Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2008. október 30. csütörtök

Korszerű ház | 2. a vaskályhától a zöldkártyáig

vaskályhák a www.kemencemester.hu honlapról

A sorozat első részében, a Létezik-e korszerű téglafal? című cikkben azt írtam, hogy ami az elmúlt 20-25 év alatt az építőiparban alapvetően megváltozott, az nem kizárólag a tartószerkezeti-kivitelezési technológia elsőbbsége illetve a kivitelezés élőmunkaigénye, hanem az energiához való viszonyulás is. Ekkor kezd fontossá válni, hogy a fűtésre és a fűtési költségre is komolyan oda kell figyelni.

Amiről most szó lesz az nem épületgépészet történelem – ilyesmire nem is vállalkoznék – hanem csak a Magyarországon szélesebb körben – elsősorban a lakásokban – használt fűtési megoldások szimpla felsorolása abból a célból, hogy lássuk azt a folyamatot, míg a vaskályhától eljutottunk az épületenergetikai “zöldkártyáig”

szén, koksz, brikett

A XX. század első felének tüzelési módjai, mint pl. a vaskályha vagy a cserépkályha, sokunk számára még a 60-as években is mindennapi realitás volt, mint kizárólagos fűtési módok. A koksz, a brikett, a fűrészporos vagy akár a fürdőszobakályha sok mai fiatal számára mindössze a távoli múlt relikviái. A vegyes tüzelés mind a mai napig megmaradt, hiszen sokszor más energiaforrás hiányában, vagy az olcsósága miatt nem hagyható el. Sok esetben tartalék fűtési szerepet kapott.

fa

A fafűtés elsősorban a cserépkályha illetve a vegyes tüzelésű kazánokban terjedt el és használatos mind a mai napig. A kandallók és a tartalékfűtésnek meghagyott (vagy éppen újonnan épített) cserépkályhák szinte kizárólagos fűtőanyaga.

városi gáz

régi típusú gáztűzhely

Az első gázgyárak egyikét Budapesten 1913-ban indították el és nem véletlenül hívták “gyárnak”, hiszen valóban gyártották a gázt, méghozzá a szén elgázosításával. Az első időkben a termelt gázt az utcai gázlámpákhoz használták, majd csak fokozatosan került a háztartásokba, ott is először a konyhai tűzhelyekbe. A mesterségesen előállított (a földgáznál alacsonyabb fűtőértékű) un. városi gázt leváltó földgáz a század talán legnagyobb fűtési korszerűsítését indította el.

olaj

A gázenergia mint “a jövő leggazdaságosabb energiahordozója” kiszorított mindent, a széntüzelésen túl az olajfűtést is (emlékszik még valaki egyáltalán a kertekben elásott óriási olajtartályokra vagy a megszokhatatlanul büdös olajkályhákra?).

Gyors és szabályozható volt … no meg drága.

földgáz

A vezetékes gáz terjedésével számos helyen kezdték használni, hiszen nemcsak a központi fűtés kazánjához, de parapet vagy kéménybe kötött konvektorokba ugyanúgy, mint fali melegítőkbe és meleg vizes boylerekben. A gáz kiszorította (legalábbis csak időlegesen) a fát még a cserépkályhákból is, hiszen a Héra gázfejek összehasonlíthatatlanul nagyobb komfortot biztosítottak, mint a hagyományos szilárd tüzelőanyagok.

A gázvezeték azonban a ritkán lakott településekre nem nagyon jutott el, ott a főzésre a palackos gázt használták, majd később a nagyméretű palackok felhasználásával – sok esetben ott, ahol belátható időn belül megjelent a vezetékes gáz is – palackos gázfűtést alakítottak ki, amit a vezetékes gáz bekötése után is lehetett használni (a palackokat pedig el kellett adni). Az állandó palackcsere persze nagyfokú kényelmetlenséget jelentett, de legalább 4-6 napra elegendő energiát biztosított az 2-3 nagy palack.

E probléma feloldására találták ki a tartályos gázt, amely már 1-2-3 hónapnyi gázmenyiséget képes tárolni és már nem csak lakások, hanem nagyobb épületek fűtésére is kiváló ott, ahol nincs vezetékes gáz. A tartályos gáz ma sok helyütt szinte csak az egyetlen energiaforrás lehetőség.

előnye | működése gyakorlatban olyan, mint a vezetékes gázé, szinte bárhová telepíthető.

hátránya | meg kell vásárolni a tartályt, amely egyszeri költség, télen nehezen megközeliíhető helyen bizonytalan lehet a kiszállítás (csere), nem ásható el a földben, látható

villany

Bár fűtésrásegítőnek az olajradiátor, illetve fixen telepített villany hősugárzóként az elektromos áram is jelen volt, mint fűtési mód, a magas ára miatt nem volt igazán alternatíva. Azonban a kedvezően beárazott éjszakai áram megjelenésével gazdaságossági számításokkal próbálták igazolni az ezzel működő elektromos hőtárolós rendszerek létjogosultságát.

Ilyen volt a viszonylag széles körben használt hőtárolós elektromos kályha (amelyből programozhatóan ventilátor fújta ki a meleg levegőt). Előszeretettel használták pl. templomokban, mivel ott a használat pontosan kiszámítható volt és már a temperálás is komoly előrelépést jelentett a korábbi fűtetlenséggel szemben. Aztán gyorsan eltűntek ezek is, bár meglepve tapasztaltam, hogy az elektromos művek mind a napig úgy ajánlgatja, mint a gázzal egyenértékű lehetőséget, mi több számos gyártó kínál hozzá berendezést is.

előnye | nincs égés, nincs kémény, a vékony vezeték miatt bárhová – akár padlóban is – elvezethető, programozható

hátránya | drága, és mivel éjszakai árammal megy, 1 nappal korábban kell működésbe hozni, egyedi fűtés lévén helyiségenként kell elhelyezni

E korai korszak különleges fűtési módja volt a hőtárolós elektromos, hőtárolós padlófűtés, aminek a létjogosultságát a korábban már írt kedvező éjszakai tarifák tették lehetővé, azonban nem vált széles körűvé a használata (előnyök és hátrányok megegyeznek a fentiekkel).

Az elektromos fűtés viszonylag új fajtája az un. infrafűtés, ami egy sugárzófűtés, pár fokkal alacsonyabb levegő mellett is jó a hőérzet, azonban mivel a sugárzása miatt lényegében minket fűt, így kikapcsolása után a fel nem fűtött falak miatt gyorsan kihűl a levegő.

központi fűtés

Az egyedi kályhafűtést (vaskályha, cserépkályha, konvektorok, fali sugárzók…) leváltó központi fűtés először vegyes tüzeléssel, majd olaj, később pedig földgáz táplálású lett.

de mi is a központi fűtés? | A központi fűtés lényege, hogy a hőleadó és a hőtermelő egység szétválik, amelyek között valamilyen csőrendszeren áramló hőcserélő anyag (jellemzően víz) teremti meg az összeköttetést (ez igaz a szénre, fára, olajra, villanyra és a gázra is).

előnye | központilag szabályozható, legfeljebb 1 kéményt igényel, a lakás félreeső helyiségében is elhelyezhető

hátránya | a fűtőközeget keringtetni kell, sok esetben külön helyiséget igényel

A fűtési rendszerek korszerűsödtek, a korai (szinte szabályozhatatlan) gőzfűtést átvette a melegvízes fűtés és a radiátoros, csőregiszteres fűtések mellett széles körben megjelent a padlófűtés is. A fűtési módok, szabályozások mellett megjelentek a különféle automatikák, időkapcsolók. A radiátoros és padlófűtés után megjelentek a különféle fal és mennyezetfűtések és sugárzó fűtések is.

távfűtés

A fűtések egy teljesen más módját jelentette, hogy (elsősorban) a lakótelepeket távfűtésre kapcsolták, mert akkor úgy gondolták – és az energiaárak is még elfogadhatóak voltak – hogy a centralizálás egyben hatékonyságnövelés is.

Az akkori éppen aktuális összeesküvés elmélet szerint azért, mert így a hatalmon lévők (hátuk mögött az “oroszok”) zsarolhatnak majd azzal, hogy bármikor lekapcsolhatják az esetleges renitenskedők fűtését. Akkor persze még senki sem gondolta, hogy nem a hatalom fogja kapcsolgatni és nem a politikai zsarolás része lesz, hanem kiderül az egyik leggazdaságtalanabb fűtési mód és mindenki szabadulna tőle, de városi rendeletek fogják tiltani, hogy panelházak szabadon lekapcsolódhassak és áttérjenek pl. központi gázfűtésre.

előnye | nincs égés, nincs kémény, nem igényel felügyeletet

hátránya | külön helyiséget igényel, rugalmatlan a szabályozása, különösen ha a fűtött lakóház belső fűtési rendszere korszerűtlen, emitt drága is, ha messziről jön a melegvíz, akkor nagy a hőveszteség és jelentős az infrastrukturális költség, csak bizonyos lakásmennyiség felett gazdaságos

Maradjanak velünk, mert a sorozat következő részében az alternatív tüzelőanyagok-at vesszük sorra

a sorozat fejezetei
1. létezik-e korszerű téglafal?
2. a vaskályhától a zöldkártyáig

3. alternatív tüzelőanyagok
4. ingyen energia (víz, geotermikus, szél)
5. ingyen energia (nap, hőszivattyú)
6. passzív házak
7. öko és bioházak
8. … és a jövő?

szavazás

Ön milyen energiatudatos házat építene ?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (5): megnézem

  • Propeller

    2008. október 30. csütörtök - 09:37

    #6638

    koos.hu – Korszerű ház | 2. a vaskályhától a zöldkártyáig…

    ami az elmúlt 20-25 év alatt az építőiparban alapvetően megváltozott, az nem kizárólag a tartószerkezeti-kivitelezési […]…

  • Avatar

    Kálmán László

    2008. október 30. csütörtök - 14:24

    #6642

    Kár, hogy nem lett befejezve az első fejezet.

  • koos.hu - Blogtörténet | legolvasottabb cikkeink

    2009. május 28. csütörtök - 12:50

    #9933

    […] Korszerű ház | 2. a vaskályhától a zöldkártyáig […]

  • Avatar

    TÜKE

    2011. január 18. kedd - 13:15

    #78360

    Gondolom a legtöbb “épeszű” eddig is tudta,- de mai MTI hír vagy Googleba írva :
    Panellakásban tilos a gázpalack! stb.

EGYÉB
A vastag téglafalaktól a vastag réteges falakig

Az alább olvasható cikk az euroXtrade Magazinban megjelenő cikksorozat következő része, amely egyelőre csak a Magazin print számában lesz olvasható, az online késleltetve jelenik meg az euroXtrade Magazin honlapján. *** A külső teherhordó téglafalak sokat változtak az évszázadok során, lényegében egyet jelentettek a hagyományos téglafalakkal. A téglák esetében hosszú időn keresztül az állékonyság, a teherbírás, az egyszerű (sokszor helyszíni) gyárhatóság, a […]

A vastag téglafalaktól a vastag réteges falakig
2013. június 4. kedd
EGYÉB
Cikksorozat indult az euroXtrade magazinban

Egy több részes cikksorozatom indult az euroXtrade Magazinban, az első rész címe: Létezik-e korszerű és homogén külső teherhordó téglafal? A téma már megjelent korábban itt a koos.hu-n Korszerű ház | A homogén tartófalak vége címmel. Ez egy teljesen újraírt változat. Az írás egyelőre csak a Magazin print számában olvasható, az online késleltetve jelenik meg az euroXtrade Magazin honlapján. *** Létezik-e korszerű […]

Cikksorozat indult az euroXtrade magazinban
2013. május 22. szerda

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább