37/2007.ÖTM | Mihez kell építési engedély?

Az építési engedélyezési eljárás egésze olyan nagy változáson esett át az elmúlt időszakban, hogy a 2008-ban íródott cikkben taglaltak mára érvényüket vesztették, ezért ezt törölni kellett, mielőtt ez félreértéseket okozott volna az olvasókban. Ugyanezek okból itt a további hozzászólásokra már nem lesz lehetőség.
Aki az eredeti cikkre és az ahhoz tartozó 1111 db hozzászólásra kíváncsi itt találja meg. Az építési engedélyezési eljárást szabályozó 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletet és annak ismertetőjét itt találja. Ott továbbra is várjuk az esetleges hozzászólásait, kérdéseit
312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról
a többi, érvényben lévő fontos építőipari jogszabályt pedig itt találja meg:
Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen
Hozzászólások (1111): megnézem
sityu
2008. január 10. csütörtök - 14:33
Nagyon jó ez a cikk. Meg hasznos is.
Ugye csinálsz a többi változásról is hasonlót! (lécciléccilécci!!!! apuapuapuapu!!!) :))
hazigazda
2008. január 10. csütörtök - 15:05
persze :-)))
ilus
2008. január 14. hétfő - 17:12
Nagyon jó ez az oldal!Örülök hogy rá találtam.Örülök az új szabályoknak is mert így talán idén már telik kerítésre nem az engedélyekre kell spórólnunk ami ugye eddig a tervezőknek is hozott egy kicsit(mifelénk kb.20ezret)na meg a sok hercehurca földhivatal stb.
Vértes László Ödön
2008. január 16. szerda - 12:55
Még több lesz az engedély nélküli építkezés. Nem kell az utcai kerítésre sen engedély. Én akkor körbekerítem az ingatlanomat 5 m magya vb. kerítéssel, hogy csak a madár lát be oda?!
hazigazda
2008. január 16. szerda - 17:25
a kerítésekre most is vannak előírások, azokra továbbra is évényesek, csak éppen nem kell engedélyeztetni.
Vértes László Ödön
2008. január 16. szerda - 20:01
Milyen előírások vannak, amiket be kell tartani? Várom a választ!
Vértes László Ödön
2008. január 16. szerda - 20:13
Az eddigi rendeletek is jók voltak, csak nem volt aki betartassa. Hol van erre apparátus? Milyen végzettségük van a “tisztelt” ügyintézőknek? Egy osztályon belül sincs jó jogi értelmezés, akkor miről beszélünk? A határidőkről nem is beszélve. És akkor még bejön az “illeszkedés” témaköre. Nincsenek jóváhagyott rendezési tervek!! Akkor miről beszélünk? Nekem a piros tetszik neki a zöld /mármint a főépítész úrnak/? No még tudnék mesélni,de féltem a jogosítványomat, szóval elég!
hazigazda
2008. január 16. szerda - 21:52
a kerítésre vonatkozóan az OTÉK 44. §-a ad eligazítást, többek között :
“(6) A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. ”
ez továbbra is érvényben van. Ha az önkormányzatnak az az előirása, hogy csak pl. 50 %-ban áttört kerítés létesithető, akkor ez továbbra is előirás marad, csak engedélyt nem kell hozzá kérni, viszont ha ezt nem tartod meg, továbbra is megbüntethetnek.
BÖRÖNDINÉ
2008. január 18. péntek - 10:20
2006-ban kértem engedélyt kerítés építésére. Nem kaptam meg, de megépítettem a kerítést. Ilyenkor mi a teendő, hiszen már nem kell rá engedély? Előre is köszönöm a választ!
Zafi
hazigazda
2008. január 18. péntek - 10:34
ha az általános és kerületi (önkormányzati) építési előírásoknak megfelel, akkor semmi teendője sincs (szerintem, bár nem vagyok hatósági ember). Ha azoktól eltér, akkor az önkormányzat szankcionálhat (bírság, bontás).
BÖRÖNDINÉ
2008. január 18. péntek - 11:01
A kerítés a beadott terveknek megfelelően épült, de – a múltnak megfelelően – engedély nélkül. Ezt a hatóság tudja, fénykép is készült róla.
Zafi
hazigazda
2008. január 18. péntek - 11:05
nem a terveknek kell megfelelni, hanem az előírásoknak. ha eddig nem reklamált a hatóság, mostmár kicsi a valószínűsége…
a jogszabály egyszerűsitette a hatóságok dolgát is, hiszen kevesebb üggyel kell foglalkozniuk és mivel a legtöbb helyen időhiánnyal küszködnek, ez az ő érdekeiket is szolgálta
Halmai
2008. január 20. vasárnap - 19:27
Üdvözlöm!Ha 2007-ben kaptam építési engedélyt a házra,illetve a kerítésre,akkor elvileg most másfajta kerítést is építhetek?Azóta átgondoltuk,s kicsit változtatnánk rajta!
Gedra
2008. január 20. vasárnap - 20:47
A 2008-ban létrehozott állatkifutót vagy a 10m2 alapterületet és 2,5m magasságot meg nem haladó tüzifa tárolót a telekhatáron belül hová helyezhetem? Itt is meg kell tartani az lakóépületre előírt minimum oldaltávolságokat a szomszédoktól vagy erre nem vonatkozik?
CZTOMI
2008. január 20. vasárnap - 21:48
Üdvözlöm! Sorházunk gk.beállójához (a szomszéd, és az én házam közt helyezkedik el) szeretnék hozzáépíteni a hátsó udvar felé egy tárolót (kb.15m2)ami ugyanolyan széles mint a gkbeálló. A gk.beálló elöl és hátul is nyitott, arra elöl szeretnék garázsajtót tenni. Ön szerint ezekhez az építésekhez engedély is szükséges, vagy elegendő bejelenteni? Ha nem kell engedély, akkor terv sem kell?
Előre is köszönöm a válaszát!
hazigazda
2008. január 21. hétfő - 08:52
kedves Halmai,
másfajta kerítést is építhet, be sem kell jelenteni, de a kerítésekre vonatkozó esetleges előírásokat továbbra is be kell tartani (pl. ha az önkormányzat korábban előírta, hogy csak áttört kerítés építhető, akkor továbbra sem építhet tömöret, mert az önkormáényzat szancionálhatja).
hazigazda
2008. január 21. hétfő - 08:53
Kedves Gedra,
a jobszabályváltozás az engedélyeztetés megkönnyítése miatt jött létre (vélhetően), így az építmények kialakítása és elhelyzése továbbra is a korábbi jogaszabályok alapján történhet (OTÉK+helyi építési előírások, tűzrendészet…stb).
hazigazda
2008. január 21. hétfő - 08:56
Kedves Cztomi,
a gk. tároló kialakítása/változtatása/bővítése továbbra is építési engedély köteles
Halmai
2008. január 23. szerda - 13:22
Jó napot.Természetesen az előírásoknak megfelelően építem a kerítést,de konkrétan arról lenne szó,hogy a kukatároló fölé egy kistetőt tennénk,ami nem szerepel az engedélyeztetési terven.Mi a véleménye?
hazigazda
2008. január 23. szerda - 13:27
van olyan fővárosi kerület, amelyik a 2 nm-t meghaladó – ilyen típusú/funkciójú – tető alapterületét beleszámítja a beépített alapterületbe. Talán ebből is látszik, hogy erre nincs egységes szabályozás. ha nem nem tiltják és ezzel nem lépi túl az övezeti előírásokat, akkor nyugodtan építse meg, de a legmegnyugatóbb egyszerűen megkérdezni az építési előadótól.
Gémes Lászlóné
2008. január 24. csütörtök - 10:16
Üdvözlet Mindenkinek!
A zárt rendszerű szennyvíztárolóra is vonatkozik az engedély nélküli létesítés: “10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,”. És hallottam bizonyos tablettáról amivel ha kezelem a szennyvizet alkalmassá válik öntözésre, mosásra, takarításra. Van ilyen? Hol lehet erről bővebb információt szerezni? Ha létezik engedélyezik ezt? Köszönettel: Ági
Gémes Lászlóné
2008. január 24. csütörtök - 12:29
Bocs rosszul írtam az e-mail címemet
hazigazda
2008. január 24. csütörtök - 17:55
igen, bár igazából a következő vonatkozik rá (szerintem)…ugyanis nem feltétlenül tartály, lehet hogy csak tároló:
“18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése”
hazigazda
2008. január 24. csütörtök - 17:57
ez egy külön szakma, a tabletta sokszor inkább csak az előtisztítást oldja meg
https://www.miditron.hu/enzim.html
nézzen még körül itt is:
https://www.acrux.hu/water/bakterium.html
Gémes Lászlóné
2008. január 25. péntek - 10:21
Köszönöm a választ!
A “18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése” szöveget hol találom? Ági
hazigazda
2008. január 25. péntek - 10:28
a rendelet 1. sz mellékletének “III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek” című fejezetében
thth
2008. január 27. vasárnap - 17:54
T. Házigazda!
Kertes házunk udvarán egy 9 mn-es kerti tárolót (kis faház-sufni)szeretnénk építeni, olvasatom szerint nem kell építési engedély…
Jól gondolom?
köszönettel: thth
hazigazda
2008. január 27. vasárnap - 17:59
valóban nem kell engedély hozzá
thth
2008. január 28. hétfő - 10:18
Köszönöm:))
Medence
2008. január 29. kedd - 23:03
2 eve epitettem 25 m3-es uszomedencet engedely nelkul. Szomszedokkal megbeszeltem. Ha iden hivatalos ember kijönne,akkor mondhatom, hogy csak most epült, vagy megbüntethet-e egyaltalan ? Előírásoknak megfelel.
hazigazda
2008. január 30. szerda - 08:46
bejelentési kötelezettséggel jár a következő:
V. melléklet II. fejezet / 16.
a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,….
a 25 m2-es medence 120cm-es vizmélységgel még éppen beleesik ebbe a 30 m3-es határba, de ha nagyobb, továbbra is bejelentés köteles (ami egy egyszerűsitett tervet jelent). A legtöbb helyen a helyi Vízműtől is kell engedélyt kérni, ami általában tervek benyújtásával jár.
atis_f
2008. február 2. szombat - 20:45
Szeretnék építeni egy 20m2-es garázst.Ehhez milyen engedély szükséges,és mennyi pénzzel jár ez?
hazigazda
2008. február 3. vasárnap - 09:58
a garázs továbbra is építési engedély köteles. Mivel az épitése a telek beépítettségétől kezdve a tűztávolságokon át sok mindent érint, ezért mindenképpen forduljon egy tervezésre jogosult építész tervezőhöz. A tervezési dij számítása egyéni. Általában a kivitelei költség 1-3 %-a építési eng. esetén, épületnagyság függvényében.
Törökné Bakos Judit
2008. február 3. vasárnap - 10:31
Régi probléma, hogy kell-e építési engedély olyan építményhez, amely “alpja” kb 10-20 cm-es beton, és arra szendvicspanelből zöldségek stb tárolására alkalmas raktárt alakítanak ki. Ezek az építmények nem rendelkeznek mély alappal, a panelek U profilban ülnek, kapcsoasak, bármikor szétszedhető, mozdítható. Van-e méret határ? Köszi a választ. Üdvözlettel Törökné Judit
hazigazda
2008. február 3. vasárnap - 11:17
ha pl. leszereli a lakókocsi kerekeit, az is építménynek minősül és így építési engedély köteles.
Jan. 1 től azonban jelentős könnyítéseket vezettek be, többek között a szétszedhető, évente max 6 hónapig felállított tárolókkal kapcsolatban is.
pl. bejelentési kötelezettség mellett építhető: V. melléklet II. fejezet:
22. 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése,
illetve még bejelentés sem kell III. fejezet szerint:
4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,
6. az 50 m2-es, vagy annál kisebb alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, az év során legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,
Tóth Márta
2008. február 3. vasárnap - 19:50
Örököltem egy 70 m2-es, tetőgerincig maximum 6 méter magas, enyhén romos házat a szüleimtől. A romosabb egy harmadát le szeretnénk bontani, a többi része megmaradna. Kell e engedély az új szabályok szerint. Köszönettel várom választát!
hazigazda
2008. február 3. vasárnap - 20:43
az 1. melléklet V fejezet szerint:
3. az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása,
……bejelentés kötelezett (vagyis egy egyszerűsitett dokumentációt kell benyújtani).
A legkisebb bontás is bejelentés kötelezett.
Galambos Éva
2008. február 5. kedd - 10:22
Üdvözlön!
Legutólsó cikkében azt írja, hogy a legkisebb bontás is bejelentés-köteles.
Én pedig úgy értelmeztem, hogy a legkisebb lakóház bontása. Egy 1000m3 alatti lakást kiszolgáló “melléképület” bontása nem.
Eddig sem kellett ezekhez engedély 200 lm3 alatt.
Köszönettel várom válaszát
hazigazda
2008. február 5. kedd - 13:23
Kedves Éva,
igazából a jogszabály nem nagyon tesz különbséget az építményfajták között, ha bontásról van szó, ahogy irtam. Minimum bejelentési kötelezettség van (ami egy egyszerűsített tervet jelent).
Papp Sándor
2008. február 5. kedd - 17:21
Tisztelt Uram!
Szeretnék egy 4 méter kinyulású 12 m husszú előtető építését bejelenteni a műszaki osztályra!
Érdekelne, hogy mi ennek a bejelentésnek a formai ill. dokumentációs követelménye.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Papp Sándor
hazigazda
2008. február 5. kedd - 19:49
Kedves Papp Sándor ,
a lista elég hosszú, összefoglalva igy rendelkezik a 28. § (6) :
Bejelentés esetén – a tartalomtól függően – mellékelni kell:
a) az 5. melléklet III. fejezet 13. pontjában meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 2 példányban, illetőleg – ha a bejelentéskor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás – az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban,
b) a 24. § (5) bekezdés b) és f) pontjában foglaltakat,
c) az (5) bekezdés b)-f) pontjában foglaltakat.
****************
a lényeg az 5. melléklet III. fejezet 13. ban van. Összeségében saz mondható el, hogy kevesebb példáényszám és az építési engedély kérelemnél előírtaknál kb fele annyi metszet és nézetrajz.
Horváth Károlyné
2008. február 6. szerda - 19:54
Kedves Papp Sándor,
bontási engedélyezési dokumentációt kell készítenem adott épületre.
Áttanulmányoztam a rendeletet és a 32.§.(3)a) pontban hivatkozott 5.melléklet III.fejezet 15. pontját az én rendeletem nem is tartalmazza,(Magyar Közlöny) a 13. ponttal befejeződik.
Próbáltam internetről is megnézni több helyen, de nem találtam a kérdésemre választ,mi lehet az a fránya pont, ami így eltudott bújni. (bár lehet, hogy
csak én vagyok ez ügyben járatlan)
A másik észrevételem,hogy a 49.§-ban hivatkozott Étv.31.§ (2)bekezdés nem a tervdokumentációval foglalkozik. (feltételezem, hogy a jogalkotó nem a most hatályos Étv-re hivatkozik, hanem az eredeti jogszabályra, de a módosítások miatt azt már “átszámozták”)
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:Horváth Károlyné
hazigazda
2008. február 7. csütörtök - 09:15
Kedves Horváth Károlyné,
a jeleztt 15.pont valószínüleg elírás (javaslom, jelezze ezt a jogalkotó felé), viszont magáról a bontással (a benyújtandó dokumentáció tartalmáról) egy teljes fejezet foglalkozik
************
a másik dodonai megjegyzés “vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.” hát ember legyen a talpán, aki tudja, hogy akkor pontosan hogyan is kell igazolni…. az Étv-ben felsoroltak igazolása viszont adott esetben konkrét terveket, műszaki leírásokat, szakvéleményeket jelentenek pl., mint
e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
f) a használati biztonság,
g) a zaj és rezgés elleni védelem….
Koós Miklós
Urbán Aliz
2008. február 7. csütörtök - 14:23
Kedves Miklós,
a III. bekezdés 13. pontja szerint nem szükséges sem épitési engedély sem bejelentés ha a homlokzaton vezetnénk ki a kombicirkót? Fűtési rendszer átalakitását fogjuk végezni egy budapesti régi társasházban, ahol kazán biztositja a fűtést, eddig épitési engedély köteles volt a homlokzaton való kivezetés, ha jól tudom. A másik megoldás a kémény bélelése, ami tudjuk elég költséges.
Köszönöm válaszát:
Urbán Aliz
hazigazda
2008. február 7. csütörtök - 15:31
ha szerelt az “égéstermék elvezető” akkor nem, ha épített (falazott), akkor igen. ettől függetlenül a gázműveknél ezt jóvá kell hagyatni, mármint a gáz oldalt. A kéményseprők már nem egyértelműek, mert nekem már írták elő, hogy egy irodaházban a zárt égésterű kondenz kazán füstelvezető-kivezetését (ami nem kémény) kéményseprővel hagyassam jóvá…..
O Gyuszi
2008. február 17. vasárnap - 18:55
T. Házigazda!
Egy 1000m2-es zártkerti ingatlanon szeretnék építeni egy tárolót.
Az álábbi két változat alapján,vagy/vagy alapon.
1. Fa vázszerkezet, OSB lap burkolat,
gerincmagasság 2,5m, alapterület2,5×3,8m, előtte terasz2x3,8m.
2. Szerkezet ua.,alapterület3,8×3,8m, előtte terasz ua.
Kérdésem: kell-e tervezővel terveztetnem,milyen engedélyeket kell beszerezzek.
Olvasatomban az 1-es verzióhoz nem kell engedély,mert 10m2 alatt van a területe,magassága nem haladja meg a 2,5m-ert,a terasz három oldalról nyitott. Építésznek kell tervezni?
A 2-es verzióban be kell jelenteni.
Ehhez kell komplett tervdokumentáció amit építész készít?
Üdvözlettel:O Gyuszi
hazigazda
2008. február 18. hétfő - 14:28
kedves O Gyuszi,
a rendelet egyértelmüen fogalmaz – legalábbis ebben – :
“4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,”
ergo, ami 10 nm felett van, az nem engedély köteles, csak bejelntés köteles, ami egy egyszerűsített negedélyezési procedúrát takar (építész kell hozzá)
Erzsébet
2008. február 18. hétfő - 17:44
Üdvözlöm!
Kerítés építése miatt kérném a segítségét,ha szeretném körbekeríteni a telkünket kell-e hozzá engedély illetve ki kell-e tüzetnem a telekhatárt? Saroktelekről van szó,és elég egyértelmű a terület nagysága,mert mindkét szomszédomnak van kerítése,így elég ahhoz viszonyítanom”?
Köszönöm válaszát!
Tisztelettel: Erzsébet
hazigazda
2008. február 18. hétfő - 17:57
január elsejétől nem kell engedélyeztetni a kerítést (hacsak nincs valamilyen műemlékileg védett övezetben). Ettől függetlenül meg kell tudakolni, hogy milyen kerítést lehet építeni? Van ahol meghatározzák a magasságát, áttörtségét, anyagát
zsolt
2008. február 19. kedd - 23:00
Kedves Házigazda!
Zártkertemre építenék 3%-ot meg nem haladó épületet. Mekkora pince kerülhet alá? Mi számít pincének? Előre is nagyon köszönöm a segítségét!
hazigazda
2008. február 20. szerda - 12:15
az számit pincének, aminek padlóvonala a környező csatlakozó terepszinthez képest 70 cm-nél mélyebben van (ha 0-70 cm között van, akkor alagsor). Ha zártkerti övezetben más nem korlátozza, akkor akkora pincét építhet, amekkora nem haladja meg az övezeti maximális beépítettséget (vagyis jelen esetben 3 %-ot). A beépítettségneél a környezetéből legalább 100 cm-re kiálló építmáények, előlépcsők, teraszok számítanak bele. Nagyobb akkor lehet, ha rendelet nem korlátozza a szintalatti terület nagyságát, mint pl. Bp-en és a földalatti építmény feletti földtakaró megfelelő vastagságű (cca. 80 cm)
hazigazda
2008. február 20. szerda - 12:16
ez a klasszikus borospince esete….
Vilmos
2008. február 25. hétfő - 17:12
Tisztelt Házigazda!
Az oldal nagyon jó, rengeteg segítséget nyújt a hozzám hasonló laikus, de a témában érdeklődő embereknek. Ehhez gratulálok és köszönöm az információkat!
Kérdésem is lenne:
4 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonú telkén kb. 10-12 nm-es beton alapú faházat (szerszám, kerékpár tárolására) szeretnénk létesíteni. Engedély ill. bejelentéskteles-e? Vagy jól értelmezem a Rendeletet, hogy “Kerti építmény … 20 nm alapterületig” kategóriába esik, és sem engedély, sem bejelentési kötelezettség nincs rá?
Válaszát előre is köszönöm!
hazigazda
2008. február 25. hétfő - 18:46
köszönöm a szavait kedves Vilmos.
a “kerti építmény”-nél van egy kitétel, miszerint “oldalt nyitott”, vagyis kerékpár tárolásra így ez nem alkalmas. Az Ön esetében az alábbi jöhetne inkább szóba: “4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése”. Miután a felsorolás pl.-val kezdődik, igy nincs minden funkció ott felsorolva. Én beleérteném ezt is. Sajnos minden építési jogszabályunk ilyen, hogy nincs mellékelve még a legegyszerűbb fogalommeghatározás sem, így nem tudni, hogy mi értendő bele egzakt módon, és mi nem? Mivel adott esetben bírságra lehet számítani, ha bizonytalan benne, célszerű az építési osztályon egy kontrollkérdés.
Gábor
2008. március 1. szombat - 22:18
Tisztelt Házigazda!
Balatoni üdülési telkemre lejárt műszakis lakókocsit szeretnék telepíteni.A kérdésem az volna, hogy mik a vonatkozó szabályok,illetve építési engedély kell-e?
Válaszát előre is köszönöm!
Telekkeresés 3. | mielőtt építünk, bontunk - koos.hu
2008. március 2. vasárnap - 09:30
[…] dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szabályozza, hogy az építmény fajtájától […]
hazigazda
2008. március 2. vasárnap - 11:29
kedves Gábor,
ha a lakókocsinak nincs műszakija (rendszáma), akkor már nem minősül jármünek, vontatmánynak, ezért ha közterületen akarná hagyni, akkor közterületfoglalási engedély, ha telken szeretné felállítani, akkor építési engedély, bejelentés szükséges hozzá (függetlenül attól, hogy pl. saját kerekein áll-e)
Ödön
2008. március 2. vasárnap - 12:50
Kedves Miklós!
Hát régen nem jelentkeztem, de sok munka jött hírtelen össze. 100 db házról kell állapotrögzítő szakvéleményt írjak. A jövő héten kapunk eligazítást a “Kivitelezési Kódex” és a “Eljárási Kódex” ről. Kiváncsi vagyok az okosak mit mondanak!?
37/2007.ÖTM | 2. Az engedélyezési eljárás - koos.hu
2008. március 7. péntek - 21:03
[…] az első részben azt tekintettük át, hogy mi lesz engedélyköteles 2008-tól ? […]
Zoli
2008. március 9. vasárnap - 01:57
Kedves Miklós!
Ikerház esetén ha a saját, kizárólagos tulajdonú telekrészemre medencét (25m3 alatti) létesítenék, kell-e a társtulajdonos (ikerszomszéd) hozzájárulása? Eddig ugyebár az engedélyezés feltétele volt, de a fentiek alapján most már nem kell engedély…
hazigazda
2008. március 9. vasárnap - 09:50
Kedves Zoli, ha ikerház, akkor nem társtulajdonos (mert ikerháznál külön-külön hrsz számuk van). szimpla szomszéd.
emiatt nem kell, de eddig sem kellett (max fellebezhetett).
Zoli
2008. március 9. vasárnap - 20:41
Kedves Miklós!
Elnézést kérek, ezek szerint rosszul fogalmaztam. Az ‘ikerház’ egy telekre épült (egy helyrajzi számon van), tehát valójában két lakásos társasház. Ez esetben hogyan áll a dolog?
hazigazda
2008. március 10. hétfő - 08:29
ez inkább jogi mérlegelést kívánna, mivel ha társasházról van szó, akkor vélhetően a telek közös osztatlan tulajdonban van, esetleg a meghatározott terület kizárólagos használati jogával. Mivel ez továbbra is a közös tulajdont érinti, szerintem kell a társtulajdonos hozzájárulása.
de nem győzőm hangsúlíozni, hogy nem vagyok jogász…
Zoli
2008. március 10. hétfő - 09:37
Köszönöm a válaszát!
Attila
2008. március 10. hétfő - 22:32
Tisztelt Házigazda!
Én egy könnyűszerkezetes konténergarázst szeretnék vásárolni. Ahhoz, hogy ezt felállíthassam az udvaromban milyen engedélyek beszerzése szükséges. Mondjuk ezt lebontatni nem tudják, de büntetést se szeretnék fizetni.
hazigazda
2008. március 11. kedd - 08:53
a garázs, mint funkció továbbra is engedély köteles, függetlenül az anyagától. Meg kell felelnie az általános érvényű és helyi előírásoknak (beépítettség…). Ugyanez vonatkozik pl. a rendszám nélküli és “téglára állított” lakókocsikra is, mert már ezt is kérdezte valaki…..
Van ahol ilyen, ipari jellegű objektumokat nem néznek jó szemmel és nem engedélyezik a felépítését, hiába is felelne meg az előírásoknak.
Vadasi Szabolcs
2008. március 11. kedd - 14:13
Kerti házra továbbra is kell engedély?
3*3 -as alapterületüre gondoltam.
Várom a választ.
Köszönöm
hazigazda
2008. március 11. kedd - 15:17
lásd a 2008. feb. 25. @ 18:46 kor irtakat. Aszerint nem kell. A jogszabályhoz sajnos nem tartozik részletes fogalommagyarázat, így mód van a többféle értelmezésre.
boncaberta
2008. március 14. péntek - 11:15
Egy 4*6 méteres garázsnak szánt épületre kell engedély? Ha igen, minek lehet nevezni, hogy ne kelljen?
hazigazda
2008. március 14. péntek - 11:50
a gk. tárolóhoz KELL építési engedély. amihez nem kell, arról pont az előző hozzászólásban hivatkoztam (egyéb építmény 10 nm alatt).
lAztán lehet még 20 nm-es kerti építmény, de annak az oldala nyitott kell hogy legyen.
boncaberta
2008. március 14. péntek - 16:00
Köszönöm válaszát!
Margit
2008. március 17. hétfő - 17:34
Tisztelt Házigazda,
ugyancsak műszaki forgalomban nem lévő lakókocsit szeretnénk “zártkert” besorolású telkünkön tárolni. Mennyi a maximális idő, ameddig ezt megtehetjük. Ha esetleg a helyi önkormányzat felszólítana a lakókocsi elszállítására, lehet-e kérni hosszabbítást?
válaszát köszönöm.
Á.Margit
hazigazda
2008. március 18. kedd - 13:39
a lakókocsira is az vontakozik, mint mindenre, amire engedély szükésges, ott legfeljebb az önkormányzat egyedi ingerküszöbétől függ, hogy mikor szólít fel és/vagy birságol. Tartok tőle, hogy ez max. 1-2 hónap lehet vagyis semmiképp sem végleges megoldás.
Attila
2008. március 26. szerda - 18:31
Egy duplafalu kőzetgyapottal szigetelt külső kéményt szeretnék készítettni (kimondottan szilárd tüzeléshez). Gyanítom ez szerelt kéménynek minősül.
Ebben az esetben nem kell építési (és ha elkészült használatba vételi) engedélyt kérnem az önkormányzattól?
Elég csak szakemberrel elkészítettni a kéményt, a kéményseprő céggel szakvéleményeztetni a kész munkát és már lehet is füstölni rajta?
hazigazda
2008. március 26. szerda - 18:45
ez valóban szerelt kémény és nem kell hozzá ép. engedély, viszont arra vigyázzon, hogy csak ÉME minősített anyagokat építsen be, mert ez továbbra is előírás.
Tünde
2008. március 27. csütörtök - 20:59
Tisztelt házigazda az én értesülésem szerint a garázs csak bejelentés köteles, legalábbis az önkormányzat épitési osztálya szerint. De itt azt olvasom hogy engedély köteles.Mivel épp tervező asztalán van a ház tervek amit épitettek érdekelne hogy akkor most a garázst is terveztessem rá? Persze ezt majd második ütemezésben huzzuk fel. Köszönöm válaszát.
Szűcsné Tünde
hazigazda
2008. március 27. csütörtök - 21:14
Kedves Tünde,
a rendelet úgy szól, hogy minden épület építési engedélyköteles, KIVÉVE a II. és a III. fejezetben felsoroltakat. Az ottani felsorolásokban viszont sehol sem szerepel a gépkocsitároló/garázs, vagyis egyértelműen engedély köteles.
A garázstól függetlenül némiképp félreérthető a rendelet szerinti “bejelentési kötelezettség”, ami nem azt jelenti, hogy bemegyünk és bejelentjük, hanem egy sokkal egyszerűbb tervdokumentációt és rövidebb ügyintézési határidőt.
Gamer
2008. március 28. péntek - 22:39
Üdv!
Én elolvastam a szabályokat, de nem teljesn világos. Amit szeretnék:
Egy szál acélcsőből felállitani egy “tornyot”, ami persze acéldróttal vagy sodronnyal ki lenne kötve betonoszlopokhoz. Ennek a toronynak a tetejére WiFi antennákat szeretnék kirakni. A cső maximum 20 méter magas lenne. A cucc teljes mértékben magánterületen lenne.
A kérdés: Kell e rá engedély (toronyra), ha igen pontosan milyen, hol kell utánajárni, stb… minden info érdekel. előre is köszi mindenkinek.
atis_f
2008. március 31. hétfő - 13:47
Üdvözlöm!Nemrég kérdeztem Öntől valamit,amire meg kaptam a választ,és meg is köszönöm,de mióta beírtam ide,azóta folyamatosan kapom az email-eket minden egyes ide beírt kérdés után,pedig nem kértem semmiféle értesítés mások hozzászólása után.Érdeklődnék hogyan lehet ezt megszüntetni.Előre is köszönöm.
hazigazda
2008. március 31. hétfő - 15:15
kedves atis_f, a feliratkozottak között volt ez az email cím, kérésére töröltem. Remélem nem okoztunk kényelmetlenséget Önnek.
krokka
2008. április 2. szerda - 13:01
Külterületi ingatlanon-mely erdőnek van minősítve,és egy tóval érintkezik -szeretnék olyan 20m2 körüli szerszámtárolót létesíteni.Lehetséges ? Ha nem,akkor mit engedélyez a törvény ?
hazigazda
2008. április 3. csütörtök - 13:20
az erdő speciális eset, a szabályozási terv szerint többféle besorolású lehet, lehet véderdő (nem építhető semmi), lehet gazdasági erdő (csak az erdőgazdálkodással összefüggő épület építhető általában pár százalékos/ezrelékes méretben és van amikor besorolják pl. kereskedelmi…stb övetzetbe, akkor az övezeti besorolás szerinti épület építhető.
ergo meg kell kérdezni az önkormányzattól, milyen övezet?
Tamás
2008. április 3. csütörtök - 13:48
Könnyűszerkezetes házat építenék. Azt szeretnémtudni, hogy építési engedély mikor kell? (pl 30nm felett)
hazigazda
2008. április 3. csütörtök - 13:51
könnyűszerkezeteshez normál építési engedély kell + (amiről sokan megfeledkeznek) ÉME engedély a felhasználandó tipusról
Vidics Tamás
2008. április 16. szerda - 09:43
Családi ház tervezés 2005, kivitelezés 2007. A tervekben ne szerepelt egy tartalék, épített Schiedel 20-as kémény melybe egy 7kw-os fatüzelésű kandalló lett bekötve. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e ebben az esetben problémám a használatbavételi engedéllyel, mivel a kémény építése 2008-tól engedélyköteles, bár maga az építés 2007-ben történt.
hazigazda
2008. április 16. szerda - 10:23
mint a legtöbb jogszabály, ez sem visszamenőleges hatályú, vagyis már korábban megkezdett építkezésekre, engedélyezési eljárásokra nem érvényes.
Az engedélyezéstől függetlenül ha megvizsgáltatja kéményseprővel és ha megfelelőnek találja, akkor nem lehet gond (az műszaki előírásoknak való megfelelőség kötelezettsége továbbra is érvényben van. Tehát pl. a keritésre ugyan nem kell engedély, de attól még meg kell felelni az előírásoknak.
Zoli75
2008. április 16. szerda - 12:07
Üdvözletem!
Örököltem egy 8×8 m-es kisházat. HÁTSÓUDVARA felől tervein fel nem tüntetett, de már 25 éve meglévő 3×3 m-es zárt és ” szigetelt “, könnyűszerkezetes előtér van. Magassága 2,30-as. Kérdésem, hogy ha ezt ” lecserélem ” azonos méretű falazott szerkezetre és a szigetelt pala helyett polikarbonát tetőcskét kap, azt terveztetnem és engedélyeztetnem kell-e? Egy ablakot is szeretnék rá a hátsóudvar felől. Mellette betonlapokból folytatólagosan 5×3 m ” terasz ” van. A 3 m-t betartva, fémvázas, nehezen éghető polikarbonát előtetőt rakhatok-e fölé engedély nélkül? Valahol egy 3 méteres maximumról olvastam már. Köszönettel: Zoli
hazigazda
2008. április 16. szerda - 12:58
a 3×3 m-es bővitmény – akármilyen anyagból is van – építési engedély köteles. Aminél elhagyható, az az un. “kerti építmény”. Ha az épülethez csatlakozó terasz oldalt nyitva hagyva lefedi, akkor az tekinthető kerti építménynek is, lévén a jogszabály nem adott hozzá egzakt fogalom-definiciót. Mivel a kis házrész mindenképpen engedély köteles, így egy füst alatt a teraszlefedést is lehetne terveztetni és engedélyeztetni
Zoli75
2008. április 16. szerda - 13:55
Köszönöm a gyors választ. Mivel ez a falusi házikó tényleg nem nagy értékű és most jutottam hozzá, még csak keresgélem az optimális költségű komfortosítását. Ha csak a terasz fedése történne meg az előtér változtatása nélkül – hétvégi házként – akár az is elégséges, ha nem kell tervezőt, kivitelezőt fogadnom egy szélfogóért…
Egyéb esetben viszont ” egy kosszal ” gondoltam már egy teljes felújításra is.
De jelen állapotban hagyva a szomszédban most induló társasházépítés révén ha kapnék egy ellenőrzést, akkor miként kell ( kell-e??) igazolnom az előtér korát és hogy nem én építettem? Az utcáról mindig látható volt. Egyátalán, ilyen fel nem tüntetett formában lehet-e vele valamit kezdeni? Hisz ahogy nézem, már egy házszínezés is bejelentéshez kötött. Ha bejelentem a – közismert – létezését, akkor esetleges házeladáskor annyival nagyobb a ház hivatalos alapterülete, vagy ez esetben lebontatják? Egy 10 éves elévülésről tudtam én is.
Annyiból fontos ez, hogy a ház egy középen lévő nagy cserépkályhával teljesen kifűthető, így ezért a 9 m2-ért nem szeretnék teljes fűtésrendszert sem kiépíteni. Viszont a házikó újrafestése előtt azt sem tudom, hogy pl. ilyen – más színű – épületrészt ha azonos színre festek, nem lesz-e belőle gond? Tudom, nem világrengető kérdések ezek, de öngólt sem akarok rúgni felesleges költségekkel, esetleges büntetéssel, pláne ha eladásra csinosítanám csak ki ebben a formájában.
hazigazda
2008. április 16. szerda - 14:48
indok nélkül kicsi a valószínüsége, hogy bárki ellenőrizné. De mit is ellenőriznének, ha nincs építési tevékenység a házban ?
A meglévő, de engedély nélkül (régen) épített – építményekkel általában nem foglalkoznak. Ha átalakítják a házat, akkor persze fel kell tüntetni, de ha nem ütközik jogszabályba az ottléte, mérete, mástól való távolsága, akkor nincs gond, ráadásul Ön igazolni is tudja, hogy így vette. A jóhiszemüsége nem kérdőjelezhető meg.
Ritkán rendelnek el bontást ilyen esetben, de ezt önkormányzata válogatja. Célszerű telefonon felhívni az ügyintézőt és megkérdezni, hogy ilyenkor mi az ön teendője, miképpen legalizálhatja és van-e ennek birság vonzata? egy udvarias telefonbeszélgetéssel sok minden tisztázható, mégsem vonta magára a figyelmet egy helyszíni bejárással.
Zoli75
2008. április 16. szerda - 15:13
Köszönöm szépen a megnyugtató válasz(oka)t, így járok el. Azóta rátaláltam a terasz fedésénél még a 3 méteres kitételre is: ennek betartása mellett ha szervesen kapcsolódik a házhoz, akkor nemcsak 20 m2 alatti kerti épületként, de nyitott előtetőként sem kell engedély rá. Rossz időben meg ha alatta áll a kocsi, maximum veszek rá egy KITT rendszámot, és megmondom, hogy magától tolatott be, hisz pihenésre alakítottam ki… 🙂
Üdvözlettel: Zoli
Épület bontása | 1. előkészítés - koos.hu
2008. április 20. vasárnap - 11:26
[…] dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint az alábbi esetekben: IV. bontási […]
Joe85
2008. április 21. hétfő - 14:16
Tiszteletem!
A galéria-építés engedélyköteles? Társasház földszintjén, saját tulajdonú (albetétesített) garázsban (4m belmagasság).
hazigazda
2008. április 21. hétfő - 16:53
az alap válaszom az, hogy igen, mivel a tartószerkezetet érinti, azonban ha bútorszerűen, 4-8 nm-en van kialakítva, akkor én biztosan nem kérnék rá engedélyt
Bombicz György
2008. április 22. kedd - 10:58
Tiszteletem!
A kérdésem a következő lenne: 6 lakásos társasházban alul két lakás van és a kert felöli teraszainkat szeretnénk beépíteni üvegesre tetővel együtt. Ezek közül melyik engedélyköteles? (tető, beépítés, vagy mindkettő?)Köszönettel: Bombicz György
hazigazda
2008. április 22. kedd - 11:04
mindkettő, ráadásul mivel társasház, ezért a többi tulajdonostárs hozzájárulása is szükséges. Ráadásul, ha megnő a lakások területe, akkor módosítani kell a társasház alapító okiratát, mert változik a tulajdoni hányad is.
nem lesz egyszerű …..
vadas edit
2008. április 22. kedd - 19:32
Üdvözlöm!
Kb. 10 évvel ezelött vettem egy külterületi 1354m2 alapt. szőlőt. Sajnos a volt tulaj nem mondta meg, hogy Nemzeti Park védelme alá tartozik.
A jelen jogszabályok szerint lehet e szerszámtárolót építeni rá,
hazigazda
2008. április 22. kedd - 19:42
a Natura 2000 területekkel foglalkoznak az alábbi jogszabályok:
a 201/2006. (X.2) Korm. Rendelet ill. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet.
Ha természetvédelmi terület, akkor a Nemzeti Park hozzájárulása szükséges, ehhez azonban ismerni kellene a terület védettségét és a területre vonatkozó szabályozást.
Gamer
2008. április 22. kedd - 20:16
Üdv!
Újra itt. Mivel sajnos senki nem válaszolt a 2008.03.28-i kérdésemre, ismét felteszem egyszerűsitett formában: Épitménynek minősül e az, ha a ház udvarán felállitok egy 15-20 méter magas 5-6 centi átmérűlyű vascsövet, majd 2-3 méterenként kikötöm dróttal?
vadas edit
2008. április 22. kedd - 21:09
Köszönöm a válaszát!
hazigazda
2008. április 23. szerda - 07:47
Kedves Gamer, a cikk elején az “innen letölthető” linkre kattintva választ kap a kérdésére, miszerint:
építési engedély köteles:
8. elektronikus hírközlési építmény esetében
a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,
c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli,
Gamer
2008. április 23. szerda - 22:52
Értem. Tehát ezekszerint a családi házunk tetejére akár egy 20 méter magas csövet is kirakhatok, ha az épület tartószerkezetét nem kell megerősíti. A kérdés már csak az, hogy mi minősül az épület tartószerkezetének?
Barnabás
2008. április 24. csütörtök - 11:49
Kedves Miklós!
Nagyon örülök, hogy ráakadtam erre az oldalra,mert választ szeretnék kapni az alábbiakra:
Balatonon van egy 30 éves 30 nm-es nyaralóm. Szeretném a tetőt cseréptetőre lecserélni, jelenleg hullámpala van rajta és tetőablakokat betenni. A tetőtérbe történő feljutást az épület hátsó részén lévő külső lépső teszi lehetővé, ezt szeretném megszüntetni és az épület belsejében kialakítani, továbbá az ablakokat szeretném műanyagra kicseréltetni méretváltoztatás nélkül, a homlokzaton így változás nem történne.Továbbá a ház külső szigetelését, újra vakolását is szeretném megcsináltani.
A fenti munkálatok építési engedély alá esnek, vagy csak elég a bejelentési kötelezettség?
Amennyiben a tetőcsere következtében esetleg még a főfalakat is megemelném 90 cm magassággal,akkor ez milyen eljárási kötelezettség alá esik?
Válaszát köszönöm!
Kátai Mária
2008. április 24. csütörtök - 23:37
Kedves Miklós!
Sorházi lakásban/2 szintes/ lakom, a lakásokat garázsok választják el egymástól, így közös falunk nincs. A szomszédom a garázsa felett lévő teraszt szeretné télikertnek beépíteni. Én viszont tiltakozom ellene, hiszen így közös falunk lesz áthallásokkal. Az Önkormányzat kiadta az engedélyt az építésre. Kérdésem az, hogy az én beleegyezésem és megkérdezésem nélkül hozzá építhet-e a szomszéd az én falamhoz bármilyen építményt? Hová mehetek és van-e egyáltalán jogom ezt a határozatot megfellebbezni. Köszönöm válaszát!
hazigazda
2008. április 25. péntek - 11:27
Kedves Kátai Mária,
a terasz beépítése építési engedély köteles tevékenység, ami ráadásul a számított beépítettséget is megnöveli. Az építési határozatról a hatóság köteles a szomszédokat is kiértesíteni, akik élhetnek a fellebbezési jogukkal, ha úgy érzik sérelem éri őket, vagy érvényes jogszabályoknak nem tesz eleget a terv. Ha Önt nem értesítették ki TÉRTIVEVÉNYES levélben, akkor az önkormányzat olyan mulasztást követett el, ami ellen Ön felléphet. direktben nem fordulhat az Önkormányzathoz, mert nem valószínű, hogy belátnák a tévedésüket, viszont a másodfokú hatósághoz, a területileg illetékes Közigazgatási hivatalhoz fordulhat mondván az I. fokú építési hatóság nem értesítette Önt, így nem élhetett fellebbezési jogával sem.
Ha valamilyen oknál fogva ott sem kapna megnyugtató választ, akkor csak bíróságtól remélhet rendezést.
Az érdekeltek ki nem értesítéséről szóló korrupciós háttérről szólt a “építési engedély némi korrupcióval” című cikkem https://www.koos.hu/2007/06/20/szephazak-csaladi-haz-korrupcioval
hazigazda
2008. április 25. péntek - 11:31
kedves barnabás,
a tetőablak és minden, ami a szerkezetet és a homlokzat megváltoztatásával jár, építési engedély köteles, ebből következően a lépcső áthelyezése és a térdfal megemelése is.
A homlokzatszínezés és az ablak illetve héjazatcsere nem.
Bombicz György
2008. április 26. szombat - 16:51
Köszönöm gyors válaszát! Egy kérdésem maradt csak: amennyiben a teraszt nem építem be üvegesre, viszont szeretnék fölé (a felső lakás erkélye a tersz felett van)teljes védelmet nyújtó előtetőt, az is engedélyköteles? Illetve a terasz mellett lévő alap nélküli részt, ami szintén a lakásom előtt van, le lehet engedély nélkül betonozni? Válaszát előre is köszönöm, Bombicz György
hazigazda
2008. április 26. szombat - 20:29
ez a kérdés itt a blogon is vitát váltott ki, mivel nem egyértelmű, hogy tesznek-e különbséget a “kerti tető” és a lakóépülethez hozzáépített teraszlefedés között?
az anomáliák számát növeli, hogy ha egy 150 cm-nél nem nagyobb kiülésű konzolos teraszt (erkélyt) építek, az nem számit bele a beépítettségbe, ha alátámasztom oszloppal, akkor igen.
Az viszont biztos, hogy a teraszlefedés esetén figyelni kell a telek beépítettségére, oldalkertre, bruttó szintterületre, zöldterület arányra, mert ezeket a paramétereket továbbra is be kell tartani. A 100 cm-nél nem magasabb terasz nem befolyásolja a telek beépítettségét, igy minden további nélkül kivitelezhető (max. zöldterület arány!), viszont mivel a közös terület rovására készül, a társasház beleegyezése szükséges (bár lehet, hogy arra a területre van Önnek használati joga, részleteket nem ismerem.
Bombicz György
2008. április 26. szombat - 21:05
A zöldterületet nem érinti, mert az a terszom előtt helyezkedik el 1 méterrel alacsonyabban. Így a tető csak a lakásom szélességében épülne és azt takarná, amit amúgy is én használok, mivel a tersz melletti rész az ablakom előtt van,
GAtesz
2008. május 2. péntek - 20:58
Tisztelt Házigazda!
Szeretnék egy előtetőt 2*8m -est építeni a házam hátsó homlokzatához. Hátul van egy ajtó és két ablak, ami az udvarunkra néz. Az ajtó előtt van egy lépcső. Nyáron hihetetlen módon besüt a nap, télen havas, esőben vizes a lépcső. Ezen okok miatt gondoltam, hogy építenék egy előtetőt. Egyik fele a ház falához lenne csavarozva, másik fele 3 darab oszloppal lenne alátámasztva. (fából, bitumenes zsindely fedéssel) Valami erősen hasonló, mint ami a kép jobb oldalán látható: https://www.felteto.hu/
Olvastam, hogy “elméletileg” erre nem kell semmilyen engedély. A ház jelenleg is épül, van rá érvényes építési engedély, csak ez a tető nem szerepel a terveken. Felhívtam azt a személyt, aki tervezte nekünk anno a házat, és ő azt mondta, hogy kell rá engedély, és ez nem is előtető, amit én akarok, hanem terasz…Nem tudom, mit gondoljak erről.
Aztán beszélgettem egy építőipari szakemberrel, aki felhívta a helyi építésügyi hatóságot, akik szintén rávágták, hogy kell rá építési engedély.
Kérdések a következők:
– Az oldal tetején olvasható szabály szerint (az én értelmezésemben) nem kell engedély. Létezik olyan, hogy helyileg megszabják, hogy erre mégis kell engedély !?!?
– Vagy ŐK nem olvassák a szabályok módosításait?
– Vagy amit én akarok az nem is előtető?
– Az hogy van a ház bővítésére érvényes engedély és ez a terveken nem szerepel, hátrány?
Válaszát kíváncsian várom.
Tisztelettel: Attila
hazigazda
2008. május 4. vasárnap - 10:51
a jogszabály kerti építményre vonatkozik, csak elfelejtették hozzátenni, hogy mi minősül annak? az egyik tábor szerint az, amelyik az épülettől független, míg mások azt mondják, mindenre vonatkozik, ami oldalt nyitott. A jogszabály erre nem ad egzakt magyarázatot.
egy folyó építkezés kapcsán egy módosítással a dolog egyszerűen feloldható
laci
2008. május 5. hétfő - 14:36
Tisztelt Házigazda! Én egy régi ólat újítottam fel, kicseréltem a tetőszerkezetet, levakoltam…stb. A tevékenységek csak bejelentést igényeltek volna.Én szóltam a műszaki osztályon, azt hittem annyi elég. Mondtam hogy mit fogok csinálni, és azt mondták hogy jól van, nem kell hozzá engedély. Nem mondták hogy a bejelentést azt írásban kell tenni.Majd most megbüntettek. 1000000 Ft-ra mert közben én kértem fennmaradási engedélyt.
A kérdésem a következő lenne:
Ugyanazok az eljárások vontatkoznak akkor is ha csak bejelentési kötelezetséget mulasztottunk el, mint ha építési engedély hiányában építettünk volna? Ugyanakkora a büntetési tétel, mindkét esetben?
hazigazda
2008. május 6. kedd - 14:02
kedves Laci,
a bírság mértéke az ép.eng.-hez kötött munkáknál 50 %, a bejelentéshez kötött munkáknál 20 %, vagyis jelentős az eltérés.
hazigazda
2008. május 6. kedd - 14:10
A jogszabály
értelmezése és letöltése
Csilla
2008. május 7. szerda - 19:33
2,5*2,5 m-es faház,alápincézve. Kell-e hozzá építési engedély?
Köszi:Hajdúné
hazigazda
2008. május 7. szerda - 19:35
igen
robi
2008. május 12. hétfő - 12:08
Tisztelt házigazda!Van egy családi házam ami mögött egy nyárikonyha es a kettő között van egy kis terasz előtetővel ez a ház bejárata.Azt szeretném kérdezni,hogy engedélyhez vagy bejelentéshez köttött-e a teraszom és előtetőm kiszélesitése,hogy elérjen a nyárikonyháig?Ez kb.2.5m lenne a kiszélesitéssel összesen 4-5 m2 lenne az alapterülete.A válaszát elöre is köszönöm.
dibaggio
2008. május 15. csütörtök - 18:58
Kedves Sándor!
Kérdésem a következő lenne: Bővíteni szeretnénk a házunkat, (azaz már megtörtént) na most nem igazán értem ha 30 nm-et nem haladja meg a hozzátoldott rész akkor nem kell rá engedély? Vagy kell? És ha kell most mit tudunk tenni hogy ne büntessenek meg? Ha fennmaradási engedélyt kérünk rá akkor is megbüntetnek? Most szeretnénk a szoc. pol-t felvenni hogyan tudnánk elintézni? Kérem segítsen. Válaszát a fenmt megadott e-mail címre várom. Előre is köszönöm a segítségét.
ildikó
2008. május 15. csütörtök - 23:24
Kedves Sándor!
Szeretném a véleményét kérni. Problémám a következő: van egy nyaralónk a Balatonon,két család tulajdonában. Egyik oldalon szeretnénk hozzáépíteni egy fedést a teraszhoz,de mert már a beépítettség nem engedi, ezért kerti építményként,(kb. 10nm), mely nem érintkezne a ház falával.Ennek tudomásom szerint nincs akadálya. Ugyanakkor szeretnénk a kert másik oldalán a másik család részéről egy kerti pihenőt. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e két ilyen létesítmény egy kertben, akár 20-20nm -et meg nem haladó területű. Ha nem, akkor lehet-e két helyen, mondjuk 10-10-nm-es elosztásban.
Másik kérdésem a következő lenne: van egy 10 évnél régebbi gk. beálló, mely annak idején engedély nélkül épült. Tudomásom szerint ez már fennmaradhat, csak az a gond, hogy telekhatáron épült. Ha nyitott pihenőt építek, ennek megléte veszélyezteti -e valamelyik építmény jogosultságát, vagy a kettőnek nincs köze egymáshoz?
-Ezt a szabálytalanul épült gk.beállót ha át akarnám tenni szabályos helyre, kapnék-e rá engedélyt, illetve számít-e itt a beépítettség mértéke, mely eléri a maximumot.
Segítségét előre is köszönöm, és örülök, hogy megtaláltam ezt az oldalt.
hazigazda
2008. május 16. péntek - 07:12
Miklós vagyok, de semmi baj, hallgatok a Sándorra is :-))))
dibaggio-nak: az épületbővítés továbbra is engedély köteles maradt, ami nem, az a cikkben fellelhető címen elolvasható (leginkább pl. kerti lugas, kerítés….).
Önkormányzattól függ, hogy indít-e eljárást. Én megpróbálnám beadni az építésiengedélyt, ilyen kis dolgokért talán nem jönnek ki. nem minden esetben büntetnek, de akkor igen, ha valamilyen előírást (beépítettséget, oldalkert, tűztávolság…) sért az építés-bővítés
hazigazda
2008. május 16. péntek - 07:18
Kedves Ildikó,
az engedélyezésben tett könnyítésnél nem győzőm hangsúlyozni, hogy ez pusztán az épíéti engedélyeztetés egyszerűsítését jelentette, a beépítési, tűzvédelmi és egyéb helyi előírások továbbra is érvényesek. Vagyis hiába nem kell építési engedély a kerti pavilonra, az alapterülete beleszámít a beépített területbe, így ha azzal túllépi a megengedhető mértéket, akkor ugyanúgy jogszabály ellenesen jár el, mint ha mondjuk építési engedély nélkül építene egy üdülőt. Ez vonatkozik tűztávolságra és egyebekre is,azok az előírások továbbra is érvényben vannak.
Ha már túl van építve a telek és elbont valamit, hogy áthelyezze, akkor ugyanez a szituáció, már nem teheti meg.
Az más kérdés, hogy ha nagyon gyorsan áttelepíti azt a gk. beállót, akkor talán észre sem veszik :-))))
horesz
2008. május 16. péntek - 23:10
Tisztelt Házigazda!
Olvastam az engedély nélkül építhető dolgok felsorolását. Kérdésem a következő:lehet-e a telken egy kb. 15nm-es fedett kerti lugas, és egy 10nm-es pihenés célját szolgáló tető, kiülésre, természetesen betartva az egyéb szabélyokat( távolság, magasság). Ezen feltételek mellett létesíthető ugyanitt egy szeméttároló is (kb. 5-6nm nagyságú)? Köszönöm a segítségét!
hazigazda
2008. május 17. szombat - 09:15
nem zárja ki a jogszabály az egyidejüséget, tehát mindet lehet építeni egy telken, ha az összes többi feltételnek (többek között a beépíthető max telekterületnek) megfelelnek
Gonda Ferenc
2008. május 23. péntek - 11:38
Gratulálok weblaphoz, nagyon jó,hogy így együtt vannak a hatályos jogszabályok.
Az lenne a kérdésem,én mint tulajdonos ,egy tetőtér beépítésnél milyen munkákat végezhetek sajátkezüleg, víz, villanyszerelés burkolás stb.ami még nem ütközik az engedélyeztetési eljáráskor jogszabályba.
(Vagy nekem egyszerűen csak hitelt kell felvennen 50 évre, és ölbe tett kezekkel figyelni ahogy az engedéllyel rendelkező szakemberek megcsinálnak mindent)?
Papp Sándor
2008. május 23. péntek - 12:46
Tisztelt Uram!
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy elkészült irodaház és raktár használatbavételi engedély kérelmének beadásához mi szükséges még a formanyomtatványon és a közműnyilatkozatokon kívül?
Üdvözlettel: Papp Sándor
hazigazda
2008. május 23. péntek - 13:04
a felelős műszaki vezető és a tervező nyilatkozata, hogy minden a jóváhagyott tervek szerint épült meg. szabványossági nyilatkozat a villanyszerelésről és a közműszerződések (felszerelték a mérőórát, ami az elfogadással egyenértékű). Statisztikai lap, hulladéktervlap (hulladék elhelyezés igazolása)
hazigazda
2008. május 23. péntek - 13:07
Kedves Gonda Ferenc, minden olyan munkát elvégezhet, ami nem építési engedély vagy bejelentés kötelezett, mivel ahhoz felelős műszaki vezető szükséges. Tovább azokat sem, ami végzettséghez vagy jogosítványhoz kötött (gázszerelés, vill. mérőóra, kapcsolószekrény szerelés…)
vizet, villanyt szerelhet maga is, sőt burkolhat, válaszfalazhat és azt vakolhatja…stb.
Horváth János
2008. június 12. csütörtök - 19:07
Tisztelt úram!
Ezúton szeretném megkérdezni, kell-e bejelentési vagy épitésiengedély a következő munkák elvégzéséhez.
Tetőcserép cserélye, külső hőszigetelés, szinezés.
Köszönettel várom válaszát
hazigazda
2008. június 12. csütörtök - 19:17
ha nincs semmilyen műemléki védettség, akkor nem, bár egy helyütt azt boncolgatták, hogy a külső hőszigetelés felvitelével megváltozik az épület tűzvédelmi védettsége, de az az igazság ezt egy hőszigetelő forgalmazó tollából olvastam és nem egy hatósági embertől. Mindettől függetlenül az önkormányzatok előirhatnak szigorúbb szabályozást, pl, Pécsett most akarják bevezetni, hogy a színezés is engedély köteles legyen. Ilyenkor a legegyszerűbb egy telefon az építési előadóhoz….
SAFRANYIK ISTVÁN
2008. június 13. péntek - 13:22
Meglévő vegyesbolt rendeltetésének megváltoztatása, fodrász és kozmetikai szalon-ra. Építési munkával nem jár. Engedélyköteles-e?
hazigazda
2008. június 13. péntek - 16:09
rendeltetés megváltoztatási kérelmet kell beadni + a kötelező szakhatósági hozzájárulásokat célszerű előtte megkérni, leegyeztetni
SAFRANYIK ISTVÁN
2008. június 16. hétfő - 12:38
KÖSZÖNÖM!
Sanya
2008. június 16. hétfő - 15:20
Ha szembe állok a telkemmel,melyik kerítés tartozik a gondozásom alá. Mit ír erröl a jog,mert itt nem találtam semmit róla. Igazán megírhatná valaki,fontos lenne! sanya
hazigazda
2008. június 16. hétfő - 15:30
OTÉK 44.§ (7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
az OTÉK elérhetősége fenn a cikk után, a linkek között
Adorján
2008. június 17. kedd - 19:56
Kedves Házigazda,
véleményét kérném az alábbi ügyben. Egy műemlékvédett lakóház belső homlokzatáról volna szó. A belső homlokzat gangos, nyilvános helyről nem belátható.
Miután az ajtó és ablak elé rácsot szereltetünk a rács nyomait egy 1 cm vastag és 7 cm széles kerettel tüntettük el, amit azután a homlokzat “piszkos fehér” színétől eltérően színeztünk ki.
Bármi a felsoroltak közül engedély, esetleg bejelentés köteles?
Meg fognak érte büntetni?
Előre is köszönettel,
Adorján
hazigazda
2008. június 17. kedd - 20:30
egy műemlékház elég speciális eset, kérdés, hogy milyen a műemlékvédettségi besorolása és hogy melyik része védett? Ha az egész, akkor akár vissza is bontathatják mindazt, amit csináltak
Adorján
2008. június 17. kedd - 23:32
Alapvetően érthetőek az indokok, de jelen esetben “sajnos” az egész ház. Ez esetben ezek szerint a biztonsági rácsra is vonatkozik, gondolom.
Köszönöm a segítséget.
Adorján
Nagy Dénes
2008. június 19. csütörtök - 11:37
Kedves Házigazda!
Egy kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni.
Az oldalhatártól 3m-re van az épületem. Szerelt kéményt építettem az oldalára. A kéményseprő hivatal által kötelezett, mechanikai védelemmel láttam el. Így 40 cm széles lett a faltól.
A szomszédom feljelentett, hogy 3m-belül építkeztem, és ez alapján a lebontásra szeretne kötelezni. Jogos az érvelése? Nem építhetek szerelt égéstermék-elvezetőt a kerítéstől három méteren belül, még ha az épülete 6m-nél távolabbra is van? Nagyon várom válaszát, remélem tud segíteni.
Előre is köszönöm:
Dénes
Dénes
hazigazda
2008. június 20. péntek - 07:45
az építési előírás úgy szól, hogy
“19. Építési határvonal: az építési telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak, amelyeken kívül épület, épületrész – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – nem állhat.”
a szerelt kémény sajnos nincs külön definiálva, de mivel építési engedély sem szükséges a megépítéséhez, én úgy gondolom, hogy nem minősül “épületrész”-nek, csak egy berendezés tartozékának. Ha pedig a szomszédos épület 6-nél távolabb van, akkor a tűztávolság sem lehet mérvadó.
Zoli75
2008. június 22. vasárnap - 22:33
T. Miklós!
Jóbarátom 850 m2-es zártkertjében – engedéllyel megépülve! – ” zöldségtároló ” vagy hasonló besorolással lehet-e víz, villany, fűtés és pl. WC egy 40 m2-es épületben? Sok hasonló épületet ismerek a környéken, így ez is alkalmas lehetne egy-egy hétvégi munkánál esti tartózkodásra? A szomszédnál pincés, cserépkályhás ” kockaház ” van ilyen besorolással és a szabadságait is kinnt tudja így tölteni, télen is.. Van ennek a ” felszereltségnek ” és kinttartózkodásnak JOGI akadálya?
Köszönettel: Zoli
hazigazda
2008. június 22. vasárnap - 23:13
a jog csak azt mondja meg, minek KELL benne lennie, azt nem tiltja, hogy még mi lehet benne?
Nagy Dénes
2008. június 23. hétfő - 09:43
Köszönöm a válaszát, bizodalomra ad okot, remélem a hatóságok is így gondolkodnak….
Üdvözlettel:
N. Edit
2008. június 30. hétfő - 19:25
Kedves Miklós!
Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt az oldalt és lenne néhány nem egyszerű kérdésem:
Szeretnék két kisgyermekemmel kiköltözni a zártkerti ingatlanomra, ahol már áll egy 6X5 nm-es alap+tetőtér, komfortos ház, mellette egy 3,5×5 nm-es tároló, előtte egy ugyanekkora terasz. Abban gondolkodtunk, hogy a tárolót lakhatóvá tesszük oly módon, hogy tetőtéri szobát helyezünk el rajta és a teraszt is egy szobának építenénk be. Ha már adottak az alapok, 1986-ban épültek eredetileg, muszáj engedélyeztetnünk ezeket a munkálatokat? Ha a teraszra egy (szigetelt) faházat állítanánk fel, arra kellene engedély? Mivel más megoldás nem lévén zártkerti lakosok lennénk a Gyermekeimmel, kilakoltathatnának-e bennünket az utcára vagy jogunkban állna-e legalább helyrajzi számra bejelentkezni és lakcímkártyát kapnunk?
A zártkert maga 1996 nm-es, az előző tulajdonosok már a 3%-os beépíthetőséget túllépték de fizettek is a fennmaradásért úgy tudom.
Nekünk járható út ez az építkezés, annak ellenére, hogy lakhatási engedélyt nem kérünk,nem is kaphatunk erre az ingatlanra, mivel a máig lakott kisház is gyümölcstárolóként funkcionál hivatalosan.
Nagyon várom válaszát és előre is nagyon koszönöm, hogy megtisztel vele.
Üdvözlettel: N. Edit
hazigazda
2008. június 30. hétfő - 20:25
kedves Edit,
amiket felsorolt, azok építési engedély kötelesek, ráadásul, ha már egyszer túllépték a megengedettet, akkor az nem lehet hivatkozási alap, újabbra már biztosan nem kapnak engedélyt. A faház és a várkastély (kacsalábon) engedélyezési szempontból ugyanaz a kategória.
Arra nincs tippem, hogy zártkerti ingatlanra lehet-e lakcímkártyát kérni, mert ez már tisztán igazgatási ügy? Mivel elég régen jelentkeztem be ilyenre, azért csak úgy vélem, hogy ha tulajdonosként akar bejelentkezni egy ingatlanra, akkor ahhoz szükséges a tulajdoni lap, másképpen nem tudnák elbírálni, hogy ki a tulajdonos?
N. Edit
2008. június 30. hétfő - 21:15
Kedves Miklós!
Nagyon köszönöm a tájékoztatását, reméltem, hogy megússzuk engedélyeztetés nélkül, de talán tényleg jobb mindent legálisan csinálni, mintsem később rájönni, hogy hibáztunk. Szeretettel üdvözlöm, tisztelettel N. Edit
Kocsis József
2008. július 14. hétfő - 14:21
Kedves Miklós!
Én azt szeretném megkérdezni,hogy egy 10 nm-nél kisebb gazdasági épület(tyúkól,jelen esetben)jogerős bontási határozat után,lebontom a tetőt,lebontom a nyilászárókat ill.lebontom az elülső(bejárati falat) bontásnak számit-e?Várom mielöbbi válaszát!Nagyon sürgős lenne!
Köszönettel és Tisztelettel!:Kocsis József
hazigazda
2008. július 14. hétfő - 14:28
igen, egy részben befejezett bontásnak.
Kocsis József
2008. július 14. hétfő - 15:21
At építési jogszabály előírja,hogy az alsó telekhatártól számított 6 m-en belül építeni nem szabad.Kérdésem:ha a telektulajdonos írásos beleegyezése mellett gazdasági épület(10 nm alatt) építhető-e?(megjegyzem 1 db 6nm-s ól több mint 10 éve már ott van,amit nem kell elbontani!)
hazigazda
2008. július 14. hétfő - 16:24
a 6 m-es hátsókertet országos rendelet irja elő, így arról nem lehet lemondani. az más kérdés, hogy egy ekkora gazd.-i épület felépültét azért nem veszik annyira komolyan (a gyakorlatban), mintha az egy lakóépület volna
Felcser Sándor
2008. július 15. kedd - 17:50
Kedves Miklós!
Köszönöm, hogy megosztotta velem a gondolatait a feltett kérdésekre vonatkozólag, de sajnos nem lettem okosabb:-(
Ha emlékszik még rá, az első kérdést egy Gábor nevű olvasó tette fel: Balatoni üdülési telkemre lejárt műszakis lakókocsit szeretnék telepíteni.A kérdésem az volna, hogy mik a vonatkozó szabályok,illetve építési engedély kell-e?
A kérdésére vonatkozó szabályokat sajnos Ön nem említette. Ezt hiányoltam, és én is megkérdeztem Öntől:
Megkérhetem, hogy fejtse ki bővebben, hogy pontosan melyik rendelet szabályozza a rendszám nélküli lakókocsik, illetve hasonló társaik, pl. mobilházak építési engedély kötelezettségét?
Sajnos a legutóbb kapott válasz sem tartalmazza azokat a törvényeket, ill. szabályozásokat amelyek világosan rendezik a lakókocsik és mobilházak státuszát.
Tényleg nagyon hálás lennék, ha hivatkozna az idevágó rendelkezésekre.
Üdvözlettel. Felcser Sándor
hazigazda
2008. július 15. kedd - 18:49
kedves Sándor,
sajnálom, ha félreérthető voltam, nem akartam kitérni a válasz elől. A lényeg:
a lakókocsi, és más hasonló szerkezetek vagy járművek (ebben az esetben van műszaki vizsgájuk, rendszámuk, súly, gépjárműadót kell fizetni utánuk. ez esetben kedvére tárolhatja utcán, saját kertben…bárhol.ha viszont nincsenek ilyen műszaki papírjaik, akkor azok nem számítanak járműnek és a közterületen pl. csak közterületi helyfoglalási engedéllyel tárolhatók, különben elszállíttathatják. ha nem járművek, akkor "építménynek" számítanak és az építményekre vonatkozó előírások vonatkoznak rájuk.
És hogy tiszta legyen, hogy mi tekinthető építménynek, idemásolom az Építési törvény ide vonatkozó fogalom meghatározásait (2.§):
8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
Nagy Kati
2008. július 16. szerda - 19:44
Kedves Miklós!
Nagyon örülök,hogy végre találtam egy ilyen oldalt.Nekem is lenne kérdésem.
Az ingatlanom jobb oldala a szomszéd által végig be van építve,
lépcsőzetesen./fő épület,majd 1 mellék
épület végül 1 féltetős mellék épület,amit valamikor régen disznó ól , később fásnak használtak/A féltetős épület elég alacsony.Úgy gondoltam kerítést építek oda, amit meg is csináltattam téglából.A kerítés 2.5m magasan teljesen a fal mellé téve,/azt gondolom az a telek határ,vagyis az én telkem/csak a féltetős épület részre,ez kb 6m lehet.Azért nem hagytam helyett a kerítés és az épület között mert a kőműves mondta,hogy jobb ha nincs rés közte.A szomszéd most azzal fenyeget,hogy feljelent/már lehet ,hogy meg is tette/ Ő azt mondja “az az ő építési területe,nincs jogom ott kerítést létesíteni,azon kívül meg a kerítéssel elvettem tőle a kilátást”.Kérdem én?Milyen kilátást? mikor csak hozzánk tudott átnézni, netán az zavarja ,hogy most már nem tud leskelődni?Úgy tudom a saját telkemen bárhová építhetek kerítést.Kérdésem a következő.
A kerítés maradhat-e?
Ha a szomszéd feljelent mire lehet számítani? /bírság stb./
Üdvözlettel: Nagy Kati
Koós Miklós
2008. július 16. szerda - 19:57
kedves Kati,
pár hozzászólással feljebb írtam erről (2008. jún. 16. @ 15:30), aminek az a lényege, ha szembeállunk, akkor a jobb oldali kerítés építése az Ön KÖTELEZETTSÉGE, vagyis ha nem állnának ott házak, Önnek kellene kerítést építeni, aminek csak a magassága van előírva: 2,5 m (hacsak helyi rendelet másképpen nem rendelkezik).
viszont függetlenül attól, hogy pl. a baloldali szomszéd milyen kerítést épített (ami viszont meg az ő kötelessége), Ön is építhet egy másikat a saját telkére, ebben a szomszédja nem korlátozza. ez sokszor előfordul, hiszen vannak telektulajdonosok, akik elhanyagolják qz oldalkerítéseiket és ezért inkább épít valaki egy másodikat, de legalább az olyan lesz, mint amilyet akar.
ha a saját telkén megépíti a kerítést a szomszéd – a jog szerint – nem tehet semmmit sem.
Nagy Kati
2008. július 16. szerda - 20:19
Kedves Miklós! Nagyon köszönöm a gyors válaszát.nem akarok akadékoskodni, csak a szomszédnak nem kerítése van hanem épülete mint azt már irtam végig a telken, és azt mondja neki joga van ahhoz hogy az épülete hátsó részéhez is hozzá férjen,mondván az még az ő területe szerinte az épülettől 0.5 m.az Ő telkéhez tartozik viszont szerintem az már az én telkem.Üdv Kati
Koós Miklós
2008. július 17. csütörtök - 08:02
kedves Kati,
a telekhatárra épült épületek esetén Önnek, mint szomszédnak un. tűrési kötelezettsége van arra vonatkozóan, ha a szomszédja pl. szeretné levakolni az Ön felé eső oldalát, de ez a keskeny sáv sem az övé, hanem az öné, ő azzal nem rendelkezhet. Ön viszont nem korlátozhatja pl. abban, hogy a telekhatáron létesült lakóépületnek is nyílhat az Ön telke irányába ablak, de csak 0,4 nm felületű és 1,8 m parapetmagasságú és csak mellékhelyiség. Ha ez egy melléképület, akkor nem is nyílhat oda ablak, tehát ha Ön kerítést épít azon a szakaszon, akkor nem korlátozza őt.
Földes Gábor
2008. július 18. péntek - 00:22
Tisztelt Miklós! Erkélyemet szeretném télikertté alakitani faszerkezettel.Az egész 14 m2.Ez az utcáról nem látszik,hátsó emeleti front.Kell-e hivatalos eljárás hozzá? Társasházi saját tulajdon,tehát nm nem változik. Tartószerkezetet nem változtattunk. S.O.S választ kérnék,mert a másik 3 tulaj kötözködik. Üdv: Gábor
Koós Miklós
2008. július 18. péntek - 08:49
ha az erkély beépül, akkor a lakás hasznos alapterületévé válik, ezért ez módosítja a társasház tulajdonosi arányait, igy csak a tulajdonos társak hozzájárulásával lehet meglépni + emiatt módosítani kell a társasházi alapító okiratot. Az erkély beépítés homlokzatot és szerkezetet érintő tevékenység, ezért ez építési engedély köteles, amihez a többi tulajdonostársnak is hozzá kell járulnia az építési engedélyeztetés során.
Felcser Sándor
2008. július 18. péntek - 09:13
Kedves Miklós!
Köszönöm a választ.
Ne haragudjon, de még mindig nem vagyok meggyőzve…..
Nem akarom rabolni az idejét, és tényleg nagyra értékelem azt, hogy Ön térítésmentesen segít nekünk, egyszerű halandóknak, hogy tisztábban lássunk, de…
Az Ön által bemutatott törvényrészt én is ismerem, viszont Ön a következőket is írja:
“a lakókocsi, és más hasonló szerkezetek vagy járművek (ebben az esetben van műszaki vizsgájuk, rendszámuk, súly, gépjárműadót kell fizetni utánuk. ez esetben kedvére tárolhatja utcán, saját kertben…bárhol.ha viszont nincsenek ilyen műszaki papírjaik, akkor azok nem számítanak járműnek és a közterületen pl. csak közterületi helyfoglalási engedéllyel tárolhatók, különben elszállíttathatják. ha nem járművek, akkor “építménynek” számítanak és az építményekre vonatkozó előírások vonatkoznak rájuk”
Tisztelettel kérdezem, hogy hol olvasható az, hogy a járművek – ha már nem rendelkeznek papírokkal – automatikusan átminősülnek építménnyé?
Várom válaszát.
Üdvözlettel
Felcser Sándor
Koós Miklós
2008. július 18. péntek - 09:23
kedves Sándor,
nem vagyok jogász, ezt nézze el nekem. Az Ön által kért passzus abban a formában, ahogy kéri, valóban nincs benne a törvényben, viszont a fent idézett építmény fogalma meghatározza, hogy mi tekinthető annak. ha egy autónak lejár a műszakija és azt a saját telkén tárolja, akkor azt minden további nélkül megteheti, ha azonban egy lakókocsit tárol ugyanott, akkor azt “huzamos emberi tartozkodásra” használhatja és mint ilyen, építménynek minősül.
Mint azt több helyütt is leírtam az építéssel kapcsolatos fogalmak szinte mindegyikébe bele lehetne kötni, hiszen nincs rájuk egzakt fogalommagyarázat, pl. olyan egyszerű dolgokra sem, hogy mitől kerti építmény a kerti építmény?
Papp Sándor
2008. július 18. péntek - 11:29
Tisztelt Uram!
Olyan gondom van, hogy szeretnék építtetni egy nagy méretű zászlót, aminek az oszlop magassága kb. 50 m és kb. 650 m2 a zászló felülete. A kérdésem, hogy erre milyen engedélyt kell beszereznem?
Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Papp Sándor
Koós Miklós
2008. július 18. péntek - 11:40
a rendelet szerint:
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
27. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése,
it azonban a méret olyan nagy, hogy ezt valószínüleg mégiscsak jóvá kell hagyatni, sőt azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a helyszíntől függően ki fogják kérni a légügyi hatóság véleményét is. A zászlótartó magassága és maga a zászló óriási mérete miatt ez minden valószínüség szerint még tervtanácsi, de legalábbis tájképvédelmi megfontolást is igényelhet, ha ez nem építési magánterület, hanem pl. erdő, rét…stb, akkor a terület gazdájának a hozzájárulésa is kellhet.
ergo célszerű lenne legelőször a területileg illetékes építési hatósághoz bemenni
Anta
2008. július 18. péntek - 12:51
Kedves Miklós!
Nekem egy gyors, de annál furább kérdésem van. Sajnos, nem is biztos, hogy tud majd rá válaszolni, de azért én bízom benne. Az a kérdésem, hogy most szeretnénk vásárolni egy házikót telekkel, és már a végső fázisban vagyunk, amikor kiderült a héten, hogy az egyik szomszéd egy hatalmas emeletes házat szándékozik felhúzni a telkén, és ezáltal a “mi” kilátásunkat (vagy ha úgy tetszik, panorámánkat) megszünteti. Ami egyébként egy tóra volt/van + oda esett a gyönyörű naplemente. A részletekbe nem is szeretnék belemenni, a kérdésem az az, hogy ilyenkor az ingatlan értéke csökken-e, és ha igen, mennyivel. Ha lehet ilyet egyáltalán meghatározni.
Köszönettel:
Anita
Gigi
2008. július 18. péntek - 17:29
Kedves Miklós!
Az én kérdésem a követkető lenne: 2 éve vettnk egy új építésű 4 lakásos társasházat amihez mi és még egy másik szomszédunk nem kértünk garázst így csak 2 áll a hátsó udvaron. Most viszont szeretnénk építeni egyet. Az építő nekünk a vásárláskor azt mondta hogy 5 évig érvényes építési engedély van rá, csak egy kikötés van, hogy ugyanúgy kell kinéznie mint a többinek . (egyébként ezek egymáshoz vannak építve) Azt szeretném megtudni hogy létezik-e ilyen? Valamint ha nem akkor meg van-e határozva hogy mekkora területhez szükséges engedély? Egyébként a másik két garázs olyan 17-18m2. És még egy kérdésem lenne: A szomszédaim szerint ezek kistraktor tárolóként vannak feltüntetve ez miben másabb?
Válaszát előre is köszönöm.
Gitta
Koós Miklós
2008. július 18. péntek - 21:10
kedves Anita, ez ingatlanpiaci probléma, nem építészeti. Az építési jog tudtommal nem is ismeri azt hogy panoráma védelem (most itt nem a bp-i dunaprtra tessék gondolni…). Ez piaci kategória, mint ahogy a fekvés, a környék is. Ha az eddig panorámás telek elől elveszik a panorámát, akkor annak az értéke nyilvánvalóan csökken.
Koós Miklós
2008. július 18. péntek - 21:16
kedves Gigi,
először is az ép. engedély 2 évig érvényes, de meg lehet hosszabbítani a lejárta előtt, ha ez 5 éve készült, félő, hogy nem újították meg ezt 2 év után évente. Jó lenne látni az erre vonatkozó iratot vagy legfőképpen a használatba vételi engedélyt. Ha nem szerepel a társasház alapító okiratában sem (miért is szerepelne???), akkor azt is módosítani kell, mert újabb “albetétek” jönnének létre.
Ha nem lett meghosszabbítva, akkor újra kell engedélyeztetni. ezt a kistraktor dolgot nem értem…..
Ervin
2008. július 19. szombat - 20:19
Tisztelt Uram,
Végigolvastam a törvényt, de szeretném a biztonság kedvéért egy hozzáértőtől is megkérdezni, hogy cserépkályha égéstermék elvezetőjét (fémből elemekből kell összeszerelni) sem engedélyeztetni sem bejelenteni nem vagyok köteles? Mi minősül építettnek és mi szereltnek?
Köszönettel: Ervin
Koós Miklós
2008. július 20. vasárnap - 10:03
fémkémény = szerelt kémény, ami valóban nem engadély (sem bejelentés) köteles. ettől függetlenül az előírásoknak meg kell felelnie (tisztithatóság, gáztömörség…stb)
Felcser Sándor
2008. július 20. vasárnap - 19:40
Kedves Miklós!
Ismét köszönöm, hogy válaszolt, és gyanítottam, hogy valami ilyesmi lesz a válasz, mert valóban nem létezik az a törvény, vagy rendelet, amelyik kimondana olyasmit, hogy a papírok nélküli járművek tárolása egy magánterületen, azokat automatikusan építménnyé minősíti át.
Azt viszont aztán végképp nem értem, hogy: 1. miért feltételezi bárki is – Önt is beleértve – egyből rosszindulatúan, hogy lakni akarok a saját ingatlanomon elhelyezett magántulajdonú lakókocsiban, vagy mobilházban, és ezért minősül építménynek. 2. ha törvény nem szabályozza – mint ahogy ezt Ön is elismerte – a szóban forgó mobil dolgok tárolását magántulajdonú ingatlanon, akkor kinek, mi köze hozzá? Ki szólhat ezért? Ha valamit nem szabályoz törvény, vagy rendelet, kinek van bármilyen joga ahhoz, hogy ezt megkérdőjelezze? Egyébként azt sem igazán értem, hogy Ön miért ragaszkodik ahhoz, hogy egy papírok nélküli jármű, építmény? Nem akarom kiélezni a párbeszédet, de tényleg fölháborító, hogy törvény és rendelet nélkül is próbálják a magántulajdon feletti szabad rendelkezést korlátozni. Várom válaszát. Üdvözlettel. Felcser Sándor
Koós Miklós
2008. július 20. vasárnap - 19:54
minderre egy hatósági ember hívta fel a figyelmemet. ez nem rosszindulatúság, mivel egy építmény az akkor is építmény, ha nem gondolnánk annak. Az árnyékszék is az, a szaletli is az, a fedett gk. beálló is, a zárt szennyvíztároló is az, miért különbözne ettől egy lakókocsi, csak azért mert müanyaglemezzel van borítva, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, van bejárata, ablaka…stb??? A sátor is az, csak az ideiglenes építmény, igy ebből a szempontból nem érdekes. Az emberi lelemény határtalan, különösen a kárpát-medencében, ahol tényleg már mindenből építettek házat, ami bár sokaknak elég meglepő, de nem kizárólag magánügy, hanem környezetvédelem, tájvédelem, városkép is egyben.
Földes Gábor
2008. július 21. hétfő - 03:15
Kedves Miklós! Koszonom a gyors választ,mely ujabb lehetöség felé sodor: ha pergolára nádszövetet helyezek,az beépitésnek számit? Ha pergolára tett nádszövetet hullám polikarbonáttal lefedem,hogy óvjam a környezeti károktól (viharos szél)akkor ez is beépités? Szaunát ( 2×2) helyezek az erkélyemre,az is beépitettséget növel? Az ekélyem mellvédje magassága megnövelhetö-e és mennyire,ha igen? Koszonom az esetleges ismételten gyors választ.Legmélyebb tisztelettel:F.G,
Koós Miklós
2008. július 21. hétfő - 11:20
ha terasz fedetté válik, akkor az beépítettnek tekinthető, és akkor fedett, ha nem esik be az eső.
Ha pergola, nádszövet, rózsalugas kerül fölé, akkor nem fedett, ha sik, hullamlemez, polikarbonát, üveg kerül fölé, akkor fedettnek minősül).
A kihúzható ponyva nem minősül beépítettnek, mivel mozgatható. A szauna az építmény, tehát növeli a beépítettséget.
Az erkély mellvédmagassága (mivel homlokzati elem) építési engedély köteles és csak a minimuma magassága van meghatározva.
Koós Miklós
2008. július 28. hétfő - 10:14
ha a fedetlen terasz nem magasabb 1 m-nél, akkor nem engedélyköteles és nem is számít bele a beépítettségbe. Ha fedetté teszi, akkor engedélyeztetni kell (lásd az előző kommentemet)
Ervin
2008. július 29. kedd - 08:40
Kedves Károly,
Nagyon köszönöm korábbi válaszát, akár pénzért akár ingyen jószándékból csinálja, nagyon hasznos és nagyra értékelem ezt a blogot.
Kérdésem a következő lenne: Korábban azt írta, hogy a fémkémény szerelt kéménynek minősül, és sem építési sem bejelentési kötelezettség alá nem esik. Ha fémkéményt beltérben elfalazom, attól még szerelt kémény marad a fémkémény?
Köszönettel: Ervin
Koós Miklós
2008. július 30. szerda - 07:06
természetesen
Medvacz Zsuzsanna
2008. augusztus 1. péntek - 15:31
Kedves Házigazda !Én is örömmel olvastam az oldalt,többkérdésem is volna1 .A ház hátsó frontja utcával érintkezik , eddig ez egy kövel boritott inkább gyalogos forgalomra használt út volt , az elmúlt évben az önkormányzat lebitumenezte egészen a ház faláig.Nem a csatona szint a telek határ ?Azóta házunk vizesedik s a megváltozott fogalom miatt reped a fal, mit tehetek ?2.A helyi hatóságnak joga van -e beleszólni a ház szinezésébe , itt ugyanis konkrét szint ír elő az építész.3.Az utca másik oldalán felújítanak ill.átépítenek egy házat ideenforgalmi célokra óhajtják használni a szembe szomszéd hozzájárulása nem kell ehhez ?Válaszát várva tisztelettel zsuzsa
Koós Miklós
2008. augusztus 1. péntek - 15:54
kedves Zsuzsanna,
ha az útépítés miatt Önt kár érte, akkor természetesen jogában áll kártérítést követelnie, de félő, hogy ezt csak egy polgári peres eljárásban tudja érvényesíteni, ahol többek között Önnek kell bizonyítani, hogy az útépítés óta történt meg a vizesedés és a repedezés (nem lesz könnyű hitelt érdemlően bizonyítani).
.
a hatóságnak joga van bele szólnia a színezésbe, ha az a település – övezetre vonatkozó – szabályozási tervében szerepel.
.
a szembe szomszéd elvileg a hatósági ügykezelés szerint nem érintett (csak a tulajdonosok, építész, közvetlen telektulajdonosok…), de – ha jól tudom – a másodfokú hatóságól kérheti, hogy Önt is vonják be az érdekeltek körébe (ez történt pl. itt Pécsen a radar ügyében, ahol a városban lakók közül is számosan ügyfélként bejelentkeztek (hogy ennek pontosan mi a módja, megvallom nem ismerem).
Anna
2008. augusztus 8. péntek - 16:12
Kedves Miklós!Tegyük fel hogy mi építünk egy 10 négyzetméteres és 2,5 méternél nem magasabb építményt. Akkor erre az épületre építési engedélyt kell kérnünk ha mi gépkocsit tárolnánk benne, de ha kertiszerszámokat akkor nem? Mert ez szerintem ,,(pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC)" csak ajánlás szintű felsorolás, nem pedig meghatározás. Egy másik kérdéses gondolatkör lenne számomra, az építmény fogalma. Törvényi megfogalmazás szerint ugye :,,a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött muszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre."Ezek szerint ha az adott műszaki alkotás, és a talaj/talapzat között sem oldható, sem oldhatatlan kötés nem létesül, akkor az a műszaki alkotás már nem helyhez kötött, így nem minősül építménynek? Válaszát előre is köszönöm! üdvözlettel: Anna!
Koós Miklós
2008. augusztus 8. péntek - 17:09
Kedves Anna,
pont az ilyen fogalommagyarázatokkal szoktak a kedves Olvasók sarokba szorítani, pedig higyje el, nem én találom ki őket :-). A jogszabály még arról sem rendelkezik, hogy az Ön által említettek ajánlás szintű felsorolások vagy pedig meghatározások?
Én azt gondolom, hogy felsorolások és az építési előadókra bizza, hogy mi tartozik bele…..mindezt azért, mert ha lenne egy 50 darabos lista, nyilván volna, aki találna egy 51-ket és egy 52-iket….
"Ezek szerint ha az adott műszaki alkotás, és a talaj/talapzat között sem oldható, sem oldhatatlan kötés nem létesül, akkor az a műszaki alkotás már nem helyhez kötött, így nem minősül építménynek?"
IGEN.
Elnézést kérek, de nekem erről kapásból csak a léghajó jut az eszembe
Anna
2008. augusztus 8. péntek - 20:20
Kedves Miklós!Köszönöm szépen az ,,állásfoglalását" !!! Nos igen léghajó, persze azért ide lehetne sorolni még a légpárnás szerkezeteket, no meg az összes lufit és azonnal akaró, Pistikét is 🙂 Nem itt arra az esetre gondoltam amikor, kialakításra kerül egy tetszőleges szerkezetű/borítású váz, pl. könnyűszerkezetes mobil garázs, vagy sátor garázs. Ezeket elhelyezik egy adott területen, de oly módon hogy nem rögzítik, csak lerakják az ott kialakított térburkolatra és ennyi. Nem rögzítik csavarokkal, nem betonozzák le, ezt nem olyan nehéz megoldani, funkcióját ugyan úgy betölti, mégsem helyhez kötött, mert akármikor akárki elviheti, arrébb rakhatja őket. Ennek megfelelően nevezhetőek ezek építménynek? Konkrétan itt a ,,helyhez kötött" kulcs fogalom, ,,közérthető" megfogalmazására lettem volna kíváncsi. 🙂 Köszönöm, szépen!üdvözlettel: Anna!
RGy
2008. szeptember 4. csütörtök - 12:29
Csak nézek, mint a moziban, hogy létezik egy ilyen lehetőség, a jogszabályok és rendeletek erdejében, ami önzetlenül és ingyenesen és magas színvonalon segít az embereket érintő problémák megoldásában.
.
Balatoni ikernyaralóm ikertársától áthallatszó, nagyon zavaró hangoskodások csillapítására milyen zajvédő falat építhetek a két ikerfelet elválasztó telekhatárra, (vagy annak felém eső oldalára) amelyen jelenleg drótkerítés + eléggé átlátszó sövény van és amelynek én vagyok a fenntartásra kötelezettje ? Az ikerszomszéd az elmult évben megnagyította a teraszát, épített fölé egy féltetőt, aminek a belső felülete jóva túlnyúlik a két ikerrészt eddig elválasztó falrészen és arról minden hang átverődik hozzám. A módosított törvény szerint még csak nem is bejelentés köteles a kerítés, de megnéztem az illető (Zamárdi) önkormányzat helyi építési rendeletét és annak 31§-ban csak az utcafronti kerítésre találtam megkötéseket, illetve ajánlásokat. Az (5) pontban viszont szerepelnek “Beépítésre nem szánt terület” re vonatkozó megkötések, de nem tudom, hogy a két fél telekrész közötti helyre ez vonatkozhat?
Koós Miklós
2008. szeptember 4. csütörtök - 20:12
Armanyi
2008. szeptember 8. hétfő - 10:03
Tisztelettel érdeklődöm, hogy az új rendelet szerint egy 45 m3 medence építését be kell-e jelentenem? Függ, hogy melyik kerületben épül? Ha be sem kell jelentenem, akkor oda építem, ahová csak akarom?
Koós Miklós
2008. szeptember 8. hétfő - 10:21
a módosított 37/2007. ÖTM rendelet szerint 60 m3 alatt nem kell építési engedélyt kérni és ez független attól, hogy hol szeretné megépíteni.
a jogszabály nem szabályozza, hogy hová lehet építeni és hová nem?
Tamás
2008. szeptember 11. csütörtök - 04:45
Kedves Miklós!
Örülök, hogy van egy olyan intelligens szakértő ember, mint Ön. Csak ámulok, hogy mik vannak az ember saját ingatlanát illetően. Még szerencse, hogy lélegezni lehet, míg kiérek a bejárattól az utcára. Komolyabban. Érdeklődnék, hogy egy normál kisméretű téglából épített (csak szándék)50x50cm-es, kívül-belül vakolt 5,8 m-es, szakemberrel falaztatott kémény megépíttettéséhez milyen engedély szükséges. (Épületen belül, külön fundamentumra, külön álló, nem falba rakott, hanem mellé, kb 1m esik a tetőn kívül és beton fedlappal a tetején) Mennyi időbe telik, hol kell kérni, mibe kerül? Esetleg még ,mit kell tudni. Kérem, legyen szíves a fenti mail címemre válaszolni, mert már annyit kerestem, de nem találtam konkrétumokat sehol sem. Eddig úgy tudtam nem kell semmi engedély hozzá. Ma mondták, hogy na, na… : Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Tamás
Mónika
2008. szeptember 11. csütörtök - 06:24
Kedves Miklós!
Az lenne a kérdésem, hogy nemrég vásároltunk egy házat viszonylag nagy kerttel, amire szeretnénk garázst építeni. Első körben az Önkormányzathoz mentünk, építési engedélyt kérni, mire válaszuk az volt, hogy mivel egyik oldalról 6 métert kell hagyni a szomszédtól, a másik oldalról 4,5 métert, a harmadikról 1 métert, így gyakorlatilag a ház ablakai elé maradna hely építeni, amit persze nem szeretnénk… És célszerű sem lenne..
Mivel a határok adottak, így elméletileg nyitott tetőt sem csinálhatunk, amire nem kell engedély?
Illetve mi van akkor, ha oda építjük mégis a garázst ahol 6 métert kéne hagyni, csak éppen nem a föld felszínére, hanem a föld alá.
Ilyenkor mi a hatályos rendelet? Mert elméletileg a szomszédot nem zavarja építmény és nem is a föld felszínén lenne..
Válaszát nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mónika
Koós Miklós
2008. szeptember 11. csütörtök - 08:54
az oldalt nyitott tető/lugast lehet építeni ép. eng. nélkül is, azonban a beépítési előírásokat akkor is be kell tartani és ez vonatkozik a föld alatti létesítményekre is, ezt ugyanis szabályozhatja/korlátozhatja a helyi rendelet, amely ilyen esetben felmentést adhat az oldalkert betartása alól. ennyi info alapján ezt nehéz eldönteni, ilyen speciális esetben célszerű az építési előadót megkérdezni a lehetőségekről.
Koós Miklós
2008. szeptember 11. csütörtök - 08:58
a falazott kémény építési engedély köteles tervekkel, műszaki leírással jogosultsággal rendelkező tervezővel, gyakorlatilag ugyanazzal a körítéssel, mintha házat terveztetne (ha szerelt/fémkéményt építene, akkor ahhoz nem kell építési engedély).
Azt azonban tudnia kell, hogy egy belül vakolt kéményt max. tartalékfűtésnek vagy vegyes tüzelésnél fogadnak el a kéményseprők, továbba, ha az épülettől távolabb helyezi el, biztosítania kell a felső tisztítás lehetőségét
Mónika
2008. szeptember 11. csütörtök - 12:33
Kedves Miklós! Köszönöm válaszát!
Az Önkormányzati Határozatban az áll, hogy semmilyen melléképület nem építhető és nyílván arra sem hivatkozhatunk, hogy a szomszéd bezzeg akkor hogyan kapott engedélyt a sajátjának felépítésére.. Így valószínű buktuk a dolgot..
Ha viszont a tetőt oda építjük, ahova elméletileg a telek határok miatt nem lehetne, akkor a szomszédok írásos beleegyezése elegendő lenne-e az esetleges későbbi viták elkerülése végett?
Válaszát köszönöm!
Üdvözlettel: Mónika
Koós Miklós
2008. szeptember 11. csütörtök - 12:41
nem megoldás, mert egy “szomszédi” nyilatkozat nem írhat felül egy (helyi) jogszabályt sem. Ez azt hiszem érthető és így helyes (no nem az Önök konkrét példája miatt, hanem az általános jogbiztonság miatt)
Tamás
2008. szeptember 11. csütörtök - 15:48
Tisztelt Uram. Köszönöm a válaszát. A kémény csak fatüzeléshez, egy kazánhoz lenne majd használatos, de kétszer is meggondolom. Nekem sajnos nincs birkatürelmem és annyi pénzem. Mibe kerül már akkor az egész, mikor a kémény még nem is áll. A kéményseprők mindíg kilincselnek a díjért, de ritka, hogy bárhova is be akarnánk menni és elsősorban nem azért, mert nem engednék be. No, de mindegy. Tehát akkor a várakozási idő is 60 nap, Ugye? Viszont van egypár ember, aki még ezt az érdeklődést sem tette meg, mint én, hanem rakattak kéményt tájékozatlanságukban nemrég és kész. Most, hát félnek picit, mert vannak feljelengetők. Sajna nem tudni, hogy kik. Ezért félnék nekiállni én is. Ők milyen szankcióra számíthatnak, ha aljas módon feljelentik Őket? Még egy kérdést engedjen meg. A szerelt kémény az csak gázfűtéshez alaklmazható? Arról a fényes 20-30 cm átmérőjű csőről van szó, amit látni épületek külső falán? Bocsánat, de nem értek hozzá és keresek vmi alternatív megoldást.Esetleg Ön tudna ilyet mondani? Köszönöm! Üdv: Tamás
Koós Miklós
2008. szeptember 11. csütörtök - 19:24
az engedély nélküli építést bírságolják, ha szomszédsági problémát vagy más súlyosabb következménye is van, akkor elrendelhetik a bontást, de ez azért elég ritka, inkább bírságolnak.
Az a fényesnek mondott, igen azok a fémkémények, amik használhatóak bármire, hiszen sokkal jobbak, mint egy falazott és belülről vakolattal – úgy ahogy – kikent felületű hagyományos kémények.
Tamás
2008. szeptember 11. csütörtök - 23:04
Még annyit kérdeznék, hogy a fémkémény milyen típus, hol lehet rálelni? Ha jól vettem ki, akkor a sima kazánfűtéshez is használható lenne. Kátrányosodás, illetve kondenzvíz veszélye nem áll fenn fémkéménynél? Más. Szüleim szomszédja kontár módon rakott egy központi kéményt kb 5 éve a lakó és melléképülete közé. Szüleim telkének határától kb 1,5 m-re, a háztól kb 4-5 m-re. A kémény felfele szűkülő, bontott grófitégla kémény. Alacsonyabb a lakóházuknál és a melléképület gerincénél is talán. Télen az összes füst, esetek 99%-ában szüleim udvarába csapódik a földig. Mint ha köd lenne az egész udvarban. Büdös lesz az ember ruhája egy szimpla be, vagy kimenetelnél. A nagyobb gond hogy a lakásba is beszivárog, főleg ajtónyitáskor húzodik be alul jól érezhetően. Szüleim nyugdíjas beteg emebrek. Cukorbeteg anyukám és szívbeteg apukám+műtötték daganattal 1 éve. Elviselhetetlen az állapot, de a szomszéd egy agresszív, talán nem is ember. Őneki nincsenek szomszédjai szokta kiabálni, azt csinál amit akar. Akkor nem muszáj ügyvédet belevonni a dologba, elég csak az Építésügyi Hivatalhoz fordulni? Találkozott Ön már hasonló problémával? Tudom, hogy nem ügyvéd, de mit lehetne tenni Ön szerint. Valami irányt tudna javasolni? Köszönöm szépen.
Koós Miklós
2008. szeptember 12. péntek - 06:47
a fémkémény csak akkor megfelelő, ha szigetelve van, épületgépészeti cégek forgalmazzák.
a szabálytalanul működő kéményt a kéményseprő szolgáltatónak és utána a jegyzőnek kell bejelenteni, mert életveszélyes. a jegyzőnek hivatalból kell eljárnia.
Tamás
2008. szeptember 12. péntek - 15:12
Köszönöm az információkat. Közbe visszatérek ide, mert elég érdekesek a felvetett témák és úgy nézem itt könnyen lehet tudomást szerezni az aktualitásokról. További jó munkát. Minden jót.
Üdv:Tamás
Roland
2008. szeptember 15. hétfő - 21:12
Tisztelt,Miklós!
Amennyiben egy 2,5m-nél nem magasabb 10m2-es falakkal határolt emberi tartózkodásra alkalmatlan építményt egybe építenék (közös nyeregtető alá)egy 20m2-es “lugassal”.Aminek,így nyílván az egyik oldalát fal határolná a többit csak tető tartó pillérek.Engedély köteles-e?Előre is köszönöm válaszát.
Koós Miklós
2008. szeptember 15. hétfő - 21:33
nem eng. köteles.
“Engedély nélkül építhető a maximum 50 m2-es (az eddigi 10 m2-es helyett) bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény,”
olvassa el (holnap,szerdán jelenik meg) a megváltoztatott 37/2007 jogszabályt a https://koos.hu/2008/09/16/172-008-mar-modosult-a-37-2007-otm-rendelet/ oldalon
Horváth Józsefné
2008. szeptember 21. vasárnap - 22:26
Tisztelt Házigazga!
A II.fejezet 4.pontja szerint ha egy 99 négyzetméteres 3,5 méter magas fedett tárolót szeretnék épíeni csak bejentési kötelezettséggel tartozom a hatóság fele? Köszönöm válaszát.
Zsófia
Koós Miklós
2008. szeptember 22. hétfő - 08:44
igen, ez a jogszabály úgy szólt, hogy max. 100 nm-ig bejelentési kötelezettséggel lehet építeni. A bejelentés valójában egy eng. terv “light”, csökkentett tartalommal, példányszámmal és ügyintézési határidővel.
a most módosított jogszabály (17/2008) ezt meghagyta, de a 3,5 m-t 4 m-re emelte.
.
bővebben itt a blogon is olvashat róla: https://koos.hu/2008/09/16/172-008-mar-modosult-a-37-2007-otm-rendelet/
Tóth Erika
2008. szeptember 22. hétfő - 22:14
Tisztelt Koós Úr!
Szomszédom,20nm-nél nagyobb előtetőt készített a terasza fölé, mellyel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége van ! A bejelentésről nem kaptam semilyen értesítést! Ebben az esetben nem tudtam élni esetleges fellebezési jogommal.
Építés bejelentés esetén kell-e a szomszédokat értesíteni, van-e fellebezési jogom, valamint mikortól emelkedik jogerőre a bejelentés tudomásul vétele(az értesítőlevél kézhezvétele)?
Előre is köszönöm válaszát;
Erika
Koós Miklós
2008. szeptember 23. kedd - 11:33
kedves Erika,
ezzel a kérdéssel most megfogott.
.
a 12.§ (2) szerint:
A döntést az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell közölni különösen a telekalakítással érintett valamennyi ingatlannal rendelkezni jogosulttal, kezelővel, a jelzálog kedvezményezettjével, a döntéssel érintett ingatlannal közös határvonalú (a közvetlenül szomszédos) építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal,
.vagyis Önt, mint ügyfelet értesíteni kell a hatóság döntéséről.
.
ugyanakkor a 3.§(7) szerint
Bejelentés esetén az eljárás megindításáról az Étv. 53/A. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyfél értesítése mellőzhető.
.
ez az alábbiakat irja:
(3) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság:
a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet,
b) a jogszabályban meghatározott esetekben, a kérelemre indult eljárásban a kérelmezőt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet
.
eszerint az tűnik logikusnak, hogy mivel a bejelentés az nem engedélykérelem, ebből következően – én legalábbis így vélem – nem kell a szomszédok beleegyezése, ha ez igy van, jogos, hogy Önt nem értesítették, ebből következően nem tudott fellebbezni. Hangsúlyozom, hogy ez csak az én következtetésem
Tóth Erika
2008. szeptember 23. kedd - 17:57
Kedves Miklós!
Köszönöm a válaszát!!
Ezek szerint nincs fellebezési jogom? Csak utólagos jogorvoslatra van lehetőségem? (ha már kész a tető akkor szerzek az építésről tudomást)
Tulajdonképpen mi a különbség konkrétan a bejelentési kötelezettség és az építési engedély kérelem között?
Köszönöm előre is a válaszát!
Erika
Koós Miklós
2008. szeptember 23. kedd - 18:03
kedves Erika,
sajnos annál többet nem tudok mondani, mint amit írtam és azt is úgy kell érteni, ahogy. Sajnos ennyire nem egyértelműek a jogszabályok.
.
Én ilyen esetben el szoktam menni egy másik ügyintézőhöz vagy egy másik építési osztály előadóját kérdezem meg. Önnek is ezt tanácsolom. Mivel ők napi 8 órában kizárólag ilyen ügyekkel foglalkoznak, nekik ebben sokkal nagyobb az ismeretük, tudásuk és a rutinjuk.
Gál Éva
2008. szeptember 24. szerda - 18:46
Tisztelt Koós Úr!2002-benépítési engedélyt kaptunk egy 21,60m2-es tároló építésére.A tároló 2,4m2-rel nagyobb lett. 2008 júliusában a használatbavételi engedélyezéskor büntetést helyeztek kilátásba annak ellenére,hogy az égészet újra terveztettük.Így a fennmaradási engedélyt rá megadták mivel a környezetében senkit,semmit nem zavar.Ezzel együtt a büntetés 96.000Ft.Kérdés:a megváltozott jogszabály ezt befolyásolhatja e?
Koós Miklós
2008. szeptember 24. szerda - 21:11
Kedves Éva,
megvallom őszintén nem tudom, ez inkább jogi, mintsem építészeti kérdés. A jogban az az általános, hogy az adott pillanatban érvényes jogszabály szerint kel eljárni.
Jogszabályváltozásra való hivatkozással viszont érdemes volna fellebbezni >>> ügyvéd
Gál Éva
2008. szeptember 25. csütörtök - 10:26
Kedves Miklós!
köszönöm a válaszát!Próbálkozunk,de a fellebbezés is 30.000Ft és egyáltalán nem biztos ,hogy javamra döntenek!Mégegyszer köszönöm Éva
Tibor
2008. október 17. péntek - 08:53
Tiszteletem!
Én a jelenlegi baromfiól helyett újat szeretnék építeni. A jelenlegi a telekhatártól kb. 50 cm.-re van. A kérdésem az lenne, hogy építhetem-e a telekhatárra, illetve, hogy milyen feltétellel.
Koós Miklós
2008. október 17. péntek - 08:56
a területre vonatkozó rendezési terv határozza meg, hogy építhető-e melléképület, ha igen, milyen fajta és melyek a beépítési előírások, ha ezek engedik az oldalhatáros beépítést állattartó melléképület számára is, akkor engedély nélkül is megépítheti.
Magyar Béla
2008. október 18. szombat - 02:35
Tisztelt Miklós.
Átolvastam ,a kérdéseket és válaszokat,(volt is közte hasonló jellegű).
Konkrétan a mobilházak érdekelnének!
Mint annyi helyen halható,olvasható és mindenki aki ezzel foglalkozik,azt mondja :a mobil házakra nem kell építési engedély!!Mindenhol ezt említik fő előnyként!Europában,Usa-ban,már elterjedt dologról beszélnek!Mégis itt úgy veszem ki az Ön írásából hogy,akkor is kell rá engedély!
Valóban a helyhez kötöttség relatív fogalom!De ha valami nincs lebetonozva,lecsavarozva,sávalap sem készült neki,ráadásul kereke is van(vagy nincs),és soha nem is volt járműként forgalomban,viszont bármikor egy szállító jármű segítségével (akár útvonal engedély megkérésével),mozgatható,áthelyezhető,akkor miért is akarja ezt bárki építménynek,épületnek tekinteni?Illetve,a miértet értem sajnos!De akkor miért nincs rá konkrét rendelet?Ha pedig mégis van,miért árulhatják ezeket az”építményeket?”legálisan,”építési engedély nélkül”lerakható dolgokként???
Üvözlettel :
Béla
Koós Miklós
2008. október 18. szombat - 15:18
kedves Béla,
sajnos csak ismételni tudom magamat, a mobil építmények KÜLÖN nem szerepelnek a jogszabályban, egyszerűen azért, mert szerintem nem gondoltak rá.
.
az építési engedélynek létezik un. ideiglenes változata is, amikor pl. határozott időre adják, illetve a jogszabály ismeri az ideiglenes épületet is, mint pl. fóliasátor, amelyek az év csak egy meghatározott időszakában állnak, különben elbontják, elszállítják őket. Ebbe a kategóriába bele lehet érteni a mobil házakat is, hiszen az hogy mobil értelemszerűen azt jelenti, hogy nem marad ott örökre. Az átmenetiséget nálunk 6 hónapra érti a jogszabály.
Ugyanez vonatkozik pl. az építkezésekhez és más ideiglenes tevékenységhez tartozó konténerházakhoz, azok is ideiglenes engedéllyel, vagy helyfoglalási engedéllyel állíthatóak fel.
.
Hogy miért nincs rá konkrét, külön rendelet? Valószínüleg azért, mert viszonylag ritkán felmerülő igény, az pedig hogy az USA-ban ez egy életformává nőtte ki magát, annak érthetően nincs kihatása a magyar jogalkotásra.
Atilla
2008. október 25. szombat - 12:16
Kedves Miklós!
Úgy látszik, hogy mégis elég népszerű lehet a Mobilházak engedély nélküli telepítésének kérdése, ha ennyien érdeklődnek erről. Én is ebben gondolkodom, mivel a zártkerti telkek csak pár millióba kerülnek, ill. maga a mobilház is olcsó, így normális lakhatást biztosíthatna családomnak (mindegy, hogy csak ideiglenes jelleggel, vagy folyamatosan, majd arrébb húzom, aztán vissza). Utána tudna érdeklődni, hogy a törvényalkotók hogyan értelmezik ezt a helyhez kötöttséget, vagy terveznek-e jogszabályt az ilyen mobil házak telepítésével, használhatóságával kapcsolatban. A jelen gazdasági helyzetben ezek gombamód elszaporodhatnak, és mindenkinek jobb lenne jogszerűen, mint fű alatt 🙂
üdv: Atilla
Endre
2008. október 27. hétfő - 14:14
Kérdésem, mit nevezhetünk pontosan ” gépkocsi tárolónak ”
Lábon álló 3x 5 méteres oldalak nélküli, mely alá bállok este a járművel ez annak minősül-e.
A saját udvaromon a kapuval szemben áll az építmény.
Koós Miklós
2008. október 27. hétfő - 20:08
ha tároló, akkor fala is van, ha oldalt nyitott, akkor azt bárminek lehet nevezni (beálló, nyitott szin, kerti lugas…)
Koós Miklós
2008. október 27. hétfő - 20:30
a mobilház nem szerepel a hazai jogszabályokban, ebből kell kiindulni. A másik, hog yminek nevezünk valamit. ha lakóház, akkor annak meg kell felelni bizonyos követelményeknek (belmagasság, alapterület, vezetékes közmű csatlakozás) ezeknek a mobilházak nem felelnek meg. lehet tárolónak hívni és melléképületként kezelni, ha erre a területi szabályozás lehetőséget ad. ha már üdülőépület, akkor szintén a minimális előírások teljesítésének a hiánya lehet az akadály.
(hogy a törvényalkotók miképpen gondoltak erre, azt sajnos nem tudni, mert még jogszabály értelmezést sem lehet kérni, sem a Közig Hivataltól, sem a Föv. Önkormányzattól, mert egy Alkotmánybirósági döntés tiltja az utólagos fogalommagyarázatot…érthető módon.
KGyST
2008. október 28. kedd - 12:52
Abszurd, de úgy tűnik, igaz:
ha van egy lakás, aminek egy belső válaszfalához szeretnék hozzányúlni (tartószerkezetet, komoly dolgot nem érint, egy lakószoba-határoló áttétele), akkor ezzel most mit kell csinálnom?
Az I. melléklet I/2 alakján, a tartószerkezetet érintő átalakítás engedélyköteles, de azt sehol nem írja, hogy az ezt nem érintő az nem engedélyköteles, vagy bejelentés kell, vagy micsoda. A dolog a szocpolhoz kell, tehát szükséges lenne terven ábrázolni.
Koós Miklós
2008. október 28. kedd - 13:51
ha tartófal, akkor engedélyköteles, ha válaszfal nem.
a tartószerkezetet érintő dolgokban – nekem legalábbis úgy rémlik – nincs olyan opció, hogy csak bejelentés. Vagy engedély vagy semmi.
KGyST
2008. október 28. kedd - 18:21
Reméljük, az előadó is így látja 🙂
Thx
Wekerle
2008. október 29. szerda - 13:25
Kedves Miklós!
Én is besorolok az értetlenek közé:-)
Van egy 200 nöl-rs zártkerti telkem amit a nyári hónapokban pihenésre, kikapcsolódásra szeretnék hasznosítani. Drága az üzemanyag nem mennék haza minden este, jó idő esetén kinn aludnék. A barkács árúházak számos olcsó faházat kínálnak 2 – 3 cm vastag deszkából 0,2 – 1 MFt áron. Ezek csinosak, de alig többek mint egy sátor. Adnak ezekhez olyan dokumentációt amit + egy helyszinrajzzal be lehet adni engedélyezésre? Mennyi az engedélyezésük átfutási ideje, költsége? (Nincs hol tárolni a nedvességre érzékeny elemeket). Ha nincs benne semmilyen komfort, akkor ez egy szerszámos kamra.
Lehet, hogy egyszerűbb tényleg egy lakósátor?
Koós Miklós
2008. október 29. szerda - 13:47
a fenti 37/2007 -es jogszabály még egy évet sem élt meg és máris módosították, méghozzá sok esetben könnyítésekkel, ilyen az Ön esete is:
“Engedély nélkül építhető a maximum 50 m2-es (az eddigi 10 m2-es helyett) bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, legeljebb 60 m3-es (az eddigi 30 m3-es helyett)”
na most, ha a 2,5 m betartható (plusz a telere vonatkozóegyéb előírás, mármint hogy szerszámoskamra, gazdasági épület építhető…), akkor onnantól kezdve senki sem mondja meg, mi alkalmas emberi tartózkodásra és mi nem, vagyis engedély nélkül építhető.
a fenti jogszabály változásával foglalkozott egy külön poszt is, érdemes elolvasni:
https://koos.hu/2008/09/16/172-008-mar-modosult-a-37-2007-otm-rendelet/
Wekerle
2008. október 30. csütörtök - 11:55
Köszönöm Miklós, ez használhatónak tűnő lehetőség.
Wekerle
2008. október 30. csütörtök - 12:06
Tehát gyakorlatilag 60 : 2,5 = 24 négyzetméter a 2,5 orommagasságú szerszámoskamra max. alapterülete.:-)
Wekerle
2008. október 30. csütörtök - 12:44
Kedves Miklós!
Még egy problémával terhelném.
A telek szomszédom építkezik, és megkért nyilatkozzak, hogy nincs-e kifogásom az épület ellen.(Az alap már kész van, de a terveket nem tudja bemutatni, mert már beadta engedélyezésre.)
Milyen feltételeket teljesítésére kell figyelnem?
Wekerle
2008. október 31. péntek - 12:49
Bocs, helyesen: …feltételek teljesítésére…
Koós Miklós
2008. október 31. péntek - 13:20
az az alapeset, hogy betartotta az előírásokat. De mivel vakon kevesen bíznak meg, ezért célszerű bemenni az önkormányzathoz, ott kötelesek megmutatni a terveket.
.
Azt kell összevetni a terület szabályozásával (oldalkert, építménymagasság, ablak az oldalhatáron?, kémény).
.
Adott esetben az nem érv a fellebbezés mellett, hogy túl kék, túl, sárga, hogy nem tetszik, miért ilyen cserép van rajta…stb.
Mihály Imre
2008. október 31. péntek - 22:01
Tisztelt Miklós.
-Végre 1oldal ahol az életből jönnek a példák & a válaszok is értelmezhetők mindenki számára!
Épp ezért kérdezek én is saját részre.
Mint legtöbben a lakás kérdést szeretném megoldani én is.A kérdéseim:
Ha olyan (még)külterületi ingatlant szeretnék vásárolni amin már van egy régebben épített 30m2-es ház,de nem kértek rá építési engedélyt,merjem e én megvenni,és ha igen a közműveket bevezethetem e? (vagy..)
Ha vennék 1 kül ill.belterületi telket,1 (pl:erdért)faházat milyen feltételekkel helyezhetném el rajta?Ill.az ilyen kész faházat kell e újra terveztetni,hisz egyszer,ez már megtörtént!(És mibe kerülhet ez kb.)Építési engedély biztosan ,vagy estleg más kell hozzá?Szintén kérdés a közművek bevezetése!És hogy használhatom e állandó lakás céljára?(Ugyan ez akérdés merül fel üdülő házzal kapcsolatban.Állandó lakás céljára használható e?Vannak e feltélei?)-A pince minden esetben ép.engedély köteles gondolom!
-Következő kérdésem, ha kül vagy belterületi telekre én saját magam szeretnék építeni faházat(vagy ytongból),megtehetem e,ha nincs szakirányú végzettségem!Tudom a felelős műszaki vezető jóváhagyása kell,de ezen túl vannak e feltételek,ha elfogadott tervrazal rendelkezek?Szintén kérdés a víz&villany bevezetése,ilyen esetben!Tehát mi az amit magam is megcsinálhatok,egy ház építéshez?
Illetve 1 kissebb házhoz ,ill mellé építeni lehet e gazdasági épületet,hogy az kapcsolódjon is?
Elnézést a rengeteg kérdésért és előre köszönöm a válaszát!
Imre
Ondi Tibor
2008. november 1. szombat - 00:50
Kedves Házigazda.
Gazdasági épületet építenék,hegyoldali telkemre.A 2,5méter épületmagasság,hogy értendő?Hisz elöl,a lejtés miatt meg kell emelnem!Így meghaladja a 2,5métert!Van rá megoldás?
És ha nem kellene engedély rá,akkor is csak a beépíthetőségnek megfelelő nagyságot építhetek?
Mi számít bele a nm-be?Fedett kerti lugas?Wc,szerszámos?
Üdv.Tibor
Koós Miklós
2008. november 1. szombat - 10:07
kedves Imre,
telekvásárlás esetén azt kell megnézni, hogy a zártkert ellenére milyen építési előírások vannak érvényben (ha egyáltalán engednek építeni bármit is). A területre vonatkozó előírások akkor is betartandók, ha nem kell rá építési engedély? szintén a szabályozás adja meg, hogy egyes területeken mit lehet építeni (gazdasági, üdülő, lakás…). ha külterület, akkor egészen biztosan, hogy nem építhet rá lakóépületet, de ha belterület sem automatikus (>> önkormányzat építési osztály). A közmű bekötés független, hogy zártkerti, vagy normál építési telekről van szó, annak bevezetése pusztán Önre és a közműszolgáltatóra tartozik. Ha viszont üdülőt vagy lakás szeretne, akkor ott biztosítani kell a szabályozási tervben szereplő minimális vezetékes közműellátottságot, ami a legtöbbször minimum víz és villany (de ettől lehet eltérő is). Van ahol megadják kútvízre is, de akkor rendszeresen be kell vinni vizsgálatra vízmintát.
.
Ha kész faházat vásárol és ahhoz mellékelik a terveket, akkor csak adaptálni kell a tervet vagyis az elhelyezésével, közműcsatlakozásokról kell a tervben szót ejteni és persze meg kell felelni a területi előírásoknak. ha ilyen terv nincs, akkor hiába készház, be kell nyújtani egy komplett tervet.
.
Lakóépületként akkor használhat egy korábban más funkciójú épületet, ha arra a szabályozási terv lehetőséget ad és az épület megfelel a lakóépület követelményeinek (hőtechnika, felszereltség, közművek). A pince építési engedély köteles.
.
Leegyszerűsítve a gazdasági épület – ha 2,5 m alatt van az építménymagassága, akkor nem építési eng. köteles (lásd a köv. válaszomat)
.
A felelős műszaki vezetői státust eredetileg a házilagos kivitelezés szakmai felügyeletére hozták létre. Így nyugodtan falazhat és vakolhat a szívsebész az ógörög nyelvész professzor barátjával – ha van aki felügyelje és viselje a felelősséget. Elvileg csinálhat mindent – a gázt kivéve – ha a rácsatlakozó közmű szabványosként elfogadja.
.
Meglévő házhoz hozzá lehet építeni, ha a jogszabályok lehetővé teszik, pl. a telek össz beépítettsége, oldalkert, melléképület építhetősége, tűztávolság…
Koós Miklós
2008. november 1. szombat - 10:12
“És ha nem kellene engedély rá,akkor is csak a beépíthetőségnek megfelelő nagyságot építhetek?
Mi számít bele a nm-be?Fedett kerti lugas?Wc,szerszámos?”
kedves Tibor,
a 2,5 m építménymagasság, ami az összes homlokzat felületének az összege, osztva a kerülettel. Ebbe pl. nem számít bele 6 m szélességig az Ön által kérdezett oromfal.
.
a telekre vonatkozó előírások továbbra sem változnak pusztán attól, hogy bizonyos esetekben nem kell engedélyeztetni. A beépítettségbe minden beleszámít, amit irt.
Váradi János
2008. november 13. csütörtök - 19:36
Kedves Miklós!
Az udvaromon felállítottam egy sátorgarázst aminek a teteje a szomszéd ház fala felé ejt, kb.2 méterre a faltól.Át kell-e helyeznem másik helyre,ha a szomszédomnak szúrja a szemét?”Mert az Ő háza alá folyik majd az eső.” Válaszát előre is köszönöm.
Koós Miklós
2008. november 14. péntek - 07:01
rövid válaszom: igen.
ha a telekhatárra építene és átnyúlna a tetőzet, akkor is vissza kell vezetni a csapadékvizet a saját telekre és ott kell megoldani a vizelvezetést
HérincsnéTóth Andrea
2008. november 23. vasárnap - 13:58
Kedves Miklós
Az lenne a kérdésem,hogy az udvaron szeretnék csinálni egy gépkocsi beállót nyitott oldalakkal,tetővel, a szomszéd keritése mellé.Kell hozzá valami engedély?
Koós Miklós
2008. december 11. csütörtök - 17:39
a jogszabály 1. melléklet IV és V. fejezete az alábbiakat irja: engedély kell az alábbihoz (többek között):
.
1. az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,
illetve bejelenteni kell, ha
.
3. az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása,
4. mérettől függetlenül
b) a közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása,
.
ha egyik sem, akkor nem kell semmit sem bejelenteni.
.
a rendelet forrása:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM
Szabó Zoltán
2008. december 26. péntek - 15:53
Tisztelt Házigazda ! Az lenne a kérdésem,hogy 20nm-t nem meghaladó alapterületű, lábon álló kerti tetőből lehet-e 2db-ot (egyformát)építeni .A beépíthetőségi %-ba még belefér.
Koós Miklós
2008. december 27. szombat - 12:09
kedves Zoltán,
a jogszabály nem határoz meg db számot csak méreteket (m2, m3), viszont a legutóbbi módositáskor eltörölték a méretkorlátot is effajta tatőknél:
“22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon) építése,”
nem győzöm felhívni a figyelmet, hogy ettől még be kell tartani az egyéb jogszabályokat: oldalkert, épülettávolság, telek beépítettség, zöldterület aránya…stb.
Szabó Zoltán
2008. december 27. szombat - 19:30
Köszönöm válaszát ,sokat segített vele, mert a mi “főépítészünk nem a polgárbarátságáról híres.Nála mindent engedélyeztetni kell,aztán majd 60 nap múlva kapjuk az értesítést,hogy mégse kell.Hát sajna még mindig vannak ilyen hivatalnokok.
Kassai László
2008. december 31. szerda - 03:03
Üdvözletem!
Lehet, hogy feltették már a kérdést, de nem találtam választ, amire szükségem volna.
Szeretnék építeni egy garázst. De nem betonból és téglából, alap nélkül (azaz belül is föld lenne, illetve az autó kerekei alá sima előre gyártott 40x40cm-es járólap), fém tartószerkezetre fa és lemeztető, valamint egyszerű préselt falap oldalakkal (természetesen ajtóval). Ehhez mit kell tennem? Az egész pár10ezerből megépíthető. Ha ezt még meg kell terveztetni, értelmét veszti az egész, ha a “nagy semmire” százezreket kellene költeni.
Ha mégis rajzok és egyebek kellenek, azt mindenképp építésznek kell készítenie, vagy elegendő egyszerűbb is?
Egy másik kérdésem is volna: engedélyköteles-e a meglévő kerítésen a kocsibeálláshoz kapu létesítése?
A kerítés az utcáról úgy közelíthető meg, ha az út és a járda közötti, kb. 70cm széles füves területen keresztülhajt az autó. Ezen füves rész lebetonozása esetén mi a teendő (engedély, stb)? Az utcában mindenkinek a portája előtt láthatóan teljesen önálló és egyedi megoldásokkal készült “lebetonozások” láthatók. (azaz ahány, annyi féle, és nagyon sok van belőle…)
Válaszát előre is köszönöm. (Bp. XVIII kerületben található az említett hely, ha ez számít)
Kassai László
2008. december 31. szerda - 03:07
Még egy kérdésem volna. A házon belül szeretnék lenyitható (előre gyártott) padlásfeljárót beépíteni, mivel jelenleg nincs az én lakrészemen, így a padlásomat nem tudom megközelíteni, csak a szomszédon keresztül. A házrészen belül található spájz mennyezete alkalmas lenne a feladatra (már van rajta egy szellőző). Ez építési engedély köteles, vagy szabadon megépíthető?
Dr. Németh Imre
2008. december 31. szerda - 15:41
Tisztelt Koós Úr!
Helyi védettségü utcasoron lebotott öreg ház helyére új épületet kívánnak építeni. Kérdésem : kötelező a régi épület alapozási nyomvonalát a szomszédos telek oldalán megtartani, vagy a korábbi 20-30 cm-es teleksáv felhasználásával közvetelenül a telekhatárra lehet építeni? Ezzel a szomszédos épület bejárati kapuszélessége 3.30 m-re csökken.
Dr. Németh Imre
2008. december 31. szerda - 16:06
Tisztelt Koós Úr!
Helyi védettségü utcasoron lebontanak egy öreg házat. Az új építményt az új rendelet értelmében telekhatárra lehet építeni. De ezáltal a szomszéd bejárati kapuszélessége 3,30 m-re csökken. Ha megtartják a rági alapozási nyomvonalat marad a 3,60.De még ez is alatta van a tüzrendészeti előírás 4 méterének. Mi a törvényes megoldás?
Jávor Bernadett
2009. január 13. kedd - 10:39
Kedves Koós Miklós!
Újépítésű kertes házat vettünk, melybe bejárati ajtónak egy NEM szigetelt, vas anyagú, panel lakásokba való ajtót tettek. Természetesen a hideg levegő folyamatosan jön nem csak a keretnél körbe, de a kulcslyukon is. Reggelre mindig párásodik és tiszta víz a padló.
Többször szóltunk a cégnek, hogy mivel garancián belül vagyunk csináljanak vele valamit, vagy cseréljék ki, mivel ez nem ide való ajtó. De mindeddig csak toldozták, foltozták, vagyis a helyzet változatlan.
Mit tehetünk még, hogy ne a kinti levegőt fűtsük? Kötelezhető-e az építtető, hogy cserélje ki az ajtót, mert húz be a hideg..
Válaszát előre is köszönöm!
Koós Miklós
2009. január 13. kedd - 11:00
ha készen vették a régi tulajdonostól, akkor szerintem már nem tudnak mit tenni, hiszen ez nem egy rejtett hiba, hanem látható.
Ha viszont garancia van a házra és ez az adásvétel során belekerült a szerződésbe (bár ehhez jobb volna inkább egy ügyvéd…), akkor viszont más a helyzet, akkor kérhetik, hogy szabványos bejárati ajtót szereljenek fel, amely megfelel a vagyonvédelmi, hőszigetelési és hangszigetelési, légzárási előírásoknak. Az ajtónak is kell lennie egy minőségi tanúsítványának, amely a fentieket igazolja. Ha van ilyen, de mégis rossz az ajtó, akkor az igazolás hamis, lehet fordulni a gyártóhoz illetve a fogyasztóvédelemhez. Ha nincs ilyen bizonylat, akkor a kivitelező a hunyó és neki kell a funkciónak megfelelő ajtóról gondoskodnia. Ha nem akarja, akkor az a garancia megszegése.
Jávor Bernadett
2009. január 13. kedd - 13:25
Kedves Miklós!
A házat készen vettük és már az ajtó be volt téve amikor mentünk ellenőrizni a munkálatokat. Már akkor szóltunk az építésvezetőnek hogy cseréljék ki, de nem történt meg mondván hogy már berakták.. Persze a problémák most jönnek elő..
A ház műszaki leírásában találtam a nyílászárókra vonatkozóan az alábbiakat: ” A bejárati ajtónak 5 ponton záródó tokkal és biztonsági vasalással szerelt ajtót érdemes elhelyezni.”
Az ajtóról nem kaptunk minőségi tanúsítványt. De az biztos hogy nem szigetelt, egy üres vas ajtó.
Az önkormányzati határozat egy pontján találtam még olyat, hogy: “hőszig. üvegezésű típus fa külső és fa belső nyílászárók” Ezt azt jelentheti, hogy üveges fa ajtót kellett volna kapnunk?
A házra 3 év garanciát kaptunk, amiben bőven benne vagyunk. Mindenképp szeretnénk érvényesíteni hogy a nyílászáró megfeleljen az előírásoknak!
Jávor Bernadett
2009. január 13. kedd - 17:03
Esetleg ha írásban élünk kifogássla az eladó felé, ahhoz létezik egy hivatalos levél formátum amit el lehet nekik küldeni?
Koós Miklós
2009. január 15. csütörtök - 08:21
nincs ilyen, de innentől szigorúan csak ügyvéddel
Inalka
2009. január 16. péntek - 10:34
Érdeklődök, hogy a szomszédom most építkezik, és kb 1,5 méterrel töltötte be a talajszintjét. Lehet, e arra kötelezni, hogy támfalat építsen a közös kerítéshez amit neki kell egyébként is megcsinálni? Elég furcsán néz most így ki az eredetileg közel egyforma terepviszonnyal rendelkező két telek.
Az ereszcsatornából kivezeti az esővizet a szikkasztó árokba, de sajnos az nem elég mély, így átfolyik hozzánk az összes csapadék. A hátsó ereszcsatornájából a víz szintén hozzánk folyik. Így megkaphatja a végleges használatbavételi engedélyt?
Mikor kérhetem a szomszédot, hogy a közös kerítést – amit neki kell megcsinálni – csinálja meg? mennyi idő alatt kell neki megcsinálni? Érdemes-e írásba kérni?
Koós Miklós
2009. január 16. péntek - 10:49
ilyen méretű talajszintváltoztatáshoz építési engedély kell, amihez Önnek is hozzá kell(ett) járulnia. ha mindez telekhatáron valósul meg, akkor természetesen az ezzel járó támfal építés kötelezettsége és költsége is őt terheli.
A csapadékvuizet mindenkinek saját magának kell elvezetnie. Ha átlóg az ereszcsatorna szomszéd telekre, akor a lefolyóját vissza kell vezetni a saját telekre és ott elszikkasztani vagy kezelni.
Mindezeket legkésőbb a lakhatási engedéllyel egy időben.
Ha ezt nem teszi meg, írjon tértivevényes levelet neki is és az önkormányzat építési osztályának
Inalka
2009. január 16. péntek - 10:56
Köszönöm
Molnár Lívia
2009. január 16. péntek - 21:33
Tisztelt Koos Úr
Aláfalazásra árajánlatot kértem. Az árajánlat anyag és munkadíj tételt tartalmazott.
A kivitelezezővel meállapodtam,hogy az anyagot én szerzem be de a számlát az ő nevére kérem, hogy a munka végén csak 1 számlán legyen. Az anyagra előleget is fizettem. Az általam vásárolt anyag díja jőval kevesebb volt mint amit ő a költségvetésbe beállított. Amikor készen lett a munka ugy kalkuláltam, hogy az anyag ár fölött már csak a munkadíjat kell kifizetnem.
Nagy meglepetésemre a kivitelező közölte, hogy az anyagár beton keverési díjat is tartalmaz náluk, igy az általam megvásárolt anyagérték 1,5 szeresét állította be a számlán a munkadíjon felül.Az a kérdésem,hogy létezik e olyan norma jegyzék ahol az anyagár fogalmába munkadíj is tartozik. A szerződés a FÉMIR normagyűjteményre hivatkozik.
Koós Miklós
2009. január 17. szombat - 08:53
sajnos költségvetés ügyben nem vagyok járatos és is úgy szoktam megcsináltatni mással.
Ha Ön csak sóder és cementszámlát fizetett előre és ténylegesen a kivitelezőnek kellett megkevernie a betont, akkor jogosan számolta fel a betonkeverés költségét (amiben többek között a gépköltség is benne van). Ez ugyanis független a beton “bedolgozásától”
Tanács Zsolt
2009. január 19. hétfő - 13:53
Tisztelt Koós úr!
Építeni szeretnék fa szerkezetből egy 12×5 méteres
melléképületet,ez engedély köteles?
Válaszát előre is köszönöm!
Koós Miklós
2009. január 19. hétfő - 14:41
kedves Zsolt,
kérem olvassa el itt feljebb a következő válaszomat:
https://koos.hu/2008/01/10/jog-mi-lesz-engedelykoteles-2008-tol/#comment-6632
Bacsa Róbert
2009. január 24. szombat - 21:49
Tisztelt Miklós!
Az lenne a kérdésem, hogy garázs vagy gépkocsitáróló milyen határok és épület jeleggel építhető engedély nélkül?Értem itt a magaságát, alapterületét, a telken való elhelyzését tűzfaltól és egyéb!Az elképzelés az, hogy a garázshomlokzat az utcára nyiljon és egy ugyan olyan kapun keresztűl a kertbe is be lehessen állni az autóval, de a garázs padló szintje földszint alá esne kb. egy méterrel!Ez az épület is garázsnak minősűl
szántai jános
2009. január 27. kedd - 13:18
Tisztelt Koós Miklós !
2008. aug.-ban üzlethelyiségünk felújítása kapcsán az épület homlokzatán zárt égésterű égéstermék elvezetőt helyeztünk el, amely értelmezésem szerint a 37/2007 ÖTM rendelet 1. sz. mell. III.bek 13 pontja alapján sem engedély, sem bejelentés köteles. Azonban , mivel az ingatlan a belváros védetté nyilvánított területén van ( nem a belvárosra néző oldalon) tudni szeretném,hogy ez esetben a II . bekezdés 13.pontját kell -e figyelembe venni, miszerint bejelentésköteles a homlokzaton végzett építési tevékenység( a zárójelben felsorolt tevékenységekbe ez nem tartozik bele), tehát Öntől annak elbírálásában kérnék segítséget, hogy ez építési tevékenység avagy csak égéstermék elvezetés szerelés, amire a III bek 13. pontja vonatkozik.
Válaszával segítene egy még mindig folyamatban levő vitás ügy rendezésében. Kérném , hogy válaszát e-mailben küldje el nekem. Köszönettel Szántai János
szántai jános
2009. január 27. kedd - 14:33
Kedves Koós Úr!
Közben elolvastam a feljebbi hozzászólásokat és részben választ kaptam a kérdésemre. Tehát a fémből készült gázüzemű égéstermék kivezetés nem engedélyköteles és bár védett területen van, de nem a védett terület felé eső oldalon , hanem hátul, kerítésen belül,igaz az oldalsó utcából a kerítés fölött rálátni, de az ebben az utcában levő következő ház homlokzatán minden ablak alatt van régi tipusú konvektorkémény. A helyi építési osztály mégis az elbontásra akar kötelezni.
A szerelt kémény TIGÁZ engedélye 2008.szeptember 11 dátumú,ennek alapján szeptemberben került megépítésre megépítésre tehát 253/1997 rendelet 2008 szept 12.-én életbe lépő véltozása előtt. ( a szemközti ház ablaka 8 m-re, tehát 10 m-en belül van) Nagyon szeretném megtudni véleményét az ügyről. Köszönettel Szántai
Zoltán
2009. január 27. kedd - 17:41
T. Miklós!
Szomszédomba-kisebb trükkökkel,de hivatalosan- felépült egy 25 szobás kis panzió.Engedélyezésénél kértek/kaptak beleegyezést az érintettektöl, de falusi telkeink “állattartási lehetösége” miatt melegkonyha kizárása mellett.A létesítmény épp csak kibújt a földböl, egy bövítéssel már lett is étterme.Ehhez már félkészen könyörögték ki a nyilatkozatainkat. Már elsö idényben jöttek a gondok:alkalmanként komoly vendégsereg jött, és gyakran a kapumon sem tudtam kijárni az ott parkolóktól.A “pillanatra beszaladok” esetekböl is besokalltam.A hivatalban ezt jeleztem, de maradt minden a régiben.Mivel a panzió melletti részen bontandó épület állt, reménykedtünk:majd ott lesznek a parkolók – hisz most ha 10 darab van, ami jó idöben csak a fagyizókkal is feltelik.De csalódtunk:a bontás után sportpályáknak kezdték beépíteni a placcot.Ehhez már aláírást sem kértek.
– Falu lévén miként lehet, hogy a telek szinte minden m2-én épület és beton van szinte füves rész nélkül?
– Ezt KÜLÖN lehet engedélyeztetni a normál beépítésü házak között?
– Említeni szokott valami zöldfelület arányt – itt ilyen nyomokban sem lesz lassan!Az új épületek miatt ráadásul már a füvem is lassan kidöglik, nem kap napot.
– Hány darab parkoló van ilyen esetben kötelezöen elöírva?
– Támadhatjuk EZZEL / vagy MIKÉNT ezt a soktízmilliós építkezést ilyen 3szori nekifutásos megépülési szakaszban?
– A sportpályákhoz már aláírást se kértek, ez nem támadható?
( A hivatalban “nyugalom, megoldjuk! ” a válasz, de mivel igazából csak kettönket érint a másik szomszéddal… )
Hálás köszönettel: Zoltán
Koós Miklós
2009. január 27. kedd - 18:37
Kedves Szántai János,
bár a II. fejezet 20. szerint:
műemléki területen a III. fejezet 2., 3., 4., 8., 10., 17., 22., 27. pontjában meghatározott építési tevékenységek,
bejelentés kötelezett, azonban az I. fejezet 12. pontja szerint:
12. műemléken vagy műemléki területen álló meglévő építmény
a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése,
.
márpedig ez égéstermékkivezető az szerelvény.
.
A kérdést az dönti el, hogy a terület van-e védettség alatt, vagy csak az utca(kép)? mert ha a terület, akkor ott nem tesznek különbséget utcai és udvari homlokzat között (egy műemlékháznak az udvara is lehet műemlékileg védett)
Koós Miklós
2009. január 27. kedd - 18:44
a parkoló szabvány egységes, max helyileg lehet tovább szigoritani. Az elv az, hogy szobánként, férőhelyenként vagy étterneknél asztalonként határoznak emeg parkolószámot általában 1 szoba vagy 1 asztal= 1 parkoló. ez vonatkozik mindenféle fogyasztótérre (poharazó, cikrászda, fagyizó, söröző. A parkolóhelyet TELKEN BELÜL kell biztositani, mivel az utca közterület, igy ott csak akkor lehet elhelyezni, ha ezt “megváltja” a telektulajdonos, bár ennek szabályozása helyileg elég eltérő. A kiindulás szerint tehát telken belül !!!
Ha ez nincs igy, akkor forduljanak a jegyzőhöz, az építési hatóság csak építéssel foglalkozik, az üzemeltetéssel nem. Ha kétségük van abban, hogy többet használnak, mint amennyi a jogerős ép. eng.ben van, akkor nyugodtan forduljanak a területi Közigazgatási Hivatalhoz.
Én sem hagynám annyiban.
Az egyes telkek betartandó zöldterület arányait a helyi építési előírások szabályozzák…már ahol szabályozzák, országos előírás nincs.
Szántai János
2009. január 28. szerda - 11:13
Tisztelt Koós úr !
Köszönöm válaszát, az Építéshatóság által hivatkozott helyi rendelet mellékletében nem találtam meg az épület helyrajzi számát, lehet, hogy hivatkozásukkal ellentétben az ingatlan nem is az Önkormányzat által védetté nyilvánított területen áll, hanem az épület maga műemlék. Ebben az esetben lehet, hogy nem kerülhetem el az engedély/ fenntartási kérelem utólagos benyújtását, aminek engedélyezését levelükben már előre kizárják.
Elég zavaró viszont az a tény, hogy ugyanettől az Önkörmányzattól vásároltam meg az ingatlant megtekintés alapján, úgy hogy azon már eleve volt égéstermék kivezető az addigi konvektoros fűtéshez, amit korszerűsítettem zárt égésterűre, így került a homlokzatra az új kémény.
Ön szerint ezzel kezdhetek valamit?
Koós Miklós
2009. január 28. szerda - 11:29
jó lenne tisztán látni Önnek, hogy pontosan mely ingatlanra vagy milyen homlokzatokra vonatkozik a műemléki védettség és az a védettség pontosan milyen besorolású (többféle is létezik: városképi jelentőségűtől a szigorúan védett műemlékig)
Tamás
2009. január 28. szerda - 15:53
Tisztelt Koós Úr!
A sorházban lakunk, melyet gépkocsitároló választ el a szomszédtól. Építési engedély alapján a gépkocsitárolót meghosszabbítottam egy tárolóval. Mivel a fal a telekhatárra épült, a szomszéd felőli oldal vakolását csak a szomszéd telkén tudnám végeztetni. Sajnos az előzetes beleegyezést követően az építkezés során elmérgesedett a viszony, ezért számítok arra, hogy a törvényi kötelezettsége ellenére nem engedi meg a szomszéd, hogy az ő telkén végezzük a vakolást (megjegyzem másképp nem lehet). Amennyiben nem lesz bevakolva az az oldal, a használatbavételi engedély megadhatja az Építési Iroda?
Szóba jöhet megoldásként, hogy tértivevényes levélben jelzem a szomszéd felé a várható kivitelezési időt, és egyben kérem az írásos válaszát, ha leíra, hogy nem engedi, akkor az elegendő a használatbavételi engedélyhez?
Ha nem válaszol mit tudok tenni, újabb tértivevényes levél?
Előre is köszönöm a válaszait!
Koós Miklós
2009. január 28. szerda - 17:08
nem sokat tehet. A bevakolás nem feltétele a használatbavételnek (mellesleg a szomszéd magával szúr ki, mert jobban járna ő is egy rendezett, vakolt fallal…..
Tamás
2009. január 28. szerda - 20:31
Köszönöm válaszát!
Tehát, ha jól értem, nem muszály bevakolnom, úgy is kérhetem a használatbavételi engedélyt?
Végülis nekem mindegy, hogy be van-e vakolva a szomszéd felől, vagy sem, hiszen csak egy tároló, és azt az oldalt tényleg csak ő látja.
akitekt
2009. február 3. kedd - 13:01
T. Koós Miklós,
egy ügyfelem az erősen lejtős, jelenleg üres domboldali telkén föld alatti borospincét (terménytárolót) szeretne létesíteni. végigolvastam a cikkét, de nem találtam specifikus említést róla.
érdeklődnék, hogy az ilyen építmény 1)engedélyköteles-e, vagy elég a bejelentés? 2)későbbi családi házas telekbeépítéskor hány százalékkal kell figyelembe venni a háztól külön lévő pincét?
köszönettel:
M. Ákos
Koós Miklós
2009. február 3. kedd - 14:19
a pince építése engedély köteles, de önmagában pinceépítésre nem valószínű, hogy kiadnak engedélyt, ha a terület lakóövezet. A későbbi beépítés esetén a beépítettségbe nem számít bele.
András
2009. február 4. szerda - 14:41
Tisztelt Koós Miklós!
M. Ákos pince kérdéséhez hasonlóan, én is egy földbe vájt tárolóban gondolkodom.
Nekem eddig “építési tározót” csiripeltek a verebek, de a fenti felsorolásban olyat sajnos nem találtam.
Kérdésem: A pincéről ugye tudjuk, hogy az engedély köteles, de mi különbözteti meg a pincét, egy háztartási célú zöldségveremtől (III./23.)?
Válaszát és segítségét előre is köszönöm,
G. András
Koós Miklós
2009. február 4. szerda - 15:45
a III. fejezet 23. pontja szerint háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése építési engedély és bejelentés nélkül végezhető.
.
a kérdése jogos, mitől zöldségesverem, ami nem pince? erre sajnos – ahogy már többször utaltam – nincs hivatalos meghatározás.
Az OTÉK 1. sz. mellékletében lévő Fogalommagyarázat 67. pontja szerint Melléképületnek minősül, mindössze ennyi:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR
.
Én azt mondanám, hogy a zöldségtároló többek között abban különbözik a pincétől, hogy nem kell betartani a pincékre vonatkozó előírásokat (belmagasság, szellőzés, vizszigetelés…stb)
Harmath Gábor
2009. február 8. vasárnap - 21:56
Üdvözletem!
Szeretném megkérdezni, hogy kell e építési engedélyt kérnem egy olyan építményre ami egy legelőnek minősített földterületen Csákvár külterületén van. Én egy 60 m2 alap néküli fa szerkezetü beton tuskókon álló építményt szeretnék oda tenni. Én eddig úgy tudtam ha nem fix építményhez nem kell építési engedély. köszönöm a segitséget.
imre
2009. február 19. csütörtök - 10:31
Tisztelt Miklós!
Kérem a válaszát a következőkre.
Januárban a családi házam hátsó fala mellé kb.1m-re,a telekhatártól kb.0.5m-re a telek teljes hosz-szában/ami általam épületekkel végig beépített/ak-ác oszlopokra drótkerítést épített. A lakóház teljes hosszában a drótkerítésre stukatúrnádszöve-tetet kötözött 2m magasságban.Ezáltal a szuterinon
lévő 4drb.60×120-as ablakaimat besötétítette és a kilátásomat még a közterületre is megakadályozta. A szuterinom ezen részén a barkácsműhelyem és a gk.tárolóm van,amely egy aknás garázs.Az építési engedélyt 1982. szeptemberében kaptam a használat
bavételi engedélyt 1985.-ben,erről abban az időb-en a tulajdonosok is kaptak egy példányt, kifogás
t nem emeltek azóta sem.Igaz a most induló szemlén
sem nyilatkozott egyiktulajdonos sem,csak az ott lakó lányuk és fiuk,akik a munkásaival együtt épí-tettéka kerítést. A házzal szemben állva én a tel-kem bal oldalán építkeztema telekhatártól 0.50m csúrgótávolságra itt vezetem le az összes épület csapadékvizét.Tehát a szomszéd ingatlan, /amely kert művelési ágú de mg-igéptárolót létesítettek rá/balra helyezkedik el az én ingatlanomtól. Gondolhatja hogy milyen zaj,füst,rezgés,stb van közvetlen a lakószobáim falainak túloldalán és a helyiségeimben de a hatóságokengedélyezték azzal hogy engem és a családomat nem zavar a lakhatásun
kban ez a tárolóhely.Érdeklődtem az építési osztá
lyon azt válaszolták hogy a szomszéd bárhova épi
thet kerítést a saját területén. Az hogy besötét
itette és eltakarta a kilátásomat megteheti mert nem lakás céljára van használva a helyiségek.Hogy én ott ezekután csak világitás melett tudok csak
dolgozni és még a közterületre sem látok ki nem számít.Azzal védekeznek hogy én átlátok hozzájuk
a lakóházuk előtti járdáról és a telek alsó végé
ből sokkal nagyobb területről és jobban aki csak arra megy több százan,ezren az nem számít nekik.
Kérdéseim: a város több száz ilyen építésű háza közül diszkriminizálható vagyok-e én egyedülaz i-lyen rosz törvényi szabályozás miatt.Építhető-e és milyen távolságra kerítés a házam fala és a végig beépített telekhatár mellé.Mert ha a törvé
ny így igaz akkor meg kell változtatni/ennek érd
ekében hová fordulhatok országos szinten/mert az mégiscsak abszurd hogy ha telekhatárra épít valak
i akkor a szomszédja akár a ház falától 0.01mm távolságra akár 2.5m magas betolfalat építhet. Mivel az utcafrontra már 35éve nem építettek ker
ítést kötelezhetőek-e erre. Lehet-e arra kötelez
ni hogy a telek12m-es szélességének túloldalára tegye át ezt a kerítést, ha már csak ennyi esze van hogy nem alul-fölül épít kerítést és azzal lezárná a telkét.Egyértelmű hogy a bosszantásom-ra és a jószomszédi egymásmellett élés ellen tet
e mindezt. A 27 éve kaszált saját0.5m és a melle
tte lévő0.5m széles sávot nem tudom kaszálni ezu
tán mert nem fér el a kasza, Arról nem is beszél-ve hogy errőlaz építményről az eső közvetlenül a házam falára verődik és azt áztatja.A szuterin ablakon keresztülaz esetleges betörők takarás,fe
dezék alatt végezhetnék a cselekményüket. Ne haragudjon hogy ilyen bőven irtam le az esetet de a tisztánlátás érdekében erre szükség volt.Mielő
bi válaszát,segítségét előre is megköszönöm. Tisztelettel: Imre.
Koós Miklós
2009. február 19. csütörtök - 13:33
a saját telkére valóban építhet kerítést 2,5 m magasságig, mivel Ön telekhatárra épített, így az elmaradt 0,5 méteres helyen elvileg karbantartható a saját házának homlokzata (ha közvetlenül a telekhatárra építette volna, akor a szomszédnak tűrési kötelezettsége volna, hogy Ön hozzáférjen a homlokzatához felújítási célból.
.
A most érvényben lévő jogszabály úgy rendelkezik, hogy a telekhatáron lévő homlokzatira falra, csak 1,8 parapetmagasságú és max 0,4 m2 ablak tehető, de az is csak mellékhelyiségre.
1982-ben valószínűleg nem így szólt a jogszabály, ezért önnek jogosan nyílik ablaka a szomszéd felé, ha megkapta rá anno a jóváhagyást.
.
meglévő, építési engedéllyel rendelkező ablakot nem lehet letakarni, de most utána kellene néznem, hogy ezt pontosan hogyan írja le a jogszabály?
.
Valószínűleg egy kompromisszumos megoldással az ablakot nem átláthatóvá kellene tennie (az hogy Ön nem lát ki a közterületre sajnos nem érv, lévén telekhatáron van). ez lehet bukóvá való alakítás és tejüveggel vagy át nem látszó fóliával való leragasztása.
.
Telekhatárra ablakkal csak mellékhelyiség nyílhat és ha csak ez az ablaka van, akkor az nem lehet huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség (ez a mellékhelyiség)
imre
2009. február 19. csütörtök - 18:00
Tisztelt Miklós!
Köszönöm a részleges válaszait kérdéseimre.Ön azt írja hogy elvileg 0.5m széles sávon is karbantart-ható és kaszálható ez a terület. Elvileg talán,de gyakorlatilag semmiképpen sem, ekkora helyen az én
110kg-os testsúlyommal még oldalazva sem nagyon fé
rek el nem hogy egy 90cmes pengéjű és 1.7mes nyelű
kaszával és azt még mozgatni is kellene hogy a füvet levágja, itt még a sarló is nagy, nem beszé
lve arról hogy ezt több mint 30m hosszon. Én ha barkácsolok vagy az autómat javítom akkor sokszor huzamosabban tartózkodok ezekben a helyiségekben tehát ezek nem nevezhetőek mellékhelyiségnek. Ezért is így kaptam meg az építési engedélyt és szó sem volt és lehetett a tejüvegről vagy fóliár
ól. Az hogy most milyen ablakokat lehet beszerelni
az engem ebben az esetben nem érint ezek az ablak
ok így vannak már 26éve gondolom ez jelent valamit
Ha egy olyan törvén ykikötések nélkül létezik ami alapján kerítés építhető akár gyakorlatilag is a szomszédos ház falától akár 0.01miliméterre akár 2.5m-es betonfalat, akkor lássuk be és a törvény
alkotó is beláthatná hogy ez a törvény rengeteg el
lenséges visszaélésre ad okot és lehetőséget. Na jó a törvény alkotó nem számolhatott ilyen elvete
mült szomszédokkal és ezért nem tett kitételeket a törvény szövegében. Hol lehet kezdeményezni a törvény felülvizsgálatát. Egyébként a szomszéd is belátott az én helyiségeimbe ha akart de ez nekem sosem okozott gondot. Mit lehet tenni a nyílvánval
ó rosszindulatú cselekedetek ellen. Nekem ezekben a helyiségekben mindenképpen szükségem van a term
észetes fénybesugárzásra ha ez az építés idején tudható lett volna hogy ilyen törvények lesznek va
laha is akkor ezzel számolva a szuterint is máskép
pen építettem volna és ezeket a helyiségeket az épület túlsó felére terveztettem volna de ez mostm
ár nem lehetséges mert ahhoz új szuterinfalakat kellene ezek helyére építeni. Kéremszíveskedjen az
idevonatkozó jogszabályok alapján választ adni, Előre is megköszönöm. Tisztelettel Imre.
Székely István
2009. február 23. hétfő - 20:00
Tisztelt Miklós! Nagykőrös zártkertövezetben van egy 300nöl telkem a telek a papír szerint 998m2 viszont én lemértem és 45x30m ami 1350m2.hogyan tudnám ezt hitelesíteni,és ez milyen költségekkel jár,ugyanis korábban érdeklődtem a helyi önkormányzat műszaki osztályán ahol azt mondták,hogy a telek 3%a beépíthető,most ezt azért kérdem mert nem mindegy hogy hivatalosan mekkora a terület mikor a papír szerint nem akkora mint valójában,mert így csak 30m2 alapterület építhető rá,az eredeti szerint pedig kicsit több mint 40m2,korábban azt mondták hogy engedélyköteles,én szeretnék egy olyan épületet ráépíteni ami pihenésre,nyári ottartózkodásra szolgál.most én olvastam erről a jogszabályváltozásról és szeretném tudni,hogy ez az 50m2 alapterület ami korábban 10m2 volt ezt mekkora területen lehet megépíteni,és milyen anyagokból?lehet e tégla,vertfal,vagy lehet e betonalapja,lehet e bevezetni villanyt?és mit jelent a maximum 2.5m építménymagasság,az oldalmagasságot,vagy ez a tetőt is magában foglalja,lehet e bármilyen a tető szerkezete? A telek a városhatártól kb 1km re van,a telekszomszédom ugyanakkora területtel rendelkezik mint én,ő egy 36m2 házat épített ami tetőteres annyit tudok hogy azon a részen elég sokan építkeznek,igaz azt mondták hogy ez a rész lakhatásra nem alkalmas,hát igen aki nem “celeb”az nem tudja milyen a szabad környezetben több időt lenni,friss levegőt szívni..válaszát előre is megköszönöm amennyire lehetett érteni a kérdéseimet,mert ezek részletkérdések,de lehet hogy ez másoknak is segít Üdvözlettel Székely István
Szántai János
2009. február 24. kedd - 08:46
Tisztelt Miklós !
Ímmár sokadszor fordulok Önhöz, sajnos az ügyemben még mindig nem született megoldás. Én voltam aki a műemlék épületen történő homlokzati égéstermék kivezetésével kapcsolatban kértem segítségét. Időközben kiderült, hogy az épület nem műemlék, hanem az önkormányzat által védetté nyilvánított területén áll. Időközben sikerült megszerezni a Kulturális örökségvédelmi hivatal álláspontját, miszerint a homlokzaton elhelyezett szerelvény műemléki érdeket nem sért.
Azonban mivelaz épület védett területen áll, bejelntési kötelezettségem állt volna fenn, amit nem tettem meg. Tekintettel arra, hogy az időközben szigorodó 253/1997 rendelet előírásinak nem felel meg ( 2 m-en belül nincs ablak, de a mellett kb 8 m-re álló épület ablakától nincs meg a 10 m távolság)így közölték, hogy fenntartási engedélyt nem kapok.Függetlenül attól, hogy a kivezetés a módosítás hatálybalépése előtt már megvolt. Kérdésem az, hogy alkalmazhatja -e az építéshatóság visszaható hatállyal a rendeletet, mivel most kérem a fenntartási engedélyt.
Válaszát előre is nagyon köszönöm
Üdv. Szántai
Koós Miklós
2009. február 24. kedd - 09:06
ha a fennmaradási engedélyt most kéri, akkor a jelenlegi szabályok érvényesek. ha korábban kért volna engedélyt/bejelentést tett volna, amikor még nem volt érvényben ez a jogszabály, akkor hivatkozhatna a korábbira és a régi szabály szerint kellene kiadniuk az engedélyt.
.
A tűzrendészeti és kéményügyekben általában (szerintem joggal) szigorúak, mivel életveszélyes lehet (pl. egy túlépítésnél vagy az előírtnál kisebb előkertnél ilyen nem áll fenn).
Koós Miklós
2009. február 24. kedd - 09:15
Kedves Székely István,
zártkert és bármilyen telekingatlan esetében az a mértékadó, amit a földhivatalban számon tartanak, ha a valóság és a földhivatali nyilvántartás között eltérés van, akkor a földhivatalit lehet csak elfogadni, ha az eltérés jelentős, akkor annak oka van, pl. elbirtoklás, de ezt is rendezni kell, mivel bemondásra és szokásjogra nem lehet tulajdonjogot formálni.
ennek tisztázása után lehet az építési osztályhoz fordulni. A területre vonatkozó építési előírások megszabják, hogy pontosan mit lehet ott építeni és annak mik a feltételei.
.
A szerkezeti anyagot általában csak valamilyen védettségű területen szokták előírni.
.
A 2,5 méteres építménymagasság azt jelenti, hogy összeadják az összes homlokzatfelületet és elosztják a kerülettel. Az építménymagasságba nem számít bele a 6 m-nél nem magasabb oromfal.
.
Egy homlokzaton ezt pedig úgy kell kiszámolni, hogy a terepcsatlakozás illetve a homlokzati sík és a tető találkozása közötti távolságot kell megszorozni az adott homlokzat szélességével és ezt kell elvégezni az összes homlokzaton.
Kiss Tamás
2009. február 24. kedd - 13:34
Tisztelt Miklós,
Jelenleg engedélyeztetés alatt van egy 160m2 alapterületű családi ház. Ebből 118 m2 hasznos, 32 m2 garázs a többi terasz.
Amikor beadtam a tervet első kérdés volt, hogy van e garázs és az külön álló vagy sem.
A terven egyként szerepel, ezért közölték hogy csak 20eFt illetéket vegyek.
Két napja felhívtak, hogy nem OK. Vigyek még 20e Ft illetéket, mert a garázst külön kell engedélyeztetni. Hivatkoztak az OTÉK 105§-re.
A tervezőm azt mondta nincs jogalapja.
Én ugyan keresem az erre vonatkozó alátámasztást, esetleges olyan alapot aminek következtében nem kérhetik, de nem találom.
Tudna nekem segíteni.
Esetlegesen e-mail-ben is ha lehet: kistom79@t-online.hu
Koós Miklós
2009. február 24. kedd - 13:49
ezzel már én is találkoztam, amikor a lakás szerves része volt (körbeépült), akkor nem kellett külön fizetni érte, ha hozzá volt toldva, akkor igen. Lehet, hogy valahol az illetéktörvényben van erre szabályozás?
Kiss Tamás
2009. február 24. kedd - 14:09
Itt ebben az esetben konkrét szerves része!
Az egész terv egy azon tetőszerkezet és átjárhatósággal készült!
A tervező azt mondta amikor jeleztem az önkormányzat problémáját, hogy elvileg van olyan törvény, hogy 50 m2-nél kissebb nem lakóépületnek minősülő építmény nem engedélyköteles. Létezik ilyen?
Minthogy én nem találok, ezért itt még várok az esetleges lehetőségekre, azt követően megyek és nyalok egy 20e-s bélyeget! 🙂
Koós Miklós
2009. február 24. kedd - 14:13
létezik ilyen jogszabály. Ha teljesen különálló és az építménymagassága nem haladja meg a 2,5 métert
Kiss Tamás
2009. február 24. kedd - 14:23
Akkor ez ide nem hiszem hogy vonatkozik, hiszen lehet vitatkozni.
1, – egybe van építve, ezért nem különálló
– a tetőszerkezet magasabb mint 2,5 méter
2, – Nem tartozik hozzá (ezért kérnek külön engedélyezésért 20eFt-t), ezért hiába van egybe építve, különállóként kell kezelni.
– Ebben az esetben én ráfogom hogy a lakás tetőrésze nyúlik át és így nem magasabb! 🙂
Szerintem nyalok egy citromot, hogy jobban ragadjon a második bélyeg! 🙂
Köszönöm.
imre
2009. február 24. kedd - 18:44
Tisztelt Miklós!
2009.02.19.-én 18.00-kor írtam Önnek egy levelet de eddig nem kaptam rá választ Öntől. Várjak még a válaszára vagy keressek máshol választ a kérdése
imre? Tisztelettel: Imre
Koós Miklós
2009. február 24. kedd - 19:02
Kedves Imre, sajnos csak ismételni tudom,amit korábban írtam. Ha a 20 év alatt megváltozott jogszabály miatt szeretnék Önt korlátozni az inkább jogászt igényel, mint építészt
Sajnos többet nem tudok segíteni ebben az ügyben, nem vagyok jogász
Tar Tibor
2009. március 3. kedd - 18:23
Üdvözlöm!
Van egy telkem, pár éven belül akarok rá építeni.
De most szeretnék építeni rá egy kb 50m2-es kis házat, persze ugy, hogy az uj házat ami majd később építek rá(azt már rendesen, engedéllyel) elférjen tőle. Az új szabályozás szerint 100m2 alatti, 4m magasságot meg nem haladó, tartós emberi tartózkodásra nem alkalmas épületet csak be kell jelenteni, ha építeni akarok. Mitől függ, hogy tartós emberi tartózkodásra alkalmas e(fűtés, ablak, stb)?
Mert akarok bele wc-t, meg zuhanyzót, és tűzhelyet is, mert ha majd építünk akkor legyen hova menni, meg lehessen főzni is, és ha ugy van, kint tudjunk aludni, meg ami olyan szerszám azt be lehessen zárni.
Addig meg még nem építünk nyáron ki lehetne menni grillezni, meg szalonnát sütni….
És ha ott alszok, és feljelent valaki, akkor megbüntetnek, mert azt nem lehet, csak lakoházban?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tar Tibor
Bíró Attila
2009. március 4. szerda - 00:17
Üdvözlöm!
Szeretnék építeni egy 45m2-es fa szerkezetű nyaralót.
Úgy hallottam ,hogy ha beton tuskón, vagy cölöpön áll, akkor nem kell rá engedély mert nem fix az alapja, és nem számít építménynek.
Az önkormányzaton azt mondták, hogy a régi ötm rendeletben az volt a meghatározás “építmény az ami egybefüggő szilárd alappal rendelkezik”.
Az új ötm viszont nem ír erről.
És a telek %-os beépítettségébe beleszámít e az ilyen épület.
Köszönöm
Páll Tamás
2009. március 5. csütörtök - 14:30
Tisztelt Hézigazda!
Le szeretném cserélni a tetőmet, most cserép tető van rajta és zsindelyes kialakítást szeretnék. Érdeklődni szeretnék, hogy ez a csere építési engedély köteles-e.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Páll Tamás
Gyula
2009. március 6. péntek - 16:29
Tisztelt Miklós!
Az udvaromban a garázshoz vezető út le van betonozva 6 éve.A telekhatártól 1m-es sávban meghagytam befüvesítve a talajt.A szomszédom felől palakerítést állítottam fel 9 éve a már régóta meglévő vasoszlopokra.A pala alatt 2-3cm rést hagytam a föld egyenetlensége és hogy a téli fagyok miatt ne törjön le az alja.Sajnos a szomszédommal nem jó a kapcsolatom,és minden lehetőséget megragad ,hogy ez így is maradjon.Az utóbbi 1-2 hónapban az a probléma hogy átfolyik az esővíz hozzá a pala alatt.Jogos a “kővetelése” hogy oldjam meg az esővíz elvezetést,vagy elég-e a telekhatártól számított 1m-es befüvesített talaj?
Segítségét előre is köszönöm!
Gyula.
Koós Miklós
2009. március 8. vasárnap - 17:26
Kedves Tar Tibor,
ha WC-t, fürdőt szeretne az épületbe, akkor az emberi tartózkodásra szánja. Előírás azonban a 2,5 méteres építménymagasság is. Az emberi tartózkodásra való alkalmasság pl. a szilárd padló. a megfelelő világítás, szellőzés, hőszigetelés, vizszigetelés, minimális méretek. A jogszabály ennél részletesebb meghatározást nem ad.
Koós Miklós
2009. március 8. vasárnap - 17:30
kedves Bíró Attila,
attól még hogy betontuskón áll az épület, még építési engedély vagy bejelentés kötelezett az épület, bár az un. mobilhome-k kapcsán a honi szabályozás hogy úgy mondjam, “hézagos”.
.
A telek beépíthetősége, oldalkert, zöldfelületarány és egyéb előírások betartása FÜGGETLEN attól. hogy engedély nélkül megépíthető-e az adott épület, vagyis lehet hogy nem kell engedélyeztetni, de a területre vonatkozó előírásokat be kell tartani és ha ellenőrzéskor ezek valamelyike esetleg nincs betartva, akkor jogos lehet a büntetés.
Zoltán
2009. március 8. vasárnap - 18:20
Kedves Koós Úr !
Vásároltam egy házat, melyhez tartozik egy különálló 50 m2 épület garázs-műhely és kazánház funkciókkal.Mint kiderült ez a melléképület engedély nélkül épült kb 20 éve.Az eladó szerint megkérhetem rá a fennmaradási engedélyt, de nem tudom, hogy kiszabnak-e rá bírságot is. Illetve az épület előbb-utóbb lebontásra kerülne és építenék egy kisebb, csak garázs funkciójú épületet. Természetesen ezt már engedéllyel. Ön mit tanácsol, mit tegyek?
Koós Miklós
2009. március 8. vasárnap - 18:50
ha mindenképpen építkezne, akkor adja be a garázs terveit, amin szerepelni fog a jelenlegi bontása is, igy a helyzet jogi szempontból rendezett lesz. Persze előtte jól utána kell néznie, mit és mekkorát és hova építhet?
ennek akkor van különösen fontos jellege, ha a telek már egyébként is túlépített és a jelenlegi állapotot nem is lehetne engedélyeztetni.
sokszor előforduló gyakorlat, hogy pl. egy ilyen állapotot legalizálnak ( ha kell kifizetik az esetleges bírságot is) és a már legálisan létező melléképület átalakítására kérnek engedélyt. ebben az esetben, mint meglévő épület már pl. a beépítettség adottság, igy ez kibúvó lehet. ez egy kiskapu, bármennyire sem szép, hogy ilyet tanácsolok, de lehetnek olyan extrém helyzetek, amik csak így oldhatóak fel….
Zoltán
2009. március 8. vasárnap - 19:06
Az nem egyszerűbb ,ha előbb lebontom a régit, majd mintha nem is lett volna épület, kérek engedélyt egy új garázsra. A régin az átalakítás sem segít, mindenféleképpen bontani kell. Nincs több százezer forintom egy bírságra. Ha esetleg nem lehet építeni zárt terű melléképületet, megelégszem egy nyitottal is.
Koós Miklós
2009. március 9. hétfő - 06:51
de egyszerűbb és olcsóbb is. a megjegyzésem arra vonatkozott, ha újra nem volna megépíthető, mert pl. nem férne bele a beépíthetőségbe.
zoltán
2009. március 10. kedd - 10:39
aszt szeretném kérdezni hogy kel e építési engedély melék épületekre /pd házi állatok tartására ,kazán ház. elöre is kösszönöm tisszteletel Zoltán
Koós Miklós
2009. március 10. kedd - 10:47
mivel nagyon hosszú a felsorolás, ezért kérem, hogy a fenti cikk végén lévő hivatkozásra kattintva nézze meg a rendelet 1. számú mellékletét és azon belül a III. fejezetet, ott vannak felsorolva, amire NEM kell engedély, sem bejelentés
K. Éva
2009. március 11. szerda - 10:04
Tisztelt Uram!
Először is, gratulálok az oldalhoz. Rengeteg hasznos információt tartalmaz. Köszönet érte!
Másodszor pedig lenne egy személyes kérdésem. Építkezni szeretnénk. De már a telekvásárlásnál felmerültek kérdések, és szeretnénk megbizonyosodni mindenről mielőtt belevágunk.
Üdülőtelekre, zártkerti telekre, vagy külterületi telekre milyen ingatlant lehet építeni? Mi természetesen családi házat szeretnénk. A probléma, hogy az építkezéshez szocpolra is szükségünk lesz, de szocpol csakis “lakóház” építésére adható. Vagyis a lakhatási engedély megadásakor mint lakóházként kell, hogy nyilván legyen tartva az épület. Kérdésem, hogy ez teljesülne-e, ha nem belterületi építési telekre építkeznénk.
Ha esetleg nem tud segíteni a kérdésben, tudna esetleg javasolni egy honlapot, vagy címet, ahol érdeklődhetnénk?
Válaszát és munkáját előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel:
Éva
Koós Miklós
2009. március 11. szerda - 10:23
a terület besorolása határozza meg, mi építhető rá:
üdülőövezetbe CSAK üdülőt, zártkertbe általában csak gazdasági épület, pince, tároló építhető, a külterületre pedig általábancsak egy szerszámtároló vagy amit a helyi építési előírás lehetővé tesz.
Ha szocpolt, vagy hitelt vennének igénybe illetve pl. egy meglévő lakás eladásából származó bevételt lakóépületre szeretnék költeni, akkor OLYAN ÖVEZETET kell keresni, ahol lakóépület építhető.
A legegyszerűbb az önkormányzat építési osztályán megérdeklődni, mely területeken NEM LEHET családi házat építeni.
ezek a besorolások jogszabály szintűek, tehát nem lehet eltérni tőlük, csak a terület rendezési tervének a módositásával, amit viszont csak a közgyűlés fogadhat el. Vagyis elég macerás….
TÜNDE
2009. március 11. szerda - 11:47
Üvözlöm!
a kérdésem a következő lenne.
Adott egy szántó aminek a nagyrészétkb 80% már belterületbe vonták és épitkeznek is rá, a közmű is bent van a legtöbb helyen. egy kis rész nem az mert 2 tulajdonost nem érdekel. lehet e a többit belterületbe vonni úgyhogyhogy azt a 2 telket ami 800nöl kb szántónak hagyni. így belterülettel lenne körbe keritve. eddig nem sikerült. de az sem járható hogy ezek miatt a maradék több tulajdonos netudjon lépni. Köszönöm válaszát előre is
Koós Miklós
2009. március 11. szerda - 12:16
ez azt hiszem meghaladja egy mezei építész kompetenciáját, mivel ez egy elég speciális terület.
.
Véleményem szerint elvileg lehet, én már találkoztam olyan területtel, amely közrefogott egy eltérő funkciójú területet, ez területszabályozás kérdése, hiszen az konkrét hrsz-ek alapján történik, de erre igazából az önkormányzat ingatlanrendezési csoportja tudja a választ.
TÜNDE
2009. március 11. szerda - 12:39
Köszönöm szépen!
Páll Tamás
2009. március 13. péntek - 19:44
Tisztelt Házigazda!
Le szeretném cserélni a tetőmet, most cserép tető van rajta és zsindelyes kialakítást szeretnék. Érdeklődni szeretnék, hogy ez a csere építési engedély köteles-e.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Páll Tamás
Koós Miklós
2009. március 14. szombat - 17:13
A jogszabály homlokzatot ír elő és nem tetőt:
a rendelet 1. sz. mellékletének II. fejezet 13.pontja szerint bejelentés kötelezett:
a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés).
Mónika
2009. március 14. szombat - 17:50
Kedves Miklós!
Van egy régi családi házunk utcafronti nagy telekkel.A telken egy nyitott tároló áll vagy 50 éve,melynek egyik oldala az utca felőli telekhatáron van.Ennek a tárolónak a tetőszerkezetét cserépről palára cseréltük. Időközben a telek egy részét eladtuk és az új telekhatár (szomszédfelől) ennek a tárolónak a másik oldala lett. Az új telekhatáron kerítést húztunk fel,így ennek a tárolónak 2 oldalát a kerítés képezi (a többi rész nyitott).
Az új szomszéd aki a telket vásárolta nemrég egy gyorsépítésű házat épült elég közel a kerítéshez kb. 1m-re,(végül is minket nem zavar).
A minap kézhez kaptunk egy felszólító levelet, az Építésügy-től,hogy el kell bontanunk a tárolónkat,mert az nem felel szabályoknak,bizonyos előkert hiányossága,valamint a telekhatártól való távolság miatt.
A kérdésem az lenne,hogy egy rég (több mint 50 éve) felépült tároló elbontását jogosan követelhetik-e,hisz ők épültek később a már kialakult viszonyokhoz.
A régi tároló ottlétét akár tanúkkal is tudom igazolni (régi szomszédok,fényképek stb.).
Mielőbbi válaszát előre is köszönöm: Mónika
Krisztián
2009. március 15. vasárnap - 11:48
Kedves Miklós!
Csupán egyetlenegy kérdésem lenne. A kiugró teraszok korlátai – ha az épület alapkontúrján körben kinyúlik a terasz és az azt körülvevő korlát – beleszámítanak e az építménymagasságba? (a kinyúló részen)
Illetve, akkor is, ha áttetsző (üveg) a korlát?
És mi a helyzet a vízszintesen “rácsozott” korláttal, aminek a vetített felülete ugyebár nem a tényleges korlátfelület, hanem csak egy töredéke?
Szerintem az OTEK-ban ez nincs pontosan meghatározva.
Hú, egyből három kérdés lett… 🙂
Köszönettel,
Krisztián
Koós Miklós
2009. március 16. hétfő - 07:54
Kedves Mónika,
ez sokkal inkább építésjogi kérdés, mintsem építészeti, ha mégis állást kellene foglalnom, akkor azt mondom, ha olyan régi, akkor szerepelnie kell a földhivatali helyszinrajzon, ha nem , akkor nagy valószínüséggel már eleve építési engedély nélkül építkeztek, vagy elfelejtették a földhivatban anno elrendezni, hogy szerepeljen rajta. Ha nincs a hiv. térképen, akkor szerintem kicsi az esélyük, hogy megmaradjon….
Koós Miklós
2009. március 16. hétfő - 07:57
kedves Krisztián,
a korlát anyaga és áttetszősége nem befolyásolja az építménymagasság számítást. a korlát felületét is bele kell számolni, viszont cserében megnő a vizszintes méret is igy a számítandó kerület is. A konzolok ilyen módon “besegitenek” a kivánt építménymagasság elérésébe
Óra Richárd
2009. március 18. szerda - 11:12
Tisztelt Miklós!
Külterületen szeretnék épiteni egy szennyviztárolót(földben elrejtve betonból) a kertemben. Mekkorára nem kell engedély?És fúrt kútra kell-e engedély?
Köszönöttel
Richárd
Koós Miklós
2009. március 18. szerda - 11:18
Kedves Fikner László,
attól hogy valami nem építési engedély köteles az egyéb előírások vonatkoznak még rá (telek beépítettség, oldalkert, tűztávolság….stb)
Koós Miklós
2009. március 18. szerda - 11:20
Kedves Óra Richárd,
a rendelet 1. melléklet III. fejezete szerint nem eng. (+ bejelentés) köteles:
“18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése,”
vagyis nem kell.
.
A fúrt kutat a területi bányakapitánysággal, az 5-10 méteres ásott kutat a jegyzővel kell engedélyeztetni.
Páll Tamás
2009. március 19. csütörtök - 12:08
Tisztelt Koós Miklós!
Már írtam Önnek és meg is kaptam a választ nagyon szépen köszönöm, már csak annyi kérdésem lenne, hogy a bejelentés köteles tevékenységekhez is kell tervet biztosítani, vagy elég ha én nyilatkozom az építési hatóság felé, hogy a munkát megkezdtem.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Páll Tamás
Koós Miklós
2009. március 19. csütörtök - 13:05
sajnos nagyon megtévesztő a jogi megfogalmazás,a “bejelentés” egy csökkentett tartalmú és példányszámú tervet jelent illetve gyorsabb ügyintézési határidőt
Páll Tamás
2009. március 20. péntek - 11:04
Tisztelt Koós Miklós!
Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást.
Üdv: Páll Tamás
Fenyvesi Péter
2009. március 20. péntek - 22:54
Kedves Házigazda! Mónikának adott válaszodhoz engedd meg, h megjegyzést tegyek. Én jó esélyt látok a tároló megmaradására.
Úgy tudom, h a szabálytalanságok 10 év alatt elévülnek, ha a hatóság ezidő alatt nem fedi fel, már nem tehet semmit. (pl. 12 éves épületre akartunk fennmaradásit kérni, elzárkóztak, mondván, már nincs vele dolguk, számtalan hasonló álláspontot hallottam, azt mondják, kezeljük adottságként a szomszédban régebben álló szabálytalan épületeket, már nem is bírságolhatják) Ellenben az ingatlan értékvesztése fennáll a szomszéd részéről, bár ha ennek ismeretében vette, akkor nehéz bizonyítani az elvárható körültekintő tájékozódást.
A szomszéd tervezőjének fel kellett (volna) tüntetnie helyszínrajzon a tárolót. Ha megtette szabálytalan az engedély, ha nincs meg a telepítési vagy tűztávolság, ha nem rajzolta be, ő is hunyó (a helyszíni szemlén akkor is kellett derülnie, így is szabálytalan az engedély). Én fellebeznék.
Bocs, hogy opponálok, de így látom.
üdv:
Architext
Fenyvesi Péter
2009. március 20. péntek - 23:42
Ja és arról nem beszélve, mikor a szomszéd (lakó)háza van túl közel. Azért azt jogbiztonság miatt is védeni kell! (akár szabályos is lehetett építéskor)
üdv:
Architext
Koós Miklós
2009. március 21. szombat - 16:13
kedves Péter,
örülök, ha megcáfolsz, mert ezek szerint van hivatalos infó arról, hogy mit lehet vagy sem ilyen esetben. Én nem ismerek ilyet, bár annyira nem is kapartam utána, mivel ez inkább jogi, építésigazgatási ügy… De az is lehetséges, hogy pontos jogi szabályozás híján a helyi előadóra van bízva…
Varga Judit
2009. március 24. kedd - 11:32
Tisztelt Koós Miklós!
Külterületen élünk a párommal. A körülöttünk lévő telkeken is laknak. Az egyik szomszédunk tavaly nyáron 3 méter hosszan kibontotta a kerítést.(Mi 8 éve vettük a telket,ők még később,de a kerítés már meg volt akkor.) “Mivel a telek jobb oldalán lévő kerítés építése a telektulajdonos dolga,semmi küzünk hozzá”-erre hivatkozott mikor szóltunk neki. Kértük a helyi jegyző segítségét,ő azt mondta,beszéljük meg egymás között. Többször próbáltunk dűlőre jutni velük,hiába. Segítségét kérném,mit tudunk tenni? Lehet őt kötelezni a kerítés visszaállítására?
Várom válaszát,
Tisztelettel: Varga Judit
Koós Miklós
2009. március 25. szerda - 07:49
emailt irtam
Óra Richárd
2009. március 25. szerda - 09:42
Külterületen szántó földön szeretnék építeni egy bruttó 15 m2 alapterületű max.2,5 m magasságú emberi tartózkodásra nem alkalmas építményt.Az hogy emberi tartozkodásra nem alkalmas annak mi a feltételei?Mert szertném az alját lebetonozni, a házat hőszigtelni és világitást beszerelni eseteleg egy wc-t is?Lehetséges-e mindezt engedély és bejelentés nélkül?
Tisztelettel:Óra Richárd
Koós Miklós
2009. március 25. szerda - 10:22
a huzamos emberi tarozkodás defniciója az OTÉK szerint:
42. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el.
2,5 m ép. magasságú, 15 m2 alapterületű épület építhető (hacsak a területre vonatkozó előírások ezt nem tiltják, vagy pl. csak pincét, vagy csak szerszámoskamrát engedélyeznek)
Óra Richárd
2009. március 25. szerda - 11:25
Tisztelt Miklós!
Most akkor lehet szilárd talaj és hőszigetelés?
Ha valami szabálytalanságot találnak akkor egyből pénzbírságra kell számítanom?
Mi minösül szerszámostárolónak mik a feltételei?
Köszönöttel:Richárd
Koós Miklós
2009. március 25. szerda - 11:35
nekem a huzamos emberi tartozkodás fogalmi definiciója is elég megfoghatatlan. Nyilvánvaló, ha egy ellenőrzésnél megvetett ágyat találnak a szerszámtárolóban, akkor azt nem szerszámtárolónak fogják minősiteni.
A szabálytalanság esetén nem feltétlenül birságolnak, de ez nagyon önkormányzatfüggő, pontosabban ezt nem is ők, hanem a Közig Hivatal végzi, ha jól tudom.
Kulcsár Ilona
2009. március 26. csütörtök - 09:50
Tisztelt Miklós!
Hétvégi házat álladó lakásként használjuk és szeretnénk korszerűsítést végezni a tetőn. Tetőgerenda teljes cseréje, pala helyett cserepet szeretnénk. 80-as években épült a házikó alpesi típusú tetővel, ami a mai szabályozásnak nem felel meg. Lehetséges, hogy a helyi hatóság ne adjon ki engedélyt a jelenlegi tetőmagasság, tetőszög fenntartására?
Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Kulcsár Ilona
Koós Miklós
2009. március 26. csütörtök - 11:01
hát megvallom őszintén nem tudom, hogy az önkormányzat miképpen fog dönteni, de én azt gondolom, itt alapvetően egy állagfelújításra kerül sor, és semmiféle funkcionális változás nem történik. Ha itt csak a tetőfedést kellene kijavítani, akkor nonszensz volna emiatt átépíteni az egész tetőszerkezetet.
Kezeljék alapvetően az egészet egy sima héjazatcserének és ha már megbontják és látják, hogy egyes fedélszéki darabokat ki kell cserélni, cseréljék ki, az nem tiltható meg
Zsótér Mária
2009. április 1. szerda - 02:55
Tisztelt Uram!
Örülök, hogy rátaláltam az oldalra.
Egy rozoga melléképületet szeretnénk lebontani és helyette gépkocsitárolót épiteni/felállitani.
Ha elfogadható ajánlatot kapunk, szeretnénk tégla épületet, amekkora a jelenlegi, ha meghaladja anyagi lehetőségeinket, csak mobil fém garázst állitanánk fel.
Kérdéseim:
Kell-e bontási engedély a melléképületre?
Kell-e épitési engedély, ha ugyanakkora tégla épületet épitünk helyette?
Kell-e épitési engedély, ha mobil garázst állitunk fel helyette?
Kell-e épitési engedély, ha máshová állitunk fel a telken egy mobil garázst?
Mennyi távolságot kell hagyni a szomszéd keritése mellett?
Kell-e engedély a kocsibejáró kapu létesitéséhez?
Van-e előirás, mennyire lehet a kapu a szomszéd keritésétől?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Üdvözlettel, Mária
Szín Györgyi
2009. április 1. szerda - 18:59
Tisztelt Uram!
A következő kérdéssel szeretnék önhöz fordulni. A házam bejáratánál szeretném kibővíteni a már meglévő teraszt (1-1 méter minden irányban, az alappal egy magasságban), erre a meghosszabbított részre tetőt szeretnék amit tégla oszlopok tartanak és az oszlopok között 70cm magasságig szintén téglafal lenne. (A már meglévő tarasz teteje a háztetővel egybe van építve. )Egy ilyen típusú építésre kell engedély?? Vagy ez “csak” előtetőnek számít?? Egyébként egy terasz építménynek számít??
Előre is köszönöm a segítségét.
Koós Miklós
2009. április 3. péntek - 07:03
Kedves Zsótér Mária,
Kell-e bontási engedély a melléképületre?
nem kell
.
Kell-e épitési engedély, ha ugyanakkora tégla épületet épitünk helyette?
csak akkor ha a következőbe nem fér bele: “az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas ”
.
Kell-e épitési engedély, ha mobil garázst állitunk fel helyette?
a mobil garázst nem ismeri a magyar építési jog. helyhez kötött építményt ismer, amelyiknek saját alapozása van és közműcsatlakozása
.
Kell-e épitési engedély, ha máshová állitunk fel a telken egy mobil garázst?
lásd előző 2 választ.
.
Mennyi távolságot kell hagyni a szomszéd keritése mellett?
a területre vonatkozó előírások szerint kell eljárni, ha szabadonálló az előírás, akkor általában 3 m, ha oldalhatáros, akkor 0. önkormányzatnál kell utánaérdeklődni.
.
Kell-e engedély a kocsibejáró kapu létesitéséhez?
A kapuhoz nem, a közútra való csatlakozást viszont sok helyen külön engedélyhez kötik
.
Van-e előirás, mennyire lehet a kapu a szomszéd keritésétől?
Nincs
Koós Miklós
2009. április 3. péntek - 07:09
kedves Papp Ildikó,
a bontási engedélyt valóban figyelmetlenül adták ki és ezzel Önnek kárt okoztak. Ha önnek ott pl egy épülete lett volna, akkor az most jó eséllyel megsüllyedne, ilyen esetben a bontást végzőnek a kötelessége, hogy a jelenlegi állapotot, építmények, kerítések állagát megvédje, gondoskodjon az állékonyságukról. A telkek közötti esetleges támfal és kerítés két különböző dolog.
Én első körben irnék a jegyzőnek, mert csak azután fordulhat a Közig hivatalhoz. De előtte felhívnám a Közig Hivatalt és előzetesen érdeklődnék. ha segitőkész ügyintézőt fog ki, talán még azt is elmondja, mire számíthat?
Én sem hagynám ennyiben. Az illetéket (~ 20 eFt) bizonyára megérné…
Koós Miklós
2009. április 3. péntek - 07:13
Kedves Szín Györgyi,
ha a terasz szinte nem magasabb 100 cm-nél, akkor nem számít bele a telek beépítettségébe, ha fedetlen, építési engedély sem kell hozzá, viszont be kell tartani akkor is a telekre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. zöldfelület arány).
Ha le akarja fedni, akkor az építési engedély köteles, ha külön, a kertben építené meg, akkor az lehetne kerti lugas (nem kell ép. eng.), de hozzáépítve már a ház része
Koós Miklós
2009. április 3. péntek - 17:26
előbb meg kell érdeklődni, hogy a területen mi építhető (szántón szerintem semmi) az átsorolás nem egyszerű.
Az építménymagasság számítása: az összes homlokzatfelület/kerület. A 6 m magasabb oromfal nem számit bele. Az egyes homlokzatok felületei: szélességx magasság (ez a homlokzati sik és tető metszősikja és a rendezett talaj közötti távolság
Kovács Sándorné
2009. április 5. vasárnap - 22:59
Kedves Koós Úr !
Szeretném kikérni a véleményét, hogy kihez fordúl-
hatnék panaszommal. A helyzet a következő :
Ikerházban lakunk, tehát a háznak van egy domináns
oldala, a másik közös az ikerrel. Erre az oldalra
néz az összes ablak, a bejáreti ajtó lépcsővel.
Erre az oldalra a bejárati ajtóval egy vonalba,
a szomszéd épített egy kb. 50cm átmérőjű szerelt
kéményt, egy vegyes tüzelésű kazánhoz. A bűz elviselhetetlen. Zárt ajtónál bejön a füst a lakásba. Nem tudok a lépcsőn felmenni, mert ez alatt az idő alatt már fűstszagú a ruhám. A látványról nem is beszélek. Szörnyű.
A két ház között durván 6m a távolság. A mi házunk (az ikerségből adódóan) 3 szintes magas.
A szomszédban mióta mi itt lakunk 19 éve gázkazán van, és működött idáig. Azt nem értem,hogy az ő spórolása miatt, hogy az erdőböl gyűjtött vizes fát eltűzelje, okozhat e ilyen rombolást a mi kárunkra.
Kérném a segítségét , üdvözlettel
Kovács Sándorné
Koós Miklós
2009. április 6. hétfő - 09:29
a kéményseprő szolgáltatónál tegyen bejelentést, ugyanis bár a szerelt kémény valóban nem építési engedély köteles, de az üzemeltetését a kéményseprőnek be kell jelenteni és neki azt jóvá kell hagyni.
Kónya András
2009. április 6. hétfő - 11:18
Tisztelt Koós Úr!
Társasházban lakom, szeretném meglévö nyílászáróimat újakra cserélni, illetve bejárati ajtómat egy jelenleg meglévö ablaknyílásba áthelyezni oly módon, hogy annak szélességét nem csak magasságát változtatom (csak lenti irányba, meglévö áthidaló marad) a volt bejárat helyére erkély/teraszajtó kerülne. Ez a homlokzat az utcafrontól nem látható. A homlokzat a társasházi szerzödésem alapján osztatlan közös tulajdonnak minösül.
Kérdesem a következö: milyen engedélyekre van szükségem, illetve kell-e a szomszédok hozzájárulása.
Válaszát elöre is köszönöm!
Tisztelettel Kónya András
Koós Miklós
2009. április 6. hétfő - 11:35
Kedves Kónya András,
ha a kiváltó nem változik, akkor nem kell bejelentés sem, viszont mivel közös tulajdonról van szó (a tartófalak, homlokzat, kerítés, lépcső, telek…stb. mindig azok), ezért a társasházi alapító okirat szerinti szavazatarányban a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges
Kónya András
2009. április 6. hétfő - 12:44
Tisztelt Koós Úr!
Válaszát köszönöm, most néztem újra át a tervrajzokat és sajnálattal látom hogy azon ablak ahova a bejárati ajtót át szeretném helyezni nincs a tervrajzokon feltüntetve. A ház 2002-ig önkormányzati tulajdonban volt akkor mérték fel, illetve adták el öket. Ekkor történhetett a mulasztás, mivel az érintett ablak legalább 40 éve a helyén van. Mit a teendö ilyenkor? Szükség van utolagos engedélyeztetésre a késöbbi problemák elkerülés végett, mivel jár ez, hisz véleményem szerint az önkormányzat részéröl is történt mulasztás hisz nem mérték fel a tényleges állapotokat?
Koós Miklós
2009. április 6. hétfő - 13:00
az a felmérés, amire Ön hivatkozik, a társasházi alapító okirathoz készült és a tulajdoni arányok megosztását hivatott rögziteni (nagy valószínűséggel nincs benne se homlokzat, se metszet, az alaprajzok is csak sematikusak). Vagyis az nem építési terv.
De nem is érdekes. MOST van ott ablak és nyilván az is látszik, hogy nem tegnap tették be. Le kell fotózni és mivel nem építési és bejelentés kötelezett, tértivevényes levélben elküldeném a jelenlegi állapot fotóját vagy kihívnám a területileg illetékes előadót és közösen készitenének egy fotó róla.
Tar Tibor
2009. április 7. kedd - 09:08
Tisztelt Koós Miklós!
A korábbiakban kérdeztem már Öntől.
Tehát ha 2,5m alatti az építménymagasság, és 50m2 alatti az alapterület, akkor be sem kell jelenteni az építkezést, ha nem huzamos emberi tatozkodásra alkalmas.
Tehát akkor ha be se kell jelenteni, akkor az nem lát napvilágítot, hogy mi van az épületen belül.
És ha pl nincs meg a kötelező ablak hányad, akkor elvileg már az se huzamos emberi tartozkodásra alkalmas. Vagy ha a legnagyobb helyiség nem éri el a 17m2, akkor már az se jo lakásnak.
Ha tehát építek egy 50m2 alatti, 2,5m epítménygasságot meg nem halado épületet(amit ugye be sem kell jelenteni), akkor ezzel akkor lehet problémám, ha feljelentenek, és kijönnek megnézni, hogy van e szilárd burkolat, világítás,stb….?
És ha szilárd burkolatot és világítást találnak, akkor megbüntethetnek hogy engedély nélkül építettem?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tar Tibor
Tar Tibor
2009. április 7. kedd - 09:20
Tisztelt Koós Miklós!
Rosszul értelmeztem, be kell jelenteni. De a lényegen nem változtat.
Tisztelettel: Tar Tibor
Tar Tibor
2009. április 7. kedd - 09:27
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM
Ebben az írásban 50m2 a határ, ami felett be kell jelenteni.
Koós Miklós
2009. április 7. kedd - 09:49
a huzamos emberi tartózkodás nincs részletesen deffiniálva, igy ez ügyben elég nagy a szubjektiv mérlegelés lehetősége. A lényeg a méreteken van, azokat ne lépje túl.
Tar Tibor
2009. április 7. kedd - 11:16
Köszönöm válaszát!
A kérdésem az lenne, hogy akkor 50m2, vagy 10m2 a határ, ami alatt be se kell jelenteni?(az Ön írásában 10m2, a az általam belinkelt oldalon 50m2).
Tisztelettel: Tar Tibor
Tar Tibor
2009. április 7. kedd - 11:23
Valamint az, hogy ha be kell jelenteni,akkor ahhoz milyen dokumentumok szükségesek?(kell a tervrajz, stb..)
Koós Miklós
2009. április 7. kedd - 11:33
természetesen 50 m2 a helyes szám (én irtam rosszul). A bejelentés ugyanúgy építész által készített, aláírt tervdokumentációt jelent, csak szűkebb a tartalom, kisebb a példányszám és fele az ügyintézési idő
Tar Tibor
2009. április 7. kedd - 11:39
Köszönöm!
Tehát akkor ha 50m2 alatti az alapterület, és az építménymagasság 2,5m alatti, akkor be sem kell jelenteni. Csak megépítem, és nincs vele más teendőm.
Dériné Andrea
2009. április 13. hétfő - 12:34
Tisztelt Uram!
A következpkben szeretném tanácsát kérni.
Szeretnénnk venni egy telket (a szomszédos telektulajdonostól), úgy tudom neki meg kell osztania a telkét, így külön Hrsz-on tudjuk megvenni. A helyi építésügyi hatóság szerint erre a telekre lehet majd építeni. A kérdésem a következő (az előttem szólók kérdéseihez hasonló): ha építeni szeretnék rá egy kb. 40 m2-50 m2-es kis házat, de jelenleg nincs víz sem, és villany sem a telken , tehetem ezt építési engedély nélkül is? (Hacsak a szomszéd fel nem jelent), ill. ha faházat szeretnék felállítani, ahhoz kell -e engedély?
Köszönettel:
Andrea
Koós Miklós
2009. április 13. hétfő - 16:45
az építési engedélyezési kötelezettség nem függ az építmény anyagától, mi több, ha készházat (szerelt) szeretne építeni, azt csak akkor teheti meg, ha az építési rendszerről ÉME minősitést is be tud mutatni (ezzel akarták elejét venni a házilagos faházak építésének).
ha nincs villany és víz, akkor legfeljebb (szerszám)tárolót engedhetnek odaépíteni.
Tarr Gabi
2009. április 16. csütörtök - 14:36
Kedves Miklós,
nemrégen vásároltunk egy parasztház jellegű ingatlant. Az épület kőből épült, helyesebben kőből és téglából vegyesen, hagyományos parasztház elrendezéssel, a kőoszlopos szintén kőből alapozott tornácról kb. középen nyílik a konyha, ebből két oldalra 1-1 szoba. Eddig hagyományos sparhelt, ill, kályha szolgáltatta a fűtést. A fürdőszoba kialakítását a tornác felének beépítésével szeretnénk megoldani, egyúttal a fűtést is modernizálnánk és a szerelt kéményes kombicirkót is az új fürdőszobában helyeznénk el.
Én már elvesztem a szabályok között, összefoglalná, hogy milyen dokumentációkra, engedélyekre lesz szükségünk?
Koós Miklós
2009. április 16. csütörtök - 14:57
leegyszerűsítve, ami építési engedély köteles: homlokzat megváltozása (ablak, ajtó), szerkezetet érinti.
Ha nem haladja meg a 300 nm-et (540 cm fesztávolságot …stb)akkor nem kell kiviteli terv.
Szerelt kémény nem engedély köteles, de a kéményseprőhöz be kell adni előzetes jóváhagyásra, különban az átadáskor lehetnek gondok. A gázvezeték/berendezés létesstését külön, erre szakosodott gépész tervezővel kell megterveztetni és neki kell jóváhagyatni a területi gázművel.
A tervet csak erre jogosultsággal bíró építész tervező tervezheti. A hatósághoz való beadáshoz – szintén leegyszerűsítve – a tervek, műleírás, energetikai szkv., ha a fesztávolság indokolja statikus műleírás és számítás, 3 hónapnál nem régebbi földhivatali helyszínrajz és tulajdoni lap szükséges. Továbbá az érintett közművek előzetes közmű hozzájárulása (gáz, villany, viz és ha van csat.) Mivel építési engedélyt kell rá késziteni, a beadandókat a tervezőnek tudnia kell.
Tarr Gabi
2009. április 17. péntek - 09:14
Kedves Miklós, köszönöm a választ.
Ez nem egészen világos: “Ha nem haladja meg a 300 nm-et (540 cm fesztávolságot …stb)akkor nem kell kiviteli terv.”
Fesztávolság alatt két oszlop távolságát kell érteni? Miből jön a 300nm?
S még egy kérdés: meg tudná saccolni, hogy kb mennyibe fog kerülni, mire odáig jutunk, hogy elkezdhetjük az építést?
Tudom, hogy az építészeti/gáz-tervezői díj megállapodás kérdése lehet, de az engedélyeztetési eljárásoknál milyen nagyságrendű összeggel számoljunk (építési engedély, Tigáz, kéményseprők, stb)
Üdvözlettel
Tarr Gabi
Koós Miklós
2009. április 17. péntek - 11:06
a 300 nm az bruttó terület, a fesztávolság> födém vagy kiváltó.
illeték 20 eFt, kémyénseprő szkv. cca 8-11 eFt, földhivatali térképmásolat 2-3 eFt, közműnyilatkozatok általában ingyenesek
tamás
2009. április 19. vasárnap - 00:22
Tisztelt Koós Miklós!
Zárt kertben amely a rendezési tervben beépítésre szánt övezetként van nyilvántartva, vagyis kiadják az épitési engedélyt, egy 50m2 es kerti kisgép és szerszám tárolót akarok építeni, ami ugy van megterveztetve hogy később lakóháznak is megfeleljen, vagyis pl: 2,5 m fölött van az oldalmagasság. A szerszámtároló most ugy van megterveztetve, hogy fekvő pihenésre is alkalmas helyiség is legyen benne (öltöző, pihenő). Ha megkapom a használatba vételi engedélyt és mondjuk ott alszok, tartózkodok, akkor engem könnyebb megbüntetni mint azt aki 2,5 m alatt építkezett és semmilyen papírral nem rendelkezik, és mondjuk nekem is lesz bent wc, áram??
tamás
2009. április 19. vasárnap - 00:34
Még egy dolog aki 50m2 ig, 2,5m magasság alatt épitkezik és át akarja majd minősítetni lakóháznak az építményét, a jelen előírásoknak való megfelelőségét, mivel kell igazolnia, tehát az építtető ez esetben nem muszáj hogy cég legyen, kell-e építési napló, megfelelősségi tanúsítvány. Hogy tudja igazolni a megfelelő építést?
Koós Miklós
2009. április 19. vasárnap - 18:48
hogy milyen praktikákkal lehet kibújni a jogszabály alól, abban nem tudok segíteni. A bírságolási gyakorlat pedig meglehetősen önkormányzatfüggő, hol, mit, mennyiért bírságolnak? Ugyan vannak jogszabályi kapaszkodók, de nyilván van benne egy jó adag szubjektív megítélés is, hiszen mindenre nem lehet jogszabályt alkotni.
ha meglévő épületet akar majdan átminősíttetni, akkor azt csak akkor tudja megtenni, ha az épület megfelel a családi ház kritériumának, ha emiatt módosítani is szükséges, akkor nem lesz elégséges csak a rendeltetés módosítási kérelem, hanem be kell majd nyújtani egy építési engedélyt is.
Utólag nem kérhetnek építési naplót, ha egyszer engedély nélkül építkezett vagy olyan épületet épített, amihez nem kell engedély.
tamás
2009. április 19. vasárnap - 22:12
Bel magasság kitérium – lakóháznál van meghatározva?
a belmagasságot úgy is 2,5m fölé lehet vinni hogy a gerendázaton töröm vízszintesre a mennyezetet?
amugy amit terveztettem az a terven is megfelel a lakóház kitériumoknak már mint a falrendszer, eleve úgy van hogy át lehessen minősíteni. Mivel ez egy szerszámtároló az egészet én építeném meg de az építési naplót néztem abban meg csak vállalkozó van feltüntetve, holott a terveknek megfelelően én is meg tudom csinálni ez egy könnyüszerkezetes ház végül is, én is megcsinálhatom?
Koós Miklós
2009. április 20. hétfő - 09:18
a lakásnál az alábbiak szerint határozza meg az OTÉK 85.§-a:
b) 2,50 m átlagos belmagasság
– az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,
c) 2,20 m átlagos belmagasság
– a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában,
– a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) és e) pontban említett kivétellel,
d) 2,20 m szabad belmagasság
– az építmények közös közlekedőiben és a kiürítési útvonalakon,
e) 1,90 m szabad belmagasság
– a tároló helyiségekben.
forrás: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR.
.
Ami építési engedély köteles, ahhoz felelős építési vezeteő (bejelentése és foglalkoztatása) szükséges
Mihály
2009. április 20. hétfő - 20:21
Tisztelt Koós Úr!
Aziránt érdeklődöm, hogy a helyi önkormányzat felülbírálhatja az országos rendeletet és engedélykötelessé teszi az utcafronti kerítés építését vagy erre nincs joga?
Köszönettel
Mihály
Koós Miklós
2009. április 21. kedd - 12:13
az az általános építésjogi helyzet, hogy alsóbb rendű jogszabály lehet szigorúbb, de megengedőbb nem. Vagyis ha pl. minimum 5 méter az előkert az országos előírásban, az önkormáényzat hozhat olyat, hogy az 6 méter. Ugyanigy a keritésre is érvenyes ez. Hozhat olyan helyi jogszabályt, hogy pl. a kerítés vonatkozásában előírják, hogy csak tömör, vagy csak fa, vagy bizonyos %-ban áttört lehet, de hogy “engedélyköteles” legyen azt szerintem nem teheti meg, de én nem vagyok jogász és ez elsősorban jogi kérdés
Roland
2009. április 28. kedd - 18:00
Tisztelt Koós Úr!
Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy kell-e engedély saját telken egy kb. 30 m2 alapterületű irodakonténer elhelyezéséhez, ha üzletet, konkrétan kölcsönző szeretnék üzemeltetni benne?
Köszönettel: Roland
Koós Miklós
2009. április 28. kedd - 18:09
ha folyamatosan és nem csak szezonálisan (évente max 6 hónapig), akkor igen, sőt közműnyilatkozatok is kellenek hozzá + be kell tartani minden egyéb jogszabályt (oldalkert, beépítettség…stb)
Tamás
2009. május 4. hétfő - 13:57
Tisztelt Miklós!
Kerti tó épitésére kell e engedély, vagyis mi az amit meghaladva kell, vagy csak bejelentés kötelezettség, meg kell terveztettni, mire kell odafigyelni??
én egy 50 m2 alapterületü tavat szeretnék. Mit havasol?
Koós Miklós
2009. május 4. hétfő - 14:10
a jogszabály csak ennyit ír (nem kell építési engedély):
16. a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,
az úszómedencénél pl. azért kell engedély, mivel a helyi vízművek hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy vezetékes vízzel fel lehessen tölteni (max. évente egyszer). Ha viszont valaki esővízzel akar feltölteni egy kerti medencét, ahhoz szerintem nem kell semmiféle engedély.
Tamás
2009. május 4. hétfő - 14:14
köszönöm
Novak Krisztian
2009. május 8. péntek - 13:32
Tisztelt Miklos,
Egy ikerhaz egyik felet birtoklom, a kert osztatlan kozos tulajdon. A masik lakas tulajdonosaval elhataroztuk, hogy epitunk egy tetot, ami ala be tudunk a 2 db kocsival allni. Ez kb. 30 nm lenne. A torveny szerint: “a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet nem meghaladó méretben” A haz a telek teljes beepitheto reszet elfoglalja (30%).
Ha en megis epitek egy ket beallasos “pihenot”, nem lenne oldala a tatonek, akkor megbuntetnek? vagy neki is van 20 ne-e, meg nekem is van 20 nm-e?
Koós Miklós
2009. május 8. péntek - 13:36
attól még hogy nem kell rá építési engedély, a többi előírást – így a max. beépíthető területre vonatkozó korlátozást – be kell tartani.
Pelyhe Laci
2009. május 8. péntek - 17:54
Jó estét.
Azt szeretném kérdezni hogy mióta kell a garázsépítéshez építési engedély, mert 2000-ben építettünk egy garázst engedély nélkül és most pereskedni akarnak velünk emiatt. De ha 2000-ben még nem kellett építési engedély akkor ezzel nem tudnak megfogni.
A választ előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Pelyhe László
Koós Miklós
2009. május 8. péntek - 18:41
a pontos időpontot nem tudom, de hogy amióta gyakorlom a szakmámat, azóta biztosan kell, az pedig lassan 30 éve.
Szabó Csaba
2009. május 9. szombat - 14:36
Kedves Miklós!
Szőlőhegyi telkünkön szeretnénk “építeni” egy nagyon egyszerű fa szerkezetű, szerszámtároláshoz egy kis kerti bódét. Alapterülete kb. 10m2 lesz (sarkain lebetonozott vas zártszelvény ill. fa oszlopokon fog állni, mint egy lábakon álló tető, csak épp be lesz deszkázva az oldala).
Kell ehhez engedélyt kérnem, illetve be kell e jelentenem?
Köszönöm,
Szabó Csaba
Koós Miklós
2009. május 10. vasárnap - 08:22
kedves Csaba,
azt kell megtudni, hogy azon a területen egyáltalán építhető-e szerszámtároló, ha igen, akkor az írt nagyságrendben nem építési engedély köteles
Szabó Csaba
2009. május 10. vasárnap - 21:06
Nagyon köszönöm a választ!
Valószínűleg építhető alap helyzetben szerszámtároló, illetve bármi, ugyanis a szomszéd telkeken állnak vályog, tégla présházak is (van nagyobb, két szintes is több is). Illetve, igazából a mi telkünkön is áll egy présház (vályog, kb 10-12m2 + vájt pince nyílik belőle), de ez már le lett bontva félig, mert életveszélyesen elkezdett összedőlni (a tető beszakadt). A kertet 1 éve örököltük meg, kb 25 éve egyáltalán nem volt művelve, igazából a romos, összedőlt présház helyett szeretnénk egy hasonló méretű, de egyelőre nagyon egyszerű szerkezetű tárolóhelységet. Viszont a herce-hurcát jó lenne elkerülni, ha nem törvényszerű.
Köszönöm!
Csaba
Magyar Miklós
2009. május 12. kedd - 12:21
Üdvözlöm Miklós!
2006-ban építési engedély kérelmet adtam be családi ház építésére, amit meg is kaptam. Azóta a ház elkészült.2009 februárjában kértem a használatba vételi engedélyt, melyben előírták, hogy a kerítésről adjak be építési engedély kérelmet, mondván igaz, hogy most már engedély nélkül építhető, de mikor az építkezést elkezdtem még engedély köteles volt. Kérdésem jogos-e a kérés?
A másik kérdésem a kéménnyel kapcsolatos.A fűtő és melegvizes kazánnak duplafalú úgynevezett turbós kivezetése van, amit az épület oldalfalán vezettem ki kb. 1,5m-re.Előírták, hogy új szerkezetet építsek, mert mint írták új épületben vízszintes égéstermék elvezető nem létesíthető.
A kazán beüzemelésekor megfelelőnek találták.
Előre is köszönöm a válaszát!
Miklós
Koós Miklós
2009. május 12. kedd - 18:45
kedves Miklós,
ha a terveken, iratokon, műleírásban szerepelt a kerítés, akkor igen, ha nem ,akkor mondhatja, hogy tavaly télen építette, akkor már nem volt építési engedély köteles. A kerítés, akárcsak a különálló garázs nem része a főépületnek, korábban ha valaki később építette meg őket, külön kellett engedélyeztetni.
Ha városképi vagy műemléki védett a környék, akkor továbbra is engedélykötelezett.
.
nincs előttem a jogszabály, de én is úgy tudom, hogy a vizszintes kivezetés lehetősége megszűnt, de legalábbis igen korlátozott.
Ha a “beüzemelése” a kéményseprőt jelenti, akkor rendben van, ha csak egy szervíz, akkor nem, mert ők nem hatóság.
Ha előtte kértek kéményseprő szkv-t a készülő kéményről, akkor szintén maradhatna, de ha nem, akkor igy nem lehet arra hivatkozni, hogy van egy jóváhagyott, pecsétes terv.
Endre
2009. május 12. kedd - 22:15
Tisztelt Házigazda!
1995-ben örököltem a családi házat(fele részben) melyben élek. Nem volt tudomásom felőle, hogy a kb. 60 m2 garázs-kamra épület engedély nélkül lett építve édesapám által. Édesanyám mostanában közölte velem ezt a tényt. Körbenéztem a jogszabályokban és megdöbbentem a várható bírság nagyságától, ha kérnék egy fennmaradási engedélyt. Ha jól számoltam ez 3 millió forintot tenne ki. Kérdésem jó-e a számításom? Van-e bármilyen más szabályzás ami enyhítést ad egy 24 éve álló épület fennmaradására? Vagy inkább érdemes lebontani és engedélykéréssel másikat építeni? Mennyi egy ilyen engedélyezési költsége?
Üdv Endre
Koós Miklós
2009. május 13. szerda - 14:30
az alábbi jogszabály határozza meg a birság mértékét:
1.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0500238.KOR
2.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0600245.KOR
ezek szerint a garázs-tároló épületet m2-ét 100 eFt-tal kell figyelembe venni és ennek max 50%-a lehet a bírság. Azt viszont nem tudom, hogy egy 28 éve épült garázs esetén mit vesznek figyelemben, ennyire nem vagyok járatos a bírságolásban…
Koós Miklós
2009. május 13. szerda - 14:38
bocs, látom, már ki is számolta, igy csak ismételtem Önt. a hosszú időtartam miatt méltányosságot kellene kérni, illetve pontos cim nélkül előzetesen érdeklődni, hogy egy 28 éve épült építmáénynél miképpen szoktak eljárni?
Sarkady István
2009. május 13. szerda - 16:46
Üdvözlöm Miklós!
Végigolvastam a hozzászólásokat, nagyon tetszik a honlapja.
Talán még emlékszik, tavaly volt egy kérdező, aki a rendszám nélküli lakókocsit firtatta erősen.
Ön a válaszában amellett foglalt állást, hogy a lejárt forgalmi engedélyű lakókocsi, építménnyé válik.
Ha megnézzük az ön által is meghivatkozott definíciót az építményre vonatkozóan (lásd lejjebb), abban benne van a helyhezkötöttség kitétele. Ez alapján szerintem a lakókocsi akkor sem minősül építménynek, ha lejárt a műszaki vizsgája – egész egyszerűen azért, mert nincs helyhez kötve.
“Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma”
Ezen kívül kérdéseim is vannak Önhöz: Már többeket tájékoztatott, hogy egy épület építése nem bejelentésköteles maximum 50 m2 alapterületig, ha huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas, max 60 légköbméter a belső tere és max 2,5 m a magassága.
Ez csak akkor van így, ha nem csinálok az épületnek alapot?
Ha alapra építem, akkor már engedélyköteles?
A 2,5 méteres max magasság az pontosan milyen magasságot takar? Belső magasságot, vagy az épület legmagasabb pontját, esetleg a falfelületek és a kerület hányadosát?
Ha kevesebb ablakfelülettel építem meg, mint ami a lakóépületeknél előírás, akkor ezzel már teljesítem azon feltételt, hogy nem lehet alkalmas huzamos emberi tartózkodásra?
Hogyan tudom megvalósítani – amennyiben nem lehet önálló alapja – hogy oszlopokon álljon, de mégis legyen belül szilárd padozata, a nedvesség/egerek/rovarok/huzat ki legyen zárva és a hatóság/szomszédok se köthessenek bele.
Azért ez a sok kérdés, mert szeretnék építeni egy 22-24 m2 alapterületű épületet a házunk udvarán meglévő melléképület helyére, legálisan, úgy, hogy semmilyen dolgom ne legyen az építési hatóságokkal, se engedélyeztetni, se bejelenteni ne kelljen.
Segítségét előre is köszönve: István
Koós Miklós
2009. május 13. szerda - 17:06
az alapozás megléte nem befolyásolja az engedélyezést, az építménymagasság pedig valóban a homlokzatfelület/kerület hányadosa, ahol az oromfal (tűzfal) 6 m magasságig nem számít bele
Sarkady István
2009. május 13. szerda - 17:54
Üdvözlöm Miklós!
Köszönöm a gyors reagálást! Tehát nem az épület legmagasabb külső pontja lehet max 2,5 méter.
“ahol az oromfal (tűzfal) 6 m magasságig nem számít bele”
Ezt hogyan kell érteni? Mi az oromfal pontosan?
Mondjuk az épület alapterülete 6×4 méter, és nyeregtető kerül rá. Ebben az esetben az épület 4 oldalából kettőnek a felületét nem kell beszámítanom egyáltalán a falfelületbe, hisz nyeregtetőnél 2 oromfal van a tető két végén?
Ebben az esetben, ha a falsík-tető csatlakozása 2,5 méter magasan van, a terep vízszintes, és a nyeregtető keresztben van az épületen, akkor a számított építménymagasság mindössze 1 méter?
2x(4×2,5)/20
Hol találom meg ennek a számításnak a menetét, érthetően levezetve?
Esetleg benne van valamilyen jogszabály mellékletében?
Az új szabályozás szerint lehet betonalapja az épületnek és mégsem kell bejelenteni sem?
Így tehát garázs is építhető bejelentési kötelezettség nélkül, mert bőven belefér ezekbe a mérethatárokba.
Ha kevesebb ablakfelülettel építem meg, mint ami a lakóépületeknél előírás, akkor ezzel már teljesítem azon feltételt, hogy nem lehet alkalmas huzamos emberi tartózkodásra?
Fűtés lehet egy ilyen épületben?
Elnézést a sok kérdésért, de nem akarok lukra futni a hatóságnál…
István
Koós Miklós
2009. május 13. szerda - 18:14
amint írtam, a betonalap megléte korábban sem volt feltétel az engedélyhez, az a helyhezkötöttség miatt volt lényeges.
a számításhoz anyagot az OTÉK fogalom magyarázatában talál:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR
.
ha 12 m széles az épület és 45 fokos tető van rajta, akkor az oromfal magassága 6 méter. Ez még pont nem számít bele, vagyis az oromfal ferde részét nem kell hozzászámolni.
.
ha nincs benne fűtés, ablak illetve 2 órán túl nem tartózkodnak benne, akkor nem “huzamos emberi tartózkodásra szolgál”
Pelyhe Laci
2009. május 13. szerda - 20:30
Üdvözlöm.
Az lenne a kérdésem hogy mióta él az a szabály hogy 6m-es udvar kötelező a szomszéd háztól?
A szomszédom felakar jelenteni mert a mi teraszunk és az ő háza között nincs meg a 6 méter. A tervrajzon szerepel a teraszunk és akkor engedélyezték. Szóval van e ilyen szabály ha van mióta? A mi házunk 1978 körül épült.
Válaszát előre is köszönöm.
Kovácsné Róza
2009. május 13. szerda - 21:02
Kedves Miklós!
Házunkhoz egy kis, részben fedett terasz volt építve. Ezt lebontottuk, beton alapot öntöttünk a helyére (eddig is volt, csak kisebb),ami 9*4méteres. (ház szélétől széléig 9m, kifelé 4m)
emellett folytatólagosan még 3m kinyúlik.
A 9*4 m-es rész fölé tetőt szeretnénk húzni.
nem kerítjük körbe fallal sehol, a fellépési magasság 1 lépcsőfok.
Nagyjából így néz ki, mint ahogy egy régebbi hozzászóló belinkelte:
https://www.felteto.hu/
Kérdésem,hogy kell-e engedély? A betonalap miatt is, és a tető miatt is kérdem.
Válaszát köszönöm!
Fenyvesi Péter
2009. május 13. szerda - 23:36
Endrének: a 24 éve épült épülettel semmi teendő, már minden elévült vele kapcsolatban. Szép is lenne, ha ennyi idő után lehetne birságolni, bontatni. Mi lenne akkor a jogbiztonsággal?
10 év az elévülés, ha eszembe jut, hol van szabályozva, majd beírom.
Architext
Koós Miklós
2009. május 14. csütörtök - 07:42
kedves Pelyhe Laszló,
a 6 méter az épületek közötti minimális tűztávolság mértéke volt, amely szabály elég régóta él. Ebbe nem számít bele az olyan fedetlen terasz, ami nem emelkedik ki a környező tereptől 1 méterre.
Az épületek közötti tűztávolság mértékét az OTÉK a következőképpen határozza meg:
“(2) A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke”
Léteznek további megkötések, amiket nem akarok idemásolni (pl. bizonyos esetekben a tűzvédelmi hatóság határozza meg), azokat itt találja meg az OTÉK 35-36.§-ban:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR.
Koós Miklós
2009. május 14. csütörtök - 08:17
kedves Róza,
a jogszabály mindössze ennyit ir erről:
“22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon) építése”
azt nem írja, hogy ennek önállóan kell állnia vagy csatlakozhat-e meglévő épülethez.
A jogszabály változásnak az volt az egyik kiváltója,hogy csökkenjen az engedélyezési ügyek száma.
Ismételten leírom, hogy a fedett tető építménynek számít, így rá az egyéb előírások továbbra is érvényesek (tűztávolság, oldalkert, beépítettség, zöldfelület arány….stb)
Pelyhe László
2009. május 14. csütörtök - 09:22
Jó reggelt Miklós.
Elolvastam amit küldött nekem.
Ha jól értelmezem akkor nem kötelező pont a 6 méter a teraszunk és a szomszéd ház között, ha a tűzvédelmi hatóság azt úgy állapította meg hogy ez így is biztonságos.
Ha nem így lenne akkor szóljon mert nem vagyok egy paragrafusokban jártas ember sajnos.
Még egy kérdésem lenne, a szomszédunk azt mondja hogy amit ő kikért tervrajzot azon nincs rajta a teraszunk de a mi eredetinken rajta van azon van a pecsét aláírás meg minden, ez lehetséges hogy két különböző tervrajz létezik?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Pelyhe László
Sarkady István
2009. május 14. csütörtök - 11:48
Üdvözlöm Miklós!
Elolvastam az építménymagasság számításra vonatkozó részt (is), most már világos – azt hiszem… 🙂
Annyi kiegészítéssel, hogy az oromfal-részeket max 6 m magasságig csak akkor szabad a számításból kivenni, ha azok nem az építmény hosszoldalán állnak.
Ablak lehet a huzamos tartózkodásra
nem alkalmas építményben, akkor, ha az ablakfelület kevesebb mint 1/10-e a helyiség hasznos alapterületének. 88. § (3)
Ezek a szabályok természetesen igencsak gumi jellegűek, mert egyéne válogatja, hogy ki tud meglenni 2 órán át egy helyiségben és ki nem.
Van aki télen 25 fokra fűti a lakását, én például csak 17-18 fokot tartok.
István
Sarkady István
2009. május 14. csütörtök - 12:09
Felmerült még egy kérdés:
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építményekről beszél.
Az OTÉK viszont “nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség”-ről tesz említést, az OTÉK-ban nem találtam említést emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építményekről.
A két megfogalmazás ugyanazt takarja?
Ha nem, akkor hol lehet megtalálni az emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények kritériumait?
Segítségét köszönve: Sarkady István
Koós Miklós
2009. május 14. csütörtök - 13:20
kedves Pelyhe László,
a terasz ha nem emelkedik ki a környező terepből, akkor nem építési engedély köteles, de régen sem volt az, igy akkorát épít, amekkorát akar, ha azt más nem korlátozza (pl. a minimális zöldfelületarány betartása). ebből következően ettől nem kell/lehet távolságot mérni.
A lakhatási engedély után kell a földhivatalnak bejegyeznie (rárajzolnia kontúrvonalakkal a tényleges megépült állapotot, de csak azt, ami épület illetve, ami beleszámít a beépítettségbe, oldalkertbe…stb. egy nem kiemelt terasz nem számít bele, ezért nem is kell ábrázolni, ezért nem is szerepel a földhivatali rajzokon.
Koós Miklós
2009. május 14. csütörtök - 13:39
a lakhatóság követelménye a szellőzés, a bevilágítás, a belmagasság és a fűtés lehetősége, ha ezek közül valami hiányzik, nem lehet huzamos tartózkodásra (min 2 óra) használni. A (huzamos) emberi tartózkodás ennél részletesebb meghatározását sajnos nem fogja sehol sem fellelni, be kell ennyivel érnie.
Sarkady István
2009. május 14. csütörtök - 14:32
Értem. Ezek szerint a két különböző megfogalmazás ugyanazt takarja, és ha az Ön által megadot négy feltétel közül bármelyik nem teljesül az építendő épületre, és a már kivesézett mérethatárokat betartom, megépíthetem engedély és bejelentés nélkül.
Persze betartva a zöldfelületre, beépítésre, stb vonatkozó egyéb előírásokat.
Köszönöm, sokat segített!
Sarkady István
Koós Miklós
2009. május 14. csütörtök - 20:01
a huzamos emberi tartozkodás kritériumai nincsenek leirva, amit leirtam, azok a szoba kritériumai. Ilyenek a jogszabályaink.
Tekintse ezt tájékoztatásnak, de én nyilván nem garantálhatom az önkormányzat majdani döntését, állásfoglalását.
Kovácsné Róza
2009. május 14. csütörtök - 20:11
Kedves Miklós!
Köszönöm gyors és kielégítő válaszát!
Pelyhe László
2009. május 14. csütörtök - 21:21
Köszönöm a válaszát Miklós.
Esetleg ha feltehetnék még egy kérdést.:-)
Ha a garázsunk építési engedély nélkül épült és most szeretnénk rá megszerezni az engedélyeket hogy minden jól legyen, mik a teendők? Mert nem szeretnénk ha le kéne bontanunk.
És elvileg megfelelő távolságra sincs a szomszéd háztól – vagyis inkább a végétől mert nem közvetlenül a szomszéd ház mellett van – esetleg erre van fix méter hogy mennyire kell lennie?
Esetleg küldhetnék képet a helyzetről hogy jobban átláthassa a problémámat.
Hallottam valamilyen fenntartásról ez mit takar?
Válaszát előre is köszönöm.
Pelyhe László
Koós Miklós
2009. május 14. csütörtök - 21:30
fennmaradási engedélyt lehetne kérni, de ahhoz ismerni kellene az összes területre vonatkozó előírást, pontosan mi szerepel a földhivatali iratokban…stb.
Pelyhe László
2009. május 15. péntek - 09:30
Köszönöm a válaszát.
Ha még lenne kérdésem akkor majd írok még.
Üdvözlettel
Pelyhe László
Fenyvesi Péter
2009. május 15. péntek - 11:20
Szépjónapot! Ígértem, h megírom az elévüléssel kapcsolatos jogszabályhelyet, mert többeknek okoz gondot több évtizedes, a mai szabályoknak nem megfelelő, esetleg engedély nélküli épület.
Nos, a LXXVIII./1997.sz. Építési törvény szabályozza az elévülést. ( https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV&celpara=31.#xcel ) A 48.§ 9. bek. szól a 10 évről és arról, h a hatóság az észrevételtől számítva 1 éven belül intézkedhet, amennyiben 10 évnél kevesebb telt el a használatbavétel óta. (két tanú igazolhatja)Az elévülés után is lehet azonban használatbavételi engedélyt kérni, ha valakit megnyugtat egy ilyen határozat léte, vagy elkerülhet vele vitákat.
Architext
Tamás
2009. május 19. kedd - 14:31
Kedves Miklós!
Nagyon sok hasznos információt találtam az oldalon.
Végigolvastam a kérdéseket és válaszokat, de úgy érzem, nem fedik le a mi problémánkat. 4-es társasház emeleti hátsó frontján lévő francia balkont (30 cm mélységű és 3 m szélességű) szeretnénk kibővíteni kb. 2,5 m * 3 m-es terasszá tető nélkül. Acélszerkezetű 3 m-es oszlopokon állna, vagy a balkonhoz rögzítve (és ekkor az épület része lenne) vagy önállóan állna (ekkor 4 lábon). 3 oldalon körben lécezés lenne leesés ellen. Be kell-e jelenteni az építésügyi hatóságnak, be kell-e számítani a beépítésbe? Változtat-e a közös tulajdon használatán a 2 illetve 4 oszlop?
Köszönettel
Tamás
Szabó Zsuzsanna
2009. május 19. kedd - 14:32
Tisztelt Uram!
A következö dologban szeretném a véleményét kérni,10 éve lakunk családi házban a szomszéd felöl a kerités azóta megvan ,igaz már elhasználodott és szándékoztunk kicserélni ,mivel nekünk jobbra esik igy a mienk.De ö abban megelözött ,hogy hamar felszedte ,hogy a fa anyag az övé legyen ,persze ez még nem nagy baj ,de közölte oda nem rakhatjuk vissza ,mert ö akkor nem tud beállni nagy autoval ,viszont a telekhatár a méréseink szerint még fél méterrel arébb lenne.Kihivtam a rendörséget is mert nekünk jöttek persze érdemlegeset nem tudtak mondani a rendörök .Igy vissza tettük a keritést oda ahol már több mint 10 éve volt .A szomszéd közölte felméreti ,aminek örülünk is ,de közölte addig is lebontja .Kérdésem ,ha lebontja mert képes rá hová fordulhatok valamint ha ezáltal a kutyám átmegy hozzá és kárt tesz a kertben vagy bármi baj történik ki a felelös???Mert a keritést mi csináltuk és az ott van ahol eddig volt.
Köszönöm a válaszát elöre is
Tisztelettel:Szabó Zsuzsanna
Koós Miklós
2009. május 19. kedd - 16:51
kedves Zsuzsanna,
ez nem a rendőrségre tartozik, hanem első körben a földhivatalra. velük kell csináltatni egy hivatalos telekkimérést, ha ez megvan és gond támad, akkor a jegyzőnek kell jelezni.
ha a szomszéd lebontja az Önök kerítését, akkor ennek következményeit is neki kell vállalnia.
*
a tanácsadás nem teljes körű, mert nem vagyok jogász
*
Koós Miklós
2009. május 19. kedd - 16:58
kedves Tamás,
mivel a homlokzatot érinti, ezért építési engedély köteles,mi több a társasháznak jóvá kell hagynia, mert a homlokzat közös tulajdon.
Ha 150 cm-nél nagyobb és alá is van támasztva, akkor beleszámít a beépítettségbe, illetve ez nem lóghat bele az előírt oldalkertbe vagy hátsókertbe, meg kell felelnie a szomszédok közötti tűztávolsági előírásoknak is.
.
azt nem tudom,hogy a tulajdoni hányadokat érinti-e, mert ezt a társasház alapító okirata rendezi elvileg (van-e erre benne passzus?). Mivel kizárólagos használatról van szó, ezért én szerintem érinti a tulajdoni hányadot is (mivel értékesebb lesz a lakás)
SZABÓNÉ SZŐLLŐSI ÉVA
2009. május 21. csütörtök - 14:55
Kedves Miklós!
A lakóházunk Egerben még lakóövezetben található, szomszédunk pedig már a szolgáltató övezethez tartozik. A szomszéd – egy nagy multi cég -2008-ban építési engedélyt kapott az önkormányzattól a telekhatártól 1 m-re lévő tároló átalakítására és bővítésére funkció váltással. Az építési engedélyben a műszaki tartalmat velünk, mint szomszéddal a hatóság nem közölte. A felépült épület külső borítása és a teteje acéllemezből készült. A tető, ha eső eseik rá olyan elviselhetetlen hangot ad, hogy nyitott ablaknál nem lehet pihenni.
A használatbavételi engedély kiadásakor többek között emiatt is fellebbeztünk, de a hatóság azzal utasította el a fellebbezést, hogy a tető kereskedelmi forgalomban kapható anyagból készült.
Tényleg el kell viselnem ezt a hangot egész életemben
SZABÓNÉ SZŐLLŐSI ÉVA
2009. május 21. csütörtök - 14:56
Kedves Miklós!
A lakóházunk Egerben még lakóövezetben található, szomszédunk pedig már a szolgáltató övezethez tartozik. A szomszéd – egy nagy multi cég -2008-ban építési engedélyt kapott az önkormányzattól a telekhatártól 1 m-re lévő tároló átalakítására és bővítésére funkció váltással. Az építési engedélyben a műszaki tartalmat velünk, mint szomszéddal a hatóság nem közölte. A felépült épület külső borítása és a teteje acéllemezből készült. A tető, ha eső eseik rá olyan elviselhetetlen hangot ad, hogy nyitott ablaknál nem lehet pihenni.
A használatbavételi engedély kiadásakor többek között emiatt is fellebbeztünk, de a hatóság azzal utasította el a fellebbezést, hogy a tető kereskedelmi forgalomban kapható anyagból készült.
Tényleg el kell viselnem ezt a hangot egész életemben?
Válaszát köszönettel várom: Szabóné Éva
Koós Miklós
2009. május 22. péntek - 10:35
valószínüleg a rögzitésével lehet a gond, illetve azzal, hogy nincs alatta hőszigetelés. Az előírások hangerősségre vonatkoznak, ha azt átlépi (más a nappali és más az éjszakai, akkor kötelezhetik az átalakításra.
Alpár László
2009. május 25. hétfő - 10:43
Kedves Miklós!
A IX. ker. József Attila lakótelepen egy betonvázas,beton anyagú külső fallal és tégla válaszfalakkal, ipari technológiával 1963 évben épített 5 szintes 60 lakásos társasházban tervezzük a távfűtésről való leválást. Elképzelésem szerint a pincébe telepítenénk a kazán helyiséget és hőközpontot 4 db 110 KW teljesítményű kondenzációs, zárt égésterű kazánnal. A szerelt kémény a végfali tűzfalon lenne.Új gázbekötés, és külön villany, víz mérők is szükségesek. Kérdés: mire kell engedélyt beszereznünk. Várom szíves válaszát.
Koós Miklós
2009. május 25. hétfő - 11:30
kedves Alpár László
– építész tervező >> engedélyezési terv
– iratok: földhivatali térképmásolat (3 hónapnál nem régebbi),tulajdoni lapok, közgyűlési határozat a kazánházról, közműnyilatkozat a gázműtől, elektromos művektől és a vizművektől
– épületgépész tervező >> gáztervet engedélyezi a gázműveknél, viz-csatorna tervet készít, a gázellátásról és a kazánról kiviteli tervet KÖTELES késziteni (ennél a nagyságrendnél ez elkerülhetetlen)
– valószínüleg előírnak majd egy levegővédelmi tervfejezetet is a nagy teljesitményű kazán (füstgázkibocsátás) miatt (vizsgálni kell a füst a környezet viszonyát)
– a szerelt kéményt engedélyeztetni kell az építész tervezőnek a főkétüsz-nél (ennek díja van !)
Hirtelen ennyi jutott az eszembe, de ha megbiznak vele egy szakembert annak úgyis tudnia kell és egyszerűbb ha földhivatali iratok kivételével ő szerez be mindent.
Czétényi
2009. május 26. kedd - 22:06
Tisztelt Koós úr!
Jelenleg egy 30m3 alatti medencét építek, amely az új ÉTV szerint nem engedélyköteles. A medence szélső pereme az oldalszomszédtól 2 méterre húzódna, amelyet ő viszont kifogásol.
Meg szeretném kérdezni, hogy jogos-e a szomszédom kifogása?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Norbi
Koós Miklós
2009. május 27. szerda - 09:21
a medencét is építménynek tekinti az építési jog így arra is vonatkoznak az építményekre vonatkozó előírások, többek között az oldalkertre vonatkozó előírás, ami alapban 3 méter, de helyi szabályozásban vagy oldalhatáros beépítésnél lehet lényegesen több is
DesignPhoto
2009. május 27. szerda - 11:05
Szép napot Miklós!
Elolvastam, visszaolvastam a leírtakat, de mégis kérdeznék öntől hogy tisztábban lássak!
Házunk terve engedélyeztetés előtt áll, és mivel külterületen építkezünk nincs vezetékes víz, és gáz (ami nem is baj).
Tegnap felhívott a tervezőnk, és mondta hogy kapott egy telefonszámot (bányakapitány) a helyi építési osztálytól, mert csak úgy kapunk majd lakhatási engedélyt ha a fúrott kutat engedélyeztetjük és víztisztító berendezéssel látjuk el a házat. Ez így oké is, hiszen valóban vasas a víz amivel locsolunk, és nem szívesen fürdetném gyermekemet egy ilyen kemény vízben.
Azt viszont nem értem, hogy miért kell egy bányakapitánnyal engedélyeztetni, hiszen van 2 fúrt kút a telken (ami eddig szántó volt), és mi is tudunk fúratni.
Ráadásul az építésügyi hatóság az Ökonet víztisztítót ajánlotta, ez ellen sincs kifogásom, mert Ökonet tag vagyok tehát nem érdekel az ára, mert valóban jó a minőség.
Amit nem értek, az pedig az hogy a bányakapitány mit fog elbírálni, számomra ez inkább az engedélyeztetés címén a pénzről fog szólni, mert mint említettem mi is fúrattunk (2-ből az 1-iket), és jön a víz semmi baj vele.
Mekkora összeget jelent egy ilyen procedúra, és majd fizetnem kell-e a fúrt kútból feltörő vízért, ami elvileg mindenkinek ingyen van a környéken?
Nevetséges, de talán még vízórát is kapok? 🙂
Ui.: ha ilyen bonyolult az egész, akkor inkább nem éri meg NEM lakóingatlannak, csak kiskertnek minősíteni? Vagy már azokhoz is kell ilyen engedély?
Egyébként ez egy 6300 m2-es telek, és a jövőbeli házunk hasznos alapterültete 120m2, gondolom ez kicsit nagy lenne kerti laknak 🙂
Köszönöm válaszát előre is, és elnézést hogy ilyen hosszúra sikeredett!
Gabriella
Koós Miklós
2009. május 27. szerda - 11:18
kútfúráshoz engedély kell, a kisebb mélységűhöz tudomásom szerint a jegyző is elég, a mélyebbhez pedig a bányakapitányság hozzájárulása (ha jól tudom, ez utóbbi illeték vagy dijköteles is). A pontos méreteket ne kérdezze, nekem is utána kellene néznem, mert nem tudom, de az biztos, hogy egy 30-40 m mély fúrt kúthoz már területi bányakapitánysági engedély kell.
A felszín alatti vizek ugyanis ugyanolyan erőforrások, mintha pl. bányászni szeretne, ahhoz is engedély szükséges, ez elég régóta igy van.
.
hogy minek minősül (lakó vagy kerti épület) azt elsősorban a helyi építési szabályzat (rendezési terv) határozza meg, ha az pl.zártkert vagy mez. művelésű terület, akkor ott nem engednek lakóépületet építeni, de elég ha üdülő övezetnek minősítik, ott se lehet lakóépületet építeni, marpedig ha nem lehet, ekkor minden pénzügyi tranzakciót ehhez kell igazitani. ha nem lakást épít, akkor mások a hitel, biztositási és egyéb feltételek, nemvehet fel szocpolt…stb
DesignPhoto
2009. május 27. szerda - 21:32
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ.
Ez a terület külterület, és az építési hatóságnál azt mondták tanyának minősül. Az illetékes hatóságot inkább nem minősítem, de szerencsénk van mert a tervezőnk egy tapasztalt “öreg róka”, és ő mindig mond valami okosat, és amolyan kiskapukat nyitogat. Viszont a vízzel kapcsolatban csak szombatra ígért választ, és ezért kérdeztem önt, mert ezen a weboldalon csak okos, és a leghasznosabb információkat olvasom hónapok óta!
Még1x köszönöm gyors válaszát. Ahogy kész a terv, ha lesz bátorságom, megosztom önökkel…
Gabriella
Havas Tamas
2009. május 27. szerda - 22:32
Kedves Miklos!
Az Onkormanyzatnak van -e barmi koze az egy eve felszerelt SPLIT klimahoz mely az utcarol nem lathato!
Udvozlettel: Tamas
PS.: A haz 1962-ben epult panelhez
Koós Miklós
2009. május 28. csütörtök - 07:49
tavaly év vége óta a homlokzati klímaszekrények nem építési eng. kötelesek (kötelezettség szempontjából mindegy, hogy utcai vagy udvari)
Sándos
2009. június 1. hétfő - 11:30
Üdv mindenkinek. Végigolvasgattam a hozzászólásokat, vannak benne érdekes dolgok. A kérdésem az lenne, hogy szeretnénk egy kb 10 m2 nagyságú placcot betonozni és arra egy 6 lábon álló tetőt rátenni. Ha jól értelmeztem akkor kerti építményre hivatkozva nem kell rá engedély, de a szomszéd melléképületéhez szeretnénk tenni. Mennyi távolságot kell hagyni a két épület között mert nem valami jó a viszony a szomszéddal :S ??? És ezt a távolságot a melléképülettől vagy a mezsgyehatártól kell mérni???
Tamás
2009. június 17. szerda - 18:57
Kedves Miklós!
Köszönöm május 19.-i válaszát. Sajnos a munkám miatt el voltam havazva, így nem tudtam foglalkozni a dologgal. Azért kérdeztem a 2 illetve 4 lábon álló kivitelt, mert a 4 lábon állót úgy képzeltem, hogy nem érintkezik az épülettel/balkonnal, így talán nem kell a homlokzat részének tekinteni. Vagy mégis? Ha nem érintkezik az épülettel, akkor minek tekinthető jogilag?
Köszönettel
Tamás
Koós Miklós
2009. június 17. szerda - 19:45
a jogszabály ilyen aprólékosan ezt nem szabályozza. ha szerkezetileg különálló, akkor fogjuk rá, hogy kerti építmény. jobbat én sem tudok mondani
Olasz Elza
2009. június 22. hétfő - 13:39
Kedves Miklós!
Szeretnék egy kis segítséget kérni.
Fiatal pár vagyunk 2 gyerekkel és nemrég kaptunk egy építési telket, gyüjtjük is a pénzt, hogy minél hamarabb legyen valamink.Szóval a lényeg,hogy, hogyan kell elkezdeni a hivatalos dolgokat?
Ki mondja meg, hogy hova tehető az épület a telken belül?Honnan tudom, hogy mi van bevezetve?
Köszönöm a válaszát!
Koós Miklós
2009. június 22. hétfő - 14:37
onkorményzat építési osztályon el kell kérni írásban a telekre vonatkozó építési előírásokat és esetleges korlátozásokat (beépítettség, oldalkert, előkert, építménymagasság, tetőforma…stb), továbbá a közműveknél ki kellene kérni az előzetes közműnyilatkozatokat (viz-csatorna, villany és gáz) Ha már van bekötés, akkor az látszik is a telken (a csonkok felállnak a telekhatár közelében, illetve látszik az esetleges vizóra akna fedele.
Ha ezek megvannak, akkor maguk között elhatározásra kell jutni abban, hogy
– milyen épületet szeretnének, mekkorát, milyen helyiségekkel
– egyszintes vagy többszintes, alápincézés legyen-e
– mekkora összeget akarnak, tudnak ráforditani
– születendő gyerek miatt hány db hálót szeretnének
– legyen-e garázs (egy vagy 2 állásos), az épületben, vagy önállóan,esetleg 2. ütemben, vagy csak kocsibeálló létesüljön
– milyen fűtést szeretnének
– legyene terasz, legyen-e fedett terasz
ha nagyjából ezzel megvannak (nem baj, ha valamire még nem tudják az egzakt választ, majd később az is meglesz.
.
ezután egy építészt kell keresni, akit leginkább a referenciái alapján válasszanak, még akkor is ha ajánlja őt valaki az ismerősök közül. ha van honlapja nézzék meg a munkáit, keressenek meg többet is és aki szimpatikus Önöknek attól (azoktól) kérjenek előzetes árajánlatot a fent meghatározott épületre. Kérdezzék meg pontosan milyen szolgáltatásokat terveket készit az ajaánlata szerint. Mindent kérdezzenek meg nyugodtan, Önök laikusok, nem kell hogy értsenek az építőiparhoz.
A fenti folyamatba csak nagyon szőr mentén vonjanak be “magát hozzáértőnek tartó” apukát, sógort, ismerőst, mert a legtöbbször csak a saját tapasztalatát (ami legtöbb esetben a saját házának a megépítése)tudja elmondani.
.
Fontos, a tervező kiválasztásával és a tervezéssel ne siessenek, hagyják kiforrni a dolgokat, legyen idő mindent átbeszélni.
Juhász Bertalanné
2009. június 22. hétfő - 18:14
Tisztelt Uram!
Szeretném tudni, hogy külterületi lakóházam elé 10m2 zárt teraszt szeretnék építeni, akkor kell-e engedély, vagy be kell-e jelentenem? Ha csak előtető, akkor mi a helyzet? Az utcáról – ez egy külterületi földút – nem látszik még a ház sem, tehát senkit nem zavar, a legközelebbi kerítés 30, a legtávolabbi 110m-re van.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözli: Juhász Bertalanné
Koós Miklós
2009. június 22. hétfő - 18:24
ha zárt (oldalfala,ablaka van), akkor az mondjuk egy veranda jellegű építmáény, ami építésiengedély köteles. Ha nyitott és ráfogható, hogy kerti építmény, akkor nem kell bejelenteni sem.
Juhász Bertalanné
2009. június 23. kedd - 11:51
Köszönöm a gyors választ, sajnos, eredetileg szerettem volna oldalt, de nyitottan is jó. Egy veranda elé tervezem, mert a bejáratiajtó teljesen tönkremegy az esőtől és a hótól. Végülis egy előtető is megteszi, de lehet, hogy az is engedélyköteles? Mi a helyzet, ha csak télire beüvegezhetővé teszem, de oldható kötéssel, tehát elbontható oldalakkal?
Köszönöm, hogy időt szakít rá és ennyi embernek segít!
Koós Miklós
2009. június 23. kedd - 11:55
ennyire nem részletezi a jogszabály, sőt még azt sem, hogy mi számít kerti tetőnek? Többen kérdezték, ha nekiépítik a háznak az minek minősül? Nekik is azt tudtam válaszolni, amit most a legelején írtam.
Arra feltétlenül vigyázzanak, hogy más előírást – függetlenül hogy építési eng.köteles-e – be kell tartani (beépítettség, oldalkert, zöldterületarány…stb). Inkább kérjék ki egy helyi építész vagy akár az önkormányzat előadójának a véleményét és akkor nyugodtan fognak aludni.
László
2009. június 25. csütörtök - 11:01
Tisztelt Miklós,
minden elismerésem az oldal iránt. Végigolvastam az össze kérdést és az arra adott válaszait, őszinte elismerésem. Érdeklődöm, hogy az építési törvény meghatározza-e a garázs fogalmát, vagy egy 2m magas 5mX3m-es helységet elnevezhetek akár tárolónak is?És ha az udvaromra építek 17 ilyen tárolót, majd bérbeadom azokat, mint tárolók és valaki a gépkocsiját tárolja abban akkor emiatt lehet-e nehézségem az építési hatósággal, vagy bárkivel?
Válaszát nagyon köszönöm: László
Koós Miklós
2009. június 25. csütörtök - 11:16
ha a telek beépítettsége megengedi, akkor a területre vonatkozó beépítési előírások szerint építheti be a telkét, betartva a telek beépítésére, az oldalkertre, a minimális zöldfelületre és az épületek közötti távolságok megannyi előírását.
.
nem vagyok jogász, de amig valaki a saját céljaira használ valamit, addig nem igazán érdekli a hatóságokat, hogy annak a helyiségnek mi az eredeti funkciója, kivéve, ha olyan vállalkozásához használja, ami telephely engedély köteles.
.
Ha bérgarázsokat épít és azokat kiadja, akkor függetlenül attól, hogy bejelenti-e vagy sem, gazdasági tevékenységet folytat, ami bejelentés kötelezett és ami nagy valószínűséggel telephely kötelezett. Nem vagyok benne biztos, de sejtem.
.
Ha már idegeneket is beenged a telkére, az már nem saját használat, és nem lehet úgy csinálni, mintha mindenki ott akarná tárolni a lim-lomját és nem az autóját. Ennek híre megy és nem lehet letagadni, ergo be kell jelenteni, de akkor meg kell felelni mindenféle előírásnak.
László
2009. június 25. csütörtök - 12:35
Nagyon köszönöm fénysebességgel érkező válaszát!
Tehát a garázs nincs definiálva, vagyis egy 2m magas 5mX3m-es helységet elnevezhetek akár tárolónak is?
Koós Miklós
2009. június 25. csütörtök - 13:01
persze, természetesen. Ha másra szeretné használni, kérem vegye figyelembe az OTÉK 85.§-át, ami a helyiségek kialakítását szabályozza
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR
László
2009. július 2. csütörtök - 01:33
Kedves Miklós!
Végigolvasva az oldalt nem találtam hasonló hozzászólást, mint az enyém, ezért bátorkodom zavarni kérdésemmel:
– Kell-e a módosítási engedélyt kérni olyan homlokzati változás esetén, mint pl. egy 45 cm-es bevilágító ablak extra beépítése vagy egy konyhai szellőzőablak 1,5m-rel odébb történő beépítése esetén.
A ház kb. 80%-os készültségi fokú. Az építési felügyelet az ellenőrzéskor mindent rendben talált, megjegyzésben felírták az említett nyílászárók eltéréseit. Kifogást nem emeltek, szankciót sem léptettek érvénybe. Azonban a BANK:( eléggé kötözködő típusú és szeretnék jogilag teljesen képbe kerülni mielőtt a bankkal leülök megbeszélni a dolgokat… Válaszát nagyra értékelem, s előre is köszönöm! Tisztelettel: László
Koós Miklós
2009. július 2. csütörtök - 16:50
a jogszabály szerint kell, mivel homlokzatot és szerkezetet érint. de elég ha megbeszéli az építési előadóval, ha ő nem ragaszkodik hozzá, akkor ne csináltasson tervet.
Gommer
2009. július 5. vasárnap - 23:15
Tisztelt Cím!
Kérdésem a következő:
Zászlótartó rúd építéséhez kell építési engedély? A rúd egyébként mobil kivitelű, tehát 10 perc alatt felépíthető és lebontható. Valamint maximum milyen magas leht a rúd?
Mirjam
2009. július 7. kedd - 23:08
T. Cím!
Engedélyhez kötött-e, ha a ház oldalfalához erősített,oszloplábakon álló lapos tetőt szeretnék építeni, kb. 2,5 m magasságban,8 m hosszan, a ház melletti kocsibeálló fedésére. A ház falától a szomszéd kerítéséig 3 m van, így gyakorlatilag ez a három méter a fenti hosszban fedés alá kerülne. Nyitott.
Nagyon köszönöm!
Koós Miklós
2009. július 8. szerda - 17:52
Kedves Mirjam,
itt inkább azzal lehet baj, hogy az oldalkertbe építhető-e egyáltalán bármi is? Ezt akkor is be kell tartani, ha nem engedély köteles
J istván
2009. július 16. csütörtök - 19:34
T.Cím
Épitkezem családi házat , alapozást saját kezüleg csináltam, testvér+ szülők, falakat , szakember rakta, tetőt saját kezüleg
2009 jul 28 ra bejelentkezet az építésügyi hatóság és kéri a kivitelezők szerződését
a falról sincs csak számlám. AMiket én csináltam arrol meg csak anaygszámla
lehet ezzel gond?
Kőszőnettel J István
Koós Miklós
2009. július 24. péntek - 08:25
lehet házilagos a kivitelezés mindazon munkanemeknél, ahol nem írják elő a képesítést (gáz, villany…stb), ha van felelős műszaki vezető (+építési napló), akkor szerintem nem lehet gond
Gommer
2009. július 24. péntek - 15:22
És a zászlórúddal mi a helyzet?
Koós Miklós
2009. július 24. péntek - 16:51
benne van a jogszabály mellékletében
III. fejezet (A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:)
27. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése
J istván
2009. július 27. hétfő - 20:05
Köszönöm a segítséget.
F.Bernadett
2009. július 28. kedd - 13:30
Tisztelt Cím!
Érdeklődnék, hogy napkollektor telepítése már kész házra engedélyköteles-e?
Köszönettel
Koós Miklós
2009. július 28. kedd - 13:54
sem kész sem épülő ház esetén nem kell engedély, sem bejelentés
Bruce
2009. július 31. péntek - 11:32
Tisztelt Uram,
az alábbi problémámmal fordulok Önhöz:
van egy hétvégi nyaralónk, aminek a melléképülete és a hátsó telekhatára közé állítottunk 3 éve egy kerti lugast.
Tavaly a hátsó szomszédom megkérdezte, hogy tehete a lugasunk mögé egy komposztálót. A válaszom igen volt, avval a feltétellel, hogyha büdös lesz, akkor megszünteti.
No, gondolhatja büdös lett és elárasztott minket mindenféle légy, darázs …stb.. Ti. a komposztálója nem fedett, teljesen nyitott. Megkértem, hogy szüntesse meg, erre Ő 0,5m-rel eltette a telekhatártól, arravaló hívatkozással, hogy oda Ő azt tesz, amit akar, viszont a mi lugasunk Neki Útban van, mert a telekhatárán van.
Kérdésem: ha feljelentem a szabálytalan komposztáló miatt, Ő tehet-e a lugasunk ellen vmit?
Válaszát várva,
Üdvözlettel,
Bruce
Gábor
2009. július 31. péntek - 18:18
Tiszteletem. Segítségét szeretném kérni
Problémám a következő. Van egy110 nm-es könnyűszerkezetű házam,szétszedett állapotban.(Betonyp elemekből áll)Ez az épület már egyszer fel volt állítva,de nincs,és nem is volt ÉMI engedélye,mert régen ilyen nem volt. A kérdésem az lenne,hogy ÉMI nélkül ezt már fel sem állíthatom? vagy el sem adhatom?Ki kell dobnom?
Köszönöm válaszát.:Gábor
Nagyné Varga Mária
2009. augusztus 1. szombat - 12:42
Mi a véleménye a beépíthetőség szempontjából a dombházakról? pl. ez: https://www.belowtheclouds.com/2007/12/16/miljovanligt-hus-i-wales/
De magyarországi példa is van:https://www.nol.hu/archivum/archiv-474898
Ebből idéznék:
“A gömbház a rendkívül alacsony, akár másfél százalékos beépíthetőségű külterületi telkeken is megépíthető. A föld alatt lévő épület ugyanis hivatalosan még akkor is pincének minősül, ha helyiségei a tetőn elhelyezett ablakokon, üvegkupolákon keresztül napkeltétől napnyugtáig természetes fényt kapnak.”
Ez lehet a megoldás a fiatalok lakáshelyzetének javítására?
Szabó Csaba
2009. augusztus 1. szombat - 13:51
Kedves Mária!
Elnézést, hogy nem a címzett válaszol, de esetleg segítségére lehet az alábbi oldal, ami ugyancsak Koós Miklós weblapján jelent meg, pont az Ön által példaként bemutatott házról!
https://koos.hu/2007/11/28/szabadformaju-szendvicshej
Egyébként pedig én is kíváncsi volnék a beépíthetőséggel kapcsolatban…
Üdv,
Csaba
Nagyné Varga Mária
2009. augusztus 1. szombat - 16:58
Köszönöm a tájékoztatást! Nekem egyébként jobban tetszik az előző hozzászólásomban mutatott “Gyűrűk Ura” ház.:) Mesebeli!
Picurka
2009. augusztus 3. hétfő - 22:45
Üdvözlöm !
A házzal szembe állok a telek jobb oldalára épült ,a szomszéd az ő telkének a bal oldalára épített ,engedély nélkül ey garázst.Azt mondja nincs 50m2,de a mi házunk és az ő épülete között nincs 0,5m.Az a kérdésem ilyenkor az épületet nem kell lebontani?kb 2003-ban építette.Tüzvédelmi s
zempontbol ez jogos?
Válaszát köszönöm.
Koós Miklós
2009. augusztus 4. kedd - 13:36
a szomszédnak be kell tartani a:
1. a beépítési előírásokat, miszerint mit és hová építhet (pl. ha oldalhatáros a kötelező a beépítés, akkor nem lehet a másik oldalra egy melléképítményt építeni
2. tűztávolságot kell tartania még akkor is, ha nem nyílik oda ablaka.
.
ergo, ha Ön kezdeményezi a jegyzőnél a jelenlegi állapot megszüntetését, akkor ezekre hivatkozhat
Koós Miklós
2009. augusztus 4. kedd - 13:48
Kedves Bruce:
a lugas nem építési engedély köteles.
a komposztáló elhelyezését az OTÉK az alábbiak szerint szabályozza:
.
“21.§(3) Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”
.
“31. § (4)A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az az övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”
.
illetve:
“35. § (6) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
– növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
– szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) műtárgy,
– árnyékszék,
– kemence, húsfüstölő,
– állatkifutó,
– trágyatároló, komposztáló, továbbá
– siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.”
Koós Miklós
2009. augusztus 4. kedd - 13:52
kedves Gábor,
megvallom őszintén nem ismerem a JELENLEGI hatósági gyakorlatot, elég régen nem terveztem faházat. ha megvan a korabeli tanúsítványa (műbizonylata), amit a gyártó adott ki, akkor látok rá esélyt, hogy elfogadják. Mindazonáltal hallottam már olyan engedélyről is, ahol nem kérték az ÉME minősítést.
Koós Miklós
2009. augusztus 4. kedd - 14:05
Kedves Nagyné Varga Mária,
a NOL cikke ugyanazt a házat mutatja be, amiről a koos.hu is már korábban beszámolt (köszönet Csabának, hogy kommendálta a cikket:-).
Nos látszik, hogy az újságíró hülyeségeket írt. először is nem gömbház, hanem dombház, másrészt a hivatkozott kivitelezés igencsak drága (ami egy találmány kipróbálásakor másodlagos szempont, de hosszabb távú gazdaságossági értelemben alapvető).
.
Továbbá nem tudom hogyan sikerült az alábbiakat összehozni a cikk írójának:
.
“A gömbház a rendkívül alacsony, akár másfél százalékos beépíthetőségű külterületi telkeken is megépíthető. A föld alatt lévő épület ugyanis hivatalosan még akkor is pincének minősül, ha helyiségei a tetőn elhelyezett ablakokon, üvegkupolákon keresztül napkeltétől napnyugtáig természetes fényt kapnak.”
.
Külterületen nem építhető lakóház, se üdülő, a máéretét pedig általában korlátozzák, hogy senkinek se jusson eszébe 500 m2-es szerszámtároló pincét építenie a FÖLD FÖLÉ. ez ugyanis nem pince, hanem épület zöld tetővel. Az építési előírások szabályozzák, hogy mennyivel lehet megváltoztatni a meglévő telek morfológiáját (általában 1,5 méter)? Vagyis lehet föld alá építeni, de akkor nem lehet benne szoba, mert azt a jogszabály tiltja. Körbeértünk.
.
szóval a hír igaz, de nem volvokat, hanem volgákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, a többi stimmel…ahogy egy régi mondás szólt.
N. Anna
2009. augusztus 4. kedd - 15:37
Tisztelt Uram!
Megvétel miatt érdeklődünk egy házra és a telekre Budán, de besorolása szerint utóbbi ‘rét’-nek van felvezetve az önkormányzatnál, mint a többi szomszédos telek is, melyeken már nagy házak is épültek. Lehet ezt az ingatlant tovább bővíteni, vagy bekövetkezhet valamilyen számunkra meglepő negatív fordulat a vásárlás után?
Van esély ilyen esetekben a telek átminősítésére, ha már a környezet is kiépült?
Köszönöm válaszát,
Anna
Koós Miklós
2009. augusztus 4. kedd - 16:09
a földhivatali besorolás a mértékadó, ha aszerint építési telek, akkor nincs gond, ha nem, akkor át kell soroltatni, ami persze nem ilyen egyszerű
Torma Zoltán
2009. augusztus 19. szerda - 02:07
Kedves Házigazda, Kedves Miklós!
Két témában kérném a segítségét, állásfoglalását.
1. A szomszédunkban működik egy kereskedelmi egység, amelyik a tevékenységét palackos gáz forgalmazásával akarja bővíteni.
Ehhez kérték a hozzájárulásunkat, aláírásunkat. Ezt megtagadtuk, mert a teljes iratot nem mutatták meg, csak részleteket olvastak fel belőle (szerintem jogom van elolvasni, amit alá kellene írnom), másrészt pedig úgy ítéljük meg, hogy a tevékenység bővítése a zavarás növekedésével járna. Arról nem is beszélve, hogy a tárolt gáz tűz esetén fokozott kockázatot jelent. A terület, ahol az ingatlanok vannak nem ipari terület, hanem egy város belterülete. Az önkormányzat ennek ellenére értesített bennünket, hogy megadták az engedélyt. A kérdésem az lenne, hogy az önkormányzat jogszerűen járt-e el. A szomszédok hozzájárulása csak formalitás? Ilyen esetben kell-e okmánybélyeg, ha észrevételezem az önkormányzat felé, hogy mi nem járultunk hozzá?
2 Van két hatalmas platánfa a szomszédék udvarán, amelyeknek az ágai a mi házunk fölé nyúlnak. Ezek folyamatos szemetelést jelentenek a telkünkre, mert az uralkodó széljárás a mi telkünkre hordja a leveleket, virágot, termést és újabban a hámló kéregdarabokat is. Nem győzünk takarítani utánuk, de a fő gondunk az, hogy viharban letörhet egy ág és bezúzhatja a házunk tetejét. Az egyik fáról egy ízben, már letörött egy ág, de szerencsére csak a szomszéd telke feletti és ezért oda esett nem okozva balesetet. Többször kértük a szomszédot, hogy vágják ki a fákat, de a fülük botját sem mozgatták. Kérdésem: milyen lehetőségek vannak a fák teljes kivágására, vagy legalább a tető fölé nyúló részek eltávolíttatására.
Koós Miklós
2009. augusztus 19. szerda - 08:49
az építési határozat jogerőre emelkedéséhez szükséges az érdekeltek és a szomszédok (passzív) hozzájárulása. ez azt jelenti, hogy a határozat kézhezvételétől számított 2 héten belül a szomszédok fellebbezhetnek az első fokú építéi hatóságnál és eközben joguk van az építési határozat meghozatalához szükséges összes, építéssel kapcsolatos iratba beletekinteni az önkormányzaton. Kérésre ezt az ügyintézőnek kötelessége megtenni.
Ha ezek után a szomszéd nem él fellebbezési jogával, akkor 2 hét múlva az építési határozat automatikusan jogerőssé válik (ezért hivható passziv hozzájárulásnak).
Ha azonban olyasmit észlel, ami jogszabályba, érdekbe ütközik, akkor élhet a fellebbezési jogával az első fokú építési hatóságnál, amelyik azt vagy figyelembe veszi vagy sem. ha nem akkor kiadja a jogerős határozatot és kezdődhet az építkezés. eközben a szomszédnak (jelen esetben Önnek) módjában áll fellebbezni a másodfokú építési hatóságnál, a Közigazgatási Hivatalnál. Ők ha elfogadják az Ön fellebbezését utasithatják az első fokot a határozatban foglaltak megváltoztatására, de akár új eljárásra is kötelezhetik az építési hatóságot. Ha ők sem akceptálják az Ön észrevételeit, akkor nem marad más hátra, mint a bírósági út, polgári peres eljárás keretében.
nem vagyok jogász, de emlékeim szerint lakóövezetben ipari tevékenység végzéséhez a szomszédoknak hozzá kell járulniuk, akkor is ha építési tevékenység nem történik. Itt a közelünkben egy asztalosnak abba kellett hagynia a 15 éve űzött iparát, mert a szomszédoknak elegük lett az asztalos gépek zajából. Hiába próbálkozott, nem kapta meg.
.
A telken átnyúló fa ügyében nem tudok mit mondani, mert az már egy szomszédsági joghoz tartozó ügy, ami messze esik az építőipartól és inkább jogászt igényelne.
Anna
2009. augusztus 24. hétfő - 22:27
Tisztelt Koós Miklós!
Épitkezés előtt állunk, egy kétlakásos házat szeretnénk építeni a testvérünkkel. Már engedélyezve vannak a tervek. Mivel a két lakásnak egy a tetőszerkezete, és egy közös fala van, igy egy építési engedélyt kaptunk. A jogszabály által meghatározott érték szerint így a két lakás a garázsokkal és a tárolókkal tul lépi a 30 millió Ft-t, igy bejelentés köteles, nem csak az Apeh, de a főépitészeti hivatal felé is. De itt csak kivitelező megjelölésével lehet lejelenteni. Azonban saját magunk szerettük volna megoldani, úgy, hogy a családban van is kőműves szakember. A két lakás teljesen külön kölcségvetésből, mind a két család magának építi, ahogy a tetőszerkezetig eljutottunk. Érthetetlen számunkra,hogy mivel egyikünk lakása sem haladja meg külön-külön a jogszabályi értéket, miért köteleznek kivitelezővel szerződésre, és horribilis költségekre. Ebben az esetben lehet-e változtatást kérni, és külön-külön a lakásokra építési engedélyt kérni, esetleg a terveken tűzfallal, vagy egyéb módon szét lehet-e választani a két lakást, hogy ezt a bürokráciát, és plussz költségeket megtakaríthassuk.
Várom válaszát.
Köszönettel!
Anna !
jhags
2009. augusztus 25. kedd - 09:17
g
Jónás I
2009. augusztus 25. kedd - 13:14
Tisztelet Anna
Én is építkezem nemrégiben volt ellenőrzés az építkezésen
Nem éri el a ház értéke a 30 milliót, de család nem építheti csak abban az esetben ha szakember. Szóval kőműves falakat, ács tetőt, stb
Meg kellet mutatnom az építésügyi felügyelőnek a szerződéseket a kivitelezőkkel+ építési napló és kell egy építési ellenőr is .
Be kellet mutatni a beépített anyagok műbizonylatait és az engedélyeket .
Lemértek minden helyiséget akkora-e mint a terven.
És az van –e beépítve ami a tervben szerepel.
Szóval alaposak
Jó munkát kívánok: Jónás I
Picurka
2009. augusztus 25. kedd - 15:15
Üdvözlöm Koós úr!
Már kérdeztem öntöl,hogy a szomszéd a telkének a bal oldalára épített egy garázst.Ön azt válaszolta,hogy ha oldalhatáros a kötelező beépítés akkor nem lehet építeni ,amásik,hogy a tűztávolságot be kell tartani.Mi jeleztük problémánkat a hatóságnál ,voltak helyszini szemlén is .Ma kaptunk egy leveletaz ép .hat .-tól.Abban az szerepel,hogy a z épületre meg kell kérniük a használatbavételi engedélyt.Ennyi a kifogásuk!Mert az épület nem emberi tartózkodásra van ,NEM épület,igy nem kell telepítési távolságot tartani.A HÉSZ10.§(3)(j)pontja értelmében a szomszédos épülettől a HÉSZ6.§(5) bekezdése szerint 4,5m-tkell tartani,ez nem teljesült ,DE az OTÉKfelsőbb jogszabály 36.§(2)bekezdése szerint nem kell telepítési távolságot tartani ,igy az OTÉK magasabb rendű jogszabály azt veszik figyelembe.A kérdésem:olyan jogszabály nem létezik ,hogy a másik épület egy lakoház ,és abban kettő felnőt és három gyermek laknak.Az egy dolog ,hogy a garázs nem lakoépület ,de mi lakjuk a házunkat.!!
Köszönöm türelmét és válaszá.
Koós Miklós
2009. augusztus 25. kedd - 15:16
meglehetősen régen bárminemű kivitelezést kizárólag felelős műszaki vezető megléte esetén szabad végezni. ezt korábban a házilagos kivitelezésre találták ki, hogy a sebészprofesszor szakember ellenőrzése mellett keverhesse betont és falazhasson.
ma már MINDEN kivitelezéshez FMV kell, akit a kivitelezés megkezdése előtt kell bejelenteni a hatóságnak.
Szintén régi előírás az, hogy csak bevizsgált alapanyagokat és szerkezeteket lehet beépíteni, így ha az ellenőrző hatóság kéri, be kell mutatni a termék eredetét és megfelelősségét bizonyitó papirokat.
Ebből következően a fent említett sebészprofesszor hiába ért a téglavetéshez és hiába készít elsőosztályú falazóanyagot, amig nincs rajta ÉME pecsét nem falazhat vele, még FMV felügyelete mellett sem.
.
A 30 milliós határ – tudomásom szerint – pedig lakásra vonatkozik, ha az valóban – társasházszerűen – megosztható és különböznek a tulajdonosok.
Az építési engedély utólag is meg lehet változtatni, kérelmezni kell és ha megfelel a jogszabályoknak másféle képpen, més funkciókkal is kiadhatja a hatóság. ez nem extra opció.
Koós Miklós
2009. augusztus 25. kedd - 15:27
az OTÉK valóban magasabb rendű jogszabály, mint a HÉSZ, viszont a HÉSZ pont azért hozzák létre, hogy a helyszinre adaptálják az ÁLTALÁNOS előírásokat. A jogszabályok aá és fölé rendeltsége azt jelenti, hogy egy alacsonyabb szintű jogszabály (pl.HÉSZ) nem lehet megengedőbb (nem bírálhatja felül) a magasabb jogszabályt (OTÉK, építési törvény…stb). Ebből az is következik, hogy az alacsonyabb rendű jogszabály megengedőbb nem, de szigorúbb lehet. Ergo ha az OTÉK minimum 5 métert ír elő valamire, akkor egy HÉSZ előírhat pl. 6 métert, de 4,5 már nem.
Az adott településen természetesen érvényes az OTÉK, de ha van helyi építési szabályozás, HÉSZ, keretterv, rendezési terv, akkor értelemszerűen a HELYIT KELL FIGYELEMBE VENNI. Ha nem igy volna, minek készítenének helyi építési szabályzatot???
.
A fennmaradási engedélyt nem kötelező megadni és általában szankcióval is együtt jár, a legtöbbször bírsággal, ritkábban bontással. Ez utóbbit általában akkor rendelik el, ha igen-igen súlyos vétségről van szó, ami lehetetlenné teszi az életvitelt, forgalmat akadályoz, életveszélyes…stb.
.
Mérlegelés kérdése, hogy mikor döntenek a bontás, kényszerbontás mellett
Fenyvesi Péter
2009. augusztus 25. kedd - 23:36
Kedves Miklós! Ha megengeded, Picurkának adott válaszodat kiegészítem.
Miután engedély nélkül, és a – korábbi leírás szerint – nem az építési helyen belül van (nem hagyták el a telkük bal oldalán a 4,5 m-es sávot)a garázst, tehát szabálytalan, ezért nem használatbavételi, hanem ahogy Te is írtad fennmaradási engedélyt kell kérnie a szomszédnak. Amit viszont már a 37/2007. sz ÖTM r. szerint, csak akkor adható meg, ha nem sért közérdeket, vagy nincs ellenérdekű fél. Márpadig Picurka annak tűnik fel! Fellebezhet a fennmaradási ellen. Ha valóban sérelmesnek érzi.
Az építési előadó azon érvelése is hibás lehet, h a garázs nem épület (akkor mire adna használatbavételithasználatbavételit?) mert épület, csak nem kell rá engedély, de azért, ahogy Te is sokszor válaszoltad már, az előírásokat be kell tartani.
Elnézést a belekottyért.
üdv: architext
Koós Miklós
2009. augusztus 26. szerda - 07:13
Péter, köszönöm a kiegészítést, nekem az triviális volt, hogy ez ellen lehet fellebbezni, de így egyértelmű
Tunner Péter
2009. augusztus 26. szerda - 23:46
Kedves Miklós.
Üdülőtelkemre szeretnék egy 24 négyzetméteres kis faházat építeni. Visszaolvasva erre nem kell építési engedély, de a faház egyik oldalára még egy fedett teraszt is szeretnék építeni ami 6 négyzetméter. Kérdésem az lenne hogy a terasszal együtt ez ugye már engedélyköteles lenne?
Koós Miklós
2009. augusztus 28. péntek - 09:17
a jogszabály 1. mellékletének III. fejezete 4. pontja szerint nem építési eng. köteles az alábbi:
4. az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése,
.
ezen előírást a területre vonatkozó helyi előírás tovább korlátozhatja, mind a beépítettséget, mind az építendő építmény fajtáját illetően (pl. csak pince, vagy csak szerszámtároló…stb)
Wiezner Judit
2009. augusztus 28. péntek - 18:14
Tisztelt Házigazda!
Több mint négy éve annak, hogy a bejárati ajtónk elötti, 1985-ben készült kb. 12m2 félig nyitott teraszunkat átépítettük,(a korábbi acél vázat fára cserélve, az üvegtetőt pedig policarbonátra) és beüvegeztük. A két külső saroknál 2*1,5-1,5 m. fix, a többi részen pedig 4 db. eltolható oldallal ( a szélesebbik oldalon kétfelé tolható)láttuk el. A problémát az okozza, hogy a háznak ez az oldala a szomszéd kerítésétől csupán 3,10 m-re,az átépítésre nem kértünk engedélyt (nem volt róla tudomásunk), a szomszédunk pedig fogta magát és most feljelentést tett a terasz beépítése miatt. Megjegyzem a szomszéd tőlünk a második telken lakja, a közvetlen telek pedig üresen áll. A “jó” szomszédi viszony miatt kb. tízenkét éve egy kerítésmenti thujasorral barikáztuk el magunkat, amelyik a teraszt is eltakarja, így gondolom még kevésbé lehet “zavaró”. Vagy mégsem? Mert a kedves szomszéd azért is feljelentést tett, mondván , hogy a thuja tönkreteszi a kerítését. Mondanom sem kell, hogy a kerítés épen áll, a thuja és a kerítés között legalább 20 cm. rés van. Kérdésem, hogy mire számíthatunk? Érvelhetünk azzal a terasz megvédésére, hogy az lassan 25 éve áll, amire annak idején a szomszédunk szóbeli beleegyezését adta?
Köszönettel várom válaszát
Judit
Koós Miklós
2009. augusztus 28. péntek - 18:57
kedves Judit,
a 25 éve ott lévő terasz miatt nem kell aggódniuk, azonban ha most építették át, ráadásul a nyitottat zárttá, akkor az sajnos építési engedély köteles tevékenység. ha a hatóság tudomást szerez róla, akkor kérheti, hogy adjanak be fennmaradási eng. tervet, ami az esetek többségében bírsággal együtt jár, rosszabb esetben bontással (ha nem adható meg a fennmaradási engedély). Próbálják elejét venni, amennyire csak lehet, és mielőbb keressék meg a területi építési előadót.
A további lépések – függetlenül mit is olvasnának tőlem – tőle függenek, ergo legelőször nála tájékozódjanak.
Bruce
2009. augusztus 31. hétfő - 11:58
Tisztelt Koós Úr,
augusztus 4.-i levelében, ahol az OTÉK-ra hivatkozott (“21.§(3) Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”) a Hivatal azt a választ adta, hogy a komposztáló nem melléképítmény, ezért üdülőterületen a hátsókertben lehet komposztálót létesíteni. (???!!!)
Uram! Tudom, hogy ez nem így van, a rendeletet már nyelvésszel is megnézettem, meg is szeretném a Hivatal válaszát támadni. DE: a kerti lugasunk (ami nem építési engedély köteles) a szomszéd telekhatárától kezdődik. (Kerekasztal;4 pad; tetővel ellátva) Pontosabban a teteje van a telekhatáron.
A kérdésem, hogy a kedves szomszédnak van-e keresnivalója a kerti lugasunkkal kapcsolatban (a telekhatáron lévő tető ereszcsatornával van allátva, amiből a csapadék hozzánk folyik)
Válaszát várva,
Üdvözlettel,
Bruce
Bruce
2009. augusztus 31. hétfő - 17:50
U.i.:
Most nézegetem az 1. sz. mellékletét az OTÉK (253/1997.) renndeletének, amiben fogalommeghatározások találhatóak:
“…
67. Melléképítmény:
…h., trágyatároló, komposztáló.”
Ennyit a Hivatalról! (szerintem)
A kerti lugasunkra kíváncsi lennék.
Üdv,
Bruce
Koós Miklós
2009. augusztus 31. hétfő - 17:57
a kerti lugas is építmény amire az összes jogszabály ugyanúgy vonatkozik, max nem kell engedélyeztetni, de ettől még a jogszabályoknak meg kell felelnie.
mint pl. a telek beépítettsége, kötelező oldalkert, építmények közötti minimális távolság.
Ha a telkén csak szabadonállóan lehet építkezni, akkor a kerti építmény sem kerülhet oldalhatárra.
Ha oldalhatáros a beépítése , akkor ugyanarra az oldalhatárra kerülhet a kerti épület.
.
Ha nem ezek szerint épült, akkor a szomszéd szólhat miatta.
Koós Miklós
2009. augusztus 31. hétfő - 18:02
az OTÉK általam idézett 21.§(3) pontjában nincs is szó melléképületről, hanem tételesen felsorolja, mit nem lehet elhelyezni.
A hivatalnak illene ezt tudnia
Nadory Peter
2009. szeptember 9. szerda - 14:44
Kedves Koós Miklós úr,
Én egy sorházi kertbe szeretnék nem engedély köteles kis 10m2-es 2,5m magas polikarbonát tetővel, szigetelt faházat (műtermet) 10-20 cm vastag beton alapja lenne vagy ha az számít csak betonkockákon állna. Számít a szigetelés vagy az alapozás ön szerint?
Köszönettel
Péter
Zsolt
2009. szeptember 10. csütörtök - 20:24
Tisztelt Koós Úr,
A szomszéd közvetlen a telekhatár mellé és közvetlen az utcafrontra szeretne egy fém- vagy fém-és faszerkezetes “ideiglenes”, nyitott, de fedett gépkocsibeállót (tárolót) építeni. Ezzel tulajdonképpen beárnyékolná az én telkemet. Kérdésem az lenne, hogy ez engedélyköteles-e, illetve megengedhető-e hogy közvetlen a telekhatár mentén építse, illetve nem kötelező-e a kerítéstől valamilyen távolságot elhagynia.
Várom válaszát, köszönettel: Zsolt
Koós Miklós
2009. szeptember 11. péntek - 10:38
Kedves Nádory Péter,
a jogszabály szerint huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület az, ami nem engedélyköteles, függetlenül annak alapozásától, szigetelésétől falszerkezetétől. Ha egy ellenőrzéskor azt tapasztalják, hogy Ön pl. éppen egy csatajelenet visz vászonra (ergo huzamosan ott tartózkodik), akkor az bukta, de ez a veszély inkább csak a megépítés körüli időkre tehető és főképpen ha erről tényről pl. egy “jóindulatú” szomszéd ad értesítést a hatóságoknak.
(nem hallottam még arról, hogy lett volna ilyesfaljta ellenőrzés…)
L.Katalin
2009. szeptember 15. kedd - 12:17
Kedves Koós Úr!
Sürgős segítségre volna szükségem! Egy társasházi lakás kapcsán érdeklődöm hogy engedély köteles e ha a lakáshoz tartozó de (udvarra néző) bejárattal rendelkező WC ajtaját befalazzák? Ha igen milyen dokumantumok szükségesek? Nagyon várom a válaszát! A társasházi hozzájárulás a lakók és a közös képviselő részéről megvan.
Köszönettel
L. Katalin
Koós Miklós
2009. szeptember 15. kedd - 14:47
a jogszabály a következőképpen szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
II. A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:
.
30. azon meglévő építmények homlokzatának megváltoztatása, melyek létesítése e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött lenne, ha az építmény tartószerkezetének változtatásával is együtt jár.
.
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
32. már meglévő építmény – műemlék vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény kivételével – utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása
.
mivel nem változik a tartószerkezet (kiváltó mérete, terhelése) ezért a jogszabály szerint ez se nem bejelentés, se nem építési engedély köteles tevékenység
Koós Vendel
2009. szeptember 15. kedd - 17:33
Üdv kedves névrokon!
Azt hallottam ,hogy okt 1 től változik az építési jogszabály,,a rádióban hallották a Sukorói üdülő szomszédaim,pl nem kell engedély 50m2 alatt külterületen, zártkerten , épülő kis házra üdülőre?? mi igaz ebből??
Üdvözlettel Koós Vendel Bp.-ről
Koós Miklós
2009. szeptember 15. kedd - 18:00
üdv névrokon 🙂
változik számos építőiparral kapcsolatos jogszabály, amelyet egy nyári un. salátatörvénnyel hagytak jóvá: 2009. évi LVII. törvény
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900057.TV
itt azonban csak a hivatkozott törvényeket sorolja fel tartalom nélkül, ezeket kell egyenként átnézni. Mivel viszont van, ami csak ezután fog változni, így az adott jogszabálynál meg kell várni az időpontot, hiszen a netjogtár mindig aktuális jogtartalmat mutatja.
.
ha majd megváltozik, itt lehet megtalálni a forrásokat:
.
1. 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény)
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV
.
2. 2006. évi LIII. törvény
https://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0600053.TV
(itt jelzi is, hogy okt. 1-gyel változik)
.
3. 1996. évi LVIII. törvény (a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról)
https://www.megsz.hu/img/1996_LVIII.pdf (jobb híján)
Slamovits Edit
2009. szeptember 21. hétfő - 13:12
Tisztelt Koós Úr!
Segítségre lenne szükségem.
Egy 4 lakásos, kertes társasházban lakom, 2 lakás az utcafrontra, 2 pedig a másik oldalra néz (mindegyik külön helyrajzi számon szerepel). A lakáshoz mindenkinek kerítéssel lezárt kertje van.
A lakásunkhozhoz tartozó teraszt szeretnénk beépíteni, egy külön konyhát szeretnénk kialakítani belőle, mivel most egy kis amerikai konyhás nappalink van.
Melyik felügyeleti szervnél és milyen dokumentációval kell ezt engedélyeztetni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
S. Edit
Koós Miklós
2009. szeptember 21. hétfő - 13:54
kedves S. Edit,
legelőször tisztázandó a tulajdoni viszony, a társasház meghatározás közös tulajdont feltételez, ami elsősorban a közös telket jelenti (akár kerítéssel leválasztott kizárólagos használatú kerttel is, de attól az még tulajdonjogilag közös). A fölhivatalnál un. albetétként szerepelenek a tulajdonosok a tulajdoni hányadukkal.
Ez azért lényeges, mert ha jogilag társasház, akkor ehhez szükséges a társasház hozzájárulása és mivel növekedne a hasznos alapterület változni fognak a tulajdoni hányadok (társasház alapító okirat módosítás, illeték…stb).
Ha nem társasház, akkor egyszerűbb az ügy, akkor egy sima bővítés, amihez egy jogosultsággal rendelkező építész közreműködése szükséges, aki elkészít egy engedélyezési tervet, amit az 1. fokú építési hatósághoz (telek szerinti önkormányzat építési osztálya) be kell nyújtani. A tervdokumentációban igazolni kell többek között, hogy a bővítéssel a telekre vonatkozó helyi és általános érvényű jogszabályok továbbra is betarthatóak (beépítettség, oldalhatár, zöldfelületarány, tűztávolság…)
Slamovits Edit
2009. szeptember 21. hétfő - 14:14
Kedves Koós Úr!
Először is nagyon köszönöm a gyors választ!
Leellenőriztem a tulajdoni lapot, melyen ez áll:
…./A/3
eszmei hányad 25/100
tulajdoni forma: magán
Jogállás: tulajdonos
tul. hányad: 1/2 én és 1/2 a párom
ezekből én úgy értem hogy albetétesítve vannak a lakások? jól értem?
Üdv,
S. Edit
Koós Miklós
2009. szeptember 21. hétfő - 14:48
a 25/100 azt jelenti, hogy albetétjük (lakásuk) a teljes tulajdoni hányad 25 %-a, amin 50-50 %ban osztoznak a férjével. Albetét lehet minden a közös területről (közlekedő, lépcsőház) önállóan megközelíthető egység, helyiség, pl. egy padlástér is (ha pl. el akarják adni).
A közös tulajdonban lévő részek csak a tulajdonostársak belegyezésével adható el, adható bérbe…stb. mig a saját albetét korlátozás nélkül elidegeníthető.
Ez azt jelenti, hogy a lakásukon kívül az un. közös tulajdonból ennyivel részesednek (telek, tartószerkezet, tető, kerítésfelszálló közművezetékek…stb) a társashézi alapító okirat szerint….érdemes volna elolvasni, mert lehetnek benne meglepetések
Slamovits Edit
2009. szeptember 21. hétfő - 18:45
Kedves Koós Úr!
Megnéztem az alapító okiratot, és közös tulajdonban szerepelnek rajta az épület alapja, a homlokzatok, a víz és gáz dolgok, a járdák, kerítések stb.
Viszont külön tulajdonban vannak “az egyes öröklakások, azok tartozékaival, felszereléseivel. Az öröklakáshoz tartozik egy 1.66 nm kazánház és egy 16nm alapterületű terasz.
Reméltem azért hogy ezzel nincs baj, hiszen mi már 2. lakók vagyunk ebben a lakásban.
Ön szerint a fent leírtak alapján lehet valamilyen hatósági akadálya a terasz beépítésének?
Várom válaszát!
Üdvözlettel:
S. Edit
Koós Miklós
2009. szeptember 21. hétfő - 19:04
a társasház közös tulajdona pl. a tartószerkezet, a homlokzat, ezeket nem szabhatják át az egyes lakástulajdonosok a saját kedvükre. Ha terasz beépül, akkor nő a lakás hasznos alapterülete, ergo változik a tulajdoni hányad. Célszerű ezt előtte ügyvéddel egyeztetni, én csak építész vagyok!
Ezek miatt szükséges lehet (az építési hatóság előírhatja) a társasház beleegyezését.
Nincs ezzel semmi baj, csak egy társasház átépítése egy gondolatnyival bonyolultabb, mint egy családi ház.
AMI A LÁÉNYEG: építési engedély köteles!
Szabó Csaba
2009. szeptember 22. kedd - 07:43
Kedves Miklós!
Ismét egy kérdéssel fordulok Önhöz!
Panellakásunk erkélyét szeretnénk beépíttetni, tehát egy egyszerű fa szerkezettel + üveggel teljesen beépíteni (vagy műanyag nyílászáróval), ahogyan azt sokan szokták csinálni. Én azért megkérdezném, hogy kell ehhez engedély, akár hatóságtól, akár házmestertől, akár a lakóktól? Valamilyen szabványos beépítésre van csak lehetőség, vagy saját terv + kivitelezés is lehetséges? Erkélyünk “kinyúlós” fajta, tehát némileg változna az alakja is a beépítés után (az ablakszerkezet függőlegesen egyenes lenne, a mostani “dőlős” redőnyszerkezettel szemben).
Köszönöm!
Csaba
Koós Miklós
2009. szeptember 22. kedd - 08:03
annak ellenére, hogy az országban több száz vagy ezer ilyen erkélyt beépítettek, nem tudom hogy akár egy is kért volna rá építési engedélyt, pedig ez annak minősül.
Szabó Csaba
2009. szeptember 22. kedd - 08:28
Köszönöm, nagyjából értem a választ 🙂
Azért utána fogok járni, hogy hivatalosítva mennyibe kerülne és milyen utánjárást igényelne.
Kriszti
2009. október 1. csütörtök - 11:38
Üdvözlöm!!Falun lakom és szeretnék házam végében egy garázs szerűséget építeni”amihez nem kel engedély”aminek a teteje betonos.Mekkora lehet az épület?Köszönöm válaszát…
Koós Miklós
2009. október 1. csütörtök - 13:26
a cikkbeli jogszabály I. melléklet III. bekezdés 4. pontja szerint:
.
4. az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése
.
építhető engedély és bejelentés nélkül
Jani
2009. október 1. csütörtök - 17:36
Telkemre szeretnék rendelni 4 irodakonténert ideiglenesen amíg az építkezés zajlik kb 3-4 évre (kb 80 m2). Mit kell tegyek, hogy ne büntessenek meg a konténerekért. Alappal nincs a földhöz rögzítve és daruzható, viszont víz és villanybekötés lesz. Mi ilyenkor az eljárás kinek kell bejelenteni? Vagy kell-e egyátalán rá engedély?
Köszönettel
Jani
Koós Miklós
2009. október 1. csütörtök - 17:43
ideiglenes engedélyt kell(ett) kérni, meghatározott időszakra. Mivel épp ma változott vagy 6 idevágó jogszabály, még én sem tudom, pontosan most mi a helyzet?
Kriszti
2009. október 1. csütörtök - 18:13
Nagyon szépen köszönöm a gyors,tontos választ….
Jani
2009. október 1. csütörtök - 18:25
Nagyon köszönöm én is a gyors választ.
Kriszti
2009. október 2. péntek - 11:41
Üdvözlöm!Még lenne egy kérdésem,az épület amiről beszélünk,szomszéd megyehatárhoz hány méterre kel lenni?Mivel mi csináltunk egy kerti pihenőt,ami 4 és fél méterrel van a szomszéd ház falától,és ezért nem kaptunk építésre engedélyt.”amíg le nem bontjuk”köszönöm Kriszti
Koós Miklós
2009. október 5. hétfő - 10:36
ennek eldöntéséhez szükséges ismerni a területre vonatkozó építési előírásokat és a szomszédok tényleges beépítéseit
Bálint Tünde
2009. október 5. hétfő - 15:39
Tisztelt Koós Úr!
Fiatal párként első házunk egy mobil faház volna, 89 m2-es, tetőteres. Telket azonban nem tudunk venni, viszont a párom szüleinél valószínűleg lehet telekosztásról beszélni, vagy osztás nélkül még ráépíteni a telkükre – elég nagy. Mennyi időbe telik körülbelül, míg ezt az Önkormányzatnál elbírálják?
Mivel jön a tél, elképzelhető, hogy nem most kerülne sor az építkezésre (Egy alapot kell kiönteni a háznak és a közműveket oda kell vezetni), addig hol és milyen feltételekkel tárolhatnánk a ház elemeit? Hol kellene bejelentenünk ezt a szándékunkat? Milyen engedély(eke)t kell beszereznünk ehhez a házhoz?
Előre is nagyon köszönöm a válaszait.
Tisztelettel: Bálint Tünde
Koós Miklós
2009. október 5. hétfő - 16:40
önkorményzat építési osztály, eddig 2 hónap volt, de épp most enyhítettek a szabályokon, máég nem ismerem az újat.
célszerűbb előbb egy építészt keresni, aki adaptálja a helyszínre és tudja, milyen papirokat, közműengedélyeket kell beszerezni, hova mi építhető. Ha csak un. ideiglenes (180 nap) endedélyt kérnek, az jóval egyszerűbb.
Valastyán László
2009. október 7. szerda - 13:58
Tisztelt Uram!
Egy kérdésem lenne.
Budapest XIV. kerületében szeretnénk létesíteni egy faaprítékos kazánt, ami kiváltaná a jelenlegi gázfűtést. 1 megawattos lenne.
füstgáz elvezetésére egy 25 méteres önhordó kémény kellene.
milyen engedélyre van szükség?
köszönöm
L
Mráz Zsuzsa
2009. október 18. vasárnap - 22:41
Tisztelt Koós Úr!
A meglévő garázsom helyére szeretnék egy új, a régivel megegyező méretű garázst építeni.A régi garázs már az általunk vásárolt ingatlanon állt. Szeretnék tájékozódni afelől, hogy szükséges-e engedélyeket kérnem(bontási,építési)vagy ez belefér-e a huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény kategóriába,ill. építésszel meg kell-e terveztetnem az új garázst?
Koós Miklós
2009. október 19. hétfő - 17:11
kedves Mráz Zsuzsa,
az október 1-én, ide írt válaszom továbbra is érvényes:
https://koos.hu/2008/01/10/jog-mi-lesz-engedelykoteles-2008-tol#comment-11844
Koós Miklós
2009. október 19. hétfő - 17:17
kedves Valastyán László,
bár a szerelt kémény nem építési engedély köteles, a praxisomban eddig még mindig ragaszkodtak a kéménysepró szkv-hez (az előzetes vélemény már csak azért is lényeges, mert igy utólag nem lehetnek “egyéb szempontok” a használatba vételnél).
A kémény magassága viszont problémás lehet, mert az már olyan nagy méret, ami ellen az önkormányzat (jogos) városképi aggályokat tehet. Célszerű minden esetben bemenni az önkormányzati előadókhoz, akik a legtöbb esetben igen készségesek, ha pedig kiderül, hogy olyasmi épülne, amihez nem kell az ő közreműködésük, akkor még örülnek is (nagyrészt az ő tehermentesítésük miatt enyhítettek az engedélyezési szabályokon).
Mráz Zsuzsa
2009. október 20. kedd - 11:34
Köszönöm a válaszát a 10.19-én írt kérdésemre;ha jól értelmeztem, akkor ezt az egészet megúszhatom engedélyeztetések nélkül?
Koós Miklós
2009. október 20. kedd - 12:15
igen, de ettől a területre vonatkozó beépítési, tűzrendészeti stb. előírásokat be kell tartani.
Lange László
2009. október 22. csütörtök - 12:12
Tisztelt Koós Úr!
Nem kell építési engedély az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése- ha én ilyen építményt emelek(nem garázst) és az autómat tartom benne abba a hatóság “beleköthet”? Esetleg építhetek több egymástól elkülönítve? Valamint szeretném megtudni hogy az üvegház fogalma definiálva van e valahol vagy le van-e írva, hogy miből kell megépülnie vagy az a lényeg hogy növénytermesztést végezzenek benne?Végső elkeseredésemben jutnak eszembe ilyen és ehhez hasonló ötletek, mivel ingatlanomon évtizedek óta közcélú tilalom van noha csak 10 évig vagy a rendezési terv megvalósulásáig lehetne, de az önkormányzat különböző trükkökkel, rendelet módosításokkal mindig kitolja a határidőt. A tervet meg közel 30 éve nem valósítják meg. Válaszát nagyon köszönöm. Lange László
Enci
2009. október 25. vasárnap - 11:08
Tisztelt Koós Úr!
Végigolvastam a kommenteket, de nem találtam választ a kérdésemre, úgyhogy megkérdezem.
Régi családi házat vettünk, amit elkezdenénk felújítani. Milyen tevékenységekhez kell engedélyt kérnünk? (nyílászáró cseréhez milyen esetekben?)
A házban található egy kemence (hatalmas kéménnyel), melyet el szeretnénk bontani, de előbb a kéményt kell lebontani. Ehhez kell “kémény bontási” engedély? Illetve a későbbiekben (tavasszal) szeretnénk visszarakatni, másodlagos fűtés (kandalló) kialakításához. Honnan tudjuk meg hogy hány kémény tartozik hivatalosan a házhoz? (Van egy másik kémény, mely elég dőlés-veszélyes és nem tartozik semmihez, nincs alapja) Ha kell a kémény bontásához engedély, akkor milyen költségekkel számolhatunk? Kivel kell megterveztetni? Csak az önkormányzat döntése szükséges, vagy be kell vonni másik hatóságot is? Tavasszal újabb engedélyt kell kérnünk a visszaépítéshez?
Válaszát előre is nagyon köszönjük! Sokat segítene!
Koós Miklós
2009. október 25. vasárnap - 11:17
építési engedély akkor szükséges, ha változik az épület tömege, homlokzata, érinti a tartószerkezetet. Ha olyan nyilászáró cserét végeznek, amely miatt nem kell a nyílások feletti áthidalót megváltoztatni (pl. ha régi faablakot ugyanakkora méretű – vagy keskenyebb – müanyagra cserélnek).
A kéménybontás nem engedély köteles, de a hagyományos falazott kémény építése engedély köteles.
ha egyidejüleg történik a kettő és megegyezik a kettő méretükben, akkor felújításnak minősül és nem kell rá engedély
Schall Dávid
2009. október 27. kedd - 21:02
Tisztelt Uram!
A házunk mögött áll egy 6×8 m-es téglaépület. Erre nincs engedély, mert szüleim szerint erre nem kellett engedély akkoriban!? 1986-ban épült. Szeretném ezt felújítatni és karosszéria lakatos műhelyt létrehozni belőle. Milyen engedélyekre lenne szükségem? Kérem ha tud segítsen. Köszönettel:Schall Dávid
Anikó
2009. október 29. csütörtök - 23:26
Tisztelt Uram!
Kérdésem a következö lenne.Épitettünk a kert végébe egy 2,6-4,5m-es 2,00m magas szerszám tárolot.Kell-e rá épitési engedély vagy bejelentési köteles-e.Az épitmény fábol készült.
Köszönettel Anikó
Koós Miklós
2009. október 30. péntek - 07:09
kedves Schall Dávid,
amennyire tudom – ha lakóövezet esetében a telephelyhez elöször is engedéylt kell szerezni, amihez a szomszédoknak is hozzá kell járulni. Ha pusztán csak a funkciója változik, akkor rendeltetésmódosítási engedélyt kell beszerezni, építési engedélyt nem kell.
Koós Miklós
2009. október 30. péntek - 07:15
kedves Anikó,
nem kell
Anikó
2009. október 30. péntek - 17:38
TISZTELT_URAM!
KÖSZÖNÖM VÁLASZÁT?ÉS HA LEHET KÉRDEZNÉK MÉG!A HÁZ FALA MELLÉ ÉPITENÉNK EGY NYITOTT KOCSI BEÁLLOT?ARRA SEM KELL ENGEDÉLY?VÁLASZÁT ELÖRE IS KÖSZÖNÖM ANIKÓ
Koós Miklós
2009. október 30. péntek - 18:04
már nem kell, viszont be kell tatani az egyéb jogszabályokat, amik pl. az oldalkertre, beépítettségre, szomszédtól való távolságra vonatkoznak…
István
2009. november 2. hétfő - 10:57
Tisztelt Koós Úr!
Szerencsére sűrűn változnak a jogszabályok.
Szeretnék építeni egy 20m2 alapú épületet, ami nem éri el a 2.5m magasságot, kerékpár, szerszámok stb. tárolására.Egyik fele alatt kb 6m2-es pince lenne.
Ma 2009.11.hóban mit kell tennem? Engedély,bejelentési kötelezettség vagy egyik sem?
A pince gödre szeptemberben ki lett ásva.
Üdvözlettel: István
Koós Miklós
2009. november 2. hétfő - 11:06
a felépítményhez nem kell építési engedély, azonban a pincéhez igen. Jelen esetben azonban azt hiszem felesleges volna.
Anikó
2009. november 3. kedd - 18:29
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm válaszát.A kertünk 591m2-es a ház 100m2-es,vagy is nem olyan nagy.A faháznak mennyire kéne a szomszéd keritésétöl lenni-e,és a nyitott garázsnak?Elnézést egy kicsit tudatlan vagyok benne mert a fövárosbol költöztem elösször kertes házba.
Elöre is köszönöm Anikó
Koós Miklós
2009. november 3. kedd - 18:43
Ön nem tudatlan, miért is kellene ezt Önnek tudnia????
.
Az hogy mi, mekkora és hová építhető, azt a területre érvényes szabályozási terv határozza meg, így a legegyszerűbb bemenni az önkormányzat építési osztályára és ott megérdeklődni. Bár sok település ezt feltette a honlapjára, azért ez még nem általános.
Szabó Béla
2009. november 4. szerda - 22:28
T. Szakértő!
Szeretném megtudni,hogy építészeti szempontból mi minősül pincének? A ház mögött lévő földbe épített
helyiség is pince? Az ingatlan terepviszonyai miatt a földbe épült,de a tetőszerkezete egybekapcsolódik a lakóházzal.
Köszönettel,várom válaszát!
János
2009. november 8. vasárnap - 11:22
Egy 2009 szeptember 10-i kérdésre én is szívesen elolvasnám a választ, Zsolt nevű kérdezte.
Az oldalhatáron álló garázs építéséről informálódott volna, de még nem kapott választ.
Köszönettel J.
Koós Miklós
2009. november 8. vasárnap - 12:49
attól még hogy valami nem engedélykötles, még nem jelenti azt, hogy nem kell betartani a területre vonatkozó előírásokat. A helyi szabályozási terv határozza meg, hová lehet és hová nem? ez határoz a kötelező előkertről, arról hogy lehet-e szabadonállóan vagy csak oldalhatárra, esetleg ikresen épitkezni.
Csak e szabályozási előírás ismeretében lehet arról nyilatkozni, hogy valaki jogellenesen építkezik-e vagy sem.
Azokon a területeken, ahol kötelező oldalhatáros a beépítés, ott mindig a rosszabb tájolási irányban lévő kerítéshez kell építkezni, sohasem mondjuk a déli telekhatárra. ez pont a benapozás és árnyékvetés miatt van és azt gondolom teljesen logikus.
Balogh Eszter
2009. november 14. szombat - 17:51
Tisztelt Miklós! Előttem egy határozat ,melyet e hó 13.-án,tegnap kaptam. Miszerint 8 napon belül bontsam el az udvarunkon lévő mellék épületet,ezzel állítsam vissza az redeti állapotot. Ez az épület sajnos szabálytalan helyen áll ,mivel nem a megengedett oldalra épült. A házat 11 éve ebben az állapotban vásároltuk,igaz most megnézve az adásvételi szerződést ennek nyoma nincs.Nem is volt gond ezzel míg nem egy új szomszédunk lett,lakóháza nem itt van az illetőnek csak mint kertet használja .Ő tett ellenünk bejelentést ,nem tudom mitévő legyek ,férjem rokkant nyugdíjas ,eddig nyugalomban éltünk nemértem mire volt ez jó?! Kérem adjon tanácsot ,15 napig fellebbezhetek. Nincs valami megoldás ?Kérem segítsen ! Azt írják a meglévő állapotra fennmaradási engedély nem adható,mivel szabálytalan helyen van. Ha beszélnénk az illetővel ez még részéről vissza vonható ,vagy már nem ? várom válaszát köszönettel : Eszter
Koós Miklós
2009. november 14. szombat - 19:15
egy korábbi hsz-ben
https://koos.hu/2008/01/10/jog-mi-lesz-engedelykoteles-2008-tol#comment-9573
elhangzott, hogy 10 év az elévülés, de a forrásnak utána kellene nézni, mert magam sem tudom
Koós Miklós
2009. november 14. szombat - 19:19
itt talál egy hasonló esetet:
https://www.jogiforum.hu/forum/16/11158
Fenyvesi Péter
2009. november 15. vasárnap - 09:41
elnézést, h magamat idézem, korábban hasonló kérdésre megkerestem a vonatkozó szabályozást:
“2009. május 15., 11:20 | Hozzászólnék… | Fenyvesi Péter írja:
Szépjónapot! Ígértem, h megírom az elévüléssel kapcsolatos jogszabályhelyet, mert többeknek okoz gondot több évtizedes, a mai szabályoknak nem megfelelő, esetleg engedély nélküli épület.
Nos, a LXXVIII./1997.sz. Építési törvény szabályozza az elévülést. ( https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV&celpara=31.#xcel ) A 48.§ 9. bek. szól a 10 évről és arról, h a hatóság az észrevételtől számítva 1 éven belül intézkedhet, amennyiben 10 évnél kevesebb telt el a használatbavétel óta. (két tanú igazolhatja)Az elévülés után is lehet azonban használatbavételi engedélyt kérni, ha valakit megnyugtat egy ilyen határozat léte, vagy elkerülhet vele vitákat.
Architext”
Remélem, nem változott okt. 1-én, de annak már könnyebb utánanézni, nekem most nincs rá időm.
üdv:
architext
Fenyvesi Péter
2009. november 15. vasárnap - 10:03
Balogh Eszternek még valami: Ha az épület ott állt az építési engedélyezési eljáráskor, akkor azt a kötelező helyszíni szemle során az építési előadónak észlelnie kellett volna, ha nem észlelte, hibázott, mert nem adhatta volna ki az építési engedélyt a szomszéd épületére, ha nincs meg így a telepítési, vagy tűztávolság. Tehát ott a gól. Saját hibája következményeit akarja Önre hárítani. Szerintem, fentieket írja meg fellebezésben (kérjen illetékmentességet) ha nem értenek szót, szerintem menjen be az önkormányzathoz egy jogásszal (ügyvéddel) valószínű, azonnal visszavonják a jogsértő határozatot. Nem szeretik a vesztes pereket. A leírtak alapján egyértelmű a helyzet.
üdv:
Architext
Balogh Eszter
2009. november 15. vasárnap - 15:12
Tisztelt Fenyvesi úr!! Köszönettel olvasom hozzá-szólását ,de mint említettem ,az illető kert tulajdonos nem itt lakik ez csak egy telek ami itt melettünk van . Ő megvásárólta és körbe kerítette és mint kertet használja ill gyümölcsös. Lakóház nincs rajt.Ami még hozzá tartozik a telkünk mellet az ő elmondása szerint közel egy méter még nem is az ő tulajdona . Mivel nagyon sok részre volt osztva, ezt a bizonyos métert még nem sikerült neki meg vásárolni a szintén több tulajtól.Sajnos ugy érzem ez a gól nem gól csak kapufa !! Már ugy örültem hogy végre meg van a megoldás . Köszönettel.Eszter
Balogh Eszter
2009. november 15. vasárnap - 15:27
Koós úrnak köszönet a válaszért! Elolvastam a hasonló eseteket.A 10 év valóban letelt, Csak azt nem tudom még, hogy mivel nem a megfelelő oldalra épült valamikor ez a mellépület,így is vonatkozhat -e rá az elévülés ,mert szerintem ezzel nem felel meg az építési feltételeknek . Rosszul gondolom ? Egyre jobban kezdem ugy érezni ,hogy ezzel nem lehet mit tenni . Örülök minden mentő övnek amit kapok,próbálok kapszkodni ,remélem sikerül!! Köszönet :Eszter
Koós Miklós
2009. november 15. vasárnap - 15:54
Péter szerintem megválaszolta, én legfeljebb megerősitem, ha nem életveszélyes vagy más módon nincs közvetlen veszély a szomszédokra nézve, akkor mint elévült állapottal a szomszédnak és az önkormányzatnak is meg kell barátkoznia. A jogszabály a 10 éves elévülésnél nem tett különbséget, hogy mire vonatkozik és mire nem? Péter irta gond akkor lehet, ha szeretne vele valamit kezdeni (bevezetni a telekkönyvbe, átalakítani…stb. meg lehet próbálni fennmaradási engedélyt kérni rá, de akkor megvan az esély rá, hogy elutasitják és akkor minden marad a régiben.
Vagyis szerintem ezek jó hírek Önnek 🙂
Balogh Eszter
2009. november 15. vasárnap - 16:36
Miklós ! Nem is hiszem el .. ,szóval nem tesznek külömbséget ,hogy mire vonatkozik az elévülés ,ó hát talán van egy kis remény sugár. Közben elolvastam Péter álltal átküldött paragrafusokat ,és igen a 48§(9) valóban a 10 éves elévülést írja !! Holnap amit lehet elintézek és ígérem tájékoztatom önöket,folyamatosan ! Üdv: Eszter
Bödör Tamás
2009. november 16. hétfő - 13:12
Üdvözlöm! Kérdezném ,hogy egy meglévő tetöre ,családi háznál, szeretnék egy Velux ablakot tenni tetősíkra. mérete kb 78/118cm. kell e rá az önkormányzattól engedély? köszönettel!
Koós Miklós
2009. november 16. hétfő - 13:32
igen (de ha nincs túl frekventált helyen, én lehet hogy meggondolnám….hogy kérjek)
Fenyvesi Péter
2009. november 16. hétfő - 14:56
Kedves Eszter, remélem, sikerrel jár.
Felületesen olvastam, – most látom – nem ép. engedélyt kért a szomszéd, de az éphat. a határozat előtt kellett, h tartson helyszíni szemlét, és ez esetben észlelhette a szabálytalan épületet. Ha ön bizonyítani tudja, h 10 évnél régebbi, akkor nincs hatáskör semmilyen eljárásra (kivéve, amit Miklós írt). Az elévülés ezt jelenti, és ez független a szabálytalanság mértékétől. Ez az éphat. felelőssége, 10 éven belül fel kellett volna fedeznie az anomáliát. Különben hova lenne jogbiztonság, akár 50 év múlva is eszébe juthatna valakinek, h lebontat valamit. Más kérdés, h a szomszéd, ha súlyos joghátrányt szenved e miatt, akkor perelhet, a telke értékcsökkenése miatt. (Viszont már így vette, tehát az elvárható gondosság, körültekintés meg az ő sara)
üdv: Architext
Balogh Eszter
2009. november 18. szerda - 14:57
Kedves Miklós ! Ma sikerült elintéznem az ügyet a Műsz.osztályon.Legalább is remélem ! Amit ön is és Péter is írt nekem valóban az mentette meg az épületeimet a lebontástól . Tehát mivel elmult 10 éve hogy az ingatlant vásároltuk, az elévülési jogszabály hatályba lépett és így ,csak azt a ” színt ” kell elbontanunk amelyet mi építettünk . A szomszédunk ki régebb óta lakik itt szívesen írta alá párjával a nyilatkozatot,mely szerit igazolják ,hogy kb 20 éve ott állnak azok az épületek. Miklós még ehez lenne egy kérdésem ,át szeretnénk épülni a másik oldalra ezt a kis színt, Ez kb 20-30 m2 a magassága sem haladja meg a 2,5 m -ert.kell engedély vagy elég a bejelentés, ha jól tudom bejelentés köteles ,Hová kell először mennem . A műszaki osztályon erre a kérdésemre azt kaptam utána néznek és telefonon ideszólnak nekem ,hát ez a tudatlanságuk egy kissé meg lepett. Hálásan köszönöm önnek az eddigi segítséget . Kérdésemre várom válaszát ! Még egy :most arra várok mi lesz a következő lépése a “kedves “szomszédnak.Üdvözlettel: Eszter
Balogh Eszter
2009. november 18. szerda - 15:06
Péternek is nagyon köszönöm a mentőövet !! Remélem kapuba találtunk !!Valóban elévülési jogszabály mentett meg ,szomszédaim készséggel segítettek igazolni a már vagy 20 éve ott álló épületek valódiságát.Egy szín van amit lefogunk bontani ,melyet valóban mi építettünk 8 éve .Ez nem okoz gondot.Nemhiszen ,hogy ezt vereséget csak ugy megtudja emészteni a “kedves ” szomszéd.Mi jön még nem tudom ?!! Boldog vagyok ,hogy rátaláltam önökre ,sokat segített !Köszönöm : Eszter
Koós Miklós
2009. november 18. szerda - 15:13
örülök, ha sikerült elintéznie, de ne nekem köszönje, Péter volt itt a “látó ember”, ő emlékezett erre a paragrafusra.
.
a jogszabály ez ügyben okt. 1-től változott. Valóban bejelentés kötelezett a “tevékenység egyidejű megkezdése mellett” az alábbi:
“Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése”
.
nem győzőm ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez nem mentesít annak a vizsgálata és kötelezettsége alól hol hová és mekkorát építhet? A rendezési tervek meghatározzák, hogy az egyes övezetekben mit lehet építeni és hová?
Ebből következően be kell tartani a tűztávolságokat, az elő-oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat, még AKKOR IS, ha be sem kellene jelentenie (ezt be kell jelenteni). Számolni kell az összes beépítettséget, egyes esetekben a zöldfelület arányát is….
Balogh Eszter
2009. november 19. csütörtök - 08:15
Igen, értem Miklós ! Köszönöm a segítséget! A továbbiakban is hűségesen fogok böngészni itt ezen az oldalon ,sokat tanul az ember,hisz valóban járatlanok vagyunk ezekben a dolgokban . Tanulunk a másik hibályából is .üdv.: Eszter
Kőszegi László
2009. november 20. péntek - 13:37
Kérdésem.
Kell-e az új 2009 okt. 01. után kiadott építési jogszabály szerint a 20m2-ert megnem haladó, homlokzatra épített előtetőre építési engedély vagy bejelentési kötelezetség
Kérdésem a következő.
Koós Miklós
2009. november 20. péntek - 13:44
a rendelet 1. számú melléklete táblázatos formában tartalmazza a különféle engedélyezési módokhoz tartozó kötelezettségeket (jó hosszú lista).
A cikk végén lévő NETJogtáros linkre kattintva megtalálja ezt a táblázatot.
Laci
2009. november 21. szombat - 09:06
Üdvözlöm!
Lehet, hogy már volt hasonló kérdés,de megpróbálom a tervemet pontosan felvázolni.
Van külterületen egy zártkertem, ami 602 m2 területű (6 m széles, 100 m hosszú),rajta egy 26 m2 alapterületű (5.45×4.8-as), két szintes kis ház, ami melléképületként szerepel a nyilvántartásban.
Szeretnék egy 10-20 cm vastag egybefüggő beton placcra rakatni 2 darab, 2.6 m széles, 6.2 m hosszú, és 2.8 m magas, lapos tetős, szétbontott barakk épületekből származó, zárt oldalú, ablakokkal és ajtókkal ellátott konténert bővítésképpen, amely nincs fixen a fogadóegységhez rögzítve (daruval mozgatható). Az elhelyezése egymás mellet a kettő, vagy egymás tetején. Kell-e hozzá engedély? Milyen vastag lehet engedély nélkül a beton placc, amely a terület síkjával egyezik? Esetleg ezek a konténerek egybeszigetelhetők-e a házzal, vagy akkor már nem minősül mobilnak? Vagy számít-e az, hogy mire helyezem a konténert? Úgy értem, hogy esetleg a beton placc helyett 6 db járdalapra, amelynek van egy kis alapja?
Elnézést, de gondoltam minden körülményt és eshetőséget leírok, mert nem tudom, hogy mi lehet a fontos, esetleg mi lehet kiskapu. Köszönöm előre is a válaszát, sajnos tudatlan vagyok e kérdésekben, viszont nagyon szeretném ezt a kis tervemet valahogy megvalósítani, és lehetőleg a hercehurcák nélkül. Üdvözlettel és köszönettel, Laci!
Koós Miklós
2009. november 21. szombat - 09:29
a választ nagyrészt a területre vonatkozó rendezési terv fogja megadni. Ha zártkert, akkor általában csak nagyon korlátosan lehet beépíteni 2-5 % körüli max beépítettséggel. Meghatározzák hogy mit és (sok esetben még azt is miből) lehet építkezni.
A mobilházat a magyar építési jog nem ismeri, igy azt háznak tekinti. Tudtommal nincs kialakult gyakorlat e téren.
Ha a véleményemet leírhatom, elég furcsán fog festeni a zártkertben 2 db konténer. Ha én építési előadó lennénk bizonyára nem engedélyezném.
Laci
2009. november 21. szombat - 09:43
Köszönöm a gyors választ!
Azt jól tudom, hogy az engedély nélkül épített építmény (mert akkor gondolom ez építmény) bírságolható és bontatható? És ha a szabálytalanság feltárásakor onnan elvitetem, akkor megszűnt a szabálytalanság, így a bírság kiszabás mellőzhető?
Egyébként terv szerint szép lenne! A ház mögé lenne téve, és összeszigetelve a házzal, mintha egy egység lenne. Nem lenne konténer kinézete, hanem egy nyeregtetős kétszintes ház folytatásaként egy magas lapostetős építmény. Kicsit extrém, de divatos és szép a látványtervező program szerint. A betonplacc vastagsága ezek szerint mindegy?
Koós Miklós
2009. november 21. szombat - 10:01
nem vagyok jogász, de attól még hogy önként elbontja, elviteti, a szabálytalanság megtörtént és bírságolható. Normál ház esetén is ha szükséges bontatnak ÉS BÍRSÁGOLNAK. Ez utóbbi független attól, hogy Ön mit kezd vele?
Laci
2009. november 21. szombat - 11:47
Köszönöm a válaszát!
Én erre gondoltam:
” Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a kiszabott bírságot elengedi. Egyéb esetekben azonban a kiszabott bírság nem engedhető el.”
Laci
2009. november 21. szombat - 11:57
Az előbbiből a tv. hivatkozás lemaradt:
1997. évi LXXVIII. törvény 49.§. (2.) bek.
Anikó
2009. november 27. péntek - 22:29
Tisztelt Úram!
Elösször is üdvözlöm,kérdésem a következö,a házunk és a szomszéd keritése között 3,80m a távolság.Az oldalába készitettünk egy a faltol 2,79m.-es nyitott féltetös kocsi beállót két kocsi részére.az éptmény fábol készült viz elvezetövel és nem dicsekvés de szép esztétikus.Kérdésem a következö hogy a kedves szomszédom feljelentett hogy ö nem egyezett bele az épitésbe.Elbontathatják-e velem a létesitményt aminek a magassága 1.90m.Az oldal amire épitettünk az a mi keritésünk.Az épület körül máshol nem fér el az auto az adotságok miat.
Válaszát elöre is köszönöm Anikó
Koós Miklós
2009. november 28. szombat - 08:08
Újra és újra leírom, hogy attól hogy még valami nem engedély köteles, attól még az egyéb jogszabályoknak meg kell felelni. Így teljesülni kell az oldalkert, a max. beépítettség, a telken belül hova lehet építeni, a tűztávolság és egyebek előírásainak. Jelen esetben célszerű megtudakolni a fenti előírásokat, hogy el lehessen dönteni volt e joguk a házuk (azon) oldalára építkezniük?
Mónika
2009. november 30. hétfő - 14:06
Kedves Miklós!
végigolvastam a fórumot, de sajnos az én problémámra nem találtam választ, ezért is fordulok Önhöz.
4 szintes 12 lakásos társasházban élünk. A társasház 2. emeletén lévő két lakás saját tulajdonban van, és össze szeretnénk nyitni. Tartószerekezeti falat nem érintene ez az átalakítás. A kérdésem az lenne, hogy ehhez a felújításhoz – átalakításhoz elég bejelentési kötelezettség, vagy építési engedély szükséges? Kell-e a társasház lakóinak 4/5-ének a beleegyezése, vagy bejelentési kötelezettség mellett ez nem szükséges?
Ez a jogszabály vonatkozik rá?:
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
…
II. A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:
…
17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása
…
Válaszát előre is köszönöm!
Mónika
Koós Miklós
2009. december 1. kedd - 09:13
Kedves Mónika
a jogszabály lehetséges, hogy erre vonatkozik, megvallom nekem is utána kellene néznem, azonban a hatósági engedélynél fontosabb szerintem, hogy társasház lévén megváltozik az albetétek száma, ez viszont már érinti a tulajdont, ezáltal a földhivatal sem hagyható ki és a társasház sem,mi több ennek valószínűlegvan adózási vonatkozása is. Nekem úgy tűnik, hogy ez sokkal inkább (ingatlan) jogi kérdés.
Mónika
2009. december 1. kedd - 09:29
Először is köszönöm válaszát.
Annyiban módosítanék, hogy mi nem szeretnénk az albetétek számát megváltoztatni, csak egy ajtót raknánk be a két lakás közé. Így a későbbiekben vissza tudnánk állítani az eredeti állapotot (esetleges értékesítés esetén).
Ebben az esetben is szükséges a földhivatalt és a társasházat bevonni?
Koós Miklós
2009. december 1. kedd - 09:49
értem. ebben az esetben természetesen nem kell
Mártha Ildikó
2009. december 8. kedd - 08:58
Üdvözlöm! Egy társasházban lakunk, ahol nagy osztatlan közös tulajdonú udvar van. Parkolókkal kiépítve. A “kedves” lakótársak sátorgarázs tömegével árasztották el a viszonylag nagy és szép udvart. Természetesen a garázsok több helyet foglalnak el, mint egyébként egy normál parkoló autó, így parkolóhelyek vesztek el és természetesen nem is marad így mindenkinek normális parkolási lehetőség. A garázs tulajdonosok természetesen bérleti díjat nem fizetnek, de úgy gondolják, hogy tulajdonosi joggal bírnak a terület felett. Bár az éppen üresen tátongó garázsba elvileg én is beállhatok, és erre az elmúlt napokban sor is került, mert egyszerűen a saját udvarunkon nem találtunk parkolót. Így az üres sátorgarázsba beálltunk. Még a rendőrséggel is megfenyegettek! Mondván a garázs magántulajdon! Legszívesebben lebontatnám az összes csúnya, ízléstelen és esztétikailag abszolút elfogadhatatlan sátorgarázsokat. Bosszantónak tartom az önkéntes helyfoglalókat és szívesen fellépnék ellenük természetesen csak a törvény adta lehetőségeken belül. Bár úgy tudom ezeknek a szükséges rossz garázsok építéséhez szintén nem kell építési engedély. Kérem válaszát! Üdvözlettel!
Soós Róbert
2009. december 9. szerda - 12:50
Tisztelt Koós Miklós Úr!
Azt szeretném öntől megkérdezni, hogy egy kb.1,5×1,5 m-es kazánházra(vegyes tüzelésű kazánhoz),a kertes lakóháztól kb. 3-4 m-re lenne, kell e építési engedély? Ha igen, ez mennyibe kerülhet?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Soós Róbert
Koós Miklós
2009. december 10. csütörtök - 10:43
Kedves Mártha Ildikó,
az esete sokkal inkább jogi rendezést kíván, mintsem építészetit. A társasház udvara, telke, járdái közös tulajdonuak, azt senki sem sajátithatja ki. A társasház alapító okiratában viszont lehetőség van, hogy a közös tulajdonú részek használatát okiratba foglalják, igy pl. a parkolóhelyek felosztását is. Ezáltal mindenkinek lenne egy meghatározott parkolóhelye. A sátorgarázst viszont akkor sem lehet felállítani ilyen helyen, mert az autók beállásához és az autóból való kiszálláshoz csak akkor elég a 2,3-2,5 széles hely, ha a két autó között nincsen se fal, se oszlop. Forgalomtechnikai okokból csak akkor engedhető meg, ha elég széles a parkolóállás.
Jogi állásfoglalást inkább csak városok közterülethasználatával kapcsolatosan lehet találni,mint pl ezt:
https://www.nyirhalo.hu/adattar/2003/rendelet/063R1127.pdf
Koós Miklós
2009. december 10. csütörtök - 10:46
Kedves Soós Róbert
a kazánház építése építési engedély köteles, tervdokumentációt kell hozzá készíteni, a kéményseprő szolgáltatótól is be kell szerezni a hozzájárulást.
Kislári Ferenc
2009. december 13. vasárnap - 16:57
Tisztelt Koós Úr !
Szeretném megkérdezni Öntől, hogy a melléképület kéményét vissza kellene bontanom,mert már labilis és egyébként sem használjuk másra csak tárolásra. Kell-e a kéményseprők felé bejelentenem a bontást, mivel visszaolvasva a korábbi beírásokra adott válaszaiból nekem úgy tűnik, bontási engedély az biztos nem kell.
Köszönve válaszát,
Üdv. Kislári Ferenc
Koós Miklós
2009. december 13. vasárnap - 18:23
nem szükséges, a melléképület kéményét amúgy sem vizsgálta gondolom sohasem a kéményseprő
Páll Tamás
2009. december 13. vasárnap - 19:35
Kedves Miklós!
Végigolvastam a hozzászólásokat és megvizsgáltam a jogszabályt is és úgy vettem észre hogy a
“Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése” bekezdésben foglaltak bejelentés kötelezettek a munka megkezdésével?
Mit kjelent ez a bejelentés?
Mi van akkor ha én ezt nem teszem meg.
Régebben ez az épület nem volt engedélyköteles, akkor most mi a helyzet?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Páll Tamás
Farkas Imre
2009. december 23. szerda - 13:03
Tisztelt Koós Úr!
Üdülőtelken szeretnék egy mobilházat telepíteni.
Mivel ez az építmény a talajhoz nincs rögzítve,onnan
bármikor elmozditható(mobil).
A telken a helyi rendezésitervnek megfelelően helyezném el.Ez esetben van-e bejelentési vagy egyéb kötelezetségem.
Válaszát elöre is köszönöm!
Tisztelettel F.Imre
Soós Attila
2009. december 31. csütörtök - 13:18
Üdvözlöm!Előszőr is Boldog Új Évet KIvánok!!Zártkerti telekre szeretnék épiteni vagy hozzá böviteni lakható házat!Mit kell most figyelembe vennem???-A beépithető százalékot,vagy mit/állitólag 60nm ig lehet épiteni/???Mekkorát épithetnék???-Kell-e épitési engedély???Sokan laknak már ilyen házakban.Mi is gondolkodunk ilyesmiben a párommal!Elöre is köszönöm a segitséget!!!Attila
Handa
2009. december 31. csütörtök - 18:58
Üdvözlöm!
Jelenleg folyó L alakú családi ház építése közben a gépész tanácsára az L sarkában a kert felé néző oldalra (az utcáról nem lenne látható)szeretnénk egy 2×2 m-es kazánházat építeni és az eredeti terv helyett a kombi kazánt nem a garázsban hanem ebben a külső (külön) bejáratú építményben helyeznénk el. A kérdésem az lenne, hogy ennek a megépítése építési engedélyköteles-e?
Köszönettel:handa
Snot
2010. január 2. szombat - 21:26
Tisztelt Koós Úr!
Jelenleg elbírálás alatt van egy lakóépület bővítési tervdokumentációnk. A munkálatokat kora tavasszal szeretnénk megkezdeni. Sajnos a meglévő telkünk elég kicsi 463m2, 30%-os beépíthetőség mellett 138,9m2 beépíthető, amit a bővítéssel el is érünk. Sajnos ehhez egy már meglévő melléképületet részben le is kell bontanunk. A problémám az lenne, hogy sajnos, mind a helyi műszaki iroda és az építészünk is félretájékoztatott, miszerint a melléképület magasságával van a probléma: az épület magassága meghaladja a 2,5m-t. Ha visszabontom és visszaépítem 2,5m magasság alá, úgy továbbra is használhatnám, mivel 50m2-t nem meghaladó 2,5m magasságig, emberi tartózkodásra alkalmatlan épület engedély nélkül építhető. Sajnos csak később olvastam utána a jogszabálynak, amiből kiderült, hogy habár a melléképület építése nem engedélyköteles, a beépíthetőségbe beleszámít! Jelenleg a melléképületet garázsgént és tüzelő tárolóként használjuk, amit szeretnénk továbbra is fenntartani. A kérdésem az lenne, hogy van-e gyakorlati mód a beépíthetőség növelésére, akár ráfizetés vagy plusz illeték megfizetésének útján? A helyi szabályozásban nem találtam erre vonatkozó paragrafust, viszont ha a növelés nem lehetséges nem is szívesen kérdezném meg a helyi irodát a témában. Másrészt ha erre nincs, törvényes lehetőség, akkor egy nem engedélyköteles építmény meglétét mivel szankcionálhatja az önkormányzat? Bírsággal vagy esetleg el is bontathatja azt?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Snot
Koós Miklós
2010. január 4. hétfő - 10:43
Kedves Páll Tamás,
az említett jogszabály sajnos rövid időn belül többször is változott. az Ön által említett eset ismét bejelentés kötelezett lett, ami egy csökkentett tartalmú dokumentációt és rövidebb ügyintézési időt jelent, de ugyanúgy engedélyezési eljárás. Ergo ha ezt kihagja, akkor Önre is vonatkozik az építési bírságról szóló jogszabály következményei.
Koós Miklós
2010. január 4. hétfő - 10:49
Kedves Farkas Imre,
Létezik ideiglenes épület, létezik előregyártott ház, de a mobilházat nem ismeri a magyar építési jog. Sima épületként kell engedélyeztetni.
Koós Miklós
2010. január 4. hétfő - 10:56
Kedves Soós Attila,
bármilyen telekre is akar építkezni, legelőször meg kell érdeklődni a hatóságnál, hogy az adott övezetben milyen funkciójú és mekkora épület építhető? ezután lehet gondolkozni a belső elrendezésen, méreten, belmagásságon…stb-n
Koós Miklós
2010. január 4. hétfő - 11:06
Kedves Handa,
bejelentés kötelezett, de mivel októberben változtak az idevágó jogszabályok, mindenkinek azt tanácsolom elöször a hatóságnál szerezzen be infókat, mert ők engedélyeznek
Koós Miklós
2010. január 4. hétfő - 11:15
Kedves snot,
a telek beépíthetősége és az egyes épületek kötelező engedélyeztetése között nincs összefüggés. Itt szinte minden hozzászólásomban kitértem arra, hogy attól még hogy valami nem engedélyköteles, még be kell tartani az egyéb (beépítéssel kapcsolatos ) jogszabályokat.
jelen esetben is erről van szó: attól még hogy kisebb a melléképület építménymagassága, még beleszámít a telek beépítettségébe.
Az építési jogszabályok, ahogy minden más jogszabály is úgy működik, hogy az pénzen nem váltható meg, illetve pénzért nem sehet máas elbirálást kérni. Fel is borulna a teljes jogrend !
ettől függetlenül Ön vállalhatja azt a kockázatot, hogy valamit ennek ellenére megépít, viszont ezzel azt is kockáztatja, hogy megbüntetik és esetleg még el is bontatják az egészet ráadásul az ön költségére. Érdemes mérlegelni a döntés előtt !
Páll Tamás
2010. január 6. szerda - 11:38
Tisztelt Koós Miklós!
A bejelentéshez szükséges dokumentumot én is össztudnám állítani, vagy kell hozzá tervező?
Illetve hol találom azt, hogy mi kell tartalmaznia a dokumentációnak.
Üdv:Páll Tamás
Koós Miklós
2010. január 6. szerda - 15:27
megvallom ezeket már sohasem én intézem, hanem az építtetők. Találkoztam már olyan önkormányzattal, ahol erre készitettek egy formanyomtatványt. A legfontosabb adatokanak kell rajta szerepelni
építtető, építési hely, építés tárgya, építési eng. száma, felelős műszaki vezető neve, végzettsége, lakcime, azonositó száma…..
Páll Tamás
2010. január 7. csütörtök - 09:33
Illetve még azt szerettem volna megkérdezni, sajnos rosszul fogalmaztam, hogy mindenféleképpen tervezőnek kell készítenie a terveket, bejelentés esetén is?Mivel ez egy egyszerűbb dokumentáció, megoldhatnám akár én is.
Üdv: Páll Tamás
Koós Miklós
2010. január 7. csütörtök - 09:36
terveket – még ha azok csökkentett tartalmúak is – csak tervező készithet
Varga Csaba
2010. január 22. péntek - 20:59
Tisztelt Koós Úr!
Klíma felszerelés miatt érdeklődök. Társasház udvar felőli látszó falára engedély köteles-e a fölszerelés, illetve a lakó/ tulajdonos társak hozzájárulását kell-e kérni? Sokfelé láttam a klímaszerelésre keresve, hogy figyelmeztetnek az engedélyeztetésre 2007-től.Az ön által bemutatott Magyar Közlöny tartalma szerint nem kell engedély.
Köszönettel:
Varga Csaba
E-mail: vargacs57@freemail.hu
Koós Miklós
2010. január 23. szombat - 09:24
valóban nem kell építési engedély (szerintem sajnos)
Varga Csaba
2010. január 23. szombat - 10:07
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm válaszát!
Szeretném még a tanácsát, véleményét kérni: Társas házban lakom. Alattam egy pénzintézet fiókja. Teljes belső átalakítást végeznek. Egyértelmű, ahhoz nem kell engedély. Közfalakat bontottak ki, az aljazat betont fölvésték, az udvar felőli nyílászárókat kibontották, majd befalazták a helyét. Folyamatosan dolgoztak 10-20 percig véső-kalapáccsal. Beleremegett az egész ház. Nálam a falak megrepedtek, csempék nagy felületen meglazultak. Szóltam a pénzintézet vezetőjének, ő közölte, hogy tájékoztatja a kivitelezőt. Mit tudok tenni, ha a kivitelező, illetve a felelősség biztosítására a biztosító nem téríti meg a káromat? Előfordul-e, hogy olyan károm is keletkezett az épületben, amit később veszünk észre? Ennek a pénzintézetnek cirkó-gejzír (talán jól neveztem), fali kazános fűtése van. A kazán égéstermék-elvezetője a párájával áztatja a vakolatot, a külső, nyitott folyosót, illetve a fölötte menő gázcsövet korrodálja, Látszik, hogy vizes a fal, a cső azon a részen rozsdás. Mit tudunk vele kezdeni? Mármint a tulajdonossal, hogy oldja meg, úgy a rendszerét, hogy a közös tulajdont ne rongálja.
Tisztelettel:
Varga Csaba
E-mail: vargacs57@freemail.hu
Koós Miklós
2010. január 23. szombat - 10:41
kedves Varga Csaba,
társasházban a felújítást végző teljes felelősséggel tartozik az általa végzett munkáért, ez független attól, hogy magánszemély, vagy cég.
ez különösen vonatkozik a közös tulajdonú épületszerkezetekre is, mint amilyenek a főfalak, homlokzatok, kémények és mind azok, amik nem kapcsolhatóak egyértelműen egy bizonyos albetéthez (mint pl. a szaniterek, lámpák).
A gázkazánhoz kizárólag sima felületű, hőszigetelt és gáztömör kéményt fogadnak el a kéményseprők. A fali égéskivezetőnek is megvannak a maguk előírásai (a környező ablakoktől, épletkiugráéstól való távolság, kondenzviz elvezetés…stb) de ez inkább épületgépészeti hozzáértést igényel, ilyen mélységig én sem értek hozzá.
Ki kell hívni a biztosítót, hogy vegye fel a kárt és erről készüljön jegyzőkönyv. Amennyiben a kivitelező vagy az őt megbízó tulajdonos-bérlő megrendelő nem hajlandó az együttműködésre, a jegyzőnél és az iparkamaránál tehet panaszt.
Varga Csaba
2010. január 23. szombat - 11:06
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm segítségét!
Tisztelettel:
Varga Csaba
Kormos Béla
2010. január 24. vasárnap - 18:22
Tisztelt Koós úr!
Terepszint alatti beépítés kapcsán érdeklődnék.
A telek ahol a házam áll erősen lejtős. a “domb” tetején áll a ház, mely gondolom a terepszinten van. Építhetek ez elé a lejtő alja felé egy gépjármütárolót, melynek a teteje lenne a ház szintjében? Ennek a gépjárműtárolónak a mérete hozzáadódik a már meglévő beépítéshez, vagy mivel a terepszint alatt van ez nem számít bele?
köszönöm válaszát
üdvözlettel
Kormos Béla
Edit
2010. január 25. hétfő - 20:42
Tisztelt Uram!
Egy olyan problémám van, hogy ha én egy lovas farmra szeretnék egy könnyűszerkezetes házat (50m2) építeni, de már van épület a farmon, akkor a házhoz milyen engedélyek szükségesek?
Remélem érthető voltam.
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel
Márkus Edit
Koós Miklós
2010. január 26. kedd - 16:07
Kedves Kormos Béla,
ha a terepszint alatti tároló min. 1 m-rel kiemelkedik a környezetéből, akkor az beleszámít a beépítettségbe. Ha beleszámít, akkor viszont hozzáadódik a meglévőhöz. a területei szabályozás viszont korlátozhatja a szint alatti beépítést illetve az összes szintterületet, tehát nem elég csak egy feltételnek megfelelni.
Kormos Béla
2010. január 26. kedd - 16:10
Kedves Koós úr!
köszönöm a válaszát, de nem igazán tudom, hogy az én esetemben mi a terepszint? a ház szintje, vagy az attól 3m-rel lejebb lévő utca szintje?
üdvözlettel:
Kormos Béla
Koós Miklós
2010. január 26. kedd - 16:14
Kedves Edit,
attól, hogy könnyűszerkezetes, még minden olyan előírás vonatkozik rá, mint minden más technológiájú épületre (beépítettség, tűztávolság, zöldfelület…stb). Ha az épület építési engedély köteles, akkor szabályos tervdokumentáció nyújtandó be. A tavaly októberben módosított jogszabály mellékletében részletesen felsorolja, hogy melyek tartoznak ép. eng, bejelentési kötelezettség hatálya alá és melyek, amikhez nem kell engedély, sem bejelentés. Hosszú a lista, kérem tanulmányozza a cikk végén található linkre kattintva.
Koós Miklós
2010. január 26. kedd - 16:32
ezt egy lejtős telek esetében nehéz kapásból megmondani. a rendezett terepszint az épület melletti terep vagy járda szintje
Kormos Béla
2010. január 26. kedd - 19:22
köszönöm a tájékoztatást
sándor gyula
2010. február 2. kedd - 11:17
Tisztelt koós úr
Vettem az összel egy 3 holdas edrős területet,és épiteni akarok rá egy kis tanyát.Hány m2 ig nem kell rá épitési engedély? Vagy ha mégis kell kihez forduljak, mit tegyek?
előre is köszönettel
Sándor gyula
Cynolter Gábor
2010. február 2. kedd - 17:45
Kedves Miklós!
Egy családi házban befejeztük a belső átalakítást és használatbavételi engedélyt kell kérnünk az Önkormányzattól. Direkt zárt égésterű gázkazánt terveztünk többek közt azért, hogy ne kelljen bajlódnunk a kéményseprőkkel, kéménybéleléssel. Most mégis a rendszeres ellenőrzésen a fiatal kéményseprő azt mondta, hogy a Főkétüsz használatbavételi engedélyhez való hozzájárulásához a tartalék kéményt (2-ből legalább egyet) is bélelteni kell (talán 7-8 m hosszan). Igaz-e ez? Módomban áll-e a kéményt lezáratni, vagy elbontani, bélelés helyett. Hosszabb távon esetleg egy kályhát/ cserépkályhát terveztünk ide bekötni, de ez biztosan sokára fog megvalósulni.
Előre is köszönöm a választ,
Gábor
Koós Miklós
2010. február 3. szerda - 08:19
Kedves Sándor Gyula,
elsőként annak kellene utánajárni, hogy 1. egyáltalán építhető-e oda valami 2. mi lehet a funkciója 3. a telek hány %-a építhető be?
Koós Miklós
2010. február 3. szerda - 08:27
Kedves Gábor,
a tartalékfűtés biztosítása törvényi kötelezettség még akkor is ha ezt a legtöbbször nem szokták ennyire szigorúan venni. Ha hasonló gond támadt, akkor azt tanácsoltam az építtetőknek, hogy a tartalékfűtésnek adják meg a villanyradiátort, mivel nem kötelező a hagyományos kéményes fűtés.
sajnos nem volt ritka korábban, hogy a kéményseprők maguk ajánlkoztak utólagos bélelésre, természetesen számla nélkül és a legtöbbször borzasztó minőségben, viszont jó drágán, de megnyugtatva a kuncsaftot, hogy ha velük csináltatja, akkor ők tutti át fogják venni.
pedig egy kéménynél nem az a lényeg, hogy átvehető legyen, hanem hogy biztonságosan működjön
Zoltán
2010. február 5. péntek - 01:09
Kedves Miklós!
Társasházi negyedik emeleti belső két szintes, de már tetőtérben (számos ferde fallal)lévő lakásunk északi, belső kert fele néző 25m2-es tetőteraszának felét szeretnénk pergolával beárnyékolni/esetleg polikarbonáttal is fedni. A tetőterasz az alsó lakásszintünk egyik szobája feletti rész. A korábbi levelezései alapján úgy veszem ki, hogy amennyiben olyan borítás kerülne a pergolára, mely az esőt nem engedi át, akkor ez beépítésnek minősül (még akkor is ha körben három oldalt nyitott marad a fedés, engedélyköteles és a társasházi tulajdonarányok változása miatt bonyolult ügy is. De ha csak vászonnal borítom a pergolát (nyáron), az “megoldás” lehet mind a társasházi hozzájárulás elkerülése, mind az engedélykéréssel szemben is – jóllehet eső ellen nem ad majd hathatós védelmet. Jól látom a helyzetet?
Második kérdésem, hogy ha a pergolát később (következő ősszel pl.) akár csak egy egész vékony csíkban a falhoz csatlakozó 4. oldal mellett pl. 0,5m-es csíkban mégis lefedem polikarbonáttal, hogy az északi eső ne a teraszajtót áztassa, az is “bonyodalmakat” okozhat? (Tehát minimális fedést készítek csak. Vagy akár csak 20cm-es csíkot)
Illetve ha a teljes pergola alternatívájaként a teraszajtó faláról oszlopos alátámasztás NÉLKÜL készíttetem el a kiugró előtetőt (2*5m) ami polikabonáttal fedett, az minek minősül? Beépítésnek azaz tortúra, vagy mivel nincs oszlop, engedély nélkül építhető?
Köszönettel,
Zoltán
Koós Miklós
2010. február 6. szombat - 13:09
az első részhez a válaszom, valóban jól látja.
a másodikhoz:
a válasz következik az előzőből: mindegy, hogy miből, mindegy milyen vtg, átlátszó-e vagy sem, ha fix tetőt épít, akkor engedélyköteles ….stb, ha kihúzható, vagyis ideiglenes védelemmel látja el, akkor nem engedélyköteles.
Attól hogy valami konzolos, max a beépítettség mértéke változik, az engedélykötelessége nem
Balogh Eszter
2010. február 8. hétfő - 14:59
Kedves Miklós ! Galamboknak szeretnék építeni ólat . Jól tudom ,hogy 10m2 és 2,5 m2 magasság alatt nem kell sem bejelentenem sem pedig építési engedély nem kell rá? Ha még is bejelentés köteles ,ez mivel jár ! Tervező stb..? Köszönettel :Eszter
Balogh József
2010. február 8. hétfő - 18:59
Kedves Miklós! Távfűtűses épületekben hagyományos kialakítású távfűtűses hőközpontok találhatóak egy, illetve több pincei helyiséget elfoglalva. A hőközponti rekonstrukció során a meglévő berendezések (hőcserélők, szivattyúk, csővezetékek, melegvíz tárolók), szerelvények elbontásra kerülnek. A meglévő hőközpont helyiségében, vagy annak egyik hekyiségében kerül kialakításra az új korszerű hőközpont(gyakorlatilag egy keretre szerelt kompakt berendezés illesztése történik meg a radiátoros, valamint a melegvizes meglévő hálózathoz). A hőközpont nem tartozik a 9/2001(IV.5.)GM rendelet (nyomástartó berendezések) alá. Kérdésem az, hogy tartozik e valamilyen engedélyezési eljárás alá a hőközponti rekonstrukcó, illetve (több hőközponti helyiségből)a lakókközösségnek viszadásra kerülő helyiségrészek funkcióváltása miatt (hőközponti helyiségből tároló lesz) szükséges e eljárni hivatalosan. Amennyiben igen, mik volnának ezek. Előre is köszönöm szíves segítségét. Köszönettel: Balogh József
Koós Miklós
2010. február 9. kedd - 06:40
kedves Balogh Eszter,
a jogszabály módosulások után a hivatkozott jogszabály mellékletének idevonatkozó része szerint, miszerint:
“Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése….”
az un. “Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)” kategóriába tartozik vagyis írásbeli bejelentési kötelezettség terheli csak és nem kell terv hozzá
Koós Miklós
2010. február 9. kedd - 06:44
Kedves Balogh József,
a fent is idézett joszabály szerint:
“Meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, nem kell átalakítani, nem kell elbontani, nem kell megerősíteni.”
mégcsak be sem kell jelenteni, de mivel társasházról van szó és ez sok embert érinthet, ezért érdemes ezt leellenőrizni az építési hatóságnál is.
Lévai Kornél
2010. február 13. szombat - 18:59
Tisztelt Miklós.Családi ház udvarába szeretnék építeni a kocsim számára egy max 2nm-es szanetlis kocsibeállót amely minden oldalról nyitott lenne,csak a tetelye lenne zárt.Kérdésem hogy erre kell-e építési engedélyt kérnem?
Gabi
2010. február 16. kedd - 13:15
Üdvözlöm. Szeretném megkérdezni, hogy társasházi lakásban galéria építésére kell engedély?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdv. Gabi
Bernáth Gabriella
2010. február 16. kedd - 14:05
Tisztelt Koós Úr!
Van egy 13 nm-es lakásom a belvárosban Bp-en 2. emeleti. Van rajta egy fekvő galéria. A szomszédom feljelentett és kijöttek az önkormányzattól helyszíni szemlét tartani, és a pasas azt mondta, hogy a galériát le kell bontanom, mert a főfalra van rögzitve. az eleje lábakon áll. Nincs a falba vésve. Úgy tudtam, hogy csak akkor kell rá építési engedély, ha a falba van vésve. Most tényleg le kell bontatnom??
Én így vettem. Hogy lehetne megoldani, hogy lehessen galériám? Mert ahogy elnézem a szomszédom mindig fel fog jelenteni…:o(
Válaszát előre is köszönöm.
Koós Miklós
2010. február 16. kedd - 14:16
Kedves Gabriella,
sajnos rossz hírem van. Minden, ami a tartószerkezeteket érinti (támaszkodik a falakra födémekre, kiváltókra…stb) az építési engedély köteles. Próbáljon meg fennmaradási engedélyt kérni, ami egy műszaki tervet jelent, statikai számítással, tervekkel. De csak akkor csináltassa meg, ha az építési előadó azt mondja, hogy abban az esetben kiadja rá a fennmaradási engedélyt, ez ugyanis nem automatikus. Büntetést mindenképpen kell fizetnie.
silhouette
2010. február 17. szerda - 06:56
Elnézést, hogy belekotnyeleskedek!Tény, hogy nagyon sok mindenre elegendő a bejelentési kötelezettség teljesítése a tavaly októberi jogszabályváltozások óta, de azért érdemes tanulmányozni az OTÉK elő, oldal és hátsókertre vonatkozó szabályait is, illetve a beépítettségre vonatkozó szabályokat, mielőtt olyan építkezésbe kezd valaki, amelyikhez nem kell a hatóság engedélye.
Bernáth Gabriella
2010. február 17. szerda - 08:16
Kedves Miklós köszönöm a válaszát. Az sem számít semmit, hogy Én így vettem a lakást? A megtekintett állapotban vettem meg. Akkor perelhetek, hogy a lakásnak rejtett hibái voltak?
Nem annak kellene lebontania, aki építette?
Előre is köszönöm válaszát..
Üdv.
Bernáth Gabriella
Koós Miklós
2010. február 17. szerda - 09:42
ez tisztán jogi kérdés, ebben nem igazén tudok segíteni. Létezik elévülési idő, az után már nem lehet panasszal élni a szomszédnak sem.
architext
2010. február 17. szerda - 09:42
Kedves Gabriella!
Elnézést, h belekotty.
Nem adnám fel ilyen könnyen, ha bizonyítható, h 10 évnél régebbi a galéria, akkor eleve elévült, a hatóságnak nincs lehetősége szankcinálni.
Ha mégsem, és Ön így vette, akkor nem is Ön lenne a bírság alanya, hiszen nem épített semmit engedély nélkül, a megoldás a volt tulajdonosnál, akit lehet, h már nem is nagyon tud szankcionálni az önkormányzat.
Ha még ez sem megy akkor a két falba vésett tartót alátámasztanám 1-1 faoszloppal, és ezek után bizonyítsa be valaki, h ez nem bútor.
Üdv.
Bernáth Gabriella
2010. február 17. szerda - 22:02
Köszönöm a segítséget..:o)
Péter
2010. február 17. szerda - 22:53
Üdvözlöm Koós Úr!
Következő kérdésben szeretném a segítségét ill. válaszát kérni! Egy kb. 40m2-es jelenleg termény tároló vagy állat tartó? helyiségnek “minősített” épületet, szabvány garázsajtóval, megfelelő belmagassággal…stb. ha igen, hogyan lehet garázzsá nyilváníttatni és mivel jár a rendeltetés váltás? Szerintem, ahogy nagyjából tájékozódtam, megfelel a szabványoknak.
Ha nem, (tudom, hogy nem jogász:)) Ön szerint, beállhatok-e az autómmal? Büntethető vagyok-e ha, valaki nem nézi ezt jó szemmel és tisztában van az épület milyenségével? Hozzá tartozik, hogy utcafronti a bejárat!
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Péter
Koós Miklós
2010. február 18. csütörtök - 08:40
Kedves Péter,
magánember esetén, ha az nem vállalkozással függ össze, mindegy, hogy minek nevezzük, fontosabb, hogy jogszerűen van-e ott (kértek-e rá építési engedélyt vagy sem) Ha nem, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni rá, illetve, hogy megfelel-e a területre vonatkozó előírásoknak?
Ha minden jogszerű az építési, elhelyzekedése körül, akkor senkinek semmi köze, hogy ön krumplit, autót vagy limlomot tart-e benne (az állatartásra más előírások vonatkoznak)
Zsuzsa
2010. február 19. péntek - 08:32
Üdv!
Szeretnénk venni egy kis kb 30 m2-es faházat (lapra szerelhetőt) Tervezünk bele villanyt és vizet is. A kérdésem az lenne, hogy kell-e építési engedély? Szeretnénk majd turizmus céljára is alkalmazni.
Tisztelettel:
Zsuzsa
Koós Miklós
2010. február 21. vasárnap - 10:16
igen kell
Péter
2010. február 19. péntek - 10:49
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm szépen a válaszát! Reggel voltam hivatalosan rákérdezni a dologra, hogy mi-miként…Tehát ez egy terménytároló, egy épületben egy garázzsal, hivatalos papírokkal. A válaszként ua. kaptam, mint amit Ön is írt, hogy senkinek, semmi köze hozzá.
Köszönöm mégegyszer!
Minden jót!
Péter
Anikó
2010. március 3. szerda - 16:30
Tisztelt Koós Úr!
A kérdésem a következö.Tavaj aug.-ban épitettünk a ház mellé egy kocsi beállot,ami lábakon áll és az épületre van épitve (nyitott)A szomszédtol a táv.3.80,az épitmény 2.90 A szomszédom joindulatu aki még nem is lakik itt,feljelentett.El kell-e bontanom a beállot?Az épület másik oldalán lévö szomszédom csak 3.0m-re van,igy csak ezen az oldalon tudom a gépkocsi beáálot kialakitani.Tudomásom szerint tavaj aug.-ban még nem kellett eng.sem bej.kötelesség.Válaszát elöre is köszönöm:Anikó
Koós Miklós
2010. március 3. szerda - 17:37
az építési engedély elmaradása nem jelenti azt, hogy az egyéb előírásokat ne kellene betartani, így y kötelező oldal, előkert távolságot, tűztávolságokat.stb. Ez független attól, hogy valami engedélyköteles- vagy sem?
Ha az épület 3,80 ra van az oldal szomszédjától és ebbe építettek bele egy 2,90 széles (bármilyen funkciójú és bármilyen szerkezetű) építményt, akkor a szomszédja jogosan emelt szót, feltéve, ha azon a területen az adott oldalkert minimum 3 m.
Varga Csabi
2010. március 8. hétfő - 08:28
Szeretnénk egy kerekes utánfutó alapra 21 m2
kiszolgáló egységet ráépiteni, saját telek
árvizterület, ezért szeretnénk elhúzhatóra, de a helyi önkormányzat szerint nem lehetséges.
Mert szerintük ez nem mobil.
Nagy gondban vagyunk, húzódik a nyitás.
MI A MEGOLDÁS!
Zoli
2010. március 19. péntek - 20:39
Tisztelt Miklós!
Építenék társasház belső udvarába lakásom elé 1.6m magas teraszt kb. 4 m2-es lenne. gondolom engedélyköteles. hol tudok utána járni a feltételeknek és az anyagi vonzatának?
Tetszik az oldal!
Zoli
Koós Miklós
2010. március 20. szombat - 12:31
valóban engedélyköteles. Mindenek előtt vizsgálandó, hogy a telek beépítése megengedi-e egyáltalán a bővítést? Önkormányzat területileg illetékes előadója meg tudja mondai a beépítési korlátokat, azoknak MIND meg kell felelni. Továbbá vizsgálandó, hogy változik-e a társasház tulajdoni aránya és hogy a társasház egyáltalán hozzájárul-e, mivel ez nem egyéni döntés kérdése
Levente
2010. március 20. szombat - 23:07
Kedves Miklós!
Átböngésztem a sok korábbi hozzászólást, de az én fejemben a következő kérdések mégis tisztázatlanok maradtak, kérem szíves tanácsát, válaszát!
Családi házam udvarába garázst építenék (30 m2, ill 2,4 m magas), beépítési százalék megengedi még bőven, ill. a tájolási lehetőségekkel is tisztában vagyok. Viszont a korábban Ön által is hivatkozott jogszabály – szerintem – azt mondja ki, hogy ehhez nem kell építési engedély, sem bejelentés. Ehhez képest a helyi önkormányzat építési osztályán azt mondták, hogy ilyet ebben a városban nem lehet építeni, mivel minden épületnek minimum 3,5 m magasságot el kell érni, és akkor pedig építési engedély köteles. Ezen padlót fogtam, mivel gyakorlatilag a házammal megegeyező magasságú garázsra nincs szükségem. Lehetséges, hogy az önkormányzat ekkorát szigorítson a jogszabályon?
Második kérdésem: a hához tartozik egy terasz, ami most kb 25 m2 és fedetlen. Ezt kibővítettem 10 m2-rel, ehhez szerintem még nem kellett semmiféle engedély, mivel 1 méter magasság alatti (igazgam van?). Viszont szeretném befedni a teljes 35 m2 teraszt, és a teteje rögzítve lenne a ház szarufáihoz. A terasz oldala nem kerülne falazásra, klasszikus, lábakon álló fa terasztető lenne, nem alkalmas lakhatásra. Ez már építési engedély köteles?
Válasza nagyon sokat segítene, előre is köszönöm!
Koós Miklós
2010. március 21. vasárnap - 15:16
az önkormányzatok szigorúbb szabályozást igen, megengedőbbet nem hozhatnak.
a terasz valóban nem számít bele, ha nem magasabb 1 m-nél (és gondolom megfelel a zöldterület aránynak is).
A jogszabály úgy szól, hogy nem kell engedélyt kérni és nem bejelentés kötelezett az alábbiak:
“Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m-nél kisebb kiállású vagy 30,0 m2-nél kisebb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése” illetve
“Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 2,0 m-nél nem nagyobb kiállású vagy 25,0 m2-
nél nem nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése”
………
bejelentés kötelezett az alábbi:
“Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m, vagy annál nem nagyobb kiállású vagy 40,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése”.
Széplaki Dóra
2010. március 21. vasárnap - 15:23
Kedves Miklós! Több kérdésem is lenne nem is tudom melyikkel kezdjem.
Kutyakennelt szeretnék létesíteni.Részben zártat részben nyitottat,kifutókkal.
Milyen területen tehetem ezt meg?Mihez kell engedély?Kb. lenne a 300m2 a zárt rész.Úgy kell elképzelni mint egy fedeles lovardát.Ha szántóföldet vagy legelőt veszek annak is beépíthető valahány százaléka?
Köszönöm a válaszát!
Koós Miklós
2010. március 21. vasárnap - 15:39
olyan területet kell keresni, ahol a (mezőgazdasági)z állattartás engedélyezett. szántón, legelőn nem engedélyezett semmiféle épület, ezt csak bizonyos, erre kijelölt (mezőgazdasági célú) területen teheti meg. A legegyszerűbb bemenni az önkormányzathoz és ott tudakozódni, hogy van-e ilyen terület a lakókörnyezetében?
Széplaki Dóra
2010. március 21. vasárnap - 16:06
Mindenki hírdeti az ingatlanára hogy lovardának eladná.Akkor ők csak blöffölnek?
Hiába van valakinek egy tanyája még nem biztos hogy építhet rá kutyakennelt?
Kissé elbizonytalanodtam.Így sokkal nehezebb ingatlant keresni.
Ha nem lesz 2 m-nél magasabb a belső rész,de téglából épített és 300m2 területű akkor is engedélyköteles lesz?
Koós Miklós
2010. március 22. hétfő - 07:46
nem az az érdekes, hogy minek hirdeti valaki, az a fontos, hogy az önkormányzat rendezési terve szerint mi építhető rá? Az állattartó épületek ugyanúgy engedélykötelesek.
Kocsis József
2010. március 22. hétfő - 14:24
Tisztelt Koós Úr!
Egy elég sajátos környéken és formájú telekre építkeztünk. A telekben van egy lépcső és úgy néz ki mintha két hátsó kertem lenne két különböző telekkel. Az egyik teleknek nincs kapcsolata közúttal. Erre a hátsókerti részre szeretnék melléképületet építeni ( max 40m2) Az építési osztályon azt mondták mindkét hátsókert nagysága 6 m és így nem nagyon fér el a kívánt épület. A telekről és környékéről egy térképmásolat: https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9117232 1180-as hozzászólás.
Arra is gondoltam, hogy állattartási melléképítményre kérnék engedélyt ami a hátsókert területén belül is építhető, védőtávolságokkal. Mivel a 933 hrsz-re úgysem építhető semmi így védőtávolság sincs. Így a telekhatárra is építhetnék. Jól gondolkodom?
Köszönöm
Koós Miklós
2010. március 22. hétfő - 15:52
az Ön által idézet jogszabály úgy szól: szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni. + figxelembe kell venni, az esetleges (szükséges) védőtávolságokat. Ha ez utóbbi nem szükséges (nincs mitől védőtávolságot tartani), akkor az alapelőírást kell betartani, ami jelen esetben 1,5 méter.
Az elhelyezést a területre vonatkozó, az állattartást szabályozó helyi rendelkezések tovább szabályozhatják.
Mágnes
2010. március 22. hétfő - 19:05
Azt szeretném megtudni, hogy milyen jogszabálínak mond ellent, ha a szomszéd a közös kerítéshatárunktól 20 cm-re épített egy kerti tárolót ( betonalapű, tetővel ellátott)?
Koós Miklós
2010. március 22. hétfő - 19:25
a területre vonatkozó beépítési előírásokat kell megkérdezni, az szabályozza, hogy mit és hova lehet építeni
Kocsis József
2010. március 22. hétfő - 21:28
Ha jól értelmezem a jogszabály csak növényházról( üvegházról), fóliasátorról szól egyéb dolgokról nem:- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.
(7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi
melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között – helyi
építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a teleknek a szomszédos telekkel közös
határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.
Horváth László
2010. március 23. kedd - 09:08
Tisztelt Koos Miklós Úr!
Szeretném megkérdezni a pontos jogszabályi helyet, ami a bruttó 50 m2 ill. alatti max. 2.5 m magasságú nem állandó emberitartozkodásra alkalmas építmények bejelentési kötelezettsaégére vonatkozik. A szegedi építési iroda nem ismeri, mert tervdokumentációt, építész szakvéleményt, 30.00,- Ft illetéket stb. kér a szerinte fennmaradási engedélyhez kötött, Metró Áruházban kapható gk.beálló felállításához. Az elhelyezés megfelel a helyi előírásoknek úgy mint előkert – oldalkert beépítettség stb.
Válaszát köszönöm.
Tisztelettel: H. László
Koós Miklós
2010. március 23. kedd - 10:16
itt fenn, a cikk végén, ha rákattint a Net jogtáros linkre, akkor megtalálja a rendeletet, annak is az 1. sz. mellékletét.
ebben a “Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)” nevű oszlopban található az Ön által kérdezett kitétel.
a jogszabály tavaly októberben változott meg.
L.László
2010. március 27. szombat - 20:15
Szeretnék építeni egy ca. 3×16 m 2,10 magas pincét,
ami teljesen a föld alá kerül, fölötte ca. 50cm földtakaróval, zártkertben.
Jelenleg sajnos önkormányzati építési tilalom van a területen, de ha azt feloldják, akkor mi a helyzet?
Ha jól értem, a beépített területbe nem számít bele, s bejelentési kötelezettség alá esik.
Ha kisebb méretü ( 3×3 m ) akkor be se kellene jelenteni?
Köszönöm segítségét.
Hir Tamás
2010. április 1. csütörtök - 20:58
Tisztelt Koós Miklós Úr!
Közeljövőben tervezek házat vásárolni, de mint az kiderült az értékbecslésnél, a Földhivatali térképmásolat nem egészében egyezik a jelenlegi helyzettel.
Többek között a házhoz hozzáépült egy 3 méternél magasabb (tetővel együtt) garázs, különálló épületként egy 3mnél magasabb tetővel rendelkező és kb.10-15m2 alapterületű fatároló és egy 10m2 alapterületnél kisebb ásott pince.
Kérdésem, hogy a megvétel után terhelhet-e földhivatal felé bármilyen szankció a be nem jegyzett melléképületek miatt?
Ha igen, körülbelül milyen összegnagyságban?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Hir Tamás
Levente
2010. április 1. csütörtök - 22:22
Kedves Miklós!
A problémám az, hogy szeretnék a teraszomra terasztetőt tenni, ez kb. 38 nm lenne. Az építési hatóság közölte, hogy nem engedélyez semmi ilyesmit, mivel a ház magassága 3,35 m, ami már eleve kevesebb, mint a most engedélyezett 3,5 m (a ház építésekor a 3,35 még megfelelő volt), így ahhoz nem lehet terasztett toldani, mivel az még alacsonyabb lenne. Létezik, hogy ilyen ex-lex helyzetbe kerülhetek, mert közben változtak a szabályok?
Ha igen, akkor két lehetőségem van:
– Megépítem, és bízok benne, hogy sosem derül ki. Mi van, ha mégis? Bírságot kell fizetnem, vagy egyszerűen csak el kell bontanom?
– Működik az, hogy 25 nm-nél kisebb terasztetőt építek, és akkor nem bejelentés kötelezett, azaz akkor tulajdonképpen nem sértek szabályt?
Válaszát előre is köszönöm!
Révai László
2010. április 4. vasárnap - 11:26
Tisztelt Koós Úr!
Segitségét kérném a következövel kapcsolatban.’12.-évvel ezelött vettünk egy telket,amit a szomszéd telekröl közelitettek meg,most a szomszéd telek tul.közölte hogy felszántja a területett,hogy ne tudjunk bejárni,pedig mi igy vettük 12.-évvel ezelött,és mégy nem is használják a telket nincs is lekerekitve.Kérdésem a következö megteheti-e,szorgalmi utként használt utat köteles-e hagyni nekünk.Laci
Koós Miklós
2010. április 4. vasárnap - 17:13
ezt inkább egy földmérőnek kellene megválaszolni. Én elsőre azt gondolom, hogy ha szolgalmi jog nincs bejegyezve a szomszédos telekre a földhivatalnál, akkor nincs mit tenni. Mivel a telek megközelíthetősége nem holmi jószomszédsághoz kötött, hanem földhivatali bejegyzést igényel, ezért én ott kezdeném a kutakodást.
Levente
2010. április 6. kedd - 10:08
Tisztelt Koós Úr!
2010.04.01.-én 22:22-kor tettem egy bejegyzést ebben a témában 2 kérdéssel. A válasza nagyon sokat segítene a döntésben…
Előre is köszönöm!
Koós Miklós
2010. április 6. kedd - 12:21
Kedves Levente,
ahogy azt már többször említettem ebben a topikban is, attól hogy még valami nem építési engedély köteles, attól még be kell tartani az egyéb előírásokat, többek között az építménymagasságra vonatkozókat is.
.
nem kell építési engedély, sem bejelentés sem:
“Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 2,0 m-nél nem nagyobb kiállású vagy 25,0 m2-
nél nem nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.”
.
ha engedély nélkül vagy olyat épít, ami jogszabályba ütközik, akkor szélsőséges esetben el is bontathatják Önnel.
a jogszabályok változnak, igy mindig az érvényben lévőt lehet csak figyelembe venni, bár nem igazán értem, hogy a jelen esetben mi a gond az építménymagassággal, minimum magasságot írtak elő?
Levente
2010. április 6. kedd - 14:37
Kedves Miklós!
Válaszát köszönöm! Az építménymagassággal az a gond, hogy minimum 3,5 m-es magasságot ír elő az önkormányzat építési osztálya a lakóépületekre, és mivel a terasztető ettől alacsonyabb lesz (a ház építménymagassága 3,35, az építéskor ez még szabályos volt), és a házhoz kapcsolódik, ezért azt a tájékoztatást kaptam az építési osztálytól, hogy nem fognak engedélyezni terasztetőt a házhoz! Nem érzem fair-nek, hogy van egy szabályosan épített, szép, modern házam, és legálisan nem illeszthetek hozzá egy terasztetőt. Ez a bajom. Követhető amit leírtam? Ön szerint korrekten járt el az önkormányzat a kérdésben?
Koós Miklós
2010. április 6. kedd - 15:19
megvallom őszintén ilyennel még nem találkoztam (ahol ragaszkodtak volna a minimum építménymagassághoz), a forditottjával már annál többször (amikor felfelé lépte volna át az érteket).
architext
2010. április 6. kedd - 18:40
Nekem most is van két munkám, ahol min. magasság is elő van írva.
Az nem megoldás, h az épület szerkezetétől független (a fal mellett is vannak oszlopok) ún. lábon álló kerti tető épül? A magassági előírás erre talán nem vonatkozik, és a beépítettságbe sem számít bele.
üdv!
Cser Eszter
2010. április 6. kedd - 20:13
Kedves architext és Levente!
A lábon álló kerti tető a beépítettségbe sajnos beleszámít, és annak a max alapterülete nem haladharja meg a 18 (20) m2-t. Nem tudom milyen a meglévő épület, és hogyan lett kiszámolva annak idején az építménymagaság, ha nem kontyolt tető van rajta (nem körbefordulós), hanem mint Levente írta, modern a ház, akkor csak van rajta valamilyen oromfal, amit bele lehetne számolni az építménymagasságba. Ha Kedves Levente ha felrakod a régi rajzot, szívesen megnézem.
Vigyázni kell az előtető és védőtető kifejezés értelmezésénél, egyes helyeken úgy értelmezik, hogy nem lehet letámasztani, attól védőtető és előtető, a terasz lefedés mivel letámasztott, az épülethez hozzáépül, megváltozik az épület homlokzata, az építménymagasság, a telek beépítettsége, sok helyen engedély köteles (tartószerkezet épül).
Üdv!
Levente
2010. április 6. kedd - 22:30
Kedves Architext és Eszter!
Köszönöm a hozzászólásokat, szerdán felrakom a rajzot, és kíváncsi leszek a véleményekre! Köszönöm!
Levente
2010. április 13. kedd - 11:44
Kedves Eszter!
Bocs a kései válaszért. Beszkenneltem a tervet, de nem tudom, hogy hová kellene feltenni, hogy meg tudd nézni. Esetleg küldj egy e-mail címet, vagy valami megoldást itt a weboldalon, ha gondolod.
A gond az én esetemben nem a beépítettséggel van a terasztető kapcsán, hanem az építménymagassággal, mivel az önkormányzat minimum építménymagasságot ír elő, amit a terasztető nem ér el, mivel – nyilvánvalóan – alacsonyabb lesz, mint a ház építménymagassága.
Mindenesetre várom válaszod, hogy te látsz-e rá bármi esélyt, hogy ezek után legálisan meg lehessen építeni a terasztetőt.
Előre is köszönöm!
Váry Erzsike
2010. április 14. szerda - 10:06
Szeretném megtudni, hogy ha egy háztartási célu kemencét épittenék, füstölővel akkor milyen engedélyre van szükség. Azt is szeretném tudni, hogy mindezt a szomszéd keritésétől /üdülőterület/ hány méterre tehetem. Kémény ???
Választ kérnék a varyerzsike@gmail.com email cimre.
Köszönöm !
Váry Erzsike
2010. április 14. szerda - 10:09
Szeretnék választ kapni arra, hogy egy háztartási célu kemencét és füstölőt szeretnék épiteni a telkemre amely /üdülőterület/ a szomszéd keritésétől mennyire épithetem, és vonatkozik-e valami a kéményére.
varyerzsike@gmail.com-ra kéremszépen a választ.
Üdv. Erzsike
Horváth László
2010. április 21. szerda - 08:44
Tisztelt Koos ÚR!
Ahogy Székely András írja, ugyanezt az eljárást követi a szegedi Önkormányzat Építési Osztálya is.
Érdeklődöm, tehát mi a teendő, ha az egyéb helyi előírások is be vannak tartva.
Üdvözlettel:
Horváth László
Koós Miklós
2010. április 22. csütörtök - 21:43
a műszaki tartalom függ a funkciótól:
“13. Bejelentési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó új építmény építésekor
aa) a 9. pont a)-c) és j) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,
ab) egy jellemző metszetet,
ac) alaprajzot,
b) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen
ba) a 10. pont a) és k) alpontjában foglaltakat,
bb) egy metszetrajzot az átalakítással, bővítéssel érintett építményrészről,
bc) alaprajzot,
bd) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
c) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó műtárgy építésekor, átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen
ca) a 12. pont a), d) és e) alpontjában foglaltakat,
cb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
d) az 1. melléklet IV. oszlop 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot,
e)-f)”
a betük, bekezdések jelentését lásd a cikk végén belinkelt jogszabály 5. sz melléklet 13. pontjában. A nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény esetén, ha az 10 %-ot nem meghaladó lejtésű, akkor gyakorlatilag csak egy műszaki leírás és egy földhivatali térkéáp szükséges (részletek a fent hivatkozott helyen).
Koós Miklós
2010. április 22. csütörtök - 21:51
kedves Székely András,
a jogszabály tavaly októberben változott, igy az Ön által körülírt építmény bejelentés kötelezetté vált ismét, az előző válaszomban olvasható kitételekkel kell hozzá, vagy nem kell hozzá tervet készíttetni.
.
a jogszabály csak gazdasági épületet említ, ami jelen esetben a (mező)gazdalkodással függ össze, ergó egy gépjavító gazdasági épülete már más tészta.
.
igen. bizonyos korlátozott esetekben az építtető maga is végezhet kivitelezést
.
a jogszabály nem tesz különbséget, hogy mi a funkció, de tapasztalatom szerint ezt igen kevés helyen követelik meg, hiszen akkor még a habarcsról is kellene bizonylatot beszerezni.
Karádi Zsuzsanna
2010. április 23. péntek - 15:18
Tisztelt Koós Miklós!
Az egyik korábbi válaszával kapcsolatban kérdezném:
A lábon álló tető, szerintem, nem számít bele a beépítési százalékba. Ezt az OTÉK-ból kimásolt alábbi szakaszokkal indokolnám. Jól gondolom?
Várom véleményét:
Karádi Zsuzsanna (építész)
93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés…
67. Melléképítmény: az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges építmény
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
45. Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő].
pkati
2010. április 25. vasárnap - 21:08
Tisztelt Uram!
Én egy osztott közös tulajdonú házban lakom , a szomszédom egy iszonyatos ember és olyan dolog miatt kerültem vele összetűzésbe, hogy a falamra építette a kazánházát emiatt befalazta a kamrám ablakát természetesen az én megkérdezésem nélkül tette mindezt.Ezek után most elkezdett építeni az én építési mezsgyémre, ismét nem kérdezett meg, meg persze mi jogon!Ilyenkor mi a teendő?
pkati
2010. április 25. vasárnap - 21:13
Tisztelt Uram!
Kérném még abban a segítségét, hogy megtudná e pontosan mondani hogy a két ház közötti kerítéstől hány méterre lehet tenni bármit is,,akár egy fát ültetni?Ha a kertembe fóliasátrat szeretnék felállítani azt milyen messzire kell tennem a mezsgyétől?
Endre
2010. április 26. hétfő - 14:53
Tisztelt Uram!
Én egy családi ház tetőterét szeretném saját magam beépíteni. Kell-e hozzá építési engedély? Szeretnék tetőablako(ka)t is betenni. Illetve a tűzfalakat újra kell falazni, mert nagyon görbék és kifelé dőlnek. Az egyiket már megcsinéltam,mert nagyon balesetveszélyes volt. A másik még hátra van. De szeretnék a két falba is ablakot illetve egy korláttal ellátott erkély ajtót is tenni. Az ajtó egyébként a későbbi fel illetve lepakoláshoz is szükséges lenne. Előre is köszönöm a segítségét.
Koós Miklós
2010. április 26. hétfő - 15:16
Kedves Karádi Zsuzsa,
a kerti tető és kerti építmény meghatározása – bármennyire is szerepel a fogalommagyarázatban – sajnos mégsem egyértelmű, ha pl. csatlakozik az épülethez (kvázi fedett terasz9, akkor többen nem tekintették annak, de ha nem kukacoskodnak, akkor valóban Önnek van igaza!
Karádi Zsuzsanna
2010. április 26. hétfő - 15:37
Kedves Koós Miklós!
Köszönöm a válaszát.
Amire én gondoltam az a “mindentől külön álló”, 20 m2-nél kisebb vetületi méretű, lábon álló tető.
Remélem, az önkormányzat is így érti…:))
Lenne még egy érdekes “fogalom”, ami az utóbbi időben többször felmerült különböző tervezésekkor, és nem egyértelmű a megfogalmazása az OTÉK-ban.
Ez a: huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség.
Az OTÉK fogalom magyarázatából nem derül ki, hogy pl. az előszoba, vagy a fürdőszoba (WC) beletartozik-e. Csak közvetve olvasható ki, hogy nem, mivel a huz.tart. helyiség mérete 2,oo méternél kisebb nem lehet. A közlekedők és mellékhelyiségek minimális mérete viszont ennél kisebb is lehet. (most nem idézek az OTÉK-ból szó szerint, mivel ezek egyértelműek)
És hogy miért érdekes ezen helyiségek besorolása?
Például szállás jellegű vagy szociális intézmény parkolóhely számítása, parkolóhely elhelyezésekor ezen helyiségektől való távolsága stb.
De lakóépület esetében is érdekes,pl.: garázs és előszoba közötti közlekedőt ki kell-e szellőztetni, vagyis az előszoba huz. tart. helyiség-e?
Lehet, hogy ezek csak szőrözések, de nagyon kellemetlen tud lenni, mikor a megrendelők előtt az önkormányzattal tulajdonképpen “alap” kérdésekről kell vitázni, amellett, hogy, természetesen, a hatóságnak MINDIG IGAZA VAN (?)
Előre is köszönöm a véleményét, nagyon jó, hogy vannak olyan fórumok, ahol kollégákkal lehet megbeszélni kisebb-nagyobb problémákat. :))
Koós Miklós
2010. április 26. hétfő - 15:44
az én fogalmaim szerint a közlekedő, WC, tároló, fürdő terültek nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek, de úgy is fogalmazhatnék, hogy aminek a jogszabály ablakot ír elő az az.
Koós Miklós
2010. április 26. hétfő - 15:47
kedves pkati,
ennyi infóból nehéz eldönteni, hogy kinek mikor hol mit szabad? A területre vonatkozó szabályozási terv meghatározza az egyes telek tulajdonosoknak, hogy mit és hová építhetnek és ebbe beletartozik, hogy oldalhatárra szabad-e vagy sem bármit is építeni?
Koós Miklós
2010. április 26. hétfő - 15:49
kedves Endre,
a tetőtérbeépítés, nyílásbontás, szerkezeti munka építési engedély kötelesek
T Tamás
2010. május 3. hétfő - 15:44
Tisztelt Koós Úr!
Jól gondolom-e?
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet V. számú oszlopában szerepelnek,
hogy “…tetőtér-beépítése, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, nem kell átalakítani, nem kell elbontani, nem kell megerősíteni” , akkor az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.
Ez azt jelenti, hogy csak tetősíkba építhető ablakot (pl: Velux) építhetek be a szarufák közé?
Vagy esetleg a szarufák közé kistetős álló ablakot (kutyaól, ökörszem – vagy mi) is beépíthetek. Gondolom a szarufa az tartószerkezet (sajnos), de ahhoz nem nyúlok, nem erősítem meg, nem emelem meg…, avagy egy ilyen kistető, alapból feltételezi, hogy annak is van valamilyen kis tömegű tartószerkezete (nem fogadható el önhordóként?) és emiatt bukik ez az elképzelés?
Esetleg az állóablakos megoldásom amiatt is bukik, hogy általa, ha kicsit is, de az épület össztérfogata növekedne, és akkor az már bővítés? – és akkor már építési engedély köteles?
Köszönettel: T. Tamás
Koós Miklós
2010. május 11. kedd - 06:01
Tisztelt T.Tamás,
a tetőtérbeépítés azon része, amit Ön is említett, az valóban nem építési engedély köteles, azonban a tetőtérbeépítés járulékos munkái már azok lehetnek, mint pl. a feljáró miatti födémbontás, a padlás alatti födém teherbírásának ellenőrzése, a fedélszékre kerülő hőszigetelés+burkolatok okozta többlet teher esetleges ellenőrzése.
Az össztérfogatot nem szokták maximálni, de az álló tetőablak esetén szükséges lehet építménymagasság számítás
Marosfalvi László
2010. május 4. kedd - 10:32
Tisztelt Koós Úr!
Meglévő, nyitott 12 m2-es hátsó udvari terasz bővítés milyen kategóriába tartozik?
Mivel a telek lejt, a bővítés során a terasz alatt (2-3 m3 föld kitermelésével) keletkezne egy kb 10 m2 nettó alapterületű, kb. 1.9 m belmagasságú tároló.
Ha ez bejelentés köteles az mit jelent? (tartalom, forma?)
Köszönettel: M László
Koós Miklós
2010. május 11. kedd - 05:52
Tisztelt Marosfalvi László,
ennyiből ez nehezen állapítható meg, de az Ön által leírtak nagy valószínűséggel építési engedély kötelesek, elsősorban a pince miatt
Jónás István
2010. május 8. szombat - 20:52
Tisztelt Koós Úr!
Tudna-e segíteni abban, hogy egy új építésű házban mennyi lehet a minimális belmagasság.
Köszönöm
Koós Miklós
2010. május 11. kedd - 06:07
Tisztelt Jónás István,
a belmagasságot az OTÉK szabályozza eképpen:
85. § (1)
b) 2,50 m átlagos belmagasság
– az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,
c) 2,20 m átlagos belmagasság
– a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában,
– a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) és e) pontban említett kivétellel,
d) 2,20 m szabad belmagasság
– az építmények közös közlekedőiben és a kiürítési útvonalakon,
e) 1,90 m szabad belmagasság
– a tároló helyiségekben.
Jónás István
2010. május 8. szombat - 20:57
Köszönöm megtaláltam a választ 1 korábbi írásában
a lakásnál az alábbiak szerint határozza meg az OTÉK 85.§-a:
b) 2,50 m átlagos belmagasság
– az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,
c) 2,20 m átlagos belmagasság
– a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában,
– a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) és e) pontban említett kivétellel,
d) 2,20 m szabad belmagasság
– az építmények közös közlekedőiben és a kiürítési útvonalakon,
e) 1,90 m szabad belmagasság
– a tároló helyiségekben.
forrás: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR.
EZ még aktuális??
Anikó
2010. május 11. kedd - 00:30
Üdvözlöm!
Kérdésem a következö.A szomszédom feljelentett,mert egy szerszám tárolot épitettem a kert sarkába,mely az ö keritésétöl 0,80 cm-re van.Bontási határozatott küldöt az önkormányzat.Ha mégsem bontom el mi a következménye. Az épület 2,6-3.0m-es belm:2.0 izlésesen megépitett vizelvezetése megoldott.Sajnos a kert adotságai nem igazán jok és az elhelyezés is ebböl adodoan került erre a helyre.Mivel több százezret fizettünk a meg épitésére,hogy esztétikus legyen nem szeretném elbontani.várom válaszát,köszönöm
Koós Miklós
2010. május 11. kedd - 06:13
kedves Anikó,
meg lehet próbálni beadni egy fennmaradási engedélyt (ha megfelel az ottani szabályozási előírásoknak), bár ha már van bontási határozat, akkor már nem valószínű, hogy befogadják. A bontásra kötelezhetik Önt, ha nem hajlandó, akkor akár kényszerbontásra is sor kerülhet és annak költségeit Önre számlázzák.
Koós Miklós
2010. május 11. kedd - 06:16
Tisztelt Jónás István,
a netjogtáron mindig a naprakész jogszabályok vannak fent (az aktuális, legutóbbi változásokat jelölik kis kéz szimbólumokkal)
Kocsis József
2010. május 11. kedd - 09:38
Anikó írja:
A szomszédom feljelentett,mert egy szerszám tárolot épitettem a kert sarkába,mely az ö keritésétöl 0,80 cm-re van.
Én azt nem értem, hogy oda miért nem lehet építeni.
Az OTÉK szerint a hátsókert legkisebb méretén belül melléképítmények elhelyezhetők, ez a szerszámos pedig annak tűnik.
Lerek Dénes
2010. május 23. vasárnap - 09:08
Többször olvastuk, hogy az emberek ilyen-olyan trükkökkel próbálnak garázst, gépkocsibeállót létesíteni, és ezt megnevezni valami másnak, ami megfelelne elvileg a jogszabálynak. Ha a beépítettség, a zöldterület mutató, a hátsókert stb. nem enged meg semmilyen lehetőséget, (mert már így is maximumon van minden!) akkor az ember mit tehet szabályosan a gépkocsija védelmében? Konténergarázs kizárva, kerti építmény kizárva, kerti lugas, pergola kizárva, (az amúgy sem véd pl. egy jégesőtől sem). Mit lehet tenni szabályosan, bejelentési kötelezettség nélkül ilyen esetben? Ponyvagarázs? Homlokzatból kitekerhető napernyő? Védőháló? (sűrű szövésű, ami jég ellen legalább védene)? Van valakinek jó ötlete?
Köszönettel:
Dénes
Mecseki Lajosné
2010. május 30. vasárnap - 10:18
Kis térsasházunk telkén az utcai fronton a kerítéssel egyvonalban a bejárathoz kaput szeretnénk csináltatni.A tizenegy tulajdonosból 3 tulajdonos nem támogatja az elképzelést.Hány százalék szükséges ahhoz, hogy megvalósulhasson a többség elképzelése?
Köszönöm a választ
Koós Miklós
2010. május 30. vasárnap - 10:42
Kedves Mecseki Lajosné,
ez nem építészeti, hanem tisztán jogi kérdés, a társasházi törvény szabályozza: https://www.tht.hu/thtnew/index.php
Zsolt
2010. május 30. vasárnap - 18:49
Tisztelt Koós út!
Az lenne a kérdésem, hogy a tároló céljára szolgáló zárt, fa melléképület növeli-e a beépítettséget?
Köszönöm:
Zsolt
Koós Miklós
2010. május 30. vasárnap - 18:56
Igen. Ahogy korábban már többször szóba került, az hogy valami esetleg nem építési engedély köteles, attól még az egyéb előírásoknak meg kell felelnie (beépítettség, zöldfelület aránya, oldalkert, tűztávolság…)
Zsolt
2010. május 30. vasárnap - 19:03
Köszönöm a gyors választ, lenne még egy kérdésem:
Szeretném kérdezni, hogy, ha én egy osztatlan közös tulajdonban lakom és közös a tetőnk,és
a szomszédom úgy dönt, hogy tetőteret épít, szükséges-e az én
hozzájárulásom?
Van egy használati szerződésünk is amiben az van kikötve, hogy a
lakrészünk feletti tetőtérrel mindenki maga rendelkezik, azaz a \”saját
tulajdona\”. Befolyásol ez valamit is vagy ugyanúgy nem építhet, amíg én
nem járulok hozzá?
Köszönöm,
Zsolt
Koós Miklós
2010. május 30. vasárnap - 20:11
ehhez azért jobb lenne egy jogász és a társasház alapító okiratáénak az ismerete. A kert használatát lehet szabályozni egy szerződésben, de ha egy albetét mérete megváltozik, akkor változnak a tulajdoni arányok. Ha a tetőtér albetétszerűen az alatta lévő lakáshoz van csatolva, akkor persze nem változnak az arányok. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy egy társasház bizonyos részei KÖZÖS tulajdonban vannak, ezáltal a többi tulajdonos hozzájárulása szükséges azok átalakításához (általában ilyenek a tartószerkezetek, tetőszerkezet, homlokzati nyílászárók, felszálló strangvezetékek).
Zsolt
2010. május 30. vasárnap - 20:51
KÖSZÖNÖM
Horváth Zsolt
2010. június 1. kedd - 17:45
Kedves Miklós!
Vásároltam egy házat, ami lakhatásra teljesen alkalmatlan tömésház kb.5x10m alapterületű ( a mestergerenda nagyon jó állapotban van: rajta az építtetők neve és az évszám 1824.). Majd építeni szeretnék a telekre, de először el kell bontanom. Kérdésem, hogy kell-e engedélyet kérnem a bontásra, és kb mennyibe kerül ha magam csinálom?
Köszönettel:
Horváth Zsolt
Kovács Anna
2010. június 1. kedd - 19:52
Tisztelt Koós Miklós,
2009 augusztusában építettünk egy garázst (44 m2 a belmagasság 2,50 m alatt van.) Megérdeklődtük sajnos csak szóban, hogy milyen engedélyek kellenek. Telefonon azt a felvilágosítást kaptuk, hogy sem építési engedély sem bejelentési kötelezettségünk nincs.
2009 október 01-től módosult a jogszabály. Hogyan tudom bebizonyítani, hogy én akkor építettem a garázst amikor nem kellett engedély és bejelentés?
Azt mondták, hogy két szomszéd nyilatkozata elég? Van-e valamilyen bejelentési kötelezettségem a továbbiakban?
Köszönöm a válaszát.
Makra Istvánné
2010. június 5. szombat - 20:00
Köszönöm a válaszát.
Szedlmayer László
2010. június 17. csütörtök - 21:23
Tisztelt Koós Miklós!
Ikerházi lakásunk oldal kertjében a gépkocsi beálló területén fa pergolát építettünk a ház falához rögzítve és 3 lábon áll. A pergolára növényt futtatunk fel , kb 3 éve terjed a lilaakác. Az Önkormányzat felszólított a lebontásra az 253/1997 kormányrendelet 35&-ra hivatkozva. Kérdésem, hogy jogos-e és mit tehetek hogy ne kelljen lebontanom.A a telekhatár szomszédomat nem zavarja. Az ÖTM rendeletben a növénytámasz nem épités engedély köteles.
segítségét előre is köszönöm!
Szabados Zoltán
2010. június 18. péntek - 14:46
Kedves Miklós! Beépítettség számításnál lejtős telek esetén a terasz magasságát honnan kell mérni akkor, ha az enyhe lejtésű rézsüvel kapcsolódik az eredeti terepszinthez? Vagyis mit tekintünk a terasz környezetének? És még egy kérdés: Bejárati ajtó 0,5 m-es beugrója beleszámít-e a beépítettségbe akkor, ha felette erkély van, azaz 3 oldalról zárttá válik? Köszönöm!
Koós Miklós
2010. június 20. vasárnap - 07:06
a rendezett terepszinthez való csatlakozást kell alapué venni. Ha ott feltöltés van pl. akkor a terasz magassága,kiemelkedése csökkenthető. Ha az erkély nem mélyebb, mint 1,5 m akkor nem számít bele.
Koós Miklós
2010. június 20. vasárnap - 07:15
Szedlmayer László,
sajnos gyakori félreértés, hogyha valami nem építési engedély köteles, akkor az bárhova építhető. Az építési engedély nélküli építés lehetősége esetén ugyanúgy be kell tartani minden egyéb jogszabályt (beépítettség, oldalkert, tűztávolság…stb).
A jogsszabályok alkalmazásának nem feltétele, hogy a szomszédot zavarja vagy sem?
Szedlmayer László
2010. június 20. vasárnap - 09:27
Köszönöm válaszát!
Fábián Gábor
2010. június 20. vasárnap - 10:36
Tisztelt Koós Úr!
Egy hete vásároltam egy “x” község, zártkert,1474m2 nagyságú, legelő,kert ingatlant.
(Külterületnek számít)
A telek elhelyezkedése “meredek” legjelemzőbb itt a szőllő termelés.
Az ingatlanon van egy nagyon régi (kb:100év) fúrt pince (1,9m szél.*6,5m hossz 1,9m a bel magasság).A földhivatali rajzon ez nincs rajt.
Az első része annyira tönkrement, hogy újra kellett csinálni.(Új ajtó, ajtó tok és az eljét újra kellett rakni téglából, mivel a régi az kidőlt ajtótokostul.
Kérdés:
Földhivatali rajzon nem kell rajt lenni?
Ha igen akkor mi a teendő?
A pince elejének felújítására kell bejelentést tenni? (A szabályokat úgy értelmeztem, hogy nem)
Az adásvételt követő napon történt a felújítás aminek a költsége engem terhelt, de még az illeték miatt senki nem értesített és nem volt
felmérni. Az ingatlan becslésnél ezt hogyan veszik figyelembe?
Mi a tendő ilyenkor?
Válaszát előre köszönöm.
Fábián Gábor
Koós Miklós
2010. június 21. hétfő - 07:57
tisztelt Fábián Gábor,
emailben válaszoltam Önnek
Fábián Gábor
2010. június 20. vasárnap - 10:43
Próba
Csaba
2010. június 20. vasárnap - 21:50
Tisztelt Miklós!
Most vásárolt, 8700 nm2-es szántóm a szomszédok által három oldalról le van kerítve. Én szeretném a negyedik oldalát is lekeríteni és egy 3×3 m-es fa szerszámtárolót építeni. Engedély vagy bejelentésköteles-e a dolog?
Segítségét előre is köszönöm!
Koós Miklós
2010. június 21. hétfő - 07:59
a kerítés nem építési engedély köteles, most már a közterület felöli oldalon sem. az építési lehetőségeket a területre vonatkozó szabályozási terv tartalmazza, mind a funkciót, mind a méretét illetően.
Tivadar
2010. június 22. kedd - 11:59
Kedves Miklós!
Most szeretnék házat vásárolni és a hiteles térképmásolaton a ház könnyűszerkezetes homlokzatos cseréptetős előtere (kb. 5m*3m) teraszként (t) van feltüntetve. A ház 1986-ban épült, a könnyűszerkezetes rész kb. 8 éve lett a teraszra építve. Mit jelent a terasz a térképmásolaton? Ez azt jelenti, hogy nincs engedélyeztetve a beépítés? Mit javasol, mi ilyenkor a teendő?
Előre is köszönöm segítségét,
Tisztelettel,
Tivadar
Koós Miklós
2010. július 7. szerda - 17:45
ha sem a térképmásolaton, se az önkormányzatnál nem szerepel épületrészként az a bizonyos előtér, akkor az terasz, vagyis engedély nélkül építették. Ha régi tulajdonostól tud olyan írást szerezni (és ezt a szomszédokkal is aláíratja), hogy ezt több, mint 10 éve építették, akkor ez már elévült, ellenkező esetben még beleköthetnek.
András
2010. június 22. kedd - 17:35
Tisztelt Koós Miklós!
Kérdésem az lenne, hogy ikerházban lakunk amit fel szeretnénk újítani, és egy kb. 5-6m2 -es előszobát(ahol belépünk a házba és a cipőt, kabátot levesszük) szeretnénk építeni. Engedély köteles-e ez a hozzáépítés.
Válaszát előre is köszönöm.
András
Koós Miklós
2010. július 7. szerda - 17:48
kedves András,
az 5-6 m2-es előszoba is építési eng. köteles, mi több meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e a beépítési előírásoknak is?
Krisztina
2010. június 24. csütörtök - 11:17
Tisztelt Miklós!
Bérházi lakásunkat zárt kerti gazdasági épületként nyilvántartott házra cserélnénk. A tulajdonos szerint lakóingatlanná át lehet minősíteni. Mielőtt bele ugranánk szeretnék tájékozódni, hogy milyen engedélyek és okmányok szükségesek ahoz, hogy ezt meg lehessen tenni.
Illetve kb. mennyibe kerül egy ilyen típusú átminősítés (fizetendő illetékek stb)?
Valamint, hogy hol vannak ennek a buktatói? Mert azt nem nagyon értem, hogy ha átminősíthető miért nem minősíttete át, mivel, akkor az értékesítésnél is előnyt jelentene számára?
Továbbá mennyi kb. egy ilyen átminősítés átfutási ideje?
Köszönöm
Üdv: Krisztina
Koós Miklós
2010. július 7. szerda - 17:52
Kedves Krisztina,
átminősítésekkel nem szoktam foglalkozni (lévén ez a legtöbb esetben ingatlanjogi ügylet és nem jár építészeti tervezéssel), így nem ismerem az illetékvonzatát sem. Célszerűen ilyesmit az önkormányzatnál kell kezdeni, mert úgyis ők engedélyezik első körben, majd utána a földhivatal (ha jól tudom)
Sajtszósz
2010. június 28. hétfő - 11:54
Tisztelt Uram!
3500 m2-es, zártkerti ingatlanunkra szeretnénk dombházat építeni. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben -a lejtős telek adottságait ügyesen kihasználva- csak az épület boltíves teteje látszana ki a földből (kb.1 m magasságban) akkor is a teljes épületre vonatkozik a terület maximálisan beépíthető 3%-os megkötése? Tehát max.105m2 alapterületű ház építhető? Kérdésem továbbá, hogy mi a megkötés abban az esetben, ha még az az 1 m sem látszana ki, hanem szépen belesimulna a környezetbe, csak szemből lehetne látni, hogy ott egy épület bújik meg. Ebben az esetben mi a maximálisan beépíthető terület?
Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Papp Sándor
2010. június 30. szerda - 11:15
Tiszteletem!
2008-ban kaptunk használatbavételi engedélyt egy új épületre. A telek beépíthetőségi százalékát viszont 72 m2-el (1,5 %-al ) meghaladtuk. Egy ekkora méretű épületrész bontására köteleztek, ami záradékolva van a használatbavételi engedélyben. Erre 1 év haladékot kaptunk. Ezt már 1x meghosszabbítottuk, de idén lejár. A bontást igazából nem szeretnénk elvégezni. A kérdésem az lenne, hogy milyen megoldással kaphatunk rá fennmaradási engedélyt?
Koós Miklós
2010. július 7. szerda - 18:01
vélhetően anno nem éltek a fellebbezési jogukkal, mi több meg is hosszabbitották az időt, így jogilag szerintem már nincs lehetőségük. Megtámadhatják bírósági úton, de sztem nincs esélyük, ráadásul az nem jogvesztő, ergo ha lejár a határidő, akkor a bontási határozat szerint járhat el az önkormányzat. Egyet lehet megpróbálni, méltányossági kérelmet előterjeszteni a jegyzőnél.
Sajtszósz
2010. június 30. szerda - 14:30
Sajtszósz: Csak most jelent meg az üzenet, azóta már e-mailben egyeztetünk.
Páll Tamás
2010. július 7. szerda - 17:06
Tisztelt Koós Úr!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy az építési osztályon azt mondták, hogy nem kell építési engedély arra az épületre, amit szeretnék építeni, de mivel osztatlan közös tulajdonú az ingatlanunk, a társ tulajdonos beleegyezése kell hozzá.
Mi van akkor ha ezt a beleegyezést nem akarja aláírni. Akkor nem építhetek,csak a szomszédom miatt?
Van vmi lehetőségem, hogy az Ő engedélye nélkül építsem meg?
Meg kell-e indokolnia a beleegyezés megtagadását?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Páll Tamás
Koós Miklós
2010. július 7. szerda - 18:09
Kedves Páll Tamás,
ez közös tulajdon, mint egy társasház, ahol szavazati jog szerint lehet döntéseket hozni. A tulajdonostárs megakadályozhatja az építkezést, ha az a közös tulajdont vagy a tulajdoni arányokat érinti. A saját lakásában végzendő munkához nem kell az ő hozzájárulása, ha az nem érint közös tulajdont.
Páll Tamás
2010. július 7. szerda - 18:11
Tisztelt Koós Úr!
Az előbb már írtam magának,de nem jelentítette meg az explorer.
A kérdésem az lett volna, hogy osztatlan közös tulajdonú ingatlanra akarok egy épületet építeni.A hatóság azt mondta, hogy nem kell engedély, de a szomszéd beleegyezése kell, hogy építhessek.
Mi történik akkor, ha a szomszéd nem akarja a beleegyező nyilatkozatot aláírni.
Kell-e indokolnia a döntést?
Van-e vmi jogi útja, hogy én megépítsem az építési engedélyhez nem kötött épületet?
Válaszát előre is köszönöm!
Páll Tamás
Páll Tamás
2010. július 7. szerda - 18:21
Tiszlet Koós Úr!
Ezek szerint nem tehetek semmit.Ha Ő úgy dönt akkor nem csinálhatok semmit.Tehát mindenféleképpen kell az Ő hozzájárulása.
Azt hittem, hogy indokolnia kell, hogyha nem ért egyet velem.
Akkor meg kell győznöm, hogy írja alá. 🙁 Nem lesz könnyű.
Köszönöm gyors válaszát.
Üdv: Páll Tamás
Koós Miklós
2010. július 7. szerda - 18:47
Páll Tamás: nem vagyok jogász, tehát nem tudhatom, hogy a jog ilyen esetben miképpen szabályozza. Amit írtam, az az alapkiindulás, de egy ingatlanjogász nyilván tudhat egyebet is.
Váry Erzsike
2010. július 7. szerda - 19:41
Üdvözlöm ! Már ugyan megirtam a kérdésemet, de megismétlem, mert nem kaptam rá választ.
Egy Pest-megyei faluban lakunk, és szeretnénk egy kemencét épiteni az udvarra.Azt szeretnénk tudni, hogy a szomszéd keritésétől mennyire kell épiteni és kell-e hozzá bármiféle engedély.
Üdülőterületen lakunk /zártkert/ . Várom szives válaszát.
Váryerzsike
Koós Miklós
2010. július 7. szerda - 20:19
Váry Erzsike