A Tervkritika sorozatban most következzen egy foghíjbeépítés, ami viszonylag ritka, viszont annál nehezebb feladat, mert kötöttek a méretek, adottak a szomszédos épületek, azok engedélyezett vagy éppen engedély nélkül megépült részletei. Mindez azért érdekes, mert hiába is tartanánk be az övezeti előírásokat, ha a meglévőhöz is igazodnunk kell.

A következő rövid levelet kaptam a tervek mellé:

Tisztelt Koós Miklós!
Kérem tekintse meg tervünket és mondjon véleményt róla. Budapest XIX. kerületben épül majd meg, 100 nöl a telekméret, 9 méter széles és 38 m hosszú. Zártsorú beépítésre vagyunk kötelezettek, miszerint a teljes utcafrontot 3 m mélyen be kell építeni. A szomszéd ház tűzfalára építünk rá. A nappaliban vízteres kandalló lesz, az emeleten lesz gázkazán. A tetőtéri rész csak szabadidőszint lesz, a lakótér a földszinten kerül kialakításra.
Köszönettel

A rajzok és ez a rövid leírás elég kevés a kiinduláshoz, mivel a zártsorú beépítés az egy elég speciális építési mód. Nemcsak a faltól falig való építés miatt, hanem a szomszédos esetlege pincék vagy éppen hiányuk miatt illetve a hátsóudvar felé befordulás miatt is.

Pince

Ahogy a tervekből kivehető, pincét csak az udvari traktusba terveztek, valószínűleg nem véletlenül, mert így nem kell a szomszédos épület alapjai alá menni. Abban az esetben – ha a szomszédos épület nincs pince – csak egy előzetes alapmegerősítés után végezhető el, ami elég kényes és drága munka.

A fordított eset se sokkal könnyebb, ha nem karunk pincét, de a szomszédban van, mert akkor meg a mi alapunkat kell levinni a szomszédos ház alapjainak a síkjáig, ami gyakorlatilag egy közel 3 méter mély alapozást jelent.

Itt a hátsó traktusba került a pince egy belső és egy közvetlen külső lépcső (ez utóbbiról majd még később).

Földszint

Amikor azt írtam, hogy kevés az infó, az leginkább arra is vonatkozott, hogy nem tudom, mik a beépítés paraméterei. Hogy érthetőbb legyen:

• az utcai traktus csak egy kaput fedő tetővel együtt zártsorú
• a hátsó udvarba beforduló épületnél nem tudom, hogy milyen előírásokat kellett betartani (oldalkert, homlokzatmagasság) ?

Miért  is érdekesek ezek? Az látható, hogy egy igen keskeny telek állt rendelkezésre, aminek – szerencsére – az udvari oldala a jó tájolású (DK). A keskeny telekméret és az utcai zártsorú beépítési kötelezettség  miatt én átgondolnám, hogy ne egy olyan utcai traktust építsek, aminek a teljes szélességében később beépíthető tetőtér lehetne ?

És itt jön a következő bizonytalanság: mi épülhet a jobb oldali telken? Ha oda is ugyanezen paraméterek szerint, akkor a most DNY-ra néző nappali és konyhaablakok garantáltan árnyékban lesznek a közelség miatt. Ha ez a szomszéd hasonlóképpen az udvar felé befordul egy épületszárnnyal, akkor a többi – bár kissé hátrább húzott – ablak is hasonló helyzetbe kerülhet. Vagyis ha a szomszéd a telekhatárra épít, akkor az ablakok – 2 kivételével egy 2,7-4,4 méterre lévő tűzfalra fognak nézni.

Ha a jobboldali szomszéd szabadon állóan építkezik (építhet), akkor ugyan egy fokkal jobb a helyzet, de nem sokkal (a kerítés cca. 4,40 m-re lesz az ablakoktól. Szóval itt van bennem egy bizonytalanság, mert nem ismerem az előírásokat.

Lássuk miként hat ez a földszinti alaprajzra?

Általánosságban azt látom, hogy a kis terület gazdaságos kihasználása helyett pár helyiség/funkció el van aprózva és feleslegesen meg van bonyolítva. A rajzon látható 2 db terasz a valóságban nem fog tudni teraszként funkcionálni, mert az egyik gyakorlatilag egy előlépcső pihenője, míg a másik olyan kicsi, hogy sok minden nem helyezhető oda, ráadásul csak a fürdőből közelíthető meg. A belső közlekedési rendszer még elmegy, de az utcai traktus helyiség elosztása egészen érthetetlen.

Az étkező-garnitúra útban lesz mindenkinek, annak is aki a konyhába akar menni és annak is, aki a nappaliba igyekszik. A helyiség elrendezés miatt az étkező fennmaradó – nem is kicsi – helye kihasználhatatlan terület (max. egy szekrénysor tud a fal elé kerülni)..

A nappali a lehető legrosszabb helyre került. Egy É-ra tájolt utcai (sötét) ablak és egy a szomszéd kerítésére (vagy tűzfalra) néző ablakkal, ráadásul a megközelítése is roppant komplikált, mintha direkt lenne eldugva. A nappali ugyan eléri a minimum méretet, de a mellette lévő szoba 2 méteres szélessége sok mindenre nem lesz alkalmas. Az udvari szoba 1 m széles közlekedő “nyúlványa” tipikus tervezési hiba eredményeképpen jöhetett létre. A fürdőszoba előtti terasz – ha egyébként ennyire kevés a hely – egészen érthetetlen. Ha a pincéből feljövő lépcső miatt kellett a traktust keskenyebbre venni, akkor érdemes volna a pincei megközelítés más módját is megvizsgálni.

Mind a tájolás, mind a használhatóság szempontjából sokkal szerencsésebb lett volna, ha a DK-i szoba és a ÉNY-i nappali (+ az étkezőkonyha) helyet cserélne, ugyan a hálók így rosszabb tájolásúak lennének, de

• ki lehetne alakítani 2 db normál méretű hálószobát,
• a nappalinak elég lenne a mostani hálószoba szélessége is, ráadásul napos lehetne,
• kapcsolható lenne hozzá egy tetszőleges méretű terasz, ami ugyan magasabban lenne, mint az udvar, de jó lenne a tájolása és nem a szomszéd kerítésére(tűzfalára) lenne rányitva.

Tetőtér

Mivel a tetőtér egyelőre csak tervezett, így arról nem sokat lehet mondani, az utcai traktus majdani megközelítése – ebben az elrendezésben vagy csak zsákszobaszerűen, vagy kacifántos közlekedővel vagy egy nagyméretű fenti nappali (kvázi elosztó-közlekedő terület) mellett alakítható ki.

Mennyivel egyszerűbb lehetne, ha az utca traktus teljes szélességben be lenne építve és az ide kerülő szobák a belső kert felé lennének megnyitva, akár egy erkéllyel vagy terasszal kombinálva.

Összefoglalás |  fogalmazhatnék udvariasan és kevésbé udvariasan (az olvasók egy része visszatérően keményebb hozzáállást kér rajtam számon). Nos az a véleményem, hogy ha még nem késő, itt is egy teljes újragondolást javasolnék és talán egy tervező cserét. Nem tudom ugyan, hogy a kialakított koncepció mennyiben akart megfelelni egy laikus elvárásnak (a laikus itt NEM SZAKMABELI-ként értendő) vagy mennyiben tekinthetőek egyes részei tervezői hibának, mi több alkalmatlanságnak?  A nappali elhelyezése és az étkező kialakítása, továbbá a teraszok számomra az utóbbit valószínűsítik. Ha már elküldték a tervet véleményezésre – még akkor is ha nem értenek velem egyet -, akkor is a kritikai érzék inspirálja Önöket legalább arra, hogy ismét átgondolják, egy másik – eddig talán ismeretlen aspektusból. Gondoljanak arra, hogy amíg nem kezdenek hozzá az építkezéshez, addig sohasem késő. Egy használhatatlan helyiség okozta későbbi bosszúság pénzben, energiában nehezen mérhető.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

• saját "típusterveit" próbálta eladni
• szolga módjára tervezett vagy csak aláírt
• nem engedett az ötleteiből - öncélú formalizmus
• csak eng. tervet vállalt
• megbízhatatlan volt
• nem egyeztetett a hatóságokkal
• amit tervezett, nem lehetett engedélyeztetni
• nem csinált 3D terveket
• nem lehetett megépíteni
• költségérzéketlenség

Eredmények

 Betöltés ...