Regisztráció/Belépés

további cikkek

.:iStván:.
2013. szeptember 16. hétfő

Írhat-e egy építész gépészeti műleírást?

Melyik az igaz?
(avagy hogyan értelmezik a jogszabályokat)

2013. március 18-án kelt levélben a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya válaszolt a kérdéseimre melyek között az első kérdés ez volt:

1. Az 1-3 lakásos új épületek, ill. az 1-3 lakásos meglévő épületek bővítése és átalakítása esetén a készülő építési engedélyezési terv műszaki leírásához szükséges-e gépész és elektromos társtervező közreműködése? Ekkora volumenű épületnél a gépész és elektromos műszaki leírásrészt építészmérnök elkészítheti-e?
Válasz:
1. Engedélyezési terv épületgépészeti és épületvillamossági műszaki leírásához nem szükséges szakági jogosultsággal rendelkező tervező bevonása. Szakági jogosultsággal rendelkező tervező bevonása kivitelezési tervdokumentáció készítése során szükséges, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006 (IV.28.) Korm. rendelet 1. mellékletének 2. és 3. pontjában meghatározott tervezési tevékenységek esetében.

Pénteken kaptam az egyik fellebbezésemre a Budapest Főv. Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalától egy II. fokú határozatot, mely ennek a teljes ellentétét mondta ki (meglévő épület bővítésének engedélyeztetése kapcsán).
Akkor most kell egy lakóépület engedélyezési tervéhez gépész és elektromos tervező bevonása vagy sem???

Képernyőfotó 2013-09-16 - 9.52.59

Hozzászólások (4): megnézem

  • Fenyvesi Péter

    2013. szeptember 17. kedd - 10:38

    #86879

    Éljen a jogbiztonság! Győztek a sztahanovisták, a mennyiség legyőzte a minőséget a jogalkotásban is.

  • Tóth Szilveszter

    2013. szeptember 17. kedd - 10:59

    #86881

    Pedig teljesen egyértelmű a helyzet, csak nem mertük elhinni vagy ezeddig nem tűnt fel senkinek, mert más volt a szokás… a szöveg szerint vagy a tartószerkezeti műleírást is írhatja építész, vagy gépész és elektromos társtervező is kell mindenhez. (ráadásul – amúgy nagyonis ráérezve az idők szelére – a gépészet megelőzte a tartót a számozásban, így a szimbolikus fontosságban is – felteszem teljesen véletlenül, de akkor is..)

    Tűzvédelmi tervdokumentáció pedig nem kell,csak ha szakhatósághoz kell menni, mert a 8.mell I. nem sorolja fel, immár a kiürítést sem. Sok helyen ennek ellenére – teljesen jogszerűtlenül – “az építész megírhatja” alapon bekérik. Pedig nem írhatná meg, jogszerűtlen magatartásra felbujtva ezzel az egyszerű jogkövető építész tervezőt.

    Teljes a katyvasz, de a kedvencem a 2.8. – amíg ezen nem akadtam fent, azt gondoltam, hogy nem látta szakmabeli. Azóta azt gondolom, hogy nem látta olyan se, aki magyarul tud… nyilvánvalóan a 2.7 pont “szerint” szava után szeretett volna shift-entert ütni a tördelő, de enter lett belőle, új pontba szedve a 2.7 jellemzését 🙂

  • Torák Oszkár

    2013. szeptember 18. szerda - 17:14

    #86884

    Tóth Szilveszter: Van hatóság, ahol legutóbb tőlem elfogadták az általam írt gépész és villamos műszaki leírást. A tűzvédelemmel viszont hasonlóan jártam. Az OTÉK 50.§ (3) bekezdés és a 312- es korm. rend. 8. sz. melléklet II. rész 6.2 pontjára hivatkoztak. Cser Eszternek is az válaszolták, hogy egyes esetekben kell csak tűzvéd. dokumentáció, amit építész nem írhat alá. Viszont a 6.2-es véletlenül vagy szándékosan tűzvédelmi munkarészt említ, nem tudni, hogy ez azonos-e a tűzvédelmi dokumentációval vagy nem. Ezt a tűzvédelmi munkarészt kérik, amikor nem kell szakhatóság, és ezt mi is aláírhatjuk. Így viszont felesleges külön a menekülésszámítás. De mindkettőt kérik. Fenyvesi Péter jól írta, az egész 312- est a mennyiség legyőzte.

  • Tóth Szilveszter

    2013. szeptember 19. csütörtök - 13:13

    #86891

    Torák Oszkár: énáltalam “írt” (smittelt) gépész és elektromos műleírásokat, de még tűzv. műleírást is fogadtak már el. – a költséghatékonyság sokmindenre hajlandóvá tesz.

    Viszont az említett 6.2 az nem a “I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően” – fejezet része és itt a lényeg, hanem a “II. Általános előírások”-nál található, így nem előírt tartalom. A többi itt található pont sem előírt munkarész. A 6.1 említi is, hogy az 5. melléklet… ami úgy kezdődik, hogy “Szakhatósági…” Visszatérve a 8. mellékletre, lehetne még előírás a III. fejezetben is, de ott sem fordul elő a “tűz” betűkombináció a szövegben.

    Persze ez az én értelmezésem, az osztályvezetőké meg az, amihez igazodni kell.

    A 312-es max. egy vázlat. Valószínű átolvasás nélkül vált jogszabállyá. Tipikus példája annak, hogy ha jót akarunk, azért általában tanulni és izzadni kell, nem elég leülni este és legépelni az ötleteinket.

ÉPÍTÉSI JOG
Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság

Azt feltételezem, hogy a szakmánkból sincs mindenki tisztában azzal, hogy PONTOSAN mi a különbség az építménymagasság, az épületmagasság és a homlokzatmagasság között, de főképpen melyiket, mikor kell figyelembe venni. Eredetileg az általam fogalommagyarázatra szoruló kifejezések közül a “12/A Beépítési magasság“-t gondoltam megvizsgálni, de jött pár levél az építménymagasság kontra épületmagasság témában és úgy véltem, nagyobb látószögre […]

Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság
2017. július 8. szombat
SZAKMA
Jogszabálybogozó | Hogyan számoljuk a hasznos alapterületet?

A Fugában megrendezett “300-as kategóriáról” szóló képzés végén egy kérdés mindannyiunk számára fontos problémahalmazt lökött a felszínre, ez pedig az, hogy mi történjen, ha nem vagyunk egy előírásban biztosak, hogy tartsuk be a többértelmű jogszabályokat. Bár én csak egy tervező vagyok, így az én véleményem pusztán egy a sok hang közül, de az ott felmerült […]

Jogszabálybogozó | Hogyan számoljuk a hasznos alapterületet?
2016. július 10. vasárnap

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább