Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2011. november 17. csütörtök

Az építész szakma helyzete hátulnézetből

fotó: Wikipédia

Az építész szakma helyzetéről szóló sorozat 4. részében érinteni kellene az építésztársadalom “rétegződését”.

Lássuk be, kevesen vannak az igazán eredeti és tehetséges építészek, nem teremnek minden bokor alatt. Az ő épületeik láttán nem szükséges hosszú, bonyolult és érthetetlen filozofálgatástól hemzsegő “építészeti hitvallást” (építészeti halandzsát) olvasni ahhoz, hogy el lehessen dönteni, van-e bennük eredetiség, teljesitik-e a velük szemben támasztott elvárásokat és hogy illeszkednek-e a környezetükbe?

A probléma akkor adódik, amikor ezen első vonal után következő, 2. vonalbéli garnitúrának egyes tagjai úgy vélik, a produktum mellé már sok szöveget is kell csomagolni, hogy kitűnjenek, mi több mindenki számára úgy tűnjön, mintha hasonlóan tehetségesek volnának, mint a legnagyobbak.

Nálunk sincs ez másképpen, bár már a hazai Top 10-et is nehéz volna kitölteni nevekkel. Utánuk egy 100-150 fős “krém” jön, akik ott vannak a legfontosabb posztokon, vezetőségekben, egymás kiállításait nyitják meg, egymás könyveinek írják meg az előszavát és a méltatását, egymás zsenialitását éltetik (ma én dicsérlek, holnap te engemet). Őket követi egy nem túl nagy létszámú réteg, akik bár nem akarják megváltani a világot, egyszerűen csak jó házakat terveznek, keveset publikálnak, csendesek és kevesen ismerik őket.  Végül pedig van a maradék 7-8 ezres tömeg, amelyik simán, csendben, a publikum számára észrevétlen teszi a dolgát.

A fentiek alól üdítő kivételt jelentenek a fiatal tehetségek, akik szerencsére kilógnak ezekből a skatulyákból és remélhetőleg viszik is valamire. Egyre több pályázatban találkozni korábban nem ismert nevekkel, akik szinte még alig hagyták maguk mögött az iskolát, máris bizonyították, jó pályát választottak.

Számos módon lehetne az építésztársadalmat vizsgálni, osztályozni, bemutatni a szekértáborokat, az építészdinasztiákat, de ez egy önálló tanulmányt igényelne és nem is igazán férne bele a koos.hu profiljába.

Mi sem kapcsolódhatna jobban a fentiekhez, mint az, hogy épp most olvasom döbbenten, miképpen sikerült gyalázatos és gusztustalan módon belerúgni az alig pár hete halott M.I.-be. A történet sajnos nagyon is idevág. Aki elkövette, nem más, mint egy olyan érthetetlenül túlértékelt építész, aki leginkább abból élt a szakmai pályafutása során, hogy a neve megegyezik az apjáéval (aki a 50-60-as évek egyik legjelentősebb építésze volt és akinek a munkásságában számos fontos épület található).

A fia esetében különösen igaz az, hogy aki nem tudja, az tanítja. Nos elég megnézni a név örökösének az “életművét”, hogy megkérdezzük, mire fől ez a nagy arc? Életében talán egyetlen alkalom volt, amikor felfigyeltek rá, az un. lepkeházára:

most szeptember írtam épp erről: ” … Az építésztársadalom és a “műveletlen” köznép közötti szakadékra jó példa volt a Makovecz-féle sevillai pavilon és a  jellegtelen és ötlettelen “lepkeház” fogadtatása (itt és most tekintsünk el attól “az apróságtól”, hogy miképpen is került képbe M. I.). Persze ez utóbbi, a lepkeház volt a progresszív, a haladó, az igazi. Mármint az építésztársadalom magát krémnek tartó részéről. Mindenki más komplett hülyeségnek tartotta. Kész szerencse, hogy nem az épült meg, az egész világ rajtunk röhögött volna. Makovecz pavilonja viszont abszolút világsiker lett. … a laikus közvélemény sokkal többre tartja a munkásságát, mint a különféle izmusokba és divatirányzatokba végzetesen belegabalyodott építész szakma. Egy hozzá fogható kaliberű építésznek minimum tanszéke van nálunk szerencsésebb országokban…”

Persze tudom, nem volt igazán elegáns módja, ahogy aztán végül is M.I.-nek adták a megbízást, de nem kell elmélyedni az építészet nagy mélységeiben, hogy lássuk, a lepkeház alkotója még csak egy napon sem említhető M.I.-vel. Semmilyen vonatkozásban.

Ifj. Janáky szégyellje magát, amiért a halálában próbál belekötni olyasvalakibe, akinek a tehetségét még csak meg sem közelíthette, védekezni pedig már nem tud. Igen szánalmas és pitiáner visszavágás ez Sevilla-ért. Ugyanakkor legalább ennyire szégyellje magát az a szerkesztő is, aki úgy vélte, most, a temetés után pár héttel aktuális ezt az írást leközölni. Vargha Mihály ezt egészen biztosa nem engedte volna.

Létezik markáns, felismerhetően magyar kortárs építészet?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (2): megnézem

  • Szabóbácsi

    2011. november 17. csütörtök - 09:48

    #82520

    Először más klónnevű ugrott be aki szintén az eredő sikeréből gyúrt magának képességeinél jóval vastagabb karriert.

    Ha ifj. janáky meg most vitatkozna Makoveczcel, mi lenne ha meglátogatná? 🙂

  • Albert Sándor

    2011. november 18. péntek - 09:20

    #82540

    Nem hiszek nezmeti építészetben, de hiszek nemzeti sajátosságokban. Viszont azt hiszem, hogy a jó építészet individuális, stílus és formanyelv feletti. Van szervesenek nevezett zseniális épület úgy ahogy van kortársnak nevezett hûvõsebb is.
    Vannak erõs és nagy lelkek, mint Makovecz. Abban hiszek amit Brancusi mondott, hogy a kiemelkedõ életmûvet a biográfia világítja át. Meg hogy semmiféle erkölcsi energia nem vész el nyomtalanul. Nem mindegy, milyen eszmék ihletik meg az alkotót. Ez lehet független a polgári értelemben vett erkölcstõl.

    Az igazi alkotónak nincs csatlósa, sem ellensége. Nem valakiért vagy valaki ellen alkot, hanem azt teszi amire e külsõ igényre adott belsõ szükségszerûség készteti. Mindig lesznek felületesebb, vezetést igénylõ utánzók. De van különbség az utánzás módjában. Makoveczet utánozni nem a formai jegyek utánzását jelenti, hanem azt hogy valaki egy adott szellemiség felvállalásával egyedit tud alkotni. Az ilyen alkotás hitvallás is. Felvállalom azt, hogy a munkám tükrözi azt amiben hiszek. Nyilván ez magas mérce, ezért van kevés Makovecz.

SZAKMA
“Kevesebb esztétikát, több etikát”, avagy tasli a magukról megfeledkezett építészeknek

December 14-én jelent meg egy nagyon fontos cikk az ÉF-en Körmendy Imrétől, a MUT elnökétől „Kevesebb esztétikát, több etikát” címmel. Hatalmasok vagyunk és gazdagok? Vagy csupán a kivagyiság és a közpénzekkel való nagyvonalúság (netán felelőtlenség?) dolgozik bennünk, köztünk? Az erőfitogtatás éppen a személyiségzavar, az önértékelés problémájának következménye. Körmendy Imre írása az etikus építészeti magatartásról.  Massimiliano Fuskas nem véletlenül választotta […]

“Kevesebb esztétikát, több etikát”, avagy tasli a magukról megfeledkezett építészeknek
2017. december 22. péntek
HÁZ-TERV
„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a MÉSZ szervezésében

„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében. Merüljön el velünk Budapest építészeti különlegességeiben egy kellemes nyáresti séta során. Sétáinkon betekintést nyerhetnek a Palotanegyed épületeinek és egykori lakóinak történeteibe, a Városligeti fasor kialakulásába, a legimpozánsabb századfordulós villák lakóinak mindennapjaiba, illetve a Pasaréti fák alatt meghúzódó különleges villanegyed építészeti megoldásaiba. Különleges élményként városnéző sétahajó kirándulást szervezünk a Dunán, […]

„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a MÉSZ szervezésében
2017. július 25. kedd

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább