Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2012. március 6. kedd

Áttértem ArchiCAD 13-ról ArchiCAD 15-re

A 2 éve ismét megkötött szervízszerződés kapcsán évente kapom a frissítéseket, így az aktuális legfrissebb verziója állandó dilemmát okoz, mikor, hogyan térjek át az új verzióra. Mondanom sem kell, hogy kb. 5-6 éve nem lett volna elég az AC13, 14, 15 együttesen sem, hogy új verzióval rukkoljon elő a Graphisoft, annyira kevés az évenként megjelenő “újdonság”. Persze lehet felsorolásokat készíteni, de mindannyian tudjuk, a legtöbbje a korábbi hibák kifoltozása. Akkora változásra, mint anno a 6, a 8 vagy éppen a 10-es verzió volt képes, ma egyik éves verziós sem képes. De talán nem is fontos, hogy annyit fejlődjön, mert az alapvető igény, a tervezés, a dokumentálás legfontosabb kritériumait már régóta tudja a program.

Vajon milyen hosszú polc kell majd hosszútávon az ArchiCAD-nak?

A sokszor hangoztatott hatékonysággal homlokegyenest szembe megy ez a törekvés, hiszen a verzióváltás olyan következményekkel jár, ami mindenkit meggondolásra késztett, mikor is váltson. Mindössze csak egy verziónyit lehet visszamenteni, így aki pl. 15-ről szeretne 10-re visszamenni, annak 5 verziót kell egyidejüleg a gépén tartania, miközben 5 progam megnyitására és visszamentésre volna szükség, ami lássuk be, egy agyrém.

Kb. egy éve írtam erről: “…A problémák egyik gyökere az évenkénti verzióváltás, aminek a szükségességét egyszerűen még senki sem tudta megértetni velem, de lehet hogy csak én vagyok agyilag zokni. A dolog érthetetlenségét csak fokozza, hogy egyre kevesebb olyan újdonság épül bele a szoftverbe, ami az egyszerű felhasználó számára használható volna és főképp indokolná e sűrű verziók kiadását. Emlékeztek még amikor az újdonságok sora olyan hosszú volt, hogy a kapott csomagban külön kis füzetecskében sorolták fel ? Már a 13-ban sem volt olyan újdonság, amihez hozzászokhattunk a korábbiakban (pl. a 6-osban, a 8.1-esben vagy a 10-esben). Aki nem használta a teamwork-öt, annak szinte felesleges is volt a 13-as, a tavaly megjelent 14-es pedig végképp nem tartogatott újdonságokat, emiatt lehet hogy ki is fogom hagyni és megvárom inkább a 15-öst.

Tényleg 10 év múlva ArchiCAD 25-öt fogunk használni? Ez még marketing szempontból is nagyon gázosan hangzik…”

Nem tudom, a Graphisoftot mi készteti erre az igen sűrű frissítési ciklikusságra, de az építészek nagy része nem örül neki… és akkor NAGYON FINOMAN fogalmaztam.

Mindenesetre én mindig törekedtem arra, hogy az általam használt szoftverekből a maximumot hozzam ki, de persze csak azok érdekeltek mindig is, amikkel úgy véltem, a megrendelők jobban kiszolgálhatók.

A mostani verzióváltásnak – a naprakészségen túl – 3 fő oka volt:

1. BIMx

a Graphisoft a korábbi remekül használható Virtual Building Explorer (VBE) helyett bevezette a BIMx formátumot, amivel nem csak PC-ken, hanem újabb eszközökön (iPhone, iPad…) is elérhetővá vált a bejárható 3D-s modell. Ez a formátum már egy iPhone szintű eszközön is kellően gyorsan működik, így sokan képesek használni. Az építtetők egy része igenis igényli az olyan alkalmazást, amivel maguk otthon körbe tudják járni az épületmodellt, ebben eddig nem voltak túlzottan elkényeztetve.

Az első passzívházam mint mintaépület elsők között került fel a Graphisoft Facebook oldaláról menedzselhető adatbázisba, amint arról korábban már beszámoltam. Az alkalmazás honlapcíme (https://gsbimx.com), az egyből át is irányít a megfelelő FB oldalra.

Az AC15 képes erre a konverzióra, bár nem olcsó a kiegészítő ára, de elgondolkodtat, hogy a jobb kiszolgálás miatt érdemes-e megvenni?

Aki szeretné kipróbálni, innen tudja letölteni a fenti passzívház épület modelljét. A megnézéshez szükséges nézőprogram (BIMx Desktop Viewer) innen tölhető le, a többi info a már linkelt oldalon .

2. BIM szerver

A csapatmunkát kiszolgáló BIM szerver nem most jelent meg, de mi csak most tudtuk úgy bekonfigurálni, hogy irodán kivülről is elérhető legyen, amiből az következik, hogy partnerek távolról is rá tudnak csatlakozni ugyanarra a tervre egy időben. Ez olyan hatékonyságnövelő megoldás, ami sokaknak lehet megoldás.

A BIM szerverrel szerzett tapasztalatokról hamarosan beszámolok egy külön poszt keretében, ahol lehetőség lesz egy mintafájlra is rákapcsolódnia, ha valaki ki akarná próbálni.

3. EcoDesigner

A passzívház fontosságát talán nem kell ecsetelni. A GS is felismerte, hogy a terület fontossága olyan megoldásért kiált, ami integrálható az ArchiCAD-be. Ennek igazából két fő oka van.

1. Az egyik, hogy az építészek nem szeretnek külön bajlódni “efféle dolgokkal” hacsak nem mutatnak nekik olyan megoldást, amire talán még hajlandóak.

2. A másik, hogy aki már készített PHPP számítást, az tudja, hogy a legnagyobb munka manuálisan bevinni a geometria adatokat (falak, külső nyílászárók, rétegek…). Ha valami változik, akkor meg kell keresni a megfelelő cellát a megfelelő lapon és ott javítani. Az EcoDesigner nem a PHPP-t helyettesítő megoldás, hanem egy olyan eszköz, amivel egy, az energetikához kevéssé értő építész is ki tud nyerni fontos energetikai adatokat a tervéből. Ráadásul, mivel az épületmodellből készíti a számítást, bármikor változtathatunk, az eredmény állandóan naprakész.

Az EcoDesigner programot még a múlt évben vásároltam meg a 13-ashoz, de a 15-ös verziónál jutott el arra szintre, hogy megfelelő előkészítés után nemcsak közvetlenül jó eredményekkel szolgál, hanem még fel is tudja tölteni geometriai adatokkal egy PHPP számítás excel lapját, ami lássuk be, nem kis dolog.

Hamarosan írok majd erről a programról is részletesebben.

Hozzászólások (9): megnézem

  • Avatar

    sityu

    2012. március 6. kedd - 05:44

    #83629

    Azon, hogy mekkora ugrásokat jelentenek a verzióváltások: lehetne vitatkozni.
    Nekem egyre inkább az a tapasztalatom, hogy amikor a fícsörlistet olvasom, jellemzően nem dobok hátast az újításoktól, de mindig van 1-2 apróságnak tűnő dolog, amiért adok neki egy esélyt. Aztán meg kiderül, hogy az a kevés újdonság éppen elég, hogy ne akarjak visszatérni a korábbira.
    Az egy más kérdés, hogy nekem is van egy raklapnyi tematikus, a meglévő funkciókat kiegészítő (tehát az ac alapfilozófiájába illeszkedő) wishlist-em. Tudnék mondani egy csomó egyéb javítani valót a szoftveren (konkrét bugokat is).
    Még azt is értem, hogy miért van szükség erre az erőltetett verzióváltás-tempóra, meg még azt is megértem, hogy a verziók fölfelé kompatibilisek.

    De az viszont nem igazán fér a fejembe, hogy a könyvtári elemeknél miért van szükség ugyanezen tempójú váltásra:
    1) a gdl funkcióinak ~98%-a érdemben változatlan a 8.1-óta (csak az azóta bevezetett archicad elemek (pl. függönyfal) kerültek bele kiegészítésként);
    2) az, ha a könyvtári elemek visszafelé kompatibilisek lennének, érdemben nem csökkentenék az ac-eladásokat (tudom, hogy ez kőkemény üzlet, de az éttermek se szokták a szalvéta- és fogpiszkáló-fogyást leszámlázni – ill. ha megtennék, az nem korrektségnek, hanem pofátlan garasoskodásnak hatna); s ez még úgy is elegáns lenne, ha az új funkciók a korábbi verziókkal egyszerűen nem jelennének meg;
    3) De meg a gdl háza táján egyébként is volna tennivaló (asszem írtam már erről valahol): elképesztő, hogy a gdl még ma is ugyanaz az alap-basic programozási nyelv, amit már a 90-es évek elején túlhaladott a világ (könyörgöm: több, mint 20 éve!).

    De miért is gond ez? (bár nem vagyok profi programozó, de gdl-t szoktam volt buherálgatni; s egy pár dolgot elolvastam a témában)
    -Azért, mert érdemi gátja a fejlődésnek: nehézkes a fejlesztés; a rengeteg, és komplikált paraméter megadásánál nagyon könnyű téveszteni; a gdl-szkriptek rettenetesen nehezen ‘olvashatók’, nem támogatja a strukturálást, az egyedi függvények, objektumok létrehozását);
    -s mondjuk egy objektum-orientált nyelvre történő áttérésnek rengeteg előnye lehetne: a paraméter-kezelés könnyebben egységesíthető lenne (pl. paraméter-átadás különböző könyvtári elemek közt); internet alapú, “alkatrész-szemléletű” könyvtárielem-kezelés (ma a gdl-ben komoly kínszenvedés egy korábban megírt részobjektum fölhasználása – márpedig ez alapvető kellene legyen)

  • Avatar

    RobinHood

    2012. március 6. kedd - 07:19

    #83632

    AC12 Forever.
    Ha csinálsz egy autót, a legjobb tudásod szerint, ami sohasem romlik el = Tönkremegy a céged. Ennyi. Az éves váltás azonban sok. Álltában mikor kijön az új verzió vagy 10-15 munka megy párhuzamosan, ( ezek nem feltétlen frissek, lehet ami 1-2 éve megy.

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2012. március 6. kedd - 09:15

    #83636

    Mit szólna a fogyasztóvédelem ehhez az évenkénti fejlesztésnek álcázott védelmi pénz beszedéséhez?

  • Avatar

    Albert Sándor

    2012. március 6. kedd - 22:55

    #83658

    ArchiCad. 4.5-ben kezdtem. 6.0 volt a ferfikora, es 6.5-ben eveket dolgoztam vele.
    A 8.0 ijedtseg utan meg lehett szokni bar a ‘2.5D’ gyorsitas az hihetetlen gyenge most is. 12-es ben dolgozunk nehany eve.

    Ez az Ecodsigner dolog erdekes, ezert fogok fejleszteni 15-re. A reklampenzt nygodtan adjatok csak oda Koosnak, megerdemli.

    GDL … volt epuletem amiben majdnem minden elem egyedi konyvtari elem volt, es kulon konyvtari elemeket kellett irnom azokhoz amelyekrol sejtettem hogy a tervezes folyaman parametervaltozast szenvednek. Nem tudom memmnyire jol modellezhetoek az ujabb verziokban a bonyolultabb (ertsd nem ortogonalis) epuletszerkezetek, anno a 6.5-ben egy sportcsarnokot alaptol felfele GDL-ben kellett megcsinalni, vagy GDL segitseggel.

  • Avatar

    Ilauszky Endre

    2012. március 7. szerda - 09:33

    #83661

    Albert Sándor: Albert Sándor:
    A nem ortogonális szerkezetek tervezését azóta több eszközzel segítik.
    Ilyenek a függönyfal az összetett falak vagy a legújabb a Héjszerkezetek eszköz.

  • Avatar

    RobinHood

    2012. március 7. szerda - 12:23

    #83665

    AC16 mikor eljövendő ? Nyár vagy netán május ? Felpörgetvén a gazdasági fellendülést 🙂 inspiráló verziót várunk.

  • Avatar

    RobinHood

    2012. március 7. szerda - 12:35

    #83666

    Itt az új 16-os a kezemben. :). Beépített Maxwell és Artlantis renderelő motor. :)Ingyenes BIMx szolgáltatások zöme. :). PS6 appi. :). Emberi Beszéddel irányítható szerkesztési módok 🙂 (pl Tető helyett mond Bramac, Fal helyett pl Ytong stb stb ) 🙂

  • Avatar

    atuse

    2012. március 7. szerda - 13:33

    #83668

    Én az AC11-nél elmaradtam és nem is nagyon tervezem (a “puma” nevű gyorsnaszád jelenlegi épülését figyelembe véve) az előrelépést.

    Úgy érzem, hogy az archicad kezd a nagy felhasználók felé fordulni, amit súlyosbít a gyengélkedő forint is. Már a 8.0-ban is megjelentek olyan funkciók, amely számomra kihasználatlan volt, viszont annyira integrálták, hogy nem lehet kikapcsolni, így csak eszi az erőforrásokat…

    Még szerencse, hogy az OSX tartalmazza az openGL-t, mert így a 3D modell is kezelhető marad. A kompatibilitás a régebbi verziókkal vérlázító! Ki venne meg egy táblázatkezelőt, ami képtelen lenne a saját maga által három évvel ezelőtti kimutatás megnyitására? A szövegszerkesztés az archiced-ben kifejezetten pocsék: mintha csak a ’90-es években járnánk!

    Meglátásom szerint célszerű lenne egy alap- és egy professzionális verziót piacra dobni, amivel szélesebb réteg lehetne megszólítani. És sok kiegészítő funkciót / támogatást vásárolhatna hozzá a felhasználó, igénye és pénztárcája szerint…

  • Avatar

    RobinHood

    2012. március 11. vasárnap - 09:38

    #83699

    Egy apróság a Fejlesztőknek. Egyre több ügyfél érkezik valami ingyenes 3D programmal kreált akár jó /akár csapnivaló tervvel / programmal, amihez amikor hozzátesszük az AC-t…nem sokkal leszünk érdekesebbek. Lehet amit hoznak az rossz. Nem szakmai. De ezt hosszútávon bizony ellensúlyozni kell, hiszen az ingyenes 3D programok egyre jobbak lesznek. Valahogy a virtuális épületbemutatást is erősíteni, könnyíteni, Clubtagoknak ingyenessé kellene tenni. (VBE-t a programba) Minap több 2005-ös munkát kellett megnyitnom. 9-es verzió. Iszonyú szívás és sok idő mire “mindent” be töltött az ember és még akkor is sok a “fekete” pötty. Helyiségpecséteket fel sem ismerte a program.

TECH
BIM | 4. Mire alkalmasak az egyes építészeti CAD szoftverek?

Szerettem volna egy olyan táblázatot bemutatni, ami a különféle építészeti CAD szoftverek részarányait mutatja meg, de nem találtam (ha valaki ismer ilyet, azt megköszönöm). A hazai CAD forgalmazók sajnos ezt a legnagyobb titokban tartják. A keresés közben azonban a minap belefutottam egy érdekes ábrába. Ez azt mutatja, ami a címbeli kérdés is: az eredeti cikk […]

BIM | 4. Mire alkalmasak az egyes építészeti CAD szoftverek?
2018. július 30. hétfő
TECH
BIM | 3. BIM (GDL) könyvtárak

A BIMről szóló sorozatunk első részében sok szó esett az objektum könyvtárakról. Idemásoltam egy kis listát, ahonnal paraméterezhető tárgyakat lehet letölteni. A BIM annyiban is különbözik a GDL-től, hogy a nagyobb honlapokon ugyanaz a tárgy több szoftver platformra is letölthető. Ezek persze sohasem teljesek, így gyakran fordul elő, hogy pont nem abban a változatban található […]

BIM | 3. BIM (GDL) könyvtárak
2018. július 26. csütörtök

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább