Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2008. június 30. hétfő

Épületbontás | ami még újrahasznosítható

2008_bontas__1_.jpg

A bontásról szóló kis sorozatunk első 2 részében megnéztük milyen előkészületek és milyen technológia szükséges a bontáshoz, ebben az utolsó részben pedig azt vesszük sorra, hogy a kibontott építőanyagok közül melyek alkalmasak újrahasznosításra? Itt nem feltétlenül magunkra kell gondolni (pontosabban saját felhasználásra), hanem azokra, akik beépítenek használt építőanyagot illetve azokra, akik ilyesmit árulnak, lévén bizonyos bontott építőanyagoknak komoly piacuk van. Ergo a bontott anyagot is el lehet adni, ha az alkalmas az újrafelhasználásra.

Mielőtt tovább megyünk, valamire feltétlenül fel kell hívnia figyelmet! Az érvényes előírások szerint csak ÉME, bevizsgált anyagot, szerkezetet, berendezést szabad beépíteni egy építkezés során, mi több erről a tervezőnek nyilatkoznia is kell(ene) az engedélyezési terv műszaki leírásában, azonban a rendelet úgy van megfogalmazva, hogy az ÖSSZES beépítendő anyag/szerkezet ÉME számát fel kell(ene) sorolnia, ami könnyen belátható, hogy képtelenség és tulajdonképpen marhaság is! Nem is alakult még ki egységes állásfoglalás az önkormányzatok részéről, mindeddig legalábbis nem kérték ott, ahol én nyújtottam be az idén.

Sokkal kevésbé szerkezeti anyagokat, mint inkább dekorációs és burkoló anyagokat szeretnek beépíteni újrahasznosított építőanyagokból, ott pedig a veszély is talán elhanyagolható. A dolog pikantériája, hogy pl. 80 évvel ezelőtt sokkal jobb minőségű tömör téglákat tudtak gyártani, mint manapság. 

No de akkor nézzük meg részletesen is (a bontás sorrendjében), hogy

a kibontott anyagok közül melyik hasznosítható újra?

 épületgépészeti, villamossági szerelvények, vezetékek mivel öregek és nem szabványosak illetve még a szakszerű bontást sem "élik túl" >> szelektív hulladékgyűjtőbe velük

 épületgépészeti, villamossági berendezések lásd mint fent. A szaniterek többsége 60-80 év után teljességgel használhatatlanok, esetleg egy-egy öntöttvas falikút marad meg

 ajtó-, ablakszárnyak (ahol lehet a tok is) ha jól záródnak és épek, akkor érdemes kíméletesen bontani (a legtöbbjük anno a falazással együtt került a helyére, tehát a falbontással együtt lehet csak kibontani). Bélelt, fakazettás, spalettás ablakok bontásakor – ha szeretnénk megtartani – akkor ahhoz célszerű asztalos segítségét igénybe venni, különben nagyon könnyen megsérülhet

 esslingeni faredőnyt sokan keresnek, elsősorban a régiek javítása, pótlása céljából, ha jó állapotban van, bontsuk ki óvatosan a redőnyszekrényéből az összes kitámasztó és görgető (rejtett) vasalatával együtt.

érdemes ilyenkor egy pillantást vetni arra a kisipari teljesítményre, ami már 1900-as évek legelején is jelen volt az építőiparban, és ahonnan óriási lépésekben visszafejlődött ez az iparág, már ami a szakemberek felkészültségét és szakmaszeretetét jelenti. Vajon hány asztalos tudna ma egy komplett béléses, rejtett záródású belső spalettás ablakot legyártani, ami még a századelőn is egy rutinfeladat volt ? (én laktam egy ideig egy olyan Dohány utcai lakásban, ahol ilyen spalettás ablakok voltak, amikor mázolni kellett, összeszámoltam a teljes mázolandó felületét, ami 17 nm volt!)

 beépített bútorok a korábbi időkben teljesen más méretrend szerint kerültek a helyükre, a natúr fa tartóvázuk esetlegesen használható, ha meggyőződünk, hogy nincs rovarfertőzése

 cserépkályha a jó állapotú cserépkályha csempéi értéket képviselnek, sokan hajlandóak még komoly összeget is fizetni a bontásért, de csak akkor ha szakember bontja a benne lévő drótozás, sarazás és samottozás miatt (ez utóbbiak nem használhatóak)

 szaniterek, csaptelek, szerelvények lásd fentebb

 félmeleg burkolat (pvc, linóleum) általában a ragasztott burkolatok nem hasznosíthatóak újra, mert a bontáskor jön velük az aljzat, az aljzatkiegyenlítő is, az anyaguk pedig már túl van minden létező anyagfáradáson >> szelektív hulladékgyűjtőbe vele (az eredeti linóleum nem pvc, hanem tisztán természetes anyag, de nagy bajt nem csinálunk, ha a műanyaggal együtt tároljuk)

 melegburkolatok (szőnyegpadló) mint ragasztott burkolat eleve nem használható fel ismét, de az anyaga is tönkremegy a használat során >> hulladék

 melegburkolatok (parketta) mivel régen a parkettát szegezték, ezért elvileg felszedhető, de újrahasznosítás előtt nem egy esetben inkább újramaratják a horonyeresztéket (vagy másképpen nút-fédert), mert nem lehet ismét lerakni pontosan. Csak nagyon jó minőség (és elég nagy mennyiség) esetén érdemes az újrahasznosítás mellett dönteni.

 kémény az a szerkezet, aminek a tégláját nem szabad újra felhasználni a kürtő felületére lerakódott korom miatt (feltételezve, hogy tömör téglából rakták), ez bizony megy a sittbe!

 tetőhéjalás/cserép ha nincs szétporladva, akkor elvileg még használható (sokan a meglévő házuk bővítéséhez, felújításához keresnek régi cserepet), mivel roncsolás nélkül bontható, érdemes vigyázni rá

 tetőhéjalás/pala  mivel szegezve van, bontás után nagy részük sérül, törik >> hulladék

 tetőhéjalás/fémlemez bár legtöbbször roncsolás nélkül bontható, azonban a méretre hajlítás miatt már nem igen használható

 tetőhéjalás/bitumen lemez ragasztott anyagról lévén szó, csak roncsolással bontható, nem használható semmire

 bádogos munkák lásd a tetőhéjalás/fémlemez-nél írottakat, bár a jó állapotban lévő lefolyó és függőeresz csatornák értékesíthetőek

 tetőszerkezet, szarufák, lécezés – a lécezés legtöbbször már nem használható legfeljebb a zsaluzásnál, akárcsak a különféle csonkolt, méretre vágott rövid fedélszéki elemek. A szarufa, oszlop viszont az egyik legkényesebb anyag, mert a laikus szemmel nem látott gomba vagy rovarfertőzés könnyen gondot okozhat, ha ismét fel akarjuk használni a beltérben (ezért lehetőleg csak alapos átvizsgálás és mártásos kezelés után építsük be ismét), ha bizonytalanok vagyunk a minőségét illetően, akkor inkább hagyjuk veszni, a felfűrészelés után jobb lesz eltüzelni!

 padlásburkoló téglát sokan keresik, ha ép, akkor érdemes kíméletesen bontani, a rajta, közötte és alatta lévő sár, salak, habarcs azonban mindenképpen hulladék.

 feltöltések (salak, homok…) nem használhatóak semmire, >> általános építési törmelékbe

 födém béléstestek tartószerkezeti elemről lévén szó nem tanácsos az ismételt felhasználása, de nem is igazán illeszthető be egy 40-80 éves elem egy mostani födémszerkezetbe. Az un. téglatálca pedig félmonolit szerkezet, az végképp nem használható semmire sem.

 fafödém, deszkázat, stukatúr a fafödémre az érvényes, amit a fedélszék elemeire írtunk. A deszkázat esetleg alkalmas lehet zsaluzásra, a stukatúr (deszkához szegezett nádszövet+vakolat) viszont mindenképpen törmelék

 acél szerkezetek bontása (födémgerenda, kiváltó) tartószerkezeti célra semmi esetre se használjuk, és talán érdemesebb fémhulladék kereskedőnek átadni

 kovácsoltvas (korlátok) ha szép és viszonylag jó állapotú illetve érdemes a felújításra, átalakításra, akkor érdemes újra felhasználni

 falépcső, ha kopott is, talán még használható, főleg ha míves kidolgozású és nem fertőzött gombával vagy rovarral

 kőlépcső nyilván nem veszít a minőségéből, így én nyugodt szívvel beépíteném, de alakja, mérete, kialakítása miatt lehet, hogy mi magunk nem tudjuk hasznosítani, ilyenkor célszerű felajánlani valamelyik bontott anyag kereskedőnek

 falhoz (falban) rögzített  kő, előregyártott műkő, betonlépcső valószínűleg csak befalazva van, így kibontható, bár csak a természetes kő lehet érdekes ebből a szempontból, mert nem hiszem, hogy valaki 50 éves műkőlépcsőre vágyna

 falazott szerkezetek bontása (válaszfalak) a mai válaszfaltéglák megjelenése előtt a válaszfalakat is jobbára tömör vagy kevéslyukú téglából (12-15-17 cm) falazták, bár lehet találkozni lehet pl. beton vagy gipszrabic válaszfallal is. A tömör tégla elvileg használható, ha könnyen megtisztítható és ép.

 beton szerkezetek bontása (falak, pillérek, födémek, kiváltók) monolitikus szerkezetről lévén szó, újrahasznosításra ne gondoljunk. Ez nem jelenti azt, hogy a betonszerkezet nem hasznosítható újra, mert már léteznek nálunk is olyan berendezések, amivel útépítési alapanyaggá dolgozzák fel a betont (gyakorlatilag ledarálják), de ha egy családi ház nagyságrendről beszélünk, akkor nem érdemes ebben a megoldásban gondolkozni.

 falazott téglaszerkezetek bontása (kitöltő és tartófalak) Ha nagyon régi a ház, akkor a jó minőségű tömör (!) téglája keresett cikk lehet, akár saját felhasználásra, akár eladásra, mert ma divatos bontott téglával burkolni a házat, kerítést, főleg, ha un. címeres, vagyis benne van a készítőjének a monogramja, "bélyege".

 kő falak a legtöbbször jól bonthatóak és ha szép a kő, érdemes félretenni és újra hasznosítani, kerítésnek, kerti burkolatnak, faldíszítésnek, de kár falazni is lehet vele, mert általában nem veszít sokat a szilárdságából (hacsak nem egy puha, málló kőről van szó)

 lapburkolatok – ha 40-80 évesek – nagy valószínűséggel habarcsba lettek rakva, amit nem lehet úgy felszedni, hogy ép és újra lerakható legyen, de az esetek legnagyobb részében nem is érdemes, hacsak nem valamilyen nemes kőburkolatról van szó. Ha ragasztott a burkolat, akkor már felszedése is nehézkes, nemhogy újra lehetne rakni, vagyis >> építési törmelék lesz belőle

 műkő és betonaljzatok a monolitikus jellegéből adódóan nem hasznosítható újra és ne akarjuk feltöltésnek sem használni, mert összetörése esetén nem egységes a darabmérete, bizonytalan a szilárdsága, inhomogén, így alkalmatlan ismételt felhasználásra

 feltöltések a legtöbbször nehezen határozható meg a pontos összetétele, alkalmatlan anyag >> törmelékbe vele

 alapok (beton, tégla, kő) egyedül talán a kő hasznosítható közülük, a többi sittre való törmelék

Ahogy az elején is írtuk, az újrahasznosítható építőanyagoknak piacuk van, érdemes körülnézni, aki ilyen anyagot kibont, vagy magának van szüksége rá.

 https://www.nemsitt.hu
 https://www.megmaradt.hu
 https://www.foek.hu/korkep
 https://bontas.lap.hu
 https://bontottanyag.lap.hu

Ha magunk szeretnénk használni, akkor a tervezett mennyiségnél jóval többre lesz szükségünk, mivel sok darab lesz sérült, törött vagy éppen az ismételt beépítés során fog megsérülni. Ezekre nincs garancia, nincs kinél reklamálni.

SOROZAT A BONTÁSRÓL
 az első részben azt tekintettük át, hogy milyen előkészületek szükségesek a bontás előtt,
 a következő részben arról volt szó, hogy mi a bontás technológiája és sorrendje,
 ebben az utolsó részben pedig arról olvashattak, hogy a kibontott építőanyagok közül melyek alkalmasak az újrahasznosításra ?

Ön hogyan kapott építési engedélyt ?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (8): megnézem

  • Avatar

    vnandor

    2008. június 30. hétfő - 09:46

    #3187

    Sziasztok!
    A segítségetek kellene. Május közepén beadtunk egy bontási bejelentést az
    önkormányzathoz, rögtön írtak is egy levelet, hogy meghosszabbítják az
    ügyintézést és így az 30+30 nap lesz. Ebből ugyan még nem futottunk ki, azonban
    a jogyszabályokból én 15 napos ügyintézési határidőt olvastam ki.
    Attól tartok, hogy ők még mindig a régi jogszabályok szerint járnak el, és még
    nem álltak át az új rendszerre.
    Mi lenne a pontos menete az önkormányzatnál, egy ilyen bontásnak, ami csak
    bejelentésköteles?

  • Avatar

    vnandor

    2008. június 30. hétfő - 10:41

    #3190

    Köszönöm. Akkor jól értelmeztem. Most már kivárom őket, kíváncsi vagyok, meddig bírják húzni. Szerencse, hogy azért nem hajt a tatár, és viszonylag ráér a dolog.

  • Avatar

    Dóczé Rita

    2013. november 8. péntek - 14:25

    #87165

    Tisztelt Koós Úr!
    Abban kérném segítségét, hogy a cégünknél 1998-ban kiépítettek egy komoly szellőzőrendszert ami fűt is. Van benne Esbe Motor Serie 60, Polygyr RCM61-11 távozó levegőhőmérséklet szabályzó, Polygyr SE 261.1 kétpont kapcsoló, stb… egy komplett rendszer, amit létezése óta max. 10szer lett bekapcsolva. Hibátlanul működik a mai napig, nincs használva. El szeretnénk adni. Hová fordulhatok?
    Köszönöm előre is segítségét.
    Üdvözlettel,
    Dóczé Rita

  • Avatar

    G. Angéla

    2016. május 27. péntek - 06:31

    #110126

    Tisztelt Uram!

    Bontunk, majd építkezünk. Az előbbit már bejelentettük, a jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt föltöltöttük. A kérdésem az lenne, hogy a megnyitott e-naplóba föl kell-e vezetni a bontási tevékenységet végzőktől kapott számlákat, vagy elég ismét a tényleges bontási jegyzőkönyvet elkészíteni, s azt benyújtani?

    Köszönettel.
    G. Angéla

HÁZ-TERV
Ugye emlékeznek még, miért a KÖZTI kapta a megbízást az új Népstadion, bocsánat Puskás Ferenc Stadion tervezésére?

Nos azért – igencsak leegyszerűsítve és ha nem így lenne, nyugodtan javítsanak ki – mert az eredeti tervek is a Köztiben készültek, ergo emiatt nekik szerzői joguk van erre az épületre. Ennek következményeként olyan meghívásos, közbeszerzést írtak ki a tervezésre, aminek egyetlen meghívottja a Közti volt. 4 éve íródott: “Skardelli György egy éve dolgozik a […]

Ugye emlékeznek még, miért a KÖZTI kapta a megbízást az új Népstadion, bocsánat Puskás Ferenc Stadion tervezésére?
2016. augusztus 27. szombat
HÁZ-TERV
Jól halad a pécsi 25 emeletes lakóház bontása

A pécsi 25 emeletes lakóház, mely sokáig Európa legmagasabb (és leghosszabb ideig) lakatlan magaslakóháza kétes dicsőségével büszkélkedhetett, hamarosan eltűnik, a nagyobb részét már elbontották. Az egykor 80 m magas épületnek saját Wiki szócikke is van.

Jól halad a pécsi 25 emeletes lakóház bontása
2016. augusztus 27. szombat

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább