Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2013. október 2. szerda

A komposztkazán

fahácsok2

Hírlevelekből és felhívásokból jutott el hozzám az un. komposztkazán híre, ami magamfajta egyszerű építész számára első látásra egy alternatív fűtési megoldás, elég szűk felhasználási területtel, de ami a legfontosabb ingyenesen rendelkezésre álló “tűzelőanyaggal”. Igazából nem nagyon foglalkoztam volna vele, márcsak azért is, mert nem vagyok épületgépész és az egész témához igencsak félve közelítek, de mivel az egész a Belgiumban élő Országh Józsefhez is köthető, aki az ivóvíz és a szenyviz (újra)hasznosítás témakörében (számomra legalábbis) megkerülhetetlen, úgy véltem megéri a figyelmet.

Aki hallott róla, vagy van bármilyen tapasztalata e témában, kérem ossza meg velünk.

Amit a komposzt kazánról tudni érdemes

Jean Pain 1969-ben költözött feleségével Idával, a dél-franciaországi Villecroze-ba, ahol egy 270 hektáros bozótos száraz mediterrán erdő őrzésével és kezelésével lett megbízva. Ezt a vidéket, az igen meleg és száraz nyarak miatt, erdőtüzek pusztították rendszeresen. Minden erdőtűz után egyre gyérebb és elkorcsosodott erdő, ill. bozót keletkezett. A folyamat végállomása egy kopár sziklás hegyi sivatag.

Már az első átélt erdőtűz alkalmával Jean Pain egy érdekes megfigyelést tesz: a fák pusztulását az aljnövényzetet alkotó sűrű bozót égése okozza. Tisztában van azzal a ténnyel is, hogy az erdőtüzek pusztításai történelmi távlatokban viszonylag új keletűek. A mediterrán erdők az évszázadokat igen jó állapotban vészelték át. A pusztulás igazán csak a második világháború utáni években kezdődött, annak ellenére, hogy pontosan ekkor szűnt meg a tűzifa rendszeres kitermelése. A házak fűtését egyre jobban fűtőolaj égetéssel oldották meg. Régebben az erdők a gazdagok vadászterületei voltak. A helyi lakosság a száraz fákat kivághatta és a bozótot is felhasználhatta fűtésre és a háztartásban. A bozótból kitermelt aprófa elegendő hőt szolgáltatott. A tüzek évszázadokkal ezelőtt is átmentek az erdőkön, de bozótos aljnövényzet hiányában a nagy fákban kárt nem tettek.

Jean Pain számára tehát érthetővé vált az erdők pusztulásának az oka : a nem kitermelt bozót. Hozzáfogott tehát a rábízott erdő bokros aljnövényzetének az eltávolításához. Hatalmas mennyiségű aprófát termelt így ki, amivel nem tudott mit kezdeni. Ezzel szemben, már az első évben, annak ellenére, hogy a tűz átment az erdején is, abban semmilyen pusztítást nem végzett. Az aljnövényzet száraz füve, a nagyobb fák elpusztítására nem adott elég meleget .

Emberünk ekkor jött rá a második alapvető felismerésre: az aljnövényzettel kitermelt aprófa az erdei ökorendszer szerves részét képezi, amit hosszútávon nem lehet az erdőből rendszeresen eltávolítani. Meg kellet tehát találni a módját annak, hogy az így kitermelt biotömeg egy részét az erdei talajnak visszaadja – de nem fahamu formájában. Így vette kezdetét a bozótkomposzt készítésére való kísérletek sorozata.

A templomos lovagok titka

Olvasmányai folyamán Jean Pain tudott a 14 – 15-ik században ott élt templomos lovagok mezőgazdasági tevékenységéről. Sajnos a régi írásos feljegyzések csak azt jelezték, hogy az erdőkbe ékelt termőföldek igen magas hozamait, amivel a lovagok hadjáratait ellátták, az erdőkből kitermelt fa adta. Említés történt arra is, hogy a kitermelt fát égetés nélkül gazdasági épületek fűtésére is használták.

Komposztkísérletei folyamán, Jean Pain számára világossá vált a templomos lovagok által nagy valószínűséggel követett termelési módszer. A kitermelt bozótot tehán nem elégetni kellett, hanem komposzttá alakítani. Az aprófa, ill. fatörek komposztálásához egy különleges módszert kellett tehát kidolgozni. Tudvalévő tény viszont, hogy a nyers fát, de még a száraz faleveleket is csak nagyon nehezen lehet komposzttá alakítani. Jean Pain kutatásait, a templomos lovagok által épített rejtélyes kőmedencék irányították, amivel a régészek nem tudtak mit kezdeni: nem értették ezeknek, a még romokban fennmaradt, építményeknek a valóságos rendeltetését. Halastavaknak túl kicsik, viszont nyitott kialakításukkal víztárolásra alkalmatlanok voltak. Jean Pain rájött, hogy ezek a medencék a kitermelt aprófa vízzel való átitatására lettek talán felhasználva.

A kitermelt bozótot, még nyers állapotban (tehát száradás előtt) apróra vágta (töreket készített) és egy vagy két hétre egy nyitott medencében vízben áztatta. Az átitatott töreket nagyobb kupacba rakva érdekes megfigyeléseket tett:

– Ha a kupac térfogata meghaladta a 4 köbmétert, a kupac belsejében, az erjedési folyamatoknak köszönhetően, a hőmérséklet néhány nap után 60 – 70°C-ra emelkedett és ezen az értéken maradt hónapokon keresztül.

– Három – négy havi erjesztés után, a még nem érett, komposzt talajtakarásra már felhasználható.

Ezután jöttek Jean Pain mezőgazdasági és kerti kísérletei.

Bozótkomposzt a kertben és a termőföldeken

 

jeanpain1.jpg - 183.67 Kb

 

 

VIDEÓK:

https://www.youtube.com/watch?v=aKDLamkWTdg

Jean Pain – Bozótkomposzt 1

Jean Pain – Bozótkomposzt 2

FORRÁSOK:

https://www.valkonya.hu/alternativ-energiak/bozotkomposzt/

 https://www.azolcsoenergia.hu/index.php/alternativ-futes

A komposztkazán | Kerecsen TV.

https://www.youtube.com/watch?v=nrxjR22XqUM

 

Hozzászólások (7): megnézem

  • A komposztkazán | Renewable Energy | Sco...

    2013. október 2. szerda - 08:37

    #86978

    […]   […]

  • Avatar

    Tanúsító

    2013. október 4. péntek - 06:45

    #86987

    Aki látott már téli hajnalon gőzölgő trágyadombot, komposzt telepet, tudja, bévül meleg lehet! Amit viszont nem tudunk, hogy is lehetne ezt a hőt kinyerni?
    A bemutatott vázlat “kapcsolási rajz” nem ad magyarázatot, mindez hogyan működhet folyamatosan. Rendben, felépítek egy csőrendszert, körberakom komposzttal, megvárom, amíg beindul az érés -aminek a folyamatát igen körülményesen tudom csak befolyásolni!-, és egy ideig lesz is hőnyereségem. Bár félő, ha szabályozatlanul túl sok hőt vonok el, leáll az érési folyamat, megszűnik a hőtermelés. Ha kihűlt a dombocskám, megérett a komposzt,oszt vége. Félő, mai technikai színvonalunk még csak arra ad lehetőséget, hogy beköltözzünk egy, már érésben lévő trágya-, vagy komposzt-dombba, aztán, ha hűlni kezd, keressünk másikat. Szép távlatok! 😉

  • Avatar

    Satyi

    2013. október 5. szombat - 14:37

    #86990

    Sokat olvastam Országh úr életművét, és szerintem ezt érdemes rendszerben kipróbálni:

    Nem vízöblítéses WC, hanem komposzt WC:

    https://www.youtube.com/watch?v=JWlibBkaA-I

    Lehet mondani, hogy ez egy kőkorszaki megoldás, de egyrészt 25% vizet spórolhat az ember, másrészt sokkal kisebb a környezetre gyakorolt hatása, ellentétben a nagyüzemi szennyvíztisztító üzemekkel… (ezen kívül olvastam egy hozzászólást valahol, aki ugyanezt nagyban építette meg, és évente csak egyszer kellet kiszedni az összegyűlt komposztot, ami egyáltalán nem volt büdös)

    Esővíz hasznosítás:

    https://www.youtube.com/watch?v=kl26Bj5RyLQ

    És mivel a komposzt WC miatt nincs fekáliás víz, csak szürkevíz: jöhet a szennyvíz kezelés “új” módja:

    https://www.youtube.com/watch?v=zTgGzY3qYFg

    🙂

    A legtöbb elemét városokban is lehetne alkalmazni, még az alomszéket is…

  • Avatar

    Csécsei Tibor

    2014. április 18. péntek - 15:36

    #87959

    Csinálsz két tárolót (“gőzölgő trágyadombot”). “Rövid” kísérletezéssel meg tudod azt tenni, hogy az egyik mindig érjen, a másikban meg éppen cseréled az érettet frissre. Ennyi… nem kell költözni.
    A szabályzás:
    odakint – talaj-levegő hőcserélő, komposzt-levegő hőcserélő, levegő-levegő hőcserélő (be és kiáramló levegő között)
    nagyjából azért lehet sejteni, hogy mennyi lesz a napi hőszükségleted, úgyhogy előre annyi komposztot teszel a tárolóba, hogy az valószínűleg fedezze. ha mégis több kell, nyomod a hőtárólóból, ha kevesebb akkor meg a hőtárolóba, vagy egy bypasson keresztül megkerülöd a talaj-komposzt hőcserélőt (ha nem vonod el, abból baj nem lesz)

  • Avatar

    Csécsei Tibor

    2014. április 18. péntek - 15:44

    #87960

    nem tom bement-e az előzőm…
    a kérdéseim:
    honnét szerezzek és kb. mennyi komposztot?
    hogyan tudok olcsón “darálni”?
    baj-e, ha a feketevíz (folyadék leválasztás után), az ételmaradék, zöldkomposzt, papírhulladék és minden ilyesmi itt kerül komposztálásra?
    erdei talaj (plusz még mik?) hozzáadásával ez a komposzt utána használható-e trágyázásként?
    amúgy ez miért van egyáltalán kihegyezve ez a bozótra? mármint a cím komposztkazán nem “bozót-komposztkazán”. bármilyen komposztáló termel hőt, aminek egy részét el szabad vonni (túlhűtés esetén leáll a bomlás), nemde?

  • Avatar

    Kakukné Varga Ágnes

    2014. október 17. péntek - 19:31

    #93740

    Több kérdés felmerült.
    Próbálom sorba venni. Drága Jóska bátyánk javaslatára 2011 februárban építettük meg az első komposztkazánt. Mi próbáltunk elérhető összegekből kihozni, egy hatékony, biotömeget megőrző, környezet javító megoldást találni. Ez lett Magyarország első komposztkazánja, ami már sokak által agyon lett bonyolítva, mi még mindig ezt építjük, és működik. Igaz alap fűtésre jó, kell rásegíteni.
    Azért bozótból készül, mert fát nem vágunk ki azért!!!!, hogy komposztkazánt építsünk, a vegetációs idő után metszünk, azt aprítjuk, abból építünk. Amikor megépítettük, valami miatt a komposztkazán jutott az eszembe, talán mert egy kis komposzttal beindítottuk a folyamatot.
    Közterületesektől városokban kedvező áron juthatunk aprítékhoz, az őszi metszések alakalmával, rendszerint november elején.
    Kb. 12m3 anyagra van szükség, ebből 10 faapríték, 1m3 lucerna szalma, + valamennyi konyhai hulladék (1m3) keverve. Indításnak még jöhet bele kicsi lótrágya.
    Megépítés, megfigyelés, tapasztalás, tanulás…

  • Avatar

    Daidalos

    2014. október 18. szombat - 20:56

    #93775

    Az egyik barátom komposztkazánját feldolgozó üzemből származó (filléres) fahulladékkal, tönkrement, elázott szalmával, baromfi- nyúl és juhtrágyával, alomszék tartalommal és másra végképp nem használható szerves háztartási hulladékkal üzemelteti. Ahogy Ágnes írja, valóban alapfűtésként funkcionál, és a hőntartást oldja meg, vagy inkább segíti, azonban ezzel együtt is jelent kb. 30 % fűtési energia megtakarítást, megoldja a fekete szennyvizek kezelését és évente kitűnő minőségű trágyával látja el a nagy, intenzíven művelt házikertet. Úgy vélem, a háztulajdonosok teljes spektruma számára ez természetesen nem követhető út, de egy bizonyos életforma (háztáji kertészkedés, kisállattartás, ökologikus szemléletmód, faluszéli, vagy tanyasi telek, stb) kitűnő, többfunkciós, integrált és valóban gazdaságos eleme lehet – ahogy ezt az említett barátomnál magam is láttam.

JÓTANÁCS
Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot

“… Teljesen átalakíthatják az energiaellátás ma ismert rendszerét az iparágban zajló folyamatok a nem túlságosan távoli jövőben. Így előbb-utóbb Magyarországon is lehetővé válik az úgynevezett mikrogridek alakítása, amelynek alkalmazásával akár a szomszédunktól is tudunk majd áramot vásárolni és viszont; a blockchain technológia közvetlenül összekötheti majd a fogyasztókat és termelőket; az új energiatárolási lehetőségek pedig versenyképes […]

Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot
2017. augusztus 16. szerda
EGYÉB
115 milliárdos energiahatékonysági program családi és társasházaknak

… A februárban jelzett 33% helyett már 10%-os önerő is elegendő lesz annál a lakossági energetikai felújítási programnál, amely ősztől nyílik meg és ma jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. Az uniós hátterű program 115 milliárd forintos kerete ráadásul 20 milliárdos magyar kerettel megtoldható lesz a kereslet függvényében. Márpedig a kis önerővel és az akár […]

115 milliárdos energiahatékonysági program családi és társasházaknak
2016. június 5. vasárnap

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább