Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2009. február 5. csütörtök

Szebb jövő | új várostrend a “Lassú város”

Bardóczi Sándor tájépítész tollából jelent meg egy nagyon fontos és érdekes írás az építészfórumon Ahol a lassulás erény: a CittàSlow mozgalom címmel. A “Lassú Városok” eszményképe Itáliából indult, a lényege pedig az emberközpontúság és az élet minőségének a fontossága.

A szíves hozzájárulásával idézünk a cikkéből :

[…] Az olasz „város” (città) és az angol „lassú” (slow) kifejezésből származó megnevezés egy új várostrend ezredfordulós kifejlődését takarja. Az elképzelés szerint a CittàSlow felismerve, hogy az élet minden területén a rohanás lett a meghatározó, és ez a rohanás a városainkat egyre zajosabbá és stresszesebbé teszi, megpróbál felmutatni egy alternatívát – a „lassú várost” – a minőségi városi élet feltételrendszereinek kidolgozásával. A „lassú város” a rehumanizált, ökológiai szempontból korrektebb környezeti feltételek megteremtéséről, az élelmiszerek termelésének és a település kapcsolatának újragondolásáról, a közösségi helyek (fórumok) reneszánszáról szól.

az olaszországi Anghiari (fotó: https://www.anghiari-info.com)
egy “Lassú város” – az olaszországi Anghiari | fotó: www.anghiari-info.com

A mozgalom csírái
A CittàSlow, azaz a Slow Cities (Lassú Városok) gondolatát a Slow Food1 mozgalom inspirálta.2 Kezdeményezője az olasz Paolo Saturnini, Greve in Chianti városának polgármestere. A mozgalom alapítását 1999. október 15-re datálják, amikor Bra, Greve in Chianti, Positano és Orvieto polgármestere, valamint Carlo Petrini, a Slow Food mozgalom atyja Orvietoban aláírta a Lassú Városok Kartáját. A Lassú Városok Szövetségébe azóta több mint 70 olasz város lépett be és a mozgalom jó úton halad afelé, hogy globális méretűvé váljon. 2003-ban a CittàSlow már az Egyesült Királyságban is bővült tagokkal, elsőként Ludlow városa lépett be soraiba. Ezzel megalakult a CittàSlow UK. 2004-ben már Aylsham, Canterbury, és Diss is csatlakozott a brit „leányvállalathoz”.3

https://www.cittaslow.org.uk/images/Page1/1B.jpg

„A városhálózat, ahol az életminőség fontos
A fenti sor a „lassú városok” jelmondata. A lassú város – a kibocsátott Karta szerint – az a város,

  • amelynek a területén és környezetében olyan módon fejleszti önmaga sajátosságait és jellegzetességeit, amelyben a regenerálódás és az újrahasznosítás kiemelt szerepet kap;
  • amely az épített környezetről szóló szakpolitikájában azokat a fejlesztéseket erősíti, amelyek nem közönyösek a területének történelme, tradíciói és emberi szükségletei iránt;
  • amely technológiáiban és szemléletmódjaiban célul tűzi ki az életminőség javítását és a város adottságait olyan módon használja ki, hogy az erősítse a minőséget és a tradíciót;
  • amelynek a termelése és az élelmiszer előállítása hagyományos és környezetbarát technológiák eredményeként jön létre, génmanipulációs technológiák alkalmazása nélkül;
  • amelynek a termékei a helyi kultúrán és annak hagyományain alapulnak, amelyek egyedülállóvá teszik a területét;
  • amelynek a vásárlói rétegei támogatják, és előnyben részesítik a helyi kézműves termékeket és széles körben promotálják áruikat a helyi piacokon, vásárokon, városi eseménysorozatokon, megőrizve a termelő és a vásárló közötti személyes kapcsolatokat;
  • amely a vendégszeretet magas követelményeit is kielégíti, a helyi lakosok és a városba látogatók közötti kapcsolatok kiépülésére ösztönzőleg hat;
  • amely biztosítja lakóinak a tradíciókon és minőségen alapuló közösségen belüli mindennapi minőségi élet követelményeit;
  • amely minden polgárában, ott dolgozó emberben és látogatóban tudatosítja, hogy az élet minősége, az ételek és italok minősége, valamint az ezeket övező kedélyesség a város helyi tradícióinak, termékeinek, és termelési módjainak minőségéből fakad.

A lassú város kritériumai

A CittàSlow által kidolgozott bizonyítvány szerint 55 különféle kritériumnak kell megfelelnie annak a városnak, aki magát a SlowCity-ként akarja definiálni. A kritériumokból egy olyan város szellemképe rajzolódik ki, amely időt ad lakóinak arra, hogy élvezzék a minőségi életet és egyre inkább le tud szakadni a függést okozó globális rendszerekről. Városok, amelyek el vannak látva minőségi közterületekkel, színházakkal, boltokkal, fogadókkal, történelmi épületekkel, romlatlan tájképpel. Városok, ahol a tradícionális kézművesség még mindennapos dolognak számít, ahol az évszakokhoz igazított a helyi termékskála, ahol az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód és az élet élvezete áll a közösségi élet központjában. A városok eme megszentelt „Bacchusait” azonban nem csak az ételek, italok és élvezetek érdeklik, hanem a modern városi problémák leküzdése is.
https://content.slowfood.it/upload/3E6E345B031411B5F0gVW3138056/img/Prug.jpg

Az a város, amely lassulni akar, a közlekedési terhelést és zajt mérséklő lépéseket vezet be, növeli a városi zöld területek arányát, fákat ültet, gyalogos zónákat fejleszt, segíti és előnyökhöz juttatja a helyi gazdaságot és élteti a saját hagyományait. Nem könnyű tehát e körbe bekerülni. A „Lassú Város” ennek ellenére lassan védjeggyé válik, és napjainkra közel 50 ezer lakos mondhatja el magáról Olaszországban, Ausztriában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Németországban, Norvégiában, Spanyolországban, Lengyelországban és Dél-Koreában4, hogy „lassú város”-ban lakik. […]

 A teljes cikk
 Wikipédia cittaslow szócikke
 “Lassú Városok” Olaszországban
 “Lassú Városok” Angliában
 Bardóczi Sándor blogja

Hozzászólások (9): megnézem

  • Propeller

    2009. február 5. csütörtök - 04:46

    #8162

    Új várostrend a Lassú város…

    Bardóczi, cittaslow, lassú város…

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2009. február 6. péntek - 10:15

    #8175

    Szerintem gyerekes ötlet. Lényegesen drágább -úgyis olyan jól élünk- és a lényeget nem érinti, mert ahhoz kevés. A (globális) problémák szőnyeg alá söprése.

  • Avatar

    gramercy

    2009. február 6. péntek - 21:14

    #8192

    most lelki szemeim előtt elképzelem, ahogy a margit hídtól a budai rakpart alábukik, s a felszínen három-négy sorban sorakoznak a fák, középen a villamos, füvesített pályán

    közvetlenül a dunaparton kávéházi asztalok sorakoznak, tele emberekkel akik a fák árnyéka alatt élvezik a kilátást, szemben a parlament, délre a hidak és a hegy, oldalt a vár

    a promenád egészen a lánchídig tart, amit az autók számára teljesen lezártunk és az aszfalt helyét gondozott fű veszi át, rajta padokkal, piknikező emberekkel

    átbringázunk a hídon és tovább folytatjuk délre az utat: a pesti rakpart innentől a közraktárakig szintén lebukik a föld alá, itt is három-négy sorban sorakoznak a fák, a villamos pályája egészen a boráros térig füvesített

    paris and london? baby you can keep

  • Avatar

    Lassú város

    2009. február 7. szombat - 12:21

    #8201

    Lehet lassítani, Budapesten legalább a belvárost kellene mentesíteni az átzúduló, agglomerációból érkező autóforgalomtól és ha ez kész, akkor indulhat mindenféle projekt, visszahódítani a rakpartot a sétálgatásra, parkosítani. parkosítani. Sok kiülős helyet.
    Egyáltalén hova sietünk? Ha megnézzük a költségvetés adatait, kölcsönökből él az ország, folyamatosan rohanunk, szentségelünk, minek?
    Ha úgysem megy nekünk a termelés, álljunk át szolgáltatásra, turizmusra, ahhoz meg nyugalom kell, jó éttermek, kávézók a pokolba a sok autóval és az idegbeteg sofőrökkel!

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2009. február 7. szombat - 14:33

    #8203

    Jó ez a lassú város mégegyszer. Senki nem dolgozik, mindenki csak a mediterrán napfényben sziesztázik. Nincsenek határidők, pénz bőségesen… mi kell még ilyen néphülyítéshez? Tisztára 8 óra munka, 8 óra… Most kell lemenni Siófokra, Balatonfüredre, ott a lassú város, lehet őgyelegni a ködszitálásban, leülni a nyirkos padra. Meg oda, ahol egyáltalán nincs munka.
    Átállni a turimusra. Kész röhely. Hemzsegnek a nyugati túristák Kőbányán, Csepelen, Ózdon. Azokból lesznek a túristák akik termelnek. Nem kell örökké szolgának tekinteni magunkat. Konkurálni meg nem tudunk az Alpokkal, Riviérával és a korallzátonyokkal. Nálunk másfél hónap az igazi nyár, 2 hét az igazi tél. Mindig ottmaradunk a turizmus másod, ill. inkább harmadvonalában adottságainkkal. És remélem nem Las Vegas, Thaiföld (meg a háttere) a minta a magyar lányoxépségeit kiaknázandó!

    Agglomeráció: igazából tetszett Oslóban, Bergenben a fizetőkapus belépti díj. Volt ez a harmincas években is sok városban útkövezetdíj címén. Adnék mindenkinek hetente egy ingyenes belépést. A mindennaposak meg fizessenek, úgyis ráfizettek a kitelepülés megnövelt ingázásával.
    Nem is volt rossz 1945-ig a vámhatár kis-Budapest körül.
    Elnézést… 🙂

  • Avatar

    Mózes

    2009. február 8. vasárnap - 09:46

    #8208

    az útkövezet díj országos szinten megvolt súly adó címszó alatt:) csak mostmár teljesítmény adónak hívják és nem az út terhelése címszó alatt szedik(javítsanak ki ha tévedek)

  • Avatar

    gramercy

    2009. február 10. kedd - 14:45

    #8239

    lesz új vámhatár, csak dugódíjnak fogják nevezni

  • Avatar

    TÜKE

    2011. február 26. szombat - 08:18

    #78764

    gramercy:
    Olvasom valahol ( újságban) a “dugókat” jelzi a https://maps.google.com/ (?) vagy valami ilyesmi. (Lehet, Népszabadságból ? -02/26 -szombat)

HÁZ-TERV
Milyen lesz Debrecen 200 milliárd elköltése után?

Új strand, új pályaudvar, új ipari park, új vásárcsarnokok, átépített Petőfi tér, rendelőfelújítás, óvodafelújítás – egyebek mellett ilyen részei vannak az Új Főnix Terveknek Debrecenben. A 200 milliárdos, uniós pénzből finanszírozott programhoz látványos animációt készítettek, amelyben minden tökéletesnek tűnik. Forrás: Gazdaság: Utópisztikus videón mutatják meg, milyen lesz Debrecen 200 milliárd elköltése után – HVG.hu

Milyen lesz Debrecen 200 milliárd elköltése után?
2017. február 14. kedd
HÁZ-TERV
Smart City | összehangolják a hazai okos város fejlesztéseket

A városi életminőség javítása mindenütt a világon kiemelt fontosságú. Még 2009 elején egy külön kis sorozatot szenteltünk a témának “Szebb jövő” címmel. Ennek keretében írtunk a híressé vált bogotai kisérletről, illetve idéztük Bardóczi Sándor írását “a lassulás erény: a CittàSlow mozgalom” címmel. A “Lassú Városok” eszményképe Itáliából indult 1999-ben, a lényege pedig az emberközpontúság és az élet minőségének […]

Smart City | összehangolják a hazai okos város fejlesztéseket
2017. február 1. szerda

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább