Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2008. október 17. péntek

Korszerű ház | 1. létezik-e korszerű téglafal?

Poroton tégla

Eredetileg a passzívházról akartam írni, de amikor végiggondoltam, hogyan is kellene felvezetni, egyértelmű lett, hogy az előzmények legalább annyira fontos kérdéseket boncolgatnak, mint maga a passzívház. Ezért aztán most kénytelen leszek több részben, egy sorozatban is foglalkozni a témával. Szóval akkor létezik egyáltalán olyan, hogy korszerű téglafal? Hát persze, hogy létezik…

Ahány időszakot nézünk, annyiféle. A korszerűség relatív fogalom és folyamatosan változik, még ha nem is évenként. Korszerű volt a Poroton tégla a B30-as után, korszerű volt a FERT födém és az E gerenda a G gerendák és a téglatálcák után… és ez a fejlődés azóta is folyamatos.

Ami viszont az elmúlt 15-20 év alatt alapvetően megváltozott, az nem kizárólag a tartószerkezeti-kivitelezési technológia elsőbbsége illetve a kivitelezés élőmunkaigénye, hanem az energiához való viszonyulás is. Ekkor kezd fontossá válni, hogy a fűtési költségre is komolyan oda kell figyelni (erről lesz szó a következő részben).

https://www.teglak.net/teglak/kismeretu_kicsi.jpgHa a kiindulásnak a kisméretű téglát, mint az ismert leguniverzálisabb építőanyagot tekintjük, akkor a fejlődés íve és iránya akár még megtévesztő is lehet. Mert miről is van szó? A kisméretű, tömör égetett agyagtégla – amelyet cca. 5-6 ezer éve ismerünk – valóban univerzális, hiszen nem csak tartófalakat, válaszfalakat, de a nyílások fölé boltozatos kiváltókat, födémként pedig boltozatokat, acélgerenda kiegészítéssel un. poroszsüveg boltozatos födémeket lehet belőle készíteni. Használatos fal és padlóburkoló téglának, ebből készültek a kémények és a pillérek is. Szinte az összes fontos épületszerkezet. Viszont kicsi, nehéz és szaporátlan vele a munka.

Az ipari fejlődés életre hívta azt a máig ható folyamatot, hogy amit csak lehet, azt hatékonyan előre kell gyártani, mert az élőmunka drága és gazdaságtalan mindent a helyszínen elkészíteni (ne felejtsék, e folyamat erős kritikájáról fognak olvasni  a sorozat öko és bioházakról szóló részében).

https://www.teglak.net/teglak/b30_kicsi.jpgA kisméretű tégla korszerűtlen lett, hiszen a födémeket már vb gerendákkal, a nyílásáthidalásokat szintén vasbeton vagy részben vasbeton gerendákkal helyettesítették, a kéményeket blokkokból, íves belső felülettel előre gyártották. A téglák elkezdtek nőni minden irányban, de hogy ne legyenek megemelhetetlenül nehezek, ezért lyukacsossá váltak, először pár méretesebb lyuk, majd egy technológiai újításnak köszönhetően polisztirol gyöngyökkel keverték, amelyek az égetés során elégtek és általuk porózussá váltak a téglák. E porózusság igen számottevően megemelte a hőszigetelő képességüket.

A kisméretű téglák nagy habarcsfelhasználása már a múlté, hiszen a nagyobb téglaméretek kevesebb fugát, így kevesebb habarcsot igényeltek. Majd megjelentek a csaphornyos oldalakkal a téglák és a függőleges hézagokból eltűnt a habarcs. A hőszigetelés javítása érdekében hőszigetelő falazóhabarcsot illetve külső-belső hőszigetelő perlithabarcsot használtak.

https://www.teglak.net/teglak/nexe30.jpgA tégla hőszigetelőképessége hirtelen megugrott, viszont a hangcsillapítása és a szilárdsága lecsökkent. Már nem lehet pilléreket falazni, boltozatot képezni belőlük, sőt ha nagyobb kiváltógerenda támaszkodik a falvégre, még kiegészítő pilléreket is kell alkalmazni. A porózus, lyukacsos tégla a homogén falszerkezet szinte kizárólagos anyagává vált és az mind a mai napig.

A kisméretű téglát viszont nem sikerült száműzni, hiszen pillérfalazáshoz, nyílásbefalazáshoz, csorbázat kifalazáshoz mind a napig használatos. Sőt a korszerűnek mondott téglákkal ellentétben szinte az egyetlen falazóanyag, ami újrafelhasználható, mi több a régi téglák kifejezetten keresettek, elsősorban homlokzat és kerítésburkolás céljára.

Liapor

Az égetett agyagtéglával párhuzamosan terjedtek el a más alapanyagú tégla falszerkezetek is, részben a nehézipar melléktermékeinek felhasználásával (kohóhabsalak, gázbeton) részben az évtizedekkel előttünk járó német építőipar újdonságainak (LIAPOR, Ytong, Habisol…) köszönhetően.

A kísérletek iránya igyekezett olyan falazóanyagot megcélozni, ami homogén volt és nem igényelt kiegészítő tartószerkezetet. Sok falazóanyag esetében ez csak részben sikerült (a kezdetek biztató eredményei később igen súlyos következményekkel jártak, lásd gázbeton, bauxitbeton…). A téglák meghíztak, először 36, majd 38 cm-esre, majd még annál is vastagabbra. A téglagyártók bűvös szava a “k érték” lett.

Kb. 10-15 éve az energiaárak folyamatos növekedése további lépéseket követelt, amit már nem lehetett minden esetben kizárólag homogén falszerkezettel megoldani, hiszen akkor 50-60 cm-es falakat kellett volna falazni. A falazatgyártók előtt több út mutatkozott.

https://www.epitoanyagnet.hu/falazoelemek/beton/leier/beton/habisol.jpgA gyártók egy része kombinált falazóanyagokat kezdett gyártani, ami a legtöbb esetben azt jelentette, hogy a falazóelem nagyobb lyukaiba előre méretre vágott hőszigetelő anyagot helyeztek el, ami viszont növelte a pontatlan munka kockázatát, de meglehetősen bizonytalanná tette a korrekt falszerkezet vizsgálatot is. A másik megoldás a téglák rendkívül precíz kialakításából származó energiamegtakarításából származik (a pontos méretek miatt vékonyabbak a fugák, emiatt jobb a hőszigetelőképesség).

Bár a jelenlegi energetikai előírásoknak pár tégla kiegészítő hőszigetelés nélkül is eleget tesz, de látható, ez az irány hatékonyan már nem követhető, a

homogén téglafal mára elérte teljesítőképességének a határait.

A harmadik megoldás kívülről érkezett. A hőszigetelő gyártók a korábban csak a vb. falas (vagy az un alagútzsalus) technológiáknál használatos dryvit-et elkezdték a téglafalakra is ajánlani és széles körben elterjedtek ezek a korábban, pl. lakossági körben nem használt és ismert többrétegű falszerkezetek.

Ez az a pont, ami majd átvezet minket, többek között a passzívházakhoz, de erről majd külön ejtünk szót.

Természetesen most sokan reklamálhatnának, hogy hol marad a többi technológia, hisz ma már nem csak téglából áll a választék? Valóban. Mind a könnyűszerkezetes, mind az öntöttfalas technológia, mind a többi technológia (pl. rönkházak) helyet követelhetne itt. Ígérem róluk is lesz szó.

Addig is nézzék meg a 1960-as évek végéről származó, a “korszerű” építőipart bemutató kis filmet (hanggal):

Ha nem indulna el a fenti videó, próbálja meg az alábbit:

Iparosított építés (37Mb)

Maradjanak velünk, mert hamarosan olvasható lesz a sorozat következő része:

a sorozat tervezett részei
1. létezik-e korszerű téglafal?
2. a vaskályhától a zöldkártyáig
3. alternatív tüzelőanyagok
4. ingyen energia (víz, geotermikus, szél)
5. ingyen energia (nap, hőszivattyú)
6. passzív házak
7. öko és bioházak
8. … és a jövő?

szavazás

Ön milyen energiatudatos házat építene ?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (11): megnézem

  • Avatar

    Janez

    2008. november 15. szombat - 02:58

    #7332

    Idézek :”A téglák elkezdtek nőni minden irányban, de hogy ne legyenek megemelhetetlenül nehezek, ezért lyukacsossá váltak”
    Tudomásom szerint,elsősoban a hőszgetelés végett képezték a lyukakat.

  • Avatar

    Uhrin Imre

    2009. január 19. hétfő - 12:31

    #7963

    Egyik általam is tisztelt viláhhírű építészünk mondta. családiházhoz nem kell statika, ha rozsdás vaskilinccsel teledobálják a betont, megfelel vasalásnak.

    Szerintem a vázkerámiák is a két szintet gond nélkűl elbírják. ugy lettek kialakítva, hogy figyelembevették, nem nindig szakember aki dolgozik vele.

    Zsákos habarccsal, plasztifikáló anyaggal, megfelelő sűrűségű habarcsot előállítva 10% alatt lehet tartani a téglafeltöltődést.

  • Avatar

    Butykai Gyula

    2009. január 30. péntek - 02:24

    #8090

    Hát igen, érdekes dolog, de 10 épülő házból amit látok, még mindig 6-7 vázkerámia falazattal készül.
    Szerintem is már régen elérte a teljesítőképességének határát, főleg, hogy azok a hőszigetelési értékek, amit megadnak rá, gyakorlatban meg sem közelíthető, gondoljunk csak a letört sarkakra a raklapon, a fugákba befolyó habarcsra vagy a vezetékek, csövek által kimart helyekre, amik általában lényegesen nagyobbra sikerülnek, mint amire szükség van, és persze habarccsal lesznek kitöltve, ami általában a helyszínen kevert típus és nem hőszigetelő. Amugy is nagy habarcsigényű az elkészült falazat a pontatlanságok miatt (1-1,5cm fugák és ugyanennyi vakolat biztos kell rá).
    És ugye az a bizonyos U érték, amit megadnak, síkra merőleges érték, és mi van azzal a hőmennyiséggel, amit a síkjában vezet a lábazatba vagy a koszorúba (merthogy a síkjában az U értéke többszöröse is lehet a síkra merőlegesnek)?
    De végülis azzal a szlogennek, hogy már “x ezer éve” létezik, természetes, és bevált, még mindig el lehet adni.
    De mi van azzal az energiával, amit 1m3 előállításához felhasználnak és egyébként nem kevés, pl az Ytong-hoz képest? Az már nem annyira természetes…

    Már régóta létezik a téglának a valóban “újabb változata”, amikor az anyagot és a levegőt “összeturmixoljuk”, és így egy homogén, könnyen formálható, jó hőszigetelési értékű anyagot kapunk, aminek a teherbírása a falazott vázkerámia szerkezetével vetekedhet ha szükséges, de családi házaknál áltlában nem az.
    Csak a gyártás során hozzáadott alumíniumpasztától idegenkedhetünk egy kicsit, bár nem értem miért, hiszen ez az anyag szinte mindenhol ott van az életünkben, ráadásul itt éppen vakolat alatt…
    De mondjuk a természetességgel teljes ellentétben álló polisztirol lapot viszont természetesnek vesszük, hogy az kerül a falra… Érdekes…
    Ezzel az építési rendszerrel általános esetben a szerkezeti hőhidakat nagy fesztávok nélkül (3m>) szinte el is felejthetjük.
    Vékonyvakolat elegendő rá, kívülről pedig szigetelni érdemes tetszőleges vastagságban, DE minél vastagabb, annál jobb, de ehhez társuljon a többi szerkezet hőszigetelése is arányosan (ablak, ajtó, födém, aljzat – törekvés a hőhídmentességre). Sokan a falak hőszigetelésével le is tudják a kérdést, holott ott kb 20-30%-a távozik a hőnek, szóval csak azon javítottunk, ami az egészhez képest is valami, de nem túl sok.

    Most másaépítési anyagokra nem is térnék ki, így is elég hosszú az iromány, és mennyi mindent nem írtam még le ezekről 🙂

    Nagyon sok féle építési mód van, mindegyiknek csak az előnyeit hangsúlyozzák ki, így eléggé el lehet tévedni ebben a kérdésben. Sok hónapomba került, mire nagyjából tisztába tettem a fejembe a dolgokat, és kialakítottam a “számomra” tökéletes szerkezetet, amit idén tavasszal épülő házamban alkalmazni fogok.
    Bár még várok a kritikámra én is :), szóval még változhat a terv (alaprajzilag).

    Amugy építőmérnökit végeztem (vagyis még nem, az államvizsgát tologatom) és az utóbbi 9 hónapot szinte csak az energetikának szenteltem, amit lehetett elolvastam a témáról, számolgattam rengeteget, stb. Azért is bátorkodtam véleményt mondani két típusú építőanyagról, amelyekkel még dolgoztam is, igaz összesen csak kb 20m2 falat raktam öcsémmel, az előírt idő kb 3szorosa alatt :), de legalább precíz lett.

  • Avatar

    Butykai Gyula

    2009. január 30. péntek - 14:32

    #8097

    Köszönöm, bár nem tudom jó vagy rossz értelemben gondolja.
    Amugy a jó szerkezet
    -nehéz, homogén, tömör hogy jó hangszigetelő, teherbíró és hőtároló legyen
    -könnyű, homogén, tele levegőbuborékokkal, hogy jó hőszigetelő legyen.

    Na ezt hozza valaki össze egy rétegű falazattal 🙂

  • koos.hu » Korszerű ház | 5. az ingyen energia – a Nap

    2009. szeptember 19. szombat - 15:23

    #11630

    […] olvashat részleteket, adatokat, összehasonlításokat. A sorozat eddigi és tervezett részei: 1. létezik-e korszerű téglafal? 2. a vaskályhától a zöldkártyáig 3. alternatív tüzelőanyagok 4. ingyen energia (víz, […]

  • koos.hu » Korszerű ház | 3. alternatív tüzelőanyagok

    2009. október 1. csütörtök - 11:11

    #11838

    […] velünk, mert következik a sorozat következő része: a sorozat fejezetei 1. létezik-e korszerű téglafal? 2. a vaskályhától a zöldkártyáig 3. alternatív tüzelőanyagok 4. ingyen energia (víz, […]

  • #11840

    […] Korszerű ház sorozat témái (vastaggal szedve az eddig megjelentek): a sorozat fejezetei 1. létezik-e korszerű téglafal? 2. a vaskályhától a zöldkártyáig 3. alternatív tüzelőanyagok 4. ingyen energia (víz, […]

EGYÉB
A vastag téglafalaktól a vastag réteges falakig

Az alább olvasható cikk az euroXtrade Magazinban megjelenő cikksorozat következő része, amely egyelőre csak a Magazin print számában lesz olvasható, az online késleltetve jelenik meg az euroXtrade Magazin honlapján. *** A külső teherhordó téglafalak sokat változtak az évszázadok során, lényegében egyet jelentettek a hagyományos téglafalakkal. A téglák esetében hosszú időn keresztül az állékonyság, a teherbírás, az egyszerű (sokszor helyszíni) gyárhatóság, a […]

A vastag téglafalaktól a vastag réteges falakig
2013. június 4. kedd
EGYÉB
Cikksorozat indult az euroXtrade magazinban

Egy több részes cikksorozatom indult az euroXtrade Magazinban, az első rész címe: Létezik-e korszerű és homogén külső teherhordó téglafal? A téma már megjelent korábban itt a koos.hu-n Korszerű ház | A homogén tartófalak vége címmel. Ez egy teljesen újraírt változat. Az írás egyelőre csak a Magazin print számában olvasható, az online késleltetve jelenik meg az euroXtrade Magazin honlapján. *** Létezik-e korszerű […]

Cikksorozat indult az euroXtrade magazinban
2013. május 22. szerda

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább