Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2008. március 8. szombat

290/2007.Korm | 1. A kiviteli terv

kiviteliterv_csomopont1.jpg

a 2008. január 1-től hatályos az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, amely igyekszik pontosan definiálni a különféle fogalmakat is és az építőipari kivitelezési tevékenységben résztvevők feladatait és kötelezettségeit az alábbiak szerint:

  • a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,
  • b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházás-lebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető és építési műszaki ellenőr feladataira,
  • c) az építési napló és a felmérési napló vezetésére,
  • d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,
  • e) a tervellenőrzésre,
  • f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és
  • g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra.

E fentieket 2 részre bontva

 ebben az első részben azt néztük meg, hogy mikor kell kiviteli tervet készíteni és annak mit kell tartalmaznia,
 a második részben azt vesszük végig, hogy kik a kivitelezés résztvevői, ki az a tervellenőr és mi a dolga,
 a következő részben megnézzük mire való az építési napló és milyen bejelentési kötelezettségek merülnek fel,
 majd legvégül a kivitelezés befejezését és az átadás-átvételt, a birtokbaadást.

mikor NEM kell kiviteli tervet készíttetni ?

16. § (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmával ha az épület :

  • a) a lakóépület és annak használatával szorosan összefüggő rendeltetésű építmények (pl. barkács-műhely, ruhaszárító, mosókonyha, tüzelőtároló, gépkocsi-, motor-, biciklitároló, zöldségtároló, melléképítmények), melyeknek a lakóépülettel együtt számított
    • aa) legfeljebb 250 300 m2 összes szintterület,
    • ab) legfeljebb három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),
    • ac) legfeljebb 1000 m3 bruttó térfogat,
    • ad) legfeljebb 7,5 m-es építménymagasság és
    • ae) legfeljebb 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret
    • a fentieket nevezik alapesetnek
  • b) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények
  • c) polgári lőtér
  • d) hírközlési építmény
  • e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya
  • f) kerítés
  • g) támfalak, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1, 5 m-t
  • h) műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.

mikor kell szakági kiviteli terv?

(4) Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően

  • a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
  • aa)az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton
  • ab)az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
  • ac)előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
  • ad)a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
  • b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
  • c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele

a kiviteli terv NEM térhet el az engedélyezési tervtől

(6) A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a tervező felel.

a kiviteli terv tartalma

1. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez (csak kivonatosan)

A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak).
Ezen szabályzat viszont nem létezik, lásd az ezzel kapcsolatosan a Minta dokumentáció | szabályzat, ami nincs c. cikket ! A fentiekből következően továbbra sincs egzakt módon meghatározva, inkább csak felsorolásszerű (lásd a rendeletben). Mivel az építészeti tervek tartalmára vonatkozóan inkább van tapasztalat, ezért inkább csak a szakági tervek tartalmi követelményeit idézem ide:

2. Tartószerkezeti munkarész

A tartószerkezet olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény “erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei: erőtani számítás, tartószerkezetek terve, tartószerkezeti műszaki leírás.

  • a) Erőtani számítás (méretezés): a tartószerkezeti rendszer egészében a hatások (terhek) okozta igénybevételek és alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek kiválasztása, az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének (megtervezése), annak érdekében, hogy
  • aa) a követelményeket előírt biztonsággal kielégítse,
  • ab) a tervezett élettartama során kellő megbízhatósággal (biztonsággal) és gazdaságosan álljon ellen a megvalósítás és a használat során fellépő minden hatásnak (tehernek),
  • ac) legyen alkalmas az előírt használatra.

b) Részletes talajmechanikai szakvélemény kell

  • ba) a négy beépített szintnél nagyobb,
  • bb) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb,
  • bc) az 1000 m 2-nél nagyobb alapterületű,
  • bd) a 7, 0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4, 0 m-nél mélyebbre ér.

c) Tartószerkezetek tervei tartalmazzák az

  • ca) építmény bármely anyagú teherhordó szerkezet minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzőit, rajzi és/vagy írásos meghatározását a tartószerkezet alapozási, teherhordó fal és pillér, teherhordó födém (és azok további részei: lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók), a szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.) elemeiről,
  • cb) a csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetű tartószerkezetek esetében ml: 20 a tartószerkezeti csomóponti részletterveket,
  • cc) a monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit,
  • cd) az üzemben előregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit (gyártmánytervek nélkül).
  • d) Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán túlmenően meg kell tervezni a meglévő épületek esetleges alap-megerősítésének megoldását is.
  • e) A tartószerkezeti műszaki leírás tartalmazza a tervezett tartószerkezet jellemzőit, és minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell tartani.

f) Részletes geotechnikai munkarész szükséges:

  • fa) a jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,
  • fb) a jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen, ha egynél több szint kerül a terepszint alá,
  • fc) 5, 0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal).

3. Épületgépészeti munkarész

Az épületgépészeti munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületgépészeti rendszerének kiviteli terveit, alaprajz, metszet, függőleges csőterv és kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.

a) Az épületgépészeti tervezés elemei:

  • aa) épületgépészeti számítások, az épületek energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása – a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel,
  • ab) épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel.
  • b) Az épületgépészeti tervdokumentáció tartalmazza:
  • ba) a (víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési terveit,
  • bb) az elrendezési, nyomvonal-vezetési, szerelési részletterveket,
  • bc) méretkimutatásokat, konszignációkat, bd) műszaki leírást az épületgépészeti hálózatok és rendszerek, berendezések írásos ismertetésével, a teljesítmény- és fogyasztási adatok (számításon alapuló) értékeivel, az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek részletes ismertetését.

Az épületgépészeti számításokat a vonatkozó szabványoknak és rendeleteknek megfelelően kell elkészíteni, archiválni. A számításokat a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza.

4. Épületvillamossági munkarész

Az épületvillamossági munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületvillamossági rendszerének hálózati kiviteli terveit, alaprajz, függőleges vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.

a) Az épületvillamossági tervek tartalmazzák:

  • aa) szerelési alaprajzokon a villamosvezetékek nyomvonalait, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartó szerkezeteket, villamos készülékek és berendezések feltüntetésével,
  • ab) fővezeték-terven az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolását, a vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított beépített, illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők, érintésvédelmi módok feltüntetésével,
  • ac) villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzait, a kapcsolási rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek (pl. névleges áram, zárlati szilárdság, védettség stb.) feltüntetésével, elosztó berendezések homlokkép rajzait felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó utasításokkal, áramút-tervekkel, szükség szerint,
  • ad) villámvédelmi berendezés terveit a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal,
  • ae) a gyengeáramú rendszerek hálózati terveit, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival.
  • b) Az épületvillamossági műszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával.

 a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról letöltése (3,65 MB, csak olvasásra).. Mivel elég lassan töltődik be, ezért célszerűbb a jobb gomb “Mentsd mint” paranccsal lementeni!). A rendelet letölthető szerkeszthető formában is a NET Jogtár oldaláról.

A NET Jogtár linkjére kattintva Önt valószínüleg a következő üzenet fogadja: “..Önnek nincs jogosultsága a dokumentum megtekintéséhez..” A böngésző hivatkozás sorában, ahol maga a cím szerepel, a címet ki kell jelölni és egy Entert nyomni – tehát nem elég Frissíteni a lapot! -, akkor megjelenik a rendelet. Az okát ne kérdezzék, nem értek hozzá.

egy építkezésben mi jelenti a legnagyobb kockázatot?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

maradjanak velünk, mert hamarosan következik “Tervellenőr és a többiek” (ha nem akar lemaradni róla, iratkozzon fel az email értesítőre vagy az RSS csatornánkra !)

Hozzászólások (93): megnézem

  • Avatar

    bzoli

    2008. március 14. péntek - 21:06

    #1878

    Kérdés:
    A 6 m-es talpszelemen távolság, nem üti az előző pont szerinti családi házat?

  • #1899

    […] az előző cikkünkben is írtuk, 2008. január 1-től hatályos az építőipari […]

  • Avatar

    stefi

    2008. március 20. csütörtök - 15:49

    #1966

    Kérdés:

    Meglévő gazdasági és felvonulási épületként nyilvántartott építményre kell-e engedélyt (és ami még ezzel jár) kérni a bővítéséhez, valamint a 30 m2 felső határ van-e még érvényben ?

  • Avatar

    nyulanka

    2008. május 19. hétfő - 14:54

    #2799

    T. Cím!

    Családi házunkat bővítjük 70nm-el, és az új rész födémének egy része monolit lesz. Akkor kell külön kiviteli engedély?
    Köszönettel:
    Ny.

  • Avatar

    nyulanka

    2008. május 19. hétfő - 14:57

    #2800

    Bocsánat kiviteli tervet akartam írni!

  • Avatar

    nyulanka

    2008. május 19. hétfő - 18:05

    #2802

    Tehát a kb 30nm monolit födém miatt ezekszerint kell kiviteli terv?
    Köszönöm válaszát.

  • Avatar

    krupánszki teréz

    2008. június 9. hétfő - 13:04

    #2966

    Örömmel üdvözlöm a blogot és a jogértelmezéshez történő segitő válaszokat,melyek nemcsak az épttetőknek jelent előbbrejutást,hanem a szakterületet gyakorlóknak is.

  • Avatar

    Dull Adrienn

    2008. szeptember 22. hétfő - 12:26

    #4392

    Kérdés:
    Itt az oldalon az összesszintterület kiviteli tervnél legflejebb 250m2, a 290/2007 komr. rendeletben pedig 300m2-t írnak. Melyik a helyes összterület?

  • Avatar

    Tamás

    2008. október 1. szerda - 15:34

    #4861

    Két kérdésem lenne:
    1. Ha két darab 30KW-nál kisebb hőtermelő berendezés kerül beépítésre (ikerház), melyek összesen 30KW-nál nagyobb teljesítményűek, akkor kötelező az épületgépészeti kiviteli tervdokumentáció?
    2. Ha az épület 300nm-nél kisebb szintterületű, viszont a szerkezeti nyílásméret meghaladja az 5,4m-t akkor elég a tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt elkészíttetni, vagy ebben az esetben kell a teljes építészeti kiviteli terv?

  • Avatar

    Dull Adrienn

    2008. október 9. csütörtök - 11:06

    #5488

    Köszönöm válaszát.
    Ezzel kapcsolatban lenne még egy kérdésem: a tersz területe beleszámít a kiviteli terv m2 határába?

  • Avatar

    Dull Adrienn

    2008. október 9. csütörtök - 11:26

    #5490

    Köszönöm válaszát.
    Így jelenleg 16m2-el lépem túl a 300m2-es határt. Ha minden más feltételnek megfelel a terv, milyen kiviteli tervet kell készíteni, vagy mit kell tartalmaznia?

  • Avatar

    Gaál Balázs

    2008. október 18. szombat - 15:38

    #6023

    Tisztelt Koós Úr,
    kiviteli tervvel kapcsolatban kérdeznék,az általam fellelt dokumentumokban 250 nm szintterület felett írja kötelezőnek,ez változott-e,ha igen,hol hozzáférhető?Kétlakásos családi ház(osztatlan telken) esetén hogyan kell értelmezni a megkötéseket(úgymint terület,villamos energiaigény 7kW-ig).A szintterület bruttó,vagy nettó?Pontosan hogy kell kiszámítani az építmény értékét,ill. lehet-e azt lakásonként értelmezni?
    Köszönöm,üdvözlettel.

  • Avatar

    Szekeres László

    2008. december 1. hétfő - 12:36

    #7603

    Tisztelt Kóós Úr!
    Kivitelei tervvel kapcsolatban lenne kérdésem nekem is. Egy földszintes családi házról van szó, amelynek bruttó alapterülete 250 m2. Az un. alapesetet annyiban haladja meg, hogy van benne 5,4 m-nél nagyobb falköz, ami pontosan 6 m, ill. 3 db 6,25 méteres porotherm gerenda, mert porotherm födém készül(ne). Az engedélyezési terven felül elkészült az alapozási és tartószerkezeti kiviteli terv valamint a tetőszerkezet kiviteli terve. Az építés megkezdésének bejelentésekor kérték tőlem a tervezői nyilatkozatokat a teljes körű kiviteli tervekről (építészet, gépészet, elektromos,statika stb) merthogy van az épületben 5,4 m-nél nagyobb fesztáv és a szeptembertől érvényes 290-es kormányrendelet szerint ekkor már teljes körű kiviteli terv készítendő. Ha nem akarok teljes kürű kiviteli tervet, akkor terveztessem át az épületet úgy, hogy ne legyen benne 5,4 m-nél nagyobb alátámasztás nélküli gerenda. Ellenkező esetben bírságot és az építkezés azonnali leállítását rendelik el.
    Várom válaszát, hogyan lehetne a közigazgatási hivatalt meggyőzni követelésének logikátlanságáról. Ők azt mondják, hogy nekik be kell tartani a rendeletet, ettől nem térhetnek el.

  • Avatar

    Szekeres László

    2008. december 1. hétfő - 20:56

    #7607

    Tisztelt Koós Úr!
    A tervdokumentációt az építési osztály befogadta vagyis megadta az építési engedélyt a beadott engedélyezési tervdokumentáció alapján.
    Az építési engedélyből az alábbiakat tudom idézni:
    ” 7.Tájékoztatom, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályban előírtak szerint kivitelezési tervdokumentáció készítése szükséges.” Nincs semmi hivatkozás.

    “Mindezeket figyelembe véve a rendelkező részben határoztam az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 36. §-a, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007 (XII. 13.) OTM rendelet 28-31. §-ai alapján.”

    Ezek után megtörtént a kivitelezés megkezdésének bejelentése a közigazgatási hivatalban.
    A bejelentést nem fogadták el, mert a “Bejelentésük a 2008. évi XLIX. törvény által 2008. szeptember 1-i hatállyal módosított, az építési környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (ÉTV.)39. §-a, (5) bekezdésének C) pontja alapján nem megfelelő, mert bejelentésükhöz nem mellékelték az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési tervdokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X.,31). Korm. rendelet 8. §-a (5) bekezdésében foglaltak szerinti kivitelezési tervdokumentáció részeként tett tervezői nyilatkozatot amely tartalmazza:
    ….
    C) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását és az általuk tervezett dokumentáció (rész) megnevezését.
    ……”

    Ezek után vittem a tervezői nyilatkozatokat, egyrészt az építész tervezőjét, aki az engedélyezési tervet és a tető kiviteli tervét készítette és a statikus nyilatkozatát, aki az alapozási és a tartószerkezeti kiviteli tervet készítette. Ekkor kérdezett rá az előadó teljesen jóhiszeműen és a további problémákat elkerülendő az ún. alapesetekre, hogy nem haladja-e meg azokat a terv, mert ha a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak bármelyikét igen, akkor teljes körű kiviteli terv készítendő és nem tudja elfogadni az általam vitt tervezői nyilatkozatokat.
    Itt tartunk most.

  • Avatar

    Huszti István

    2008. december 2. kedd - 15:21

    #7612

    Miklós

    Szerintem ez egyértelmű.

    290/2007 (X.31)

    “4) Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően

    a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha

    aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton,

    ab) az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,

    ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,

    ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,

    b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,

    c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele,

    d) energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint.”

    A “b és c” pontok szerint gépész és elekromos akkor kell, ha nagyobb 30, ill. 7kW-nál. Ez független a fesztávtól.
    Az más kérdés, hogy a rendelet számos helyen ütközik a nemzeti szabvánnyal, de ez más kérdés.
    Arra is kell gondolni, hogy a szolgáltatók (ELMÜ, stb) a használatbavételnél kérheti ezket a terveket.

  • Avatar

    Huszti István

    2008. december 2. kedd - 15:26

    #7613

    alóban érdemes lenne egy összefoglaló írás arról, hogy a rendeleteink szakmailag mennyire értelmesek. Kiderülne, hogy egy dillettáns koncepció eredményei, ami mid az építtetőt, mind a tervezőt hátrányosan érinti. Ugyanis a szabályok betartásával lehet olyan épületet építeni, ami gazdaságtalan, ronda, ellentétes a szabványoknak.

  • Avatar

    Huszti István

    2008. december 2. kedd - 15:28

    #7614

    Mégegyszer, mert az eleje lemaradt.

    Valóban érdemes lenne egy összefoglaló írás arról, hogy a rendeleteink szakmailag mennyire értelmesek. Kiderülne, hogy egy dillettáns koncepció eredményei, ami mid az építtetőt, mind a tervezőt hátrányosan érinti. Ugyanis a szabályok betartásával lehet olyan épületet építeni, ami gazdaságtalan, ronda, ellentétes a szabványoknak.

  • Avatar

    Huszti István

    2008. december 2. kedd - 16:06

    #7616

    Nem, sajnos egyértelmű ez. Ha az épület nagyobb 3 szintnél és 250 m2-nél, akkor akkor is kell pl. elektromos terv, ha petróleum lámpával világítasz.
    Ha ennél kisebb az épület, akkor elegendő az eng. terv, a 4-es pont kiegészítéseivel.
    Az más kérdés, hogy az egész marhaság, de hát “itthon otthon vagyunk”.

  • Avatar

    Huszti István

    2008. december 2. kedd - 16:36

    #7618

    Akkor én úgy értelmezem, hogy tartó kell, de ha kisebb 30, ill. 7 kW, akkor gépész és elektromos nem.

  • Avatar

    Szekeres László

    2008. december 2. kedd - 17:17

    #7619

    Sajnos a közig hivatal nem így értelmezi. Ha csak egyetlen 5,4 m-nél hosszabb gerenda, áthidaló van az épületben, akkor a (6). pont lapján teljes körű kiviteli terv készítendő

  • Avatar

    Huszti István

    2008. december 2. kedd - 17:26

    #7620

    Nem lep meg.

  • Avatar

    Szekeres László

    2008. december 2. kedd - 18:01

    #7621

    Engem viszont igen. Mivel egy egyszerű építtető vagyok, aki 30 évvel ezelőtt építkezett utoljára és most kénytelen vagyok beleolvasni a jogszabályokba, amelyek már olyan részletesek, hogy azt is meg akarják mondani, hogy mit építhetek és azt mennyiért építhetem , ugyanakkor tele vannak ilyen ellentmondásokkal, amelyek oda vezetnek, hogy a költségvetést már az elején túllépjük az olyan kiadások miatt ami nem mi rajtunk múlik. Augusztusban adtuk be az építési engedély kérelmet, az akkori jogszabályokat figyelembe véve terveztük meg az épületet és kalkuláltuk a költségeket. Nem számoltunk teljes körű kiviteli tervvel vagy az épület áttervezésével, ahogyan ez utóbbit is javasolta a közig hivatal szakembere.

  • Avatar

    Huszti István

    2008. december 3. szerda - 08:16

    #7627

    Kedves László
    Mivel segítséget kértél – és Miklós megkért, hogy mondjak véleményt – monadnék a kiviteli tervről néhány szót, talán hasznos lesz. “5 év tervezői, kivitelezői és minőségellenőrzési tapasztalattal talán van jogom az alábbi néhány megállapításra.

    1. Egy jó kiviteli terv mindig kevesebbe kerül, mint a helyszíni rögtönzések költségei.
    2. A kiviteli terv a legalkalmasabb segédseszköz az ütemezés, a minőségellenőrzés és a költségek ellenőrzésére.
    3. A tervező a tervezés természeténél fogva az egyetlen azonos érdekeltségű partnere az építtetőnek. Ez a partneri viszony akkor teljes és hatékony, ha nem az eng. tervig tart, hanem az épület átadásáig.
    4. Sajnos a kivitelezők – még a jónak mondhatők és jó hozzáállásúak (akik nem csak pénzkeresetnek tekintik a munkát) – nagy százalékban néha az alapvető technológiákat nem, ill. hibásan ismerik. Gyakran előfordul, hogy néha többlettmunkával és anyaggal építenek hibás szerkezetet. A kiviteli terv itt is segítség.

    Szándékosan nem tértem ki a szabályozási anomáliákra, arra próbáltam rámutatni, hogy a kiviteli terv akkor is hasznos, ha nem kötelező.
    Kedves László! Próbálja így közelíteni a dolgot és az összes tervező bevonásával készítessen kiviteli tervet, a koordinációt bízza az építészre, meggyőződésem, hogy meg fogja érni.
    A házát pedig semmi esetre sem tervezze át 5,40-esre, biztos azért nem az, mert az Ön igényeit kielégítő ház nem azt igényli. Ilyen javaslat szerintem a szabályozás önhitségének manifesztuma, engem felháborít, mert cinikus is.

    Miklós
    Utólagos engedelmeddel, remélve, hogy nem hibázom, ezt a szöveget beteszem a https://www.epiteszforum.hu/node/11184
    honlapra. Nem reklám miatt, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy a szakmán belüli egymás okosítása nem vezet sehová, minden lehetőséget meg kell ragadni a lehetőséget az építtetőkkel folytatott párbeszédre. A Te honlapod ezt szolgálja, igen jó kezdeményezés, a két fórum közötti átjárás talán mind a két helyen hasznos.

  • Avatar

    Huszti István

    2008. december 3. szerda - 08:20

    #7628

    Elnézést, elküldve látom a hibákat.
    László, bocs az elején a tegezésért, elírtam
    Nem “5”, hanem “25” év gyakorlatom van.

  • Avatar

    Neogrády Judit

    2009. január 30. péntek - 13:14

    #8095

    Kedves Koos Miklós Úr! Táj és kertépítész vagyok, így különösen megdöbbentő számomra, hogy közterületi parkokhoz és játszóterekhez, a hozzátartózó kerítésekkel együtt, nem kell engedélyezési terv. Ez feltételezi, hogy se közműegyeztetés, se fakivágási-pótlási kötelezettség sem szükséges! Ennek értelmében bárki ötletszerűen építhet parkokat, akár a közműhálózatra is, mint korábban, kivágathat fákat végzettség és szakértelem nélkül.
    Ezzel ellentmondásban köztéri városi park kiviteli terv készítésére kaptam megbízást egy olyan engedélyezési terv alapján, melyet az engedélyező hatóság 2008. dec.11-én pecsételt le. (Az engedély megadását el kellett volna utasítaniuk, mert ekkor már nem volt engedélyköteles a parktervezés). Kérdésem: az Ön véleménye szerint a kézhezvett jogtalanul engedélyezett, de engedélyezett terv, formailag megváltoztatható – e? Szükséges-e ehhez az engedélyezési tervet (tervező szellemi terméke, mint ilyen, jogvédelem alatt áll-e?) elkészítő kollega hozzájárulása, vagy a teljes engedélyezett tervdokumentációt semmisnek tekinthetem?

  • Avatar

    joe

    2009. február 5. csütörtök - 12:31

    #8165

    Jó napot!
    Érdeklődnék, hogy a tetőtérnél a szintterületet a 190cm-es belmagasságon belül kell számolni v.a teljes felületet?A meghatározott 300nm összes szintterület bruttóban v. nettóban értendő?

  • Avatar

    Barna Zoltán

    2009. február 5. csütörtök - 12:45

    #8166

    Tisztelt Koós Úr !

    Ajánlanám figyelmébe a weboldalunkat. Nádtetőfedéssel foglalkozunk Hollandiában. Azthiszem a passzív ház témakörben és még sok egyéb tervénél gondolhatna erre a tetőfedési eljárásra, mely időközben modernizálódott, a kor igényeihez igazodva. Jelentősen időtállóbb és biztonságosabb is lett. Ezért is a Hollandiai biztosítók az új technológiával készített tetőknél kevesebb mint a felére mérsékelték a biztosítási díjaikat. További információkkal állok rendelkezésre , ha érdekli a téma.
    Üdv.: B.Z. (barnazoli37 skyp címen)

  • Avatar

    joe

    2009. február 6. péntek - 12:36

    #8178

    Tisztelt Koós Úr!

    Köszönöm válaszát, de itt egy ellentmondást vélek felfedezni. Az én olvasatomban a bruttó szintterületbe a belső és kűlső határoló falak alatti terület is beleszámít. Viszont ha a tetőtérben csak az 190 cm-nél nagyobb belmagasságú területet számolom, akkor azon a szinten a határoló falak sem számítanak bele? Illetve ami még kérdéses számomra, hogy a földszinti terasz egyértelműen nem számít bele a földszint bruttó szintterületébe, de az emeleti teraszról sincs említés a 253/1997-es kormányrendeletben, ahol a szintterület fogalmának meghatározását megtaláltam.
    Ezek tükrében tanácstalan vagyok a teljes épületem összes szintterületének kiszámítása tekintetében.

    Segítségét előre is köszönöm.

  • Avatar

    joe

    2009. február 24. kedd - 13:41

    #8462

    Tisztelt Koós úr!

    Ismételten a tanácsát szeretném kérni, ha egy telken különálló épületként garázs kerül építésre, akkor annak a területét is bele kell számítani a szintterületbe vagy nem, hiszen különálló épület és így csak a beépítési százalékot fogja növelni?

  • Avatar

    Jani

    2009. február 25. szerda - 06:51

    #8473

    Tisztelt Koós Úr!

    Ne haragudjon, hogy kérdésemmel zavarom, de Joe előbbi kérdését szeretném pontosítani kicsit. Ha a teljes körű kiviteli terv elkészítését elkerülendő építünk egy olyan házat, ami belül van az összesen 300 nm összes szintterület határban és teljesen különálló épületként ( a 6 m-es tűzrendészeti távolságot betartva) építünk ugyanarra a telekre egy garázst, akkor ezeket érdemes-e két lépcsőben engedélyeztetni, hogy semmiképp se számolják egybe a szintterületet?
    Az én olvasatomban a rendelet építményről és építményrészről beszél és nem egy telken épített épületek összességéről tehát szerintem nem kell összevonni a két különálló épületet.
    Nagyon kíváncsi lennék az ön szakértő véleményére a kérdésben.
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!

  • Avatar

    László

    2009. március 7. szombat - 10:49

    #8594

    Kedves Miklós!

    Hol lehet beszerezni (ha lehet legkedvezőbben) a helyszínrajzon feltüntetendő abszolút szintmagassághoz szükséges adatokat? Pl. egy kis utcában található családi ház engedélyezési tervéhez is meg kell adni ezt az értéket.

    Válaszát előre is megköszönve:
    László

  • Avatar

    Birkás Zoltán

    2009. március 18. szerda - 12:10

    #8776

    Tisztelt Koós úr!

    Egyik előző kérdésből megtudtuk, hogy a szintterület számításnál csak az 1,90 belmagasság fölé eső részeket kell számítani, köszönet érte. A pinceszintet figyelembe kell venni az épület össz szintterületének számításakor?
    (A kiviteli terv készítésének mérlegelésekor van jelentősége, hogy az épület eléri-e 300nm össz szintterületet)
    Köszönettel: Birkás Zoltán

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2009. március 18. szerda - 13:41

    #8778

    Kedves Miklós!
    Ugye jól emlékszem, hogy Budapesten, a BVKSZ szerint, a pinceszintet, ha ott a rendeltetési egységek kiszolgáló tárolói vannak, nem kell beleszámítani, az indokolt gk. szám mértékéig.
    üdv:
    Architext

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2009. március 19. csütörtök - 19:37

    #8795

    Lakásonként egy gk. és korlátlan tárolóhely, úgy tudom. Előfordul, h a garázs felét az eng. terven leválasztjuk tárolónak, h a teljes felület kiessen a szintterületből. Egy korábbira: sz.tem csak a fedetlen terasz nem számít bele a szintterületbe, a fedett, az épületkontúrig helyiségnek minősül, ezért én úgy értelmezem, h bele kell számítani. (persze kevés hatóság tudja)
    üdv:
    Architext

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2009. március 19. csütörtök - 20:56

    #8798

    köszönöm, ez a 25 m2 nekem új.

    Kedves Miklós! a véleményedre, tanácsodra lenne szükségem, ha itt lehet.
    Az OTÉK módosításban futottam bele egy számomra elhibázottnak tűnő szabályba, zártsorú beépítésre vonatkozóan:
    Építmények közötti legkisebb távolság

    “36. §

    (3) Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll – az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében – a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.”

    vagyis, ha jól értem, hiába zártsorú az övezet, ha a szomszédban bárhol áll épület ablakkal, v. ablak nélkül, el kell hagyni a telekhatártól 3 m-t, (a telekhatártól adja meg, holott az épületek távolságáról szól a §) miközben a tűzfaltól sem telepítési, sem tűztávolságot sem kell tartani (tűzoltó megerősítette), tehát lehetne a telekhatáron is. Ebből az utcában csak akkor alakulhat ki zártsorú beépítés, ha a beruházók a szomszédos telkeket is előre felvásárolják, és lebontják az épületeket. Nem hinném, h ez lett volna a jogalkotók szándéka. (ha a gondolatjelek közt az lenne, h amennyiben az épület használhatóságának fenntartása indokolja…, de ez meg gumijogszabály lenne)
    Tehát kérdésem, jól értem-e szerinted? Az önkormányzatnál is tanácstalanok (mint egy kisközség :-), pedig bp-i kerület)
    Te mit tennél, mert így szinte értelmetlen lenne a beruházás, annyira lecsökkenne a terület, de az éphat is gondban van, nem alakul ki zártsorúság.
    Elnézést, ez hosszú lett.
    üdv:
    Architext

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2009. március 20. péntek - 22:21

    #8807

    Köszönöm, nagyon szeretném így érteni, de sajna nem ír sem ablakról, sem arról, h milyen messze van a szomszédház. (esetünkben pl. az egyik 6,5 m-re, és ablaktalan)
    Tartok tőle, h egy minisztériumi állásfoglalás sem segít, így meg kockáztatni, h egy társasház tervet esetleg el kell dobni egy másodfok után… Hát elég nagy bukta lenne.
    Esetleg van ötleted, mi lehetne a biztonsági kűr?
    köszönöm:
    Architext

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2009. március 21. szombat - 16:29

    #8818

    Köszönöm, akkor erre indulok, bár csak rosszat hallottam az illetekesünkről.
    Ha elutasítja,már csak a minisztériumban kezdeményezhetem a rendelet módosítását, de ez inkább pl. az önkormányzatok dolga lenne, őket is sújtja: a zártsorúra szabályozott területek így sosem válnak azzá.
    üdv:
    Architext

  • Avatar

    Szabó Péter

    2009. március 30. hétfő - 21:48

    #8954

    Tisztelt Koós Úr!

    Ha az egy szintes 100 nm-es családi ház nappalijának porotherm födémje 5,7 m fesztáv széles kell-e kiviteli/statikai tervet készíttetni?

  • Avatar

    Dudás Katalin

    2009. április 1. szerda - 23:22

    #8972

    Tisztelt Koós Úr,
    500 nm bruttó területű, 20 boxos lóistállóhoz, a legnagyobb fesztáv 3,00 m, fűtetlen- milyen kiviteli tervet(eket) kötelező készíttetni? Teljeskörű, vagy elég csak építészeti?

    Válaszát előre is köszönöm! DK.

  • Avatar

    Dömösi János

    2009. június 9. kedd - 22:14

    #10204

    Üdv,
    Ezt találtam egy oldalon:
    “…a kiviteli terv drágább mint az engedélyezési terv, de van rá lehetőség, hogy csak a műszakilag indokolt részleteket dolgoztassuk ki a tervezővel. Egy rosszul elkészített lépcső visszabontása sokkal többe kerül, mint egy jó terv!”

    Konkrétan mi lehet egy családi háznál a minimális építész kiviteli terv tartalma? Nekem csak a felügyeleti ellenőrzés miatt van rá szükségem, mert sokat látott szakik fognak dolgozni a házamon. Viszont nem szeretném, ha a tervező nagyon “lehúzna”, így csak a minimális munkát szeretném megrendelni tőle – de ezt nem tudom hogyan “megfogalmazni” felé.

    Valakinek valami ötlete vagyon?

  • Avatar

    Bajczik Lajos

    2009. július 6. hétfő - 10:52

    #10475

    Köszönöm válaszát és én már értem, de az illetékes Építésfelügyeletnek más a vélleménye, sőt azt mondták, hogy nekik az van kiadva, hogy ha a talpszelemenek távolsága meghaladja a 6 m-t akkor minden esetben követeljék meg a kiviteli tervet függetlenül az alátámasztásoktól. Szerintem nem jól értelmezik a jogszabályt, de ki az akinek fel kéne világiosítani őket! Az “és” illetve arra hivatkoznak, hogy “vagy” szó szerepel a jogszabályban. Szerintem ez a jó!

  • Avatar

    K.Dezső

    2009. szeptember 9. szerda - 11:44

    #11432

    Tisztelt Koós Úr!

    Önben bízok, hogy választ tud adni kérdésemre, mert a terület Mérnöki Kamara sem tudott.
    Villanyszerelő mester vagyok,és Felelős Műszaki Vezető.
    Jelenleg egy 4 lakásos társasház kivitelezésénél építésügyi ellenőrzést kaptunk.
    Az általam benyújtott elektromos kiviteli tervdokumentációt /műszaki leírás, tervezői nyilatkozat, kiviteli tervrajz/ saját kezűleg készítettem el.
    Az ellenőr jegyzőkönyvbe vette ,hogy olyan tevékenységet folytatok amire nincs jogosultságom, mert szerintük csak tervező tervezhet!
    Tudomásom szerint /mester képzésen elhangzott/
    maximum :4 lakásos társasházat, 6 tantermes iskolának én még megtervezhetem az elektromos hálózatot.
    A mestervizsga szakdolgozatban is szerepel a tervdokumentáció!/családi lakóházat vagy 6 tantermes iskolának kellett megtervezni./
    Sajnos a Mérnöki Kamaránál senki nem tudott pontos választ adni, hogy a Mester képzettség mire terjed ki.

    Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel !

  • Avatar

    Szombati Zoltán

    2010. május 17. hétfő - 11:44

    #72140

    Tisztelt Koós Úr!
    Kiviteli terv tartalmával és a kivitelezés felelősségével kapcsolatban vagyok bizonytalan, kérem segítsen, ha módjában áll!
    Egy 4 lakásos társasház engedélyes, majd építész kiviteli terveit készítettem el. Ezen kívül készült statika és gépészet. Az előírás szerint készíttetni kellett volna geotechnikai munkarészt is a keletkező munkagödör mélysége miatt, de ilyen nem készült, sem a megrendelő, sem a kivitelező nem készíttetett. Kinek a felelőssége, hogy az előírt munkarészek elkészüljenek? Illetve terhel-e engem építészként valami felelősség a munkagödör megtámasztás tervezetlensége, az esetleges (ne történjen) ebből eredő balesetek miatt?
    Köszönettel:
    Szombati Zoltán

  • Avatar

    Karádi Zsuzsanna

    2010. június 22. kedd - 16:23

    #72505

    Tisztelt Koós Miklós!
    Tökéletesen egyetértek Önnel (legalábbis logikailag) az alábbi megfogalmazásánál:
    “a rendelkezés szerint csak abban a szakágban kötelező a kivitelei terv készíttetése, amelyik túllépi az alapesetet, tehát ha csak a fesztávolság haladja meg az un. alapesetet, akkor kizárólag tartószerkezeti kiviteli terv készítése kötelező”
    Ugyanakkor még az építészeti portálok jogszabály ismertetési oldalain is többféleképpen idézik a törvényt. Van ahol az alapeset felsorolása után a teljes körű kiviteli terv szükségességénél belekerült a fesztávok határának túllépése (vagyis a felsorolt fesztávok megléte nem befolyásolja a teljes körű, tehát építészeti kiviteli terv készítését, csak tartószerkezeti kiviteli terv kell). Ez egyébként teljesen logikus. Mert egyébként már egy kétállásos garázs esetén is kell kiviteli komplett terv (amit építészként szívesen elkészítek, csak a megrendelőnek nem kell, és csak a saját kizsigerelésének tekinti, és minket utál érte…)
    Bennem már az is felmerült, hogy nemcsak elgépelés történt a jogszabályban ezzel kapcsolatban (hogy kimaradt az alapeset aa, ab, ac… pontjának a felsorolásából a fesztávra vonatkozó kitétel kihagyása?)… Mivel egyébként nem is logikus a tartószerkezeti kiviteli terv szükségességének a felsorolása, mivel gyakorlatilag szinte mindig kell…
    Az önkormányzatoknak pedig illene tudni, mikor kell kiviteli terv, mivel az engedélyezési határozatban nekik ezt le kell írniuk…
    Nagyon kíváncsi vagyok a véleményére, ill. hogy Ön szerint kitől lehet “hihető” állásfoglalást kérni?
    Az építésfelügyelet nagyon aktív mostanában,még családi házakat is nagy számban ellenőriznek..
    Köszönettel:
    Karádi Zsuzsanna

  • Avatar

    Karádi Zsuzsanna

    2010. június 22. kedd - 18:46

    #72507

    Tisztelt Kollégák és Érdeklődők!
    Az internetes szakmai(???) oldalakon tapasztalt jogszabályok eltérő idézése és értelmezése úgy kihozott a béketűrésből (ezen oldal a kevés kivételek egyike), hogy újra végigböngésztem az ismert jogszabály-ismertető oldalakat és nagy örömmel fedeztem fel a legújabb Korm. rendeletet: 182/2010. (V.14.).

    Ebből idézem az alábbi részletet:
    22. § (3) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
    [A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – a külön jogszabályban meghatározott esetekben – biztonsági és egészségvédelmi tervből áll a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén:]
    “ae) az af) alpont kivételével 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret, vagy
    af) 6,6 m-es falköz, oszlopköz méretű előregyártott födémszerkezet, vagy”
    (28) Az Épkiv. 22. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését]
    “b) a (3) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában meghatározott mértéket meghaladó építmény,”

    Vagyis győzött a logika (a sajtóhiba ??? felett),
    és valóban csak akkor kell építészeti kiviteli terv, ha az épület 300 m2-nél nagyobb (bruttó össz-szintterület, 1000 m3-nél nagyobb, 7,5 m-nél magasabb. A tartószerkezeti méretek nagysága a tartószerkezeti kiviteli terv meglétét igényli csak.
    Karádi Zs.

  • Avatar

    ZZ

    2010. október 21. csütörtök - 17:47

    #76495

    A hivatkozott rendelt már nem létezik helyette: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

  • Avatar

    Horváth Ádám

    2011. március 3. csütörtök - 16:51

    #78881

    Kedves Koós Úr!

    A szintterület-számítással kapcsolatban lenne pár kérdésem:

    A korábbiakban már leírta, hogy a teraszokat hogyan kell figyelembe venni, azt írja, hogy:
    “Az erkély és az emeleti terasz beleszámít már (korábban nem) a bruttó szintterületbe, viszont a földszinten csak az a terület, ami szerkezettel körülvett és fedett. Tehát egy tornác igen, de egy konzolosan előrenyúló emeleti épületrész alatti fszti terasz már nem számít bele.”

    Nos a szintterület fogalom-meghatározásnál nincs benne, hogy szerkezettel körülvett, úgyhogy szeretném megkérdezni, hogy ezt az állítását mi támasztja alá? Egy családi ház tervezéséről van szó, ahol minden m2 számít, de biztosra szeretnék menni:)

    A másik kérdés, hogy ha emeleten van egy terasz, ami zöldtető lenne, és csak a kert felől közelíthető meg, a házból nem is lenne felé ajtó, azt be kéne-e számítani?
    Az alapján, hogy emeleti terasz és használati szinten van, igen, de mivel egy zöldtető csak nem tekinthető “burkolt épületszerkezetnek”, akkor nem…

    köszönöm előre is a segítségét!

    üdvözlettel,
    Horváth Ádám

  • Avatar

    egy lakó

    2011. március 7. hétfő - 12:28

    #78955

    Tisztelt Koós Úr!

    Egy két éve átadott, 5 szintes társasházban lakom a legfelső szinten, lakástulajdonos vagyok. Problémáink vannak a tetőszigeteléssel (penészedés, magas fűtésszámla, stb.), de az építtető egyáltalán nem akar együttműködni, hogy kiderítsük a hibát. A kérdésem az volna, köteles-e az építtető kiadni/megmutatni a kiviteli tervet egy lakástulajdonosnak? Ha ő nem, akkor ki tudjuk-e kérni valamilyen hatóságtól? A szerződéshez anno csatoltak műszaki leírást, de az nem tér ki részletesen a szigetelés és a falak vastagságára, anyagára.

    Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel:
    egy lakó

  • Avatar

    egy lakó

    2011. március 7. hétfő - 14:39

    #78959

    Köszönöm a válaszát. Van esetleg konkrét rendelet, jogszabály, amire lehet hivatkozni, ha az építtető megtagadja a kiviteli terv kiadását/bemutatását?
    Köszönöm!

  • Avatar

    Horváth Ádám

    2011. március 8. kedd - 12:20

    #78992

    Koós Miklós:

    Köszönöm én is a válaszát!

    A beépíthetőség feltételei világosak, viszont azok a konzolosok szerkezetek, amik nem nyúlnak túl 150 cm-nél jobban, azt a szintterületbe sem kell beleszámítani egyik szinten sem (azaz az építményszint részének számít-e még)? Azon sem, amit fed, meg a felette lévőn, amin erkélyt képez?

    Lent ugye az már fedett teraszt jelent, ami ugyan nincs körülvéve más szerkezetekkel, de fedetlennek mégsem mondanám…

    Egyébként tehát zöldtetőt valószínűleg bele kéne számítani?

    Kérem segítsen még tisztázni ezeket!

    üdvözlettel,
    Horváth Ádám

  • Avatar

    Dániel

    2011. szeptember 20. kedd - 20:57

    #81712

    Kedves Miklós!
    Budapesti építkezésnél igencsak összetett a szabályozás…fentebb írtad, hogy a pinceszinti tárolókat nem kell figyelembe venni 25 m2/lakás területig a szintterület számításnál a BVKSZ 3. § (2) b pontja szerint. Ezzel kapcsolatban két kérdésem lenne:
    1. ez a 25m2 honnan jön? Sem az OTÉK-ben sem a BKVSZ-ban nem találtam erre utaló nyomot.
    2. a kerületi szabályzat a XXII. kerületben (KVSZ) szintén tartalmazza a szintterület számításnál figyelmen kívül hagyható részeket, de itt az első pinceszinti tárolók nincsenek megemlítve. Szerinted melyik az “erősebb”, vagyis hivatkozhatok-e a BVKSZ-ra, ha a KVSZ tételesen nem tiltja le ezt a pontját (csak nem említi)?

  • Avatar

    András

    2011. szeptember 30. péntek - 09:41

    #81878

    Van-e a terv leadása és az építkezés megkezdése közötti időeltolódás miatt jogszabályban előírt felülvizsgálati kötelezettség a kiviteli tervre, vagy “érvényességének” az épeng érvényességi határideje szab határt?

  • Avatar

    Tamás

    2012. február 27. hétfő - 11:38

    #83565

    Tisztelt Koós Úr!

    Kérdezni szeretném, hogy egy fsz -es családi ház esetén, ahol nem kerül a padlástér beépítésre és a falak közötti fesztáv nem haladja meg a 4,50 m -t szükséges e fagerendás födémre statikai szakvéleményt becsatolni az engedélyezési dokumentációba, vagy csak elegendő a műleírásban utalni a födém típusára.

    Válaszát előre is köszönöm!

  • Avatar

    Szűcs István

    2012. december 27. csütörtök - 16:18

    #85006

    Mi jelenleg építkezünk, az építési engedélyt már megkaptuk. A kérdés, hogy honnan tudom, hogy kell-e nekem kiviteli terv? A Tervező nem említette. Az építési engedélyt megadják attól, hogy nincs kiviteli terv, vagy az, hogy megkaptuk az engedélyt azt jelenti nem kell kiviteli terv?

  • Avatar

    ZZ

    2012. december 28. péntek - 10:20

    #85008

    Szűcs Miklós@ A rendelt le lett cserélve a krédésre a válasz a 191/2009 (IX. 15.) korm rendelet 22. paragrafusában van:
    (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – a külön jogszabályban meghatározott esetekben – biztonsági és egészségvédelmi tervből áll

    a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén:
    aa) 300 m2 összes szintterület,
    ab) három beépített építményszint (alápincézett, földszint + tetőtér-beépítés),
    ac) 1000 m3 bruttó térfogat,
    ad) 7,5 m-es építménymagasság és
    ae)81 az af) alpont kivételével 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret, vagy
    af)82 6,6 m-es falköz, oszlopköz méretű előregyártott födémszerkezet, vagy
    b) a bejelentéshez kötött építményt, építési tevékenységet érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén, vagy
    c) polgári lőteret,
    d) hírközlési építményt,
    e) nem közhasználatú parkot, játszóteret, sportpályát,
    f) kerítést, vagy
    g) támfalakat, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t,
    érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.

  • Avatar

    Huszti István

    2012. december 28. péntek - 11:13

    #85009

    ZZ:
    Ez valóban így van, de mégsem és sajnos ha később baj van az épülettel, a tervező igen kellemetlen helyzetbe kerülhet. Ugyanis ez esetben -alapeset – az engedélyezési tervnek meg kell felelnie a hatályos szabványok, vagy az azokkal igazoltan egyenértékű feltételeknek. Csak példaként ekkor az eng. terv része kell legyen a méretezett alapozási terv, vagy a monolit vb. szerkezetek vasalási tervét, stb.
    Konkrét példákat is mondanék, amire még talán tervezők nem is gondolnak. Uniós cég előadásokat szervez Magyarországon, hogy milyen tapasztalat van arra, ha az energetikai tervezés nem igazolódik, vagy nem költséghatékony, akkor a tervező mekkora kártérítésre perelhető. Mint kiderült ügyvédi csoportok már nálunk is készülnek rá.
    Vagy apró példa. Fa fedélszék fesztávja nem haladta meg a 6 métert, nem készült statikai terv (a tervezett szerkezet nem hagyományos fa szerkezet volt), a fogópárok fűzőcsavarjai kirepedtek. Az utólagos számítások szerint ki is kellett repedniük. Az építtető pereli a tervezőt és a kivitelezőt is. DE AMI A FŐ BAJ A KISPÓROLT KIVITELI TERV MIATT MILLIÓS KÁR KELETKEZETT.

  • Avatar

    ZZ

    2012. december 28. péntek - 21:59

    #85010

    Huszti István:
    Hát igen ez az érem egyik oldala, a másik pedig az hogy aki saját házat épít ésszerűen ott spórol ahol tud. Így sokan nem fizetnek meg korrekt kiviteli tervet, csak nagyon ritkán. Azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy ha részletes valódi kiviteli terv készül abból pontos költségvetést lehet készíteni, így kisebb az ár kockázat. A kivitelezővel korrektebb szerződést lehet kötni, és könnyebb rajta számon kérni a kívánt minőséget, kevesebb a tér a vitára…

  • Avatar

    Huszti István

    2012. december 29. szombat - 10:23

    #85011

    ZZ:
    Teljesen egyetértve azért az az érzésem, hogy a lényeg nem jött le, sajnos a rendelet megtévesztő főleg a laikus építtető részére, de a hatóságok sem megfelelően értelmezik szerintem. Pontokba szedem.
    1. Kivitelezni csak kiviteli tervből lehet.
    2. Alapesetben (lásd. ZZ bejegyzését) a kiviteli terv azonos lehet az eng. tervvel a leírt kiegészítésekkel.
    3. Alapesetben viszont az eng. tervnek meg kell felelni a kiviteli tervben támasztott szakmai követelményeknek (szabvány, vagy azonos értékű eljárás, stb.)
    4. Elvileg alapesetben az engtervnek kivitelű szintűnek kellene lennie. Sajnos az esetek többségében nem így van, a hatóság általában ezt nem kéri és ellenőrzi még formai szinten sem. Úgy áll hozzá, hogy ez a tervező felelőssége.

    Amúgy eng. terv szinten még alapesetben is nehéz teljesíteni a kiviteli terv szintet, mert ahhoz szigorúan véve már a szakági tervek is kellenének (gépészet, elektromos,stb.), ami ilyenkor nem készül, sajna gyakran aztán sem. Megoldás csak egy lehet – meggyőződésem, hogy ez mind az építtető, mind a tervező közös érdeke – hogy minden esetben készüljön az eng. terv után kiviteli terv.
    Ezért a helyzetért azért ne a tervezőket és a szakmát hibáztassa bárki, hanem a rendeletek hibás szakmai szemléletét, bár az alapeset terveknél jelenleg a gyakorlat – tisztelet a kivételnek – a tervezői felelőtlenség.

JÓTANÁCS
Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?

Ha azt feltételezzük, hogy az építtető teljeséggel laikus, akkor nagy az esély rá, hogy nem sok fogalma lesz arról, igazából mit is kellene kapnia a tervezőjétől. Márpedig – jó esetben egy szerződés teljesítése után – az átadott tervek után fizetnie kell, nem is keveset. Birtokában lesz egy halom papírnak, azzal az ígérettel, hogy “az megfelel […]

Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?
2018. január 2. kedd
ÉPÍTÉSI JOG
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM : Az egyszerű bejelentéssel épülő házakhoz is kell biztonsági és egészségvédelmi terv

Ma reggel kaptam: Tisztelt Koós Úr! Családi házat terveztünk 2016 júliusi bejelentéssel ….on. Ma volt építéshatósági helyszíni ellenőrzés, ahol biztonsági és egészségvédelmi terv feltöltésére adtak 3 napot, különben csúnya nagy bírságot fognak kiróni – valakire. Szerintünk ez jogtalan. Ön hogy látja? Érdemes elindítani egy vitát a hatósággal? Természetesen 300 m2 alatt, egyszerű bejelentéssel….. ez kimaradt az […]

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM : Az egyszerű bejelentéssel épülő házakhoz is kell biztonsági és egészségvédelmi terv
2017. április 7. péntek

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább