Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2010. május 21. péntek

Az első magyarországi mecset tervtanácsi fogadtatása

Az engedélyezési eljárás előtti állapotban lévő tervet benyújtottuk a XI. kerületi önkormányzat tervtanácsa elé, mely azt megvitatta. Magával az épülettel nem volt érdemi, alapvető kifogásuk, bár volt aki a sok (?) iszlám jelképet sokallotta, többen észrevételezték a hátsó, kizárólag menekülésre használható tűzlépcsőt illetve vitatták, hogy a telek közlekedése (ki és behajtás) megoldható-e egyáltalán?

Időközben a Főváros közlekedési hatósága elfogadta azt a megoldást (és meg is küldte a hozzájárulását)  miszerint két forgalmi sávval (egy lehajtó és egy felhajtó) kapcsolódunk a Budaörsi úthoz.

A telekkel már annál inkább volt észrevételük. Többen vitatták, hogy a telek alkalmas-e erre a funkcióra még akkor is, ha az önkormányzat maga határozta meg a beépítés feltételeit, vagyis a beépítés minden elemében megfelel az előírásoknak?

Mielőtt döntésre jutották volna, a levezető elnök javasolta, hogy mivel szerinte a terv meghaladja a kerület kompetenciáját, ezért utalják Központi Tervtanács elé. Ezt a jelenlévők fele nem tartotta egyáltalán szükségesnek, végül a levezető elnök szava döntött.

A kerületi tervtanács után a terveket beküldtük a Központi Tervtanácshoz, amelyik eljárási okokra hivatkozva (nem kapták meg időben a terveket) konzultációnak minősítette a tervtanácsot, amely a konzultációs jelleg ellenére határozott állásfoglalásokat is hozott.

A májusban megismételt Központi Tervtanácshoz időben megérkeztek a tervek, így a tervtanács tagjainak lett volna lehetősége előzetesen átnézni a terveket, de ezzel a jelen lévők láthatóan és hallhatóan nem igazán éltek. Egyesek úgy beszéltek az állítólagos funkcionális hibákról, mintha ismernék a funkciókat, a helyiségkapcsolatokat és a vallási előírásokat.

Pár jelenlévő pl. azt javasolta, hogy szerencsésebb volna zárt sorúan beépíteni a telket és mintegy hátat fordítani a Budaörsi útnak. Ebbéli elképzelésükben az sem ingatta meg őket, hogy az érvényes szabályozási terv csak szabadon álló beépítés tesz lehetővé. Miután erre többször visszatértek, mint lehetséges megoldáshoz (ÉN hogyan tervezném meg a házat, ha nekem kellene…) a levezető elnöknek kellett többször is felhívni a figyelmet, hogy ez most nem egy városrendezési, hanem egy konkrét épület tervbírálata, ahol a telek beépíthetőségét már egy hatósági eljárásban eldöntötték. Jelen tervtanácsnak nincs sem joga, sem lehetősége az érvényes szabályozási előírásokat felülbírálni.

Ugyancsak javaslatként fogalmazódott meg az első és a 3. tervtanácson is, hogy próbáljuk meg a hátsó telek felől megközelíteni a telket. Mind a kétszer elhangzott a válasz az építtető részéről, hogy a hátsó telektulajdonos – megtudva, mi épülne mellette – 150 milliót kér a telekért, ami nyilvánvalóan vállalhatatlan az alapítvány számára.

Visszatérő motívum volt egyes kritikákban, hogy “az épület nem tisztázza megfelelő módon a viszonyát a 21. század (magyar) építészetéhez.” Ez azért vicces, leginkább azért, mert még soha senki sem fejtette ki, ez tulajdonképpen mit is jelent, viszont nagyon jól hangzik.

Ez manapság az új szempont, amikor egy kellően megfoghatatlan indokkal valamit el akarnak utasítani (a Szépművészeti lépcsőjének csonkolása és betonkockája bezzeg “tisztázta a viszonyát”).

A jelenlevők közül páran – az első tervbírálathoz hasonlóan ismét – a tervpályázatot vették elő, mint egy lehetséges megoldást, ami szerintük a gondokat egy csapásra megoldaná. Mielőtt felálltam és elmondtam volna, hogy kár ábrándozniuk arról, hogy ilyen módon lehetne hozzájutni ehhez a munkához, a levezető elnök lezárta az ügyet azzal, hogy mivel ezt egy magán építtető egy magán telken építené fel, így szerencsésebb, ha a jelenlevők nem ajánlgatnak más tervezőt (tervpályázatot) a megbízó figyelmébe.

A megbízónak mellesleg esze ágában sincs tervpályázatot kiírni. Nekem pedig semmi okom, hogy felbontsak egy érvényes tervezési szerződést, amely a teljes tervezési folyamatra köttetett, csak azért, mert páran szemet vetettek egy érdekes és különleges tervezési munkára.

Felmerült kifogásként még az is, hogy jön a tervező ahhoz, hogy gyakorlatilag ugyanazt a tervet hozta el másodjára is? Nos mivel nem változott sem a telek, sem a megrendelő tervezői programja, viszont mivel az előző nem volt szabályos, ezért meg kellett ismételni a tervtanács ülését.

Ennek eleget is tettünk.

Ez nem egy középfolyosós irodaház, ahol ha túl nagy a ház legfeljebb levágunk pár irodatraktust  a végéből. Az összetett funkciók és az elforgatott alaprajzok miatt egy apró szerkesztési hiba miatt már a szimpla kijavítás is hetekig tartott.

Egy valaki volt, aki már harmadszor látta a terveket és azokat volt ideje részletesen is áttanulmányozni. Az alábbiakban olvasható az opponens összefoglalója:

Összefoglaló megállapítások
1. Amint azt már a múltkori bírálatomban is megállapítottam, a terv megfelel az elvárható szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek. Az épület építészeti megformálása kulturált, színvonalas. A Tervtanács által korábban felvetett kisebb építészeti észrevételek egy részére a tervező választ adott. Kisebb javítások (külső lépcső megformálása, női bejárat kialakítása) még megfontolandók.
2. Fenntartom véleményemet, mely szerint a környezetbe való illeszkedés nem problémamentes, ami a kiválasztott telek adottságainak köszönhető.
Továbbra is szerencsésebb megoldásnak tartanám a Kulturális Központ tágasabb, szellősebb, zöldbe ágyazott elhelyezését, amelyhez egy csendesebb, kevésbé frekventált fekvésű ingatlant kellene találni az önkormányzat(ok) segítségével.
3. A tervezett létesítmény elhelyezése a szabályozási tervben kijelölt „engedményes intézményi alövezetben” jogilag vitatható
, és ezt – tudomásom szerint – a környező épületekben lakók vitatják is. Egy ilyen elhúzódó vita a beruházás megvalósítását megakaszthatja, akár meg is hiúsíthatja. Ez nyilván egyik félnek sem áll érdekében, ezért javaslom ismételten megfontolni a korábbi tervtanácsi állásfoglalás szerinti megoldást.Budapest, 2010. május 1. /Aczél Gábor/

Az opponencia persze senkit sem érdekelt, ahogy az sem, hogy érdemben elmerüljenek a funkcionális kialakítás okainak vizsgálatában. Páran úgy javasolták formálni az épületet, mintha az egy óriási telek közepén állna és oda rakosgathatnánk a különféle funkciókat, ahová csak szeretnénk.

Itt nyilvánvalóan nem erről van szó. A megrendelő és magam is tisztában vagyunk azzal, hogy a telek közel sem ideális (hogy finoman fogalmazzak), de az építtető jóhiszeműségét nem vitathatják el, a telek vásárlásakor kifejezte az igényét, mit szeretne építeni erre a telekre? Mecsetet és kulturális központot. Az önkormányzat ennek tudatában adta el a telket és készíttette el a szabályozási tervet is.

Az elkészült engedélyezési terv pedig minden elemében eleget tett az érvényes szabályozási előírásoknak. Építészetileg, pedig megfelel – ahogy az opponencia fogalmazott – “az elvárható szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek. Az épület építészeti megformálása kulturált, színvonalas.

Kíváncsian várjuk a folytatást.

friss hír: Molnár Gyula, a XI. kerület polgármestere megváltoztatta korábbi hozzáállását és most már nem akar mecsetet látni Újbudán link

Ha hozzá kíván szólni, az első résznél teheti meg

Most jelzem, hogy a mecset, mint téma érzékenysége miatt a hozzászólásokat moderálom, az esetleges pártpolitikai, etnikai, rasszista vonatkozású hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölni fogom.

Szükség van-e tervtanácsokra?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (0): megnézem

SZAKMA
Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész

A kérdőívbe több téma esetén is elhelyeztük a szabad szavas válaszok lehetőségét, amivel szerencsére a kitöltő kollégák éltek is. Az azonosságok kiszűrése után következzenek tehát ezek a válaszok, mindenféle kommentár nélkül (szerk. megjegyzés: a vastaggal szedettek megegyeznek az én személyes véleményemmel is)  általában az egyes rendszerelemeknek való megfelelés folyamatosan párhuzamos munkát kíván, sokszor ellentmondásos a […]

Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész
2017. június 26. hétfő
SZAKMA
Településképi vélemény kontra építéshatóság, címszavakban

Látszólag egyszerű tervezési feladat szép fővárosunk egyik kerületében. Adott egy agilis tervező páros, aki a tervezési feladatot megkapva (2015. április) berohan az építéshatósághoz egyeztetésre, hogy mit és hogyan lehet a telekre építeni. Az építéshatósági előadó beteg, a helyettes ügyintéző közli, hogy ők nem adhatnak tájékoztatást, azt kizárólag a kerületünkben csak a főépítész adhat. Ha van […]

Településképi vélemény kontra építéshatóság, címszavakban
2016. március 23. szerda

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább