Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Nagy Norbert
2009. október 8. csütörtök

A napenergia | a napelemek 3. rész

A korábbi részben áttekintettük a lehetséges felhasználási megoldásokat, s mielőtt rátérnénk a költségekre és megtérülésre, szót kell ejteni most a napelemes rendszerek áramtárolási lehetőségeiről – mert ez szorosan összefügg majd az árral és támogatásokkal.

Két fő csoportba szokták sorolni az áram tárolása és felhasználása alapján: a hálózatra kapcsolt rendszerekre és a szigetüzemű rendszerekre. Szigetüzeműnek nevezzük, ha az áramot helyben tároljuk (akkumulátorral, vagy más megoldással, pl. vízszivattyúval, légtartállyal). Ezt a megoldást ott használják, ahol nincs villamos hálózat: Magyarországon kevés ilyen van, pl. tanyákon, hegytetőn lévő rádióadónál, borospincéknél. Fontos kiemelni, hogy az akkumulátoros tárolás azonban megöli a napenergia környezetgazdaságosságát, mert a legjobb akkumulátorokat is 3-5 évente cserélni kell (azaz a napelemek átlagos 25 éves élettartama alatt 5-8 cserével kell számolni), veszélyes hulladék keletkezik, ráadásul rögtön meg is 2-3-szorozza a rendszer élettartam alatti költségét – még távolabbivá téve a megtérülést.

De szerencsére semmi szükség erre kis rendszerek (házak) szintjén, kivéve persze a hegyekben, dzsungelben, vagy itthon néhány áram nélküli tanyán az Alföldön – de ezek teljes kapacitása ezrelékei a lehetséges napelemes piacnak.

A zöldáramot lakossági rendszereknél vissza kell táplálni az elektromos hálózatba, ha éppen nem tudjuk felhasználni (pl. a déli órákban, amikor jellemzően a családok otthon sincsenek és közben a napelemes rendszer csúcsra jár). Teljesen felesleges, költséges és környezetet szennyező megpróbálni akkumulátorral tárolni, kivéve az említett néhány tanyasi esetet. Azonban valóban tárolni kell a fel nem használt áramot (mivel jellemzően nyáron és délben termel a legtöbbet), s erre ott az elektromos hálózat: az áramszolgáltató vezetékei és hálózata környezetünkben.

Az eljárás nagyon egyszerű: az áramszolgáltató felszerel egy oda-vissza mérő órát, és a helyi hálózatban más felhasználók átveszik így az áramot, amire éppen nincs szükségünk (és utána azt felhasználja a szomszéd, az óvoda, stb – ahol éppen szükség van rá). Majd az esti, vagy téli időszakban visszavesszük, így éves elszámolásban hozzuk az egyenlegünket. És erre már itthon is van lehetőség: a 287/2008 (XI.28) Korm. rendelet kötelezi az áramszolgáltatókat, hogy vegyék át a zöldáramot, méghozzá meghatározott áron. Ez ma Magyarországon 28Ft/kWh, azaz nagyjából az az ár, amennyiért a lakosság kapja az áram kWh-ját itthon.

Ma itthon egy átlagos család évente 3000-4000 kWh áramot használ. Itthon a napelemes rendszerek (a hazai napsütéses órák, beesési szögük és intenzitás alapján) optimális elhelyezkedés esetén (déli fekvésű, 30-40 fokos dőlésszögű és egész nap teljesen árnyékmentes helyen) átlagosan 1200 kWh áramot tudnak megtermelni 1 kW-os (ezer Wattos) napelemes rendszerrel. Tehát egy átlagos családi házra 2,5-3,5 kW-os rendszer szükségeltetik. Egy 3kW-os rendszer ma itthon 2,8 millió és 3,5 millió forint között állítható össze, a felhasznált napelemek, inverter és rögzítés minőségétől függően (ez az olcsó kínai napelemtől a leghosszabb garanciás német napelemek közötti jelentős árkülönbség miatt).

Napelemes rendszerek átlagos élettartama (jó minőségű napelemek esetén) 25 év, ami alatt egy inverter cserével azért még számolni kell: jellemzően 10-15 év után az inverterek kilehelik lelkük. Ha most kiszámoljuk, hogy mennyi áramot termelünk 25 év alatt (és mennyit nem veszünk így meg az áramszolgáltatótól), és még beleszámoljuk az elmúlt 10 év átlagos áramár emelkedését is (ami minden előrejelzés szerint a jövőben is nőni fog), azt látjuk, hogy itthon 20 év felett van a megtérülés támogatás nélkül. Ez kétségtelenül nem egy csábító befektetés.

És itt el is érünk a támogatáshoz, amit részben az első cikkben már érintettünk: ma még támogatás nélkül a napelemes áramtermelés nem gazdaságos. Ez alapszabály, ezért támogatják jelentősen más országokban, hiszen környezetet nem terhelő, lokálisan előállítható tiszta forrásról van szó. Máshol a támogatás abból áll, hogy ezt a zöldáram árat felemelték, azaz az áramszolgáltatók magasabb árat fizetnek az nap vagy szélenergiából származó áramért, mint amennyiért eladják. Ez 40-45 eurócent per kilowattóra Németországban, 42 cent a cseheknél, 35 cent Bulgáriában – miközben a lakosság és az ipari felhasználók 12-15 eurócentért kapják az áramot általában Európában, akárcsak nálunk. Ezzel ösztönzik a felhasználót az áram hálózati visszatáplálására (megoldva a tárolás felesleges, költséges és akkumulátor esetén környezetszennyező problémáját), az áramelszámolás pontos és szakszerű (az áramszolgáltató egy oda-vissza számláló órát szerel fel), az áramszolgáltatók veszteségét (az árkülönbözetet) pedig kompenzálja az állam – ez maga a támogatás gyakorlati formája.

Itthon ma hibrid rendszer van: egyrészt a 287/2008 (XI.28) Korm. rendelet kötelezi az áramszolgáltatókat, hogy vegyék át a zöldáramot, de csak 28 Ft/kWh-ért. Ahogy fent kiszámolhattuk, ez önmagában nem elegendő gazdaságos napelemes rendszer kiépítéséhez.

Másrészt vannak pályázatok, amik 30-70%-ban támogatják a napelemes telepítés beruházási költségét, ezek főként cégek, önkormányzatok és szervezetek részére érhetők el. Az idén volt NEP pályázat lakossági részre is, azonban ezt a szűk 1,5 milliárdos keret kifutása miatt 4 hét után le kellett zárni, ráadásul ebben a pályázatban nem csak a zöldenergia, de a nyílászáró cserétől a hőszigetelés támogatásáig sokminden szerepelt. Összehasonlításul ehhez a 1,5 milliárdos kerethez: az idei évben a költségvetés 63 milliárd forintot költ a gázár támogatásra.

Tehát pályázatokkal már elérhetővé válhatnak, és akár 10-15 évre is levihető a napelemes rendszerek megtérülése a hazai viszonyok között. A pályázati támogatás megközelítéssel azonban több gond is van: nem mindenkinek érhető el, lassú (6-8 hónap a pályázat beadástól a kifizetésig eltelő idő), utófinanszírozás miatt nem mindenki engedheti meg magának, rendkívül bonyolultak (itt főként a most futó KEOP pályázatokra gondolok: 60-80 oldalas leírások és beadandó anyagok, több tucat füllel ellátott komplex excel táblák), feleslegesen bürokratikusak.

Nem mi vagyunk az elsők, akik zöld energiákat pályázattal próbálták meg ímmel-ámmal támogatni, azonban a fentiek következményeként a pályázati rendszer nem is hozott eredményt más országokban sem, sehol se indította be a megújuló ágazatot s nem jött létre igazi piac, így munkahelyek és beruházások se. Eközben lassan mi vagyunk az utolsók már a régióban is, ahol nincs betáplálási zöldáram ár támogatás (másik a lengyelek) – ebben nem csak tőlünk nyugati országok hagytak le, de pl. a bolgárok, szlovákok és horvátok is.

Pedig valóban húzóágazat lehet a megújuló energia, ahogy lett is Németországban és más helyeken – a betáplálási ártámogatás, a zöldáram bevezetése után. Reméljük, hogy ha nálunk is valóban és komolyabban támogatják a megújuló energiák felhasználását (amire egyébként az EU-s megújuló direktívák miatt rá leszünk kényszerülve, 2020-ra a hazai áramszükséglet 13%-át kellene megújulóból megtermelni), akkor ez a támogatás majd a visszavásárlási zöldáram ár emelésével teszik – mert a mostani pályázatíró rendszer esetleges bővítése csak a bürokraták és pályázatírók seregének tud majd munkát adni.

a sorozat további cikkei

(x)

Nagy Norbert,
Manitu Solar
www.manitusolar.hu
Ha kérdése van, kérem írjon nekem!

Ön mennyi saját tőkét áldozna arra, hogy többé ne kelljen áramszámlát fizetnie?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (26): megnézem

  • koos.hu » A napenergia | a napelemek 1. rész

    2009. október 8. csütörtök - 11:33

    #11957

    […] A napenergia | a napelemek 3. rész […]

  • Propeller

    2009. október 8. csütörtök - 12:09

    #11960

    koos.hu – lehet-e gazdságos a napelem ?…

    Ma itthon egy átlagos család évente 3000-4000 kWh áramot használ. Itthon a napelemes rendszerek (a hazai napsütéses órák, […]…

  • Avatar

    gramercy

    2009. október 8. csütörtök - 16:06

    #11966

    tényleg szomorú a hazai helyzet
    .
    főleg ha a gázár támogatást nézzük hozzá…

  • Avatar

    Ger

    2009. október 9. péntek - 13:46

    #12029

    Jelenleg mindenképpen vegyes (alternatív) rendszerben kell gondolkodni, mivel a támogatások esetlegesek, az árak esetlegesek, a technológiai irányvonal még nincs teljesen kikristályosodva.
    Remélem, a következő cikkek valamelyikében sikerül majd egy olyan modellt megalkotni, ahol az egységnyi energia előállításához (pl. napkollektor, talajszonda, napelem stb. energiáját fűtésre átszámolni) szükséges anyagi összefüggések is megjelennek!

  • Avatar

    Évi

    2009. október 10. szombat - 19:30

    #12116

    Most tervezem az ingatlanvásárlást. Évek óta kacérkodom a napelemmel, nekem biztos, hogy lesz. Olvastam a napelemes tetőcserépről, mely magyar találmány (idén mutatták be ). A BNV-n volt alkalmam megnézni. Szerintem sokkal jobb, mint az eddigi napelemes rendszerek! (Ha csak azt nézem, hogy akár egyesével is feltehetem, s akár én is tudom cserélni utána a meghibásodott elemet -s csak elég azt az egyet, nem kell az egész rendszert-, stb.)
    Szívesen olvasnék erről is egy elemzést.
    Értem én, hogy a megtérülési számítások hogyan készülnek, de úgy gondolom, nem elhanyagolható, hogy a napelemes rendszerekkel ellátott ingatlan AZONNAL többet ér a piacon!
    Ezt is bele kéne venni, s akkor gyorsabb lenne a felfutás szerintem.

  • Avatar

    Koós Miklós

    2009. október 11. vasárnap - 08:48

    #12131

    a sorozat előző részében részletesen olvashat róla:
    https://koos.hu/2009/10/01/a-napenergia-a-napelemek-2-resz

  • Avatar

    caveman

    2009. október 15. csütörtök - 15:14

    #12188

    Az én számításaim szerint a kb 25 éves élettartam alatt esély sincs a megtérülésre!

  • koos.hu » A napenergia | a napelemek 2. rész

    2009. október 15. csütörtök - 17:20

    #12192

    […] A napenergia | a napelemek 3. rész […]

  • Avatar

    markolpolo

    2009. október 15. csütörtök - 17:31

    #12194

    itt van egy cikk a napelemes cserépről részletesen:
    https://zoldtech.hu/cikkek/20090902-napelem-tetocserep?h=1

    Egyelőre nem tűnik se újdonságnak, se letisztult dolognak.. Bár én örülnék egy sikeres magyar fejlesztésnek, de ez most kicsit bűzlik (és úgy látom, ottani hozzászólók jó része szerint is)

  • Avatar

    markolpolo

    2009. október 15. csütörtök - 17:35

    #12195

    caveman: ügyes vagy, hiszen a cikkben is ezt írják, hogy 20 év feletti 🙂 meg hogy csak támogatással lehet 10-15 éves megtérülést elérni. (persze itt lehet variálni, hogy mekkora áramárral számolsz)

  • Avatar

    pakesz

    2009. október 15. csütörtök - 23:59

    #12211

    szo se rola, gazartamogatasnal mindenkeppen jo lenne ezt tamogatni, de ugyan mar minek?
    a mi piacunk ugysem nagy, nem tudjuk azt eljatszani mint a nemetek vagy japanok, hogy elobb-utobb visszajon a K+F miatt
    meg amugy is, lehet hogy 3-5 even belul attores lesz az energiatarolasban, es akkor a 400e Ft-s invertert nem is kell megvenni 🙂
    meg a napelemtechnologiai resze is fejlodik veszettul, most akkor inkabb fejletttebb rendszert kell hasznalni

  • Avatar

    pakesz

    2009. október 16. péntek - 00:16

    #12212

    az a napelemes cserep olyan mint a nemetek V2 -je, tul hamar lett feltalalva(az atombombaval kellett volna feltalalni) :)))
    egy nagy elgondolas, tokeletes meglatas, mert ez ami van kulon vasakkal ez egy vicc, de tul koran van hozza, meg a technologia nem erett be, kovetkezo generacios napelemek kellenek, es nem laboratoriumban, meg pl. az is talan fontos hogy mennyi napelemet lehet osszesen a Foldon eloallitani, ugyebar az sem mellekes 🙂

    de -mint mar emlitettem- 5 even belul attores varhato, addig dolgozzak ki a politikusok rendesen a felteteleket, hogy 25 evre mi hogyan vallalhato, hiszen az is egy nagyon fontos tenyezo!!!
    pl. csinaljanak probaprojekteket, fotovoltaikus napelemes+aksi hazzal, passzivhazzal, hoszivattyuval, fotovoltaikus napelemes es halozati villamosenergia atvetellel ugy hogy Bos-Nagymarosra gondolunk vagy a Zemplenben levo Aranyos-volgybe

  • Avatar

    Koós Miklós

    2009. október 26. hétfő - 10:02

    #18566

    mai hír: a Sharp legújabb, háromrétegű napelemei nem kevesebb, mint 35,8%-át tudja hasznosítani a rá eső fénynek https://bit.ly/1LgPcQ

  • Avatar

    caveman

    2009. október 27. kedd - 13:14

    #19984

    markolpolo:
    Igazad van nem fogalmaztam pontosan. A jelenlegi árak alapján a megtérülés a 80-100 év körül van támogatás nélkül. Ha nem veszem figyelembe a gyengülő hatásfokot, a karbantartási igényt, a meghibásodásokat, az alkatrészek élettartamát, és az áram átvételi és vételi árát. A szigetüzemű megtérülése még nagyobb horror.

  • Avatar

    emitter

    2009. november 1. vasárnap - 14:19

    #22062

    A megtérüléshez:
    készítettem egy excel táblát, ahol figyelembe véve
    – az inflációt
    – az áram drágulását
    – az állami támogatást
    – a napelemek hatásfokcsökkenését (0,8% évente)
    – 10 évente új inverter vásárlását,
    az alábbi eredményeket kaptam:

    – 35% állami támogatással, 5% inflációval, 7% áramdrágulással: 11 év (legjobb eset)

    – állami tám. nélkül, 5% inflációval, 5% áramdrágulással: 16 év (legrosszabb eset)

    Azért látszik, hogy 20 éven belül van a megtérülés még a legrosszabb esetben is..

    De tény, hogy még mindig nem elég csábító sokaknak, főleg, hogy önerő is kell hozzá. Persze lehet hitelt is kérni, ami nem is olyan rossz (most ~4% a kamata), de ha lehet, ezt el kéne kerülni..

  • Avatar

    szilvi

    2010. január 25. hétfő - 18:00

    #60418

    hat nem valami mitomenmi de na el lehet fogadni

  • Avatar

    szilvi

    2010. január 25. hétfő - 18:01

    #60419

    :)):)):)):)):)):))=))

  • Avatar

    Era

    2010. január 25. hétfő - 21:44

    #60426

    A pályázatnak van még egy problémája: a hasznát elviszi az, hogy mindent hivatalosan, számlával kell csináltatni.
    Ha kisebbek lennének az adók, akkor persze a szürke/fekete gazdaság se lenne ekkora, és én sem gondolkoznék rajta.

  • Avatar

    Kendi

    2010. szeptember 29. szerda - 21:06

    #73768

    Én nem rinyálok annyira !
    egy komoly rendszer bekerülési költsége 3.5 m ft tól kezdődik , plusz szélturbina, és egyéb finomságok, mint passzívház, napkollektor a meleg víznek, esővízgyűjtő, komposztálló wc stb. legyen mondjuk 10 milla az összes modern biszbasszal együtt, de akkor már nem jön a sárga veszedelem és nem kell havonta két hetet azért dolgoznom, hogy a rezsiszámlákat befizethessem.

    Nomármost ha egy átlag családi házat akarsz építeni az nem áll meg 35-45 m alatt mai áron nézve.

    innentől fogva nem is olyan drága ( nem kerül kétszer annyiba) és lesz egy modern házad amit olcsón fenntarthatsz és drágán eladhatsz.

    Nekem meg fog érni ez pár millát mégha papíron csak tizenvalahány év múlva térül meg.

  • Avatar

    Bárkányi Tamás

    2011. szeptember 19. hétfő - 19:50

    #81698

    tisztelt fórumozó barátaim
    Szeretnék mindenkit tájékoztatni az aktív hőszigetelés előnyeiről
    Amennyiben az épület külső határoló szerkezetébe hőmennyiséget tudunk bevinni, majd onnan kivenne, úgy egy új lehetősége nyílik meg a megújuló energiák átalakítás nélküli hasznosításának.
    Ha a napkollektorok által ” ellopott ” napenergiát + 15 C tól tudjuk hasznosítani, így kb 20-25 %-kal növeljük a napkollektorok kihasználtságát
    Ugyanekkor az alacsony hőmársékletű falba betárolt ingyen hőmennyisék megsokszorozható egy víz/víz primer energiaforrású hőszivattyúval
    A +15 és + 30 C fok hőmérsékletű ingyenes energiát minden esetben meg kell szorozni a hőszivattyú COP értékével ( amit egyébként nem használunk ki )
    Érdemes ezen elgondolkoni

    mindenkit szeretettel üdvözlök
    Google: Aktív hőszigetelés

  • Avatar

    István

    2014. november 20. csütörtök - 10:27

    #95210

    Kicsit elavult a cikk! Ma már egy 2,5-3,5 kw-os rendszer – nem kínai – 1,3 – 1,9 millió közt van. A megtérülése ily módon 8-10 év lett!

  • Avatar

    Koós Miklós

    2014. november 20. csütörtök - 18:57

    #95230

    István:
    ha egy pillantást teccene vetni a böngészőben látható dátumra, akkor láthatóvá válik, hogy ez 2009. októberében íródott. Ön szerint töröljem az egész cikket?

  • Avatar

    Nagy Norbert

    2014. november 20. csütörtök - 19:00

    #95231

    oda lehet írni talán a pénzügyi rész elejéhez, hogy a számok 2009-es adatokat tartalmaznak

  • Avatar

    Koós Miklós

    2014. november 20. csütörtök - 20:11

    #95235

    Nagy Norbert:
    az első hozzászólás a cikk megjelenése napján íródott, aki ez alapján nem képes egy internetes oldal keletkezési idejét megbecsülni, VAGYIS MINIMUM 5 ÉV, annak hiába is írnánk oda bármit is. Bocs mindenkitől, de 2014-et írunk, 19 éve intenzív internet használat és tartalomgyártás után már nincs késztetésem totál amatőröket kézenfogva vezetgetni.

    Teljesen ismerős ez az egész, a “Kicsit elavult a cikk!” megjegyzést olyan internethuszár vet oda, akik soha az életben még egyetlen sorral sem járult hozzá az interneten fellelhető információkhoz, viszont elvárja, hogy mindig mindenki naprakészen és INGYENESEN kiszolgálja az ő kíváncsiságát, mintha ez valami kötelezettség lenne bárkire nézve is.

  • Avatar

    Tóth Szilveszter

    2014. november 21. péntek - 12:30

    #95268

    Koós Miklós: “Miklós, én igazán nem értem, hogy miért nem lehet az összes cikkedet karbantartani, micsoda trehány félrevezetés ez kéremszépen, hogy nem írod át minden nap az árakat, négyzetméterköltségeket,euróárfolyamot, termékneveket és jogszabályi hivatkozásokat a napi aktuálisra? szakmaiatlan ez kéremszépen. pedig pont napelemet akartam venni az ősszel és emiatt a cikk miatt nem tettem…”

    😉
    (a gyengébbek kedvéért ez cinizmus és irónia, amit viccesnek szántam, akkor is, ha nem volt az)

  • Avatar

    untermensch4

    2015. január 10. szombat - 08:42

    #98629

    Koós Miklós: szerintem pont jó hogy 2009-es adatokkal egész a cikk. aki tud frissebb adatokat vagy kiszámolja hogy az elmúlt 5 évben mi változott az hozzáírhatja kommentben.

ÉPÍTÉSI JOG
TAK és TVR | megfeledkeztek a 2021-ben életbe lépő energetikai előírásokról

Számos TAK és TVR áttanulmányozása után arra jutottam, hogy amennyire üdvözlendő, hogy az épülethomlokzatokra és tetőkre kerülő épületgépészeti berendezéseket szabályozni próbálják, annyira elszomorító, hogy közben elfeledkeztek arról, hogy 2021. január 1-től átalakítás és új épület már csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt, ha a energia minimum 25%-át megújuló energiával tudja biztosítani (pl. napelem, vagy más…) Az […]

TAK és TVR | megfeledkeztek a 2021-ben életbe lépő energetikai előírásokról
2018. február 27. kedd
ZÖLD
Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány

Pár hónapja felindultan keresett meg egy építtetőm, aki az elkészült házára most készíttetett energia tanúsítvány és az eredmény C besorolású lett. Mindez azért érdekes, mert egy kvázi passzívházat terveztünk neki megfelelő vastagságú hőszigetelésekkel, nyílászárókkal, hőhídmentes csomópontokkal, megfelelő gépészettel. Anno be is mutattam itt a házat a koos.hu-n is Családi ház Gödöllőre Kézhez véve a tanúsítványt, […]

Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány
2018. február 1. csütörtök

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább