött faépületben. Felneveltek 6 gyermeket. Persze akkor nem voltunk még 7 milliárdan, de ez nem is fontos, hanem az, hogy nem csak a létszám nõtt, de az épülettel szembeni komfortigény nõtt meg nagyon. Szerintem azon mindenképp érdemes elgondolkodni, hogy tényleg annyira fontos-e az amit ma egy háztól elvárunk. Ugye a jót könnyû megszokni. Mert mint építész, végül is ennek a komfortigénynek felelünk meg. Nem kétlem, hogy az emberek többsége igényli ezt, mint ahogy a villanyégõtõl sem szívesen fordulnánk vissza a petróleumlámpához, vagy gyertyához. De alkalmilag azért a gyertya eszünkbe juttat valami közvetlen, elemi kapcsolatot a természettel, a nyílt lángjával, bár fényereje százszor kevesebb egy közönséges égõénél. Azt hiszem ezt az elemekkel való közvetlen kapcsolatot félti Henriette.

Mint építész, tanultam, elfogadtam, és beláttam, hogy egy családi ház épp attól családi ház, és nem a tömbbházból kivett és telekre lepakolt kocka, hogy átmeneti terei vannak. Hogy a kint és bent nem annyira elválasztott, hanem valahogy egybefolyik, egybeél. Nyilván ez csak a benne lakó ember számára valóságos, mert amúgy a téglát vagy üveget nem érdekli különösebben ez a dolog.
De az ember számára fontos, hogy a kerttel, udvarral, éggel, az állandóan változó, a napszakok, évszakok ritmusát követõ nagy Egésszel kapcsolataban maradjon. Ebben minden építész hisz szerintem.

A kérdés nem a szigeteltség foka vagy milyensége, hanem az hogy mekkora áldozatot akarunk hozni a költségcsökkentés és komfort érdekében. Bevállalom-e hogy a nappalimat vagy étkezõmet nem nyithatom rá az udvaromra mert az X mértékû költséggel jár ? Itt jutunk el a minõség és mennyiség szembeállásához, ami annyira jellemzõ a mai világra. Jogos a Henriette és a hozzá hasonló emberek félelme amikor mindenütt a jól kvantifikált mûszaki elvek elõretörését tapasztalják. Mert ez egyoldalúan jellemzõ, mert a minõségi dolgok jellegükbõl adódóan nem kavntifikálhatók és ezért háttérbe szorulhatnak. És mivel ahogy elhangozott, az építési költség nagy, nyilván elengedhetetlenül szükséges a jól kavntifikált mûszaki megoldás. Nem is ez a baj, hogy egyre többet tudunk, és egyre jobb megoldásokat tudunk adni, hanem hogy ez ne menjen a létezés minõségi oldalának rovására. Lehet, ha az igényszintet csökkentjük kissé (alapterület, megcélzott fentarttási költség stb) akkor marad hely olyan extravaganciára is hogy néha egy ablakot kinyithassak. Ha a szemlélet kevésbé mereven figyel a költségre a gazdasági vonatkozásra, nem a tervezõ oldaláról (akinek ez kötelessége, akár törvényes is), hanem a megrendelõ oldaláról, aki esetleg azt mondhatja, beérem kisebb házzal is akár vagy kevésbbé jól teljesítõvel is, ha másik oldalon kapok valamit ami ugyan nem kiszámítható vagy kavntifikálható azonnal, de az életminõségemet úgy javítja hogy teljesebb életet élhetek … ha ezzel a szemlélettel jön valaki terveztetni, akkor e tervezõ is élhet a szakmájának minõségi aspektusával is (mert ez is kötelessége, bár ez inkább belsõ, etikai, és szabályozhatatlan)

Лали:

környezet a házban? ház a környezetben?
lehet, hogy megérne egy postot:
http://www.youtube.com/watch?v=KDSGvDyoBWQ

Лали:

bocsánat, hogy belekotyogok, de megcsapta a szemem a SOLANOVA projekt említése

Az első passzívház konferencián én is ott ültem a harmadik sorban és hallgattam a nagyszerű előadást. Mivel magam is elég sok panelfelújításban vettem részt, ezért az előadás után odamentem a fiatal előadóhoz kérdezősködni. A tűzvédelem érdekelt volna, de errő ő nem tudodd mit mondani, mert ő a lebonyolításban volt benne, kevésbé a megvalósítás műszaki részében.

о. fél évre rá egy dunaújvárosi tűzoltó hatósági kollégával beszélgetve előkerült a solanova. Ha jól emlékszem 16cm PS hab került az épületre külső szigetelésként.
A tűzoltókat nem kérdezték meg erről, hogy ez így rendben van-e. De mint tudjuk a miskoci eset óta, nem kell 16cm habosított szigetelés ahhoz, hogy egy tűz nagyon gyorsan továbbterjedjen, elég 7 cm is.

A legnagyobb baj a passzívházakkal hazánkban nem a házzal és a technológiával, hanem a magyar gondolkodással és a fegyelem hiányával van. Mi (átlag) magyarok nem tudunk precízen építkezni és főleg nem tudunk tudatosan és precízen élni. Ugyanis az előadáson az is elhangzott, hogy mióta a solanova lakói töredékáron fűtenek, azóta telente is strandidő van és kisgatyában-pendelyben szaladgálnak a lakók.

Molnár Henriette:

Tisztelt Koós Miklós Úr, kedves Kollégák!
Most kerültem gép közelbe, és bár a beszélgetés más irányba terelődött, mindenképp szeretnék válaszolni egy-két felvetésre. Külön köszönöm Albert Sándor hozzászólását, amiben nagyon kereken megfogalmazza azt, ami nekem talán nem annyira sikerült.

És még egy adalék a német sikertörténethez, ha már erre hivatkozunk. A cikkem be nem linkelt részében foglalkoztam azzal, hogy Németországban is eléggé értetlenül fogadta az energiatanusítvány, környezettudatos építés ügyét a lakosság. Sőt, az anyaggyűjtéskor olyat is olvastam, hogy az E-bay-en lehet venni energiatanusítványt, de ennek nem néztem utána.

Mivel Németország vállalta az úttörő, a kísérleti nyúl szerepét a témában, nem akartak “leégni” ezért nagymértékben elkezdték támogatni az épületek utólagos energiafelhasználás racionalizálását, majd a passzívházak építését. Jelenleg passzívház építésre 30-75 % állami támogatás érhető el (nagyobb támogatás az intézményeknél). Ez kb. annyi, mintha nálunk kb. 100-300 EFT/m2 támogatás lenne passzívház építésre. Vagyis támogatással olcsóbb, mint a hagyományos épület. Egyszerű gazdasági megfontolásból vállalják az emberek, önkományzatok a passzívházak építését (és fenntartását 10 évig). Ezért tolonganak a befektetők is: az alacsony rezsi miatt passzívházban magasabb lakbért lehet elkérni. Gondolom, nem kell végigvezetnem, milyen extraprofit lehetőség van az üzletben.

Nem tudom a naprakész számokat, de így is alig 2-3-szorosa az egy lakosra jutó passzívházak (lakások) száma Németországban a hazainak. Pedig ők valóban legalább tíz évvel előttünk vannak… De a verklit beindították, lehet példálózni és követjük őket, támogatással vagy anélkül.

Sajnos azt is tanítják környezetvédelemből, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági környezetben csak akkor vagyunk környezettudatosak, ha üzletet látunk benne. Vagy ha rákényszerítenek.

Adamkó Ferenc:

Benécs József : Hát nem is véletlenül olvassuk annyian Miklós portálját

Adamkó Ferenc:

Henriettének:
“Sajnos azt is tanítják környezetvédelemből, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági környezetben csak akkor vagyunk környezettudatosak, ha üzletet látunk benne. Vagy ha rákényszerítenek.”
Végül is miért baj ez? Miért gond, hogy az emberek “költségre” optimalizálnak? Ha a termékek áraiba értékükön kerülnének be a természeti erőforrások, megjelennének a költségek között az eltávolítás, a semlegesítés árai is, akkor nem lenne negatív ha az ember “költségre” optimalizálna? Most negatív, mert állami támogatás van rajta?
Nem értem a “zöldek” miért állandóan azt hangsúlyozzák, hogy elvi kötelességből, hogy társadalmi felelősségből mentsük meg a földet. Nem lesz mindenki angyal, ez butaság. Igenis a társadalom felismeri, hogy kell vigyázni a világra, és ezért áldoz rá, most éppen Németországban (sajnos nem nálunk) és ezt az áldozatot a társadalom minden tagja meghozza adókon keresztül. Miért is baj ez?

Hiper:

Николай Коос :

Helyes meglátás. A jelenlegi magyarországi fejlődés kerékkötője, hogy az állami bürokrácia és korrupció miatt ezek az elképzelések nem életképesek. Probléma az, hogy ezek meg nem lépése esetén az ország sem lesz versenyképes/élhető éveken belül.

Пассивные движения дом:

Adamkó Ferenc : néha a zöld mozgalmárokat/aggódó értelmiségieket hallgatva (Greenpeace tagok lásd http://greenpeace.blog.hu/greenpeace blog) de tudnék Henriette-hez hasonló építészhölgyet is idézni (KGy), akik mintegy vallásos hittel lépnek fel a nézeteik mellett jórészt érzelmi, vagy sok esetben nem teljesen megértett szakmai érveket hangoztatva. Igazán jó példa erre a greenpeace blog ahol jól láthatóan szakember próbál szakmai érveket hangoztatva szót érteni egy igazában teljesen biztos, de a szakmai érveket átlátni nem képes jó szándékú laikussal.

Természetesen a fentiek csak néha merülnek fel az emberben, és általánosítások, nem jelenti azt hogy a greenpeace és más jószándékú kezdeményezések helytelenek, vagy az 'ördögtől valóak' lennének

Az építészeti szakmai kérdésekkel egy kicsit más lehet a helyzet, laikusként erről nem akarnék semmit szólni.

Kruchina Sándor:

lali : Kedves lali! Ha ennyire járatos a panelfelújításban, akkor bizonyára az is ismert ön előtt, hogy a SOLANOVA projeknél alkalmazott 16 cm vastag EPS rendszer az akkori tűzvédelmi előírásoknak mindenben megfelelt. Később a változó OTSZ miatt újabb vizsgálatokra volt szükség, különösen a vastag hőszigetelést illetően. Az alkalmazott teljes hőszigetelő rendszer azoknak is megfelelt.
Ha további kérdése lenne, szívesen állok rendelkezésére.
üdvözlettel:
Kruchina Sándor

Molnár Henriette:

passzívház minősítő :
Így van, ez a központi támogatás. De Ön kifelejtette a szövetségi államok, városi önkormányzatok támogatását, ami további vissza nem térítendő támogatásokat jelent, változó összegben. Általában 150-250 EU/nm körüli összeget lehet összeszedni. Most csak a magánberuházásokról beszélek. (www.passivhaus-foerderung.de)

Kruchina Sándor:

lali : Kedves Lali!
Nagyon szívesen. Régen a homlokzati hőszigetelő rendszerek ÉME engedélyében, ha a rendszer tudta a 45 percet, nem volt sem vastagsági, sem szintkorlátozás. A vizsgált, többnyire 5 cm vastag lap eredményét nem korlátozták a megvizsgált vastagsági méretig, az pedig tételesen benn volt, hogy szintkorlátozás nélkül alkalmazható. Az ÉMI a 2003-4 tájékán változtatott a vizsgálati módszeren – nem is egyszer-, ezért nagyon eltérő eredmények adódtak a tűzállósági határérték tekintetében, alapvetően egyforma rendszerek esetében is.

2005-ben, a készülő új OTSZ kapcsán kezdődött az ÉMIben egy vizsgálatsorozat annak kiderítésére, hogy mik a megfelelő kísérleti körülmények. Ekkor már az új ÉME-kbe a hőszigetelés maximális vastagságaként a vizsgálati minta vastagságát írták be. Ez persze nem volt kihatással a korábban kiadott, még érvényes ÉME-kre, így azok vastagsági korlátozás és szintkorlátozás nélkül voltak érvényesek továbbra is. Ilyen volt a 2005-ben Dunaújvárosban használt rendszer is.

Az 5 éves megújítások során viszont sorra jöttek az új módszer és új értékelés szerinti vizsgálatok, és bizony voltak rendszergazdák, akik még nem gondoltak erre a limitre, vagy talán nem várták a hőszigetelési vastagság ilyen méretű növekedését, és így versenyhátrányt szenvedtek azokkal szemben, akik vastagabb termékeket vizsgáltak – vagy még élt a régi papírjuk. Ez persze viszonylag hamar kiderült, és elindult egyfajta versengés a rendszergazdák között, bár helyesebb lenne azt mondani, hogy a növekvő igényekkel futottak versenyt. Mára több rendszergazda (nem a reklám helye, ezért nem nevezném meg őket, és kihagyni sem szeretnék egyet sem) rendelkezik 20 cm vastag hőszigetelés vizsgálati eredményeivel, és megkapták a maximális, 45 perces tűzállósági határértéket. Ez azt jelenti, hogy középmagas épületekre (vagyis 11 szintes épületre) engedélyezett ezen bevizsgált rendszerek alkalmazása, akár 20 cm vastag EPS alapú hőszigeteléssel. Megjegyzem, nem egy rendszer vizsgálata úgy is eredményes volt, hogy a legfrissebb OTSZ-ben már kötelezően előírt tűzgát sem került beépítésre.

Biztos vannak olyan rendszerek, melyek engedélye a vizsgálati minta vastagsága miatt még csak 14-16 cm-re szól, de ez koránt sem általános.

Amúgy tényleg kíváncsi vagyok: miből gondolja, hogy nincs 20 cm-es rendszerre engedély?

üdvözlettel:
Kruchina Sándor

Лали:

Kruchina Sándor :
kiollóztam a baumit (egy jobb rendszer) 2004-es éme-jéből:
“Az A-185/2004 sz. ÉME szerint a vakolat minimális össz-rétegvastagsága: ≥ 5,0 mm
A BAUMIT EPS típusú, Baumit Granopor Vakolat és Baumit Ragasztó Tapasz felhasználásával készülő homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazási területe és tűzvédelmi alkalmazási feltételei az A-185/2004 sz. ÉME szerint:
„Alkalmazható új és régi tégla, beton és vakolt falszerkezetek külső hőszigetelő burkolására”
„Tűzvédelmi szempontból az AVJ 4. számú melléklete szerinti szerkezeti kialakítású EPS rendszer az I-II. tűzállósági fokozatú legfeljebb 30 m legfelső használati szintű épületekben, valamint III-V. tűzállósági fokozatú épületekben az egyes tűzállósági fokozatokra a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. melléklet I/3. fejezetének 1. táblázatában megadott szintszám-, illetve magassági korlátozás figyelembevételével alkalmazható. A rendszer max. 100mm vastagságú EPS lemezből, valamint minimum 5 mm összvastagságú vakolatrétegből állhat. Az egymás fölött elhelyezkedő homlokzati nyílászárók közötti tömör falszakaszok magasságának legalább 1,3 m-nek kell lennie. A szerkezet beépítésekor a tűzszakasz-határokat képező fal- és födémszerkezetek vonalában a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. melléklet I/3. fejezetének M2. melléklete szerint kialakított tűzterjedési gátat kell kiképezni.”

vagyis tűzállósági fokozattól függetlenül a max rétegvastagság 2004-ben 100mm volt!
a többi rendszer általában ennél vekonyabb lehetett.

Kruchina Sándor:

lali : Kedves Lali! Ugyanarról beszélünk. Mint mondtam, a korábbi ÉME-kben nem volt vastagsági korlátozás. A SOLANOVA épületen nem Baumit rendszer volt. Ma ugyanez a Baumit rendszer – ha már nevesítettünk – 20 cm vastag EPS-re van minősítve.

С уважением,

Kruchina Sándor

Benécs József :

lali :
Kedves Lali, sajnos nekem nem segített a legutolsó beírásával.
Szerintem az ÉME nem egyenlő OTÉK-kal. Nem kerestem bele az OTÉK-ba, mert gondolom Ön sokkal gyorsabban megtalálja, mert tudja, hogy mit keres.
Nekem továbbra is az a véleményem, hogy az ÉME engedély alapján hivatkozik Ön a magasabb rendű jogszabályra, és utal egy alkalmazási engedélyre hivatkozva.
Nagyon kérem, ezt ne vegye kötekedésnek, de nekem ez okozza a zavart és ebben kértem a segítségét, közreműködését, hogy akkor tisztázásra kerülhessen a dolog. Tehát akkor az OTÉK hol hivatkozik(zott) az Ön által megjelölt 100 mm vastagság-korlátra ? (anno)
Nekem az a meglátásom, hogy az Önök által alkalmazott rendszer esetében nem lehetett vastagabbat alkalmazni, mert az adott rendszer engedélye azt engedte meg. De ez nem OTÉK előírás, hanem rendszer (Baumit) korlát volt, ha kérték volna vastagabbra az ÉME engedélyt, akkor valószínűleg meg is kapták volna.

Kruchina Sándor:

Benécs József : Mint ahogy később meg is kapták…
Így van. Azzal egészíteném csak ki, hogy nem az OTÉK, hanem az OTSZ korlátozza.

Adamkó Ferenc:

passzívház beköltöző :
Tényleg csak erre voltam kíváncsi, szűr-e a légcserélő kifele? Viszont azt nem tudtam, hogy pl. a kinti, rántott hús szagot beengedi. Azt hittem a kinti büdöset, füst, szmog nem engedi be. Bár az is igaz, ez a szennyeződés inkább részecske alapú, amit biztos szűr a légcserélő befele, és most már kifele is.

Дядя Сабо:

Benécs József : Csak megerősíteni tudom. Allergiára legjobb a pollenmentes hely. Pl. a tenger. De már egy tavi vitorlázás is jó eredménnyel zár. Meg az életkorral némi hormonváltozás. Ez az ami nőknél általában hevesebb

shiver:

Röviden le tudná valaki írni, hogy a passzívházakban használatos kompakt készülékekben, a hozzájuk tartozó talajregiszterek és magában a légvezeték-hálózatban hogy van megoldva a tisztíthatóság, por, kosz, párakicsapódás, egyéb szennyeződések? Mert hallani, olvasni minden félét pro és kontra.
Nem tudom ez ea megfelelő hely vagy inkább a FluctuVent-es cikk, mindkettőben jelen van a megfelelő szakembergárda.

A szűrőkről volt szó, az világos. A földbe fektetett csöveknél hallani antibakteriális bevonatról(?), bizonyára lehet valamilyen kondenzvíz elvezetési megoldásuk is(?), a házon belüli csöveknél meg talán nem kell semmi, hisz úgyis tiszta a levegő ami oda jut ? Úgy is kérdezhetném, mi a legjobb, a megfelelő megoldás ezekre, s mi az ami csak mellébeszélés, vagy marketingszöveg, esetleg tévhit?

Bognár Attila:

Kedves Henriette!

“Ha most bejönne egy megrendelő, és az elérhető legjobbat kérné… Hát elgondolkoznék. Első szempont lenne, hogy csak természetes anyagokat használnék. Azután használnám az alternatív energiaforrásokat. Viszont nem feltétlen törekednék a légmenets zárásra, nem építenék gépi szellőzést. Bár nem vagyok gépész, de tudom, hogy vannak törekvések, hogy az épületek természetes átszellőzését gépesítés nélkül, gravitációs úton oldják meg. Már nem nagyon emlékszem, de külföldön börtön, iskola is épült ilyen módon.”

Ön csak akkor kezdene el gondolkodni, amikor belép egy megrendelő? Akkor mi alapján irogatja a mindenféléket? Ez gondolkodtató el, nagyon.
Csak tudja, hogy vannak törekvések… Ennek alapján bevállalná, hogy egy megrendelőnek tervez bármit is? Kérem, ne mások pénzén kísérletezzen. Tanuljon, utazzon stb.

Mi a természetes anyag?
Mi az alapja annak, hogy ami “természetes”, az “jó”? (gyilkos galóca?)
Mi alapján állítható az, hogy ami “nem természetes”, az nem “jó”?

Szerintem éljen Benécs József felajánlásával, utána költözzön egy hétre Großschönauba ( http://www.probewohnen.at ). Jól fog járni. És írjon egy új cikket.

Bognár Attila

ui: “diplomával rendelkeznek környezetvédelemből” – ez nem kellő súlyú hivatkozási alap arra vonatkozóan, hogy a PHI kutatásait és eredményeit megcáfolja/megkérdőjelezze (remélem érzi a súlycsoportbeli különbséget). Vagy ha mégis próbálkozik, akkor referencia, referencia, referencia (a “nem emlékszem, de tudom, hogy” kevés, nagyon-nagyon kevés).

ui: A cikk felelősségi súlyába belegondolt? Abba, hogy mennyi kárt okozhat?

Лали:

Kruchina Sándor : még egyszer leírom, csak a lényeget, mert látom, a többi szöveg csak megzavarja az értelmezést

2004-ben NEM VOLT FORGALOMBAN MAGYARORSZÁGON OLYAN EPS HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZER? AMELYNEK ÉMI (vagy bármilyen) ENGEDÉLYE MEGENGEDTE VOLNA A 160mm VAG AKÁR 200mm-ES HŐSZIGETELÉSI VASTAGSÁGOT.

ha ezt Ön bármilyen tanúsítvánnyal itt be tudja nekem mutatni, akkor hiszek Önnek. Ha nem akkor is kérem zárjuk le ezt a vitát, mert nagyon elbeszél amellett, amiket írok és nem látja a lényeget a mondandómban

Лали:

Kruchina Sándor :
Первый A Solanova STO EPS rendszerrel készült. Ez a legjobb általam ismert rendszer, de a STO-nak 2004-ben legfeljebb 100mm-es hőszigetelő rendszer beépítésére volt ÉMI alkalmazási engedélye.
Второй Az ön által “tévesnek” mondott információt a Baumit EPS rendszer 2004-es ÉMI engedélyéből ollóztam ki

Лали:

Kruchina Sándor : egyébiránt semmi bajom az EPS rendszerekkel és megértem, hogy ahol Ön ül, teljes mellszélességgel kiáll az EPS alkalmazása mellett.
De mint az első beírásomban olvashatja, a Solanova projektet semmilyen módon nem egyeztették a tűzoltósággal. Ez tény. A vita ebből indult ki.

atuse :

apaaaa! kezdööödiiiiiiik!

Kruchina Sándor:

lali : Örülök, hogy a Baumit lejért ÉME-je kéznél volt, de kíváncsi vagyok, hogy milyen összefüggésben van a STO akkori ÉME-jéhez.
A személyeskedés pedig Önt minősíti, kedves Lali.

üdvözlettel:
Kruchina Sándor

Лали:

Kérem, Koós Miklós Urat, hogy az összes ebben a topikban beírt hozzászólásomat törölje, ez kivételével (az írásaimból úgy tűnik csak az első mondatok olvashatóak)

bocsánat, hogy belekotyogok, de megcsapta a szemem a SOLANOVA projekt említése

Az első passzívház konferencián én is ott ültem a harmadik sorban és hallgattam a nagyszerű előadást. Mivel magam is elég sok panelfelújításban vettem részt, ezért az előadás után odamentem a fiatal előadóhoz kérdezősködni. A tűzvédelem érdekelt volna, de errő ő nem tudodd mit mondani, mert ő a lebonyolításban volt benne, kevésbé a megvalósítás műszaki részében.

о. fél évre rá egy dunaújvárosi tűzoltó hatósági kollégával beszélgetve előkerült a solanova. Ha jól emlékszem 16cm PS hab került az épületre külső szigetelésként.
A tűzoltókat nem kérdezték meg erről, hogy ez így rendben van-e. De mint tudjuk a miskoci eset óta, nem kell 16cm habosított szigetelés ahhoz, hogy egy tűz nagyon gyorsan továbbterjedjen, elég 7 cm is.
A dunaújvárosi SOLANOVA házra felkerült STO EPS hőszigetelő rendszernek 2004-ben nem volt olyan ÉME,TMI vagy bármilyen más magyarországon elfogadott minősítése, mely megengedte volna a középmagas épületeknél tűzállósági fokozattól függetlenül utólagos hőszigetelésnél a 160mm-es EPS rétegvastagság alkalmazását. Ma is csak úgy lehet, ha a nyílászárók közötti függőleges sávban A1-es minősítésű tűzgát szerkezet kerül beépítésre

A legnagyobb baj a passzívházakkal hazánkban nem a házzal és a technológiával, hanem a magyar gondolkodással és a fegyelem hiányával van. Mi (átlag) magyarok nem tudunk precízen építkezni és főleg nem tudunk tudatosan és precízen élni. Ugyanis az előadáson az is elhangzott, hogy mióta a solanova lakói töredékáron fűtenek, azóta telente is strandidő van és kisgatyában-pendelyben szaladgálnak a lakók.

(remélem, értelmezhető és egyértelmű, amit írtam)

Rezsnyák Péter kivitelező építész :

lali : “Mi (átlag) magyarok nem tudunk precízen építkezni és főleg nem tudunk tudatosan és precízen élni.”
Tiltakozom! Az átlag szócska enyhíti a dolog élét, de kérem ne általánosítsunk! Lehet jó és rossz példákat találni itt és ott is, aminek különböző okai vannak.De nem kellene egyből leértékelni hazai embereket és viszonyokat. Ez messzire vezetne, és nem ez a témája ennek a posztnak.