Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2012. április 4. szerda

Kinek is épül az ócsai lakótelep?

A téma maga ugyan építészeti vonatkozású, de mint oly sokszor most sem azon fog múlni a végeredmény minősége, ki mit is tervezett? Ez rossz hír az építészeknek és rossz hír a társadalomnak is, mert azt jelzi, ismét olyan döntés született, ami mellőzte a szakmai előkészítést.

Tévedés ne essék, a probléma gyökere a legkevésbé sem építészeti, sokkal inkább stratégiai, közgazdasági, pénzügyi és legalább ennyire szociális. És csak majd ezek után jöhet(ne) az építészet a maga eszközrendszerével.

10 ha nem százezrekre becsülhető azok száma, akiknek a feje felől – a nem fizetett devizahitel fejében – elvihetik házát. Magában a problémahalmazban olyan potenciális társadalmi robbanás esélye rejlik, amit kár volna lebecsülni. Egy ilyen helyzetben kiemelni az érintettek 0,5 %-át (!!!), vélhetően nagyobb kárral fog járni, mint haszonnal.

Először is rogyásig vagyunk üres lakásokkal, a piac áll, aki szeretné eladni sem tudja, a bankok a jelzálogként a nyakukon maradt lakásokkal sem tudnak mit kezdeni.

Erre most nincs forrás, hiába akarnak elkölteni erre 10 milliárdot, ismerve a korábbi gyakorlatot, ez fel fog menni 15-re, majd húszra és még magasabbra. A fajlagos költségek indokolatlanul magasak lesznek és mivel ez a megoldás politikai síkra terelte az egész kérdést, a politika mindezt akkor is meg fogja valósítani, ha pénzügyesek, közgazdászok közben a fejüket fogják majd. Kerül, amibe kerül, “hiszen megígértük”.

A nagyobb gond ott van, hogy a köz által ismeretlen emberek egyszer csak elgondoltak egy sohasem volt életet általuk ismeretlen emberek számára, akikben csupán annyi a közös, elszegényedtek és emiatt elvitték a lakásukat a fejük fölül. Ők lesznek – no nem a megbízók – hanem a majdani használók. Honnan is jönnek ők? Nem tudni. Budapesti belvárosi lakásból, peremkerületi családi házból, nagyvárosi kertes övezetből, kistelepülésről? Nem tudni.

Mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy mivel foglalkoznak, hol van a munkahelyük? Ha ide költöznek, akkor mi lesz a munkahelyükkel, bejárnak vagy ha pl. 80-100 km-re kerülnek, akkor új helyet kell keresniük. No de ebben az időben?

Mihez értenek? Aki egy társasház 3 emeletén élte le az élete nagyobbig felét, annak hiába adnak oda egy kosár vetőmagot, csak egy íróasztal mellett ülő kivülálló gondolhatja, hogy egy veteményest gondozni a hülye is tud. Nem tud.

Az önellátás ma már a falusiak többségének sem megy. Nincs rá idő, nincs rá elég szabad kéz, nincs elég terület hozzá. Az állattartás takarmányt igényel, a takarmány pedig földet, amit viszont meg kell művelni. Aki tápot vesz, örülhet ha nullszaldósra ki tudja hozni. Az önellátás jól hangzik, de színtiszta becsapás, csak egy szirénhang. Csökkentheti a függést, de nem tudja kiváltani. A mezőgazdaságot is csak a társulások illetve a koncentráció mentheti meg.

Akit arra kárhoztatnak, hogy Ócsán majd a sok évtizede városi lét után magának kell létrehozni az ennivalóját, az jobban teszi, ha átgondolja, akarja-e ő ezt az egészet?

Kezdhettük volna persze azzal is, hogy az 500 családot mi alapján fogják kiválasztani? A kimaradó 99.500 család joggal fogja azt feltételezni, hogy kivételezés történt. Lehet egy ilyen kiválasztást egyáltalán igazságosan lefolytatni?

A hosszú bevezető után érünk csak el magukhoz az épületekhez. Van tervpályázat, van nyertes, de mégsem ő kapja meg a megbízást. Bár nyílt a verseny, jól érzékelhető a pálya erősen lejt az egyik építészeti tábor irányába. Ha jól csinálják, ám legyen, végülis nem ez a legnagyobb baj.

A kérdés persze itt jön elő ismét. Kinek is kell tervezni, milyen életforma kereteit kell megteremteni és kik lesznek a beköltözők? Most akkor erőnek erejével újparasztokat szeretnének látni a döntéshozók, vagy tevékeny hobbikertészeket, esetleg csak igen-igen hálás beköltözőket kiválóan menedzselhető médiabemutatással?

Ha mindezeket végigvesszük, már nem is érdekes, hogy B, A vagy éppen A+-osok lesznek a házak, van-e esély egy korszerűbb falu megteremtésére, van-e igény és akarat egy sohasem volt életformához igazodó vidéki ház  funkcionális kialakításához. Mindezek után már annak van a legkisebb jelentősége, hogy mindezt tulipántos kiskertajtóval vagy anélkül képzelik-e el.

Nekem úgy tűnik az építésztársadalom nem igazán tud mit kezdeni az alapvetően megváltozott falusi életformával. Ez jól látszott az árvizi és a kolontári házak tervein is. Az az ősi típusú falusi ház, ami a lakhatáson túl egyben egy gazdasági egység kiszolgálója is volt, arra a funkcióra ezek a házak már nem alkalmasak. Mi marad akkor, mint a hajdan volt formavilág. Hajrá!

a tervek letöltése

 

Hozzászólások (8): megnézem

  • Avatar

    Kelemen Zsolt

    2012. április 4. szerda - 01:20

    #83839

    Sajons mindenben igazat kell adnom. Megy ez az agyrém “falusimagyar” és nincs más. Illetve lenne más csak valamiért nem akarják. Pedig voltak, vannak modern megjelenésű “magyar” házak. Itt a Tervkritika rovatban is több példát lahattunk rá. A kamara részéreől pedig érthetetlen a közöny. Tiltakozni kellett volna, ehelyett megy a maszatolás. Az is igaz, hogy becsületes éptész ezen a pályázaton nem indul el. Csakhát ugyebár a gyereknek meg enni kell. Mindenhogyan rossz ez az egész.

  • Avatar

    Adamko Feri

    2012. április 4. szerda - 09:58

    #83843

    Nagyon igaz, sajnos :(. És ha csak ez az egy ilyen lenne. Átalakítva a bíróság, az ügyészség, a közigazgatás, a kórházak állami tulajdonba, az oktatás is átalakítva stb. És mind így, előkészítetlenül, átgondolás nélkül irreális határidőkkel. Ezek az igazi nagy gondok. Lerombolódott a régebbi, mert megváltozott a struktura, elküldték a szakembereket, és nincs jó új helyette, csak a ködös valami. Ez a mentalítás, megoldás ez kerül igazán sokba NEKÜNK, és hosszú évekre bezár.

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2012. április 4. szerda - 11:05

    #83847

    Hamár lakáésokból kitett, hajléktalanná váló családokat kell gyorsan és olcsón elhelyezni, akkor lakókonténerekből egymás mellé 2-3 darab és kész. Közművesített alapokra.
    Faragott tornác, kúpcserepek? Röhely. Egyesek nem tudnak elszakadni egy gondolatmenettől. (rögeszme) Még a somlói galuskáról is a tornácos ház jut az eszükbe.

  • Avatar

    Kocsis Krisztián

    2012. április 5. csütörtök - 20:40

    #83864

    Erre mondta ma egy üzletkötő ismerősöm ,hogy Madzsarisztán.
    Egyszerűen felfoghatatlan ,hogy ebben az országban bármit meg lehet csinálni.
    Ilynekor elküldeném a szüleimhez vidékre az “illetékes elvtársakat” egy egyhetes továbbképzésre. Lenne benne egy kis címerezőtábor, paprikakapálással egybekötve.
    Némi disznóóltakarítás, permetezőkezelőtanfolyammal kiegészítve.

    Utánna meg magvitathatnák a a falusi életet a helyi talponállóban a munkanélküli “mindigszomjas” lakosokkal…..

  • Avatar

    dyro

    2012. április 18. szerda - 08:07

    #83929

    A mondanivalóval teljesen egyetértek, felháborító, bár már legalább fél éves a téma. Ezzel szemben a helyesírás minimális szintjére azért figyeljünk már… “szint tiszta becsapás”, “Utánna”.. jujj

    Amúgy a témán kár is rugózni, egyértelmű, hogy a kolontári munkán “jóba lettek” az elvtársak a kivitelezőkkel, aztán mivel kellett a következő munka, elindították a következő projektet… a politikusokról kár is több szót ejteni.

  • Avatar

    molnár rezső

    2013. június 23. vasárnap - 19:06

    #85903

    Kérdésem? Hány aranykoronás földre épültek a házak?
    Mekkora az egy házhoz tartozó telek mérete?
    Ültettek-e fákat a kerítés mellé?
    Mekkora a ház hőszükséglete -15C-nál?

    molnár épületgépész mérnök

  • Avatar

    Tanúsító

    2013. június 25. kedd - 06:18

    #85920

    molnár rezső: nem látszik…

  • Ócsai lakópark, game over …

    2014. január 17. péntek - 09:00

    #87333

    […] programot még soha senki sem tudott összehozni. Tanítani kellene az egyemen, hogy hogyan NE. A tervek is ehhez voltak méltók, láthatóan maguk a tervezők sem tudták, hogy igazából mit is kellene tervezni, sütött az […]

SZAKMA
Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.5. Nemzeti Mintaterv katalógus

2015. szeptemberében jelent meg az építésügy átalakítását célzó 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely jelentős részben előrevetítette azokat a jogszabály változásokat, amikre 2016 során annyira rácsodálkoztunk. E sorozat keretében a 2015-ös építészetpolitikai elképzeléseket vetjük össze a ténylegesen megjelent jogszabályokkal illetve az ezek nyomán kialakult gyakorlattal.      1./ A lakossági építkezések bürokráciacsökkentése 1.5. A lakossági építkezések […]

Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.5. Nemzeti Mintaterv katalógus
2017. január 16. hétfő
SZAKMA
Készházak | Milyen állapotban van egy 40 éves Falco-betonyp szerkezet?

Gyakran hajlamosak vagyunk a szocializmus érájában épített épületszerkezetek minőségét megkérdőjelezni, pedig számos területen semmi szégyenkezni való sincs. Egy szakvélemény kapcsán egy közel 40 éves könnyűszerkezetes épületet kellett véleményeznem. Több cikket is írtam betonyp témában, vélhetően ennek volt köszönhető a megkeresés is. Több helyen is feltártuk a födém- és falpaneleket és meglepődtünk, hogy mindenütt milyen épen […]

Készházak | Milyen állapotban van egy 40 éves Falco-betonyp szerkezet?
2016. augusztus 9. kedd

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább