Regisztráció/Belépés
Koós Miklós
2015. február 5. csütörtök

szakma

A szakmáról, a szakmai közéletről, tervpályázatokról, a szakmai kamarákról, továbbképzésekről, kortárs építészetről szóló írások. Rövid sorozatban folalkoztunk a szakma helyzetével. Fontosnak tartottuk foglalkozni – elsősorban a kortárs építészet ürügyén – az un. építészeti halandzsa témakörével, mely sajnos sok magával túlzottan is elégedett építész elkeseredett küzdelme, hogy őt is művésznek tekintse a nagyvilág..

Simor Árpád írt a szalmabála építésről, írtunk a közelmúlt építési technikáiról. A Szépművészeti Múzeum szerencsésen meghiúsult bővítése kapcsán számos cikk íródott az un. West-Balkáni állapotokról, ami olyan jellemző a hazai szakmai és általános közéletre.

Cser Eszter számos cikkben foglalkozott a szakma helyzetével. Babits Bernadett cikksorozatot írt az akadálymentesítésről.

2009-től 2011-ig követtük nyomon a magyar feltalálású építőanyag, a Vekla – kizárólag a médiában tettenérhető – tündöklését és bukását.

Számos írásban foglalkoztunk az szerencsétlen sorsú és alapjaiban elhibázott ócsai lakóparkkal, Makovecz Imre munkásságával, szakkönyveket ajánlottunk az olvasók figyelmébe Olvasnivaló címmel. Sorozatot indítottunk régi építőipari videókat bemutatandó.

ÖSSZES SZAKMAI TÉMÁJÚ CIKK


Hozzászólások (2): megnézem / hozzászólok

  • Zahorán Róbert

    2015. augusztus 2. vasárnap - 23:10

    #107830

    Egy talán perifériálisnak is tekinthető terület (valójában nem az) a belsőépítészet, egyik “állatorvosi lovát” találtam minap az interneten böngészve.
    Ajánlatkérés részletezése:

    Kért szolgáltatások: lakberendezési, belsőépítészeti tanácsadás
    A terület nagysága 800 m2
    Magyarország legnagyobb “hangszerplaza ” belső-külső egyedi design koncepcióját szeretnénk közösen megvalósítani.Olyan fiatalos,dinamikus “Kortárs ,Rock and Roll ,stílusban gondolkodó belsőépítészt keresünk,aki nem az anyagi lehetőséget látja elsősorban ebben a projektben ,hanem fontos a referencia és a kihívás az elsőrendű szempont.Olyan üzletet szeretnènk ,ahol majd mint profi zenészek ,anyukák, tanárok ,gyerekek stb jól fogják érezni magukat üzletünkben és visszatérő vásárlók lesznek.Nekünk is meg vannak a saját elképzelésein és maga az épületben meglévő elemek is már adják az irányt a tervezésben.

    Helyszín: Budapest, IX. kerület

    Mi evvel a baj?
    Ha csak felületesen akarnánk kötözködni: mondhatnók: a leendő hangszerplázában vajon mit szólnának a tulajdonosok, ha valaki úgy szeretne hanqszerekhez jutni, hogy őbenne “ne az anyagi lehetőséget lássák”? Tegyük magunkat ezen túl most. Avval se foglalkozzunk, hogy az ajánlat kérés hogyan van megfogalmazva nyelvtanilag.
    Ennél nagyobb a baj. Sokkal nagyobb.
    Az amúgy is zűrös lakberendezési piac hemzseg a tanácsadásoktól. A tanácsadás mindenre megfelel, sokak szerint. Jön a lakberendezők Harry Pottere, mint a Tv-k lakberendezős-átváltoztatós show műsoraiban, és amire rámutat a varázspálcájával, az kis költségvetésből hipp-hopp máris tündököl.
    Amúgy vannak helyzetek, amikor igenis indokolt egy lakberendező tanácsadását igénybe venni, nagy segítség például annak, aki egyébként saját maga fogna bele családi háza felújításába, de némi szakmai segítséggel jobb eredményt szeretne elérni. Erre kiváló.
    De egy 800 m2-es üzlet berendezése, későbbi működtetése, ekkora területen az apparátus irányítása, az üzlet működéséhez az anyagi háttér biztosítása nem amatőr feladat.
    A profi üzemeltető a tervezés költségét viszont szeretné megtakarítani.
    A hangzatos ajánlat kérés magyarra lefordítva ezt jelenti.
    Nem érdekli,hogy tudatos, alapos tervezéssel tulajdonképpen az ő költségei optimalizálhatók, ez nem szempont. Ő van olyan okos és ügyes, hogy “kézben tartja” a költségeket. Például így is.
    Ilyesmivel aránylag sűrűn lehet találkozni, ilyen az élet.
    A baj az, hogy kapni fog bőségesen is, “kedvező ajánlatokat”
    Szép számmal rohamoznak ilyenkor a tervnek látszó tárgyakkal operáló lakberendezők.
    Különféle csomag ajánlatok szerepelnek a kínálatukban, amelyekben ilyen-olyan módon limitálva van a szolgáltatás, lehetőleg úgy megfogalmazva, hogy ez a tény ne legyen túl feltűnő. Ami pedig oda vezet, hogy tulajdonképpen néhány vázlatot kap a megrendelő, tanácsadással vegyítve.
    Ami hangsúlyozom, olyan élethelyzetben, amikor egyébként is maga vágna bele a saját lakásának átalakításába, határozott előre lépés. Ha korrekt módon előre tisztázottak a feltételek (sajnos nem mindig), és a megrendelő már előre tudja, mit fog kapni, és mit nem (feltéve hogy nem rafinált halandzsával ajánlották neki ezt a szolgáltatást), akkor minden a legnagyobb rendben.
    De ezek a csomagok oda is beajánltatnak, ahová tervezni lenne célszerű. A megrendelők pedig vérszemet kapnak: lám, lehet ezt olcsóbban is!
    Aki pedig legyárt kemény munkával rengeteg tervet, pontos, igényes dokumentációt, az esélytelen az ilyen lakberendezési csomagokkal szemben. És a fent idézett ajánlat kérésre is nyilván be fog futni néhány ilyen.Az ajánlat kérő pedig igazolva látja: lám jól gondolta: egyesek csak az “anyagi lehetőséget” látják őbenne.Aki nem hiszi, nézze meg néhány lakberendező weboldalát, és próbáljon meg kiigazodni a “lakberendezési csomagokon”. Az eredmény elkeserítő lesz.

  • Kalmár Zoltán

    2015. szeptember 15. kedd - 16:15

    #108003

    Régóta kavarja az indulatokat a szakmában a településképi véleményező tanácsok (megjegyzem egynek én is tagja vagyok), a tervtanácsok működése. A különböző tanácsokban lévő kollégák (akár városon belül is,) egymást “macerálják” oda vissza, bizonygatva hogy okosabb, jobb vagyok, mint a másik, nembeszélve azokról a tervező kollégákról akik “csak” terveznek, sokszor olyan leginkább szubjektív dolgokba belekötve amelyeknek semmi köze a településképhez és az építési engedélyes szinten kidolgozott tervekhez.
    Nem akarom bővebben kifejteni, mert oldalakat tudnék írni pl. arról, hogy mennyire nem a szakmaiság, hanem a “majd én megmondom a tutit”, a szakmai féltékenység, vagy a konkurenciaharc, sokszor pedig pusztán az, hogy szimpatikus-e az adott tervező vagy nem, alakítja a bírálók véleményét, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az építtetői elvárásokat, akaratot nembeszélve a pénzügyi lehetőségekről.
    Mellékelek egy településképi véleményt egy csarnok épületről minden komment nélkül, építési engedélyes tervszinten kidolgozott épület volt a téma egy gazdasági külterületen, ahol másik épület 3 km körzetben nem volt, a legközelebbi település pedig 5 km-re van. A telephelyre földút vezet.

    1. A tervrajzon a belső helyiségek (iroda, wc., stb.) magassága, illetve a “galéria” magassága hiányzik, és az alaprajzon is jelezni kell. Csak vonalas kóták vannak.
    2. Az épületen kívül a csapadék folyóka felesleges, ha úgy is el lesz szikkasztva.
    3. Az alaprajzon a WC. elhelyezkedését úgy kellene áttervezni, hogy az öltözőből is megközelíthető legyen.
    4. A zöldterület arányának számítását javítani kellene, mert valami “mg.-i terület” elnevezés nem jó.
    (Megj.: az ép. osztály közlése volt a megnevezés alapja HÉSZ szerint.)
    5. A parkoló ne legyen legyező alakú.
    6. Az aljzatbeton vastagságát vizsgáljuk felül a tengelyterhelés tükrében, mert lehet hogy rakottan kell szerelni valamit.
    9. A szendvicspanelek elhelyezését vízszintesen javasolják, mert gazdaságosabb. Ha így maradna, akkor az ablak kiosztásra ügyelni kell.
    10. A technológiai leírást részletesebb legyen.
    11. Fő problémájuk volt, hogy az épületnek a szélterhelésére fokozottan ügyelni kell a statikai tervezésnél.

    Ez egy településképi vélemény.

    Tudom, hogy ez a probléma kör egy “darázsfészek”, de nagyon beszélni kellene a témáról. Mondjuk már ki, hogy ez így nem jó.

    Tudomásom szerint most készülnek az építésügy átalakítására.

    Tisztelettel: Kalmár Zoltán