Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2014. szeptember 16. kedd

A gödi passzívház építtetőjének tapasztalatai 2.

A  korábban bemutatott gödi passzívház építtetője mondja el a tapasztalatait az előkészületekről és magáról a megvalósításról. 2. rész. A fotókat az építtető készítette.

Mivel – tudtommal – Miklós regényeket nem közöl a honlapján, az építkezés folyamatával kapcsolatban inkább csak válogattam a tapasztalatok között. Próbáltam olyan példákat hozni, amelyek ad hoc jelleggel merültek fel és sok fejtörést okoztak – ha csak egy építettőt meg tudok kímélni ezektől, már megérte megírni ezt a cikket.

325-epitkezes-30

1. Gépészeti és elektromos vezetékek nyomvonala

Utólag úgy látom, hogy ezt egyszerűen nem lehet elég alaposan megtervezni, főként mert az igények nincsenek (nem lehetnek) kellő alaposságal átgondolva. Mindenesetre azt javaslom, hogy a tervnek ezt a részét feltétlenül részletesen nézzük át a kivitelezővel és a műszaki ellenőrrel. Nálunk adódott probléma a szennyvízzel, villannyal, szellőző-befúvókkal és a talajkollektor csöveivel is, és több esetben arra kényszerültünk, hogy a lakótér méretét – szerencsésebb esetben csak esztétikáját – csökkentő megoldást valósítsunk meg. Íme két pléda:

– Ha monolit födémet építünk, számoljunk azzal, hogy a födémbe beépített csőkivezetések, villanyszerelési dobozok helye utólag csak nagyon nehezen (vagy sehogysem) módosítható.

   A belső villanyszerelés tervezésekor gondoljunk arra, hogy a főfalakban nem szerencsés vezetéket, kapcsolót elhelyezni, mert rontja a légtömör termikus burok integritását. Egyéb okok miatt nagyon-nagyon alaposan gondoljuk át a gyengeáramú kiviteli terveket is (gépészeti automatika, kaputelefon, riasztó, számítógépes hálózat és az ezekhez tartozó érzékelők, kezelőpanelek helye).

325-epitkezes-33

– Jóval azelőtt legyen kész a belsőépítész terv, hogy a belső vezetékezéshez nekifogna a kivitelező. Higyjék el: ez a tervfázis is tartogat meglepetéseket…

Összefogalva: a csöveknek, vezetékeknek a födémben vagy a válaszfalakban van a helye, szerintem senkinek nem célja dobozokat, előtétfalakat építeni, még akkor sem, ha ezek egyébként esztétikusan kivitelezhetők. Arról nem is beszélve, hogy nincs idegesítőbb annál, mint amikor a már festett/vakolt falba kell vágni helyet “még egy utolsó” vezetéknek.   

2. Kritikus csomópontok

A nyílászárók és a redőnyök/árnyékolók beépítési csomópontjait szintén időben (lehetőleg a kivitelezés megkezdése előtt) el kell készíteni, részletesen át kell beszélni a kivitelezővel. Utólag persze már tudjuk, hogy a problémát a mi esetünkben az okozta, hogy sem a nyílászárók, sem az árnyékolók szállítója (akiket botor módon bátrokodtam én kijelölni) nem rendelkeztek a megfelelő tapasztalattal a saját termékük tekintetében, arról nem is beszélve, hogy miként kell azt egy passzívházba beépíteni.

Nincs más út: kérjünk, illetve követeljünk meg referenciákat a vállalkozóktól és semmiféleképpen sem csak az ár alapján döntsünk! Miklóstól utólag is elnézést kérek: tudom, hogy nehéz volt együtt dolgozni ezekkel a partnerekkel. Okulásul álljon itt néhány “élményünk” a csomópontok/hőhidak témaköréből:

325-epitkezes-73

 A falsíkba szerelt ablakok miatt az ablaknyílások méretezésekor figyeljünk arra, hogy a teljesen beépített ablak keretéből mennyit fog kitakarni a rögzítés, vakolat, glettelés, esetleges belső burkolat (szerintem a beszállító dolga lett volna erre figyelmeztetni minket, de ez sajnos elmaradt).

  Az ablakok beépítésekor különösen alaposan ellenőriztessük a szigetelőcsíkok szakszerű beépítését mind a belső, mind pedig a külső oldalon (ez gondot okozott a kivitelezőnknek, márpedig ennek tökéletesnek kell lennie).

3. A redőnyök/árnyékolók homlokzati rögzítése

Bár triviálisank tűnik, passzívház esetében bármi, ami a homlokzatra kerül felszerelésre, külön tervezési és kivitelezési feldatot generál. Nekünk az emeleti részre megálmodott faburkolattal, az árnyékolók tokjaival és konzoljaival gyűlt meg különösen a bajunk. Aki nem tud passzívházhoz tartozó komplett szerelési megoldásról referenciát adni, azzal inkább ne is álljunk szóba… A referencia ebben az esetben főként kész, korábban kidolgozott csomóponti megoldásokat jelent, a szóbeli magyarázat édeskevés.

325-epitkezes-74

Ilyenek közül választani “ingyenes”, amúgy meg mi fizetjük az importőr termékfejlesztését (nem volt célom, de így jártam). Ha már itt tartunk, hadd említsem meg: a homlokzatra szerelt (bármilyen) burkolat bár nagyon szép lehet, a passzívház-falszerkezet sajátosságai miatt komoly kivitelezési többletköltséget okozhat.

4. Hőkamerás mérés

Kérdezhetnénk, hogy passzívház esetében ugyan minek, a mi esetünkben ez inkább minőségbiztosítási célokat szolgált. Az egyébként nagyon jól megépített termikus burkon is találhatunk kisebb hibákat a hőkamerás méréssel, amelyeket természetesen érdemes kijavíttatni. Mondanom sem kell, a hőkamerás mérést is maximálisan megérte megrendelni. Nota bene: a méréshez fagypont alatti külső hőmérséklet szükséges!

5. Tartalék a PHPP-ben

Ahogy a jó hadvezér sem küldi csatába a teljes sereget az első rohamnál, Miklós is már eleve azt javasolta, hogy bőven hagyjunk tartalékot a PHPP-ben, hogy a végén biztosan teljesüljön minden követelmény a kész épületen. Hogy mennyire igaza volt, azt csak a tanúsításkor láttuk: szükség volt a tartalékokra! Módosítások több oknál fogva felmerülhetek, amelyek nem mindegyike tervezhető előre. Nálunk az alábbiak fordultak elő:

– A nyílászáróknál nagyon elszaladt a költség, végül szerényebb technikai színvonalú termékeket is használtunk.

– Dacára a folyamatos ellenőrzésnek, egy helyen kimarad egy tartófal alól két sor hőhídmegszakító Ytong (a tanúsító – akit egyébként részben ezért fizetünk – kiszúrta egy fényképen)

– Dacból nem voltam hajlandó több millió forintot költeni egy “passzívház ajtóra”, az eltérő k-érték miatt lehetett újraszámolni a PHPP-t.

– Az árnyékolók és faburkolat rögzítésének a koncepciója is csak “menetközben” alakult ki.

És ki tudja, hogy még miket felejtettem el a fenti felsorolásban… Ismét köszönet illeti Miklóst, aki szó nélkül vezette át a szükséges változtatásokat, és kezelte a tanúsító igényeit.

325-epitkezes-65

6. Gépészeti fődarabok

Javaslom, hogy a gépész tervezőtől kérjük el a beépíteni javasolt fődarabok (legalább a hőszivattyú és a szellőzőgép) részletes műszaki leírását, feltétlenül keressük meg a telepítést végző cégeket és egyeztessük velük a műszaki igényeket, kérjünk passzívházas referenciát (mindezt a kivitelezés megkezdése előtt). Mi ezt részben elmulasztottuk, ezért nem kevéssé úgy éreztük, hogy a gép köré építjük a házat, nem pedig fordítva. Ez azért elég vicces, így utólag. Amikor például kiderült, hogy az eredetileg oda tevezett és már megvásárolt szellőzőgép nem fér el a számára tervezett álmenyezetben, az nem volt ennyire mókás pillanat. A vége persze jelentős többletköltség lett, nem kevés mérnöki találékonysággal (értsd: sufnituninggal) fűszerezve.

7. Gépészeti fődarabok beüzemelése

Feltétlenül gondoskodjunk a szellőzőgép és a hőszivattyú szakszerű beüzemeléséről és beállításáról, illetve hogy a két készülék maximálisan támogassa egymást a fűtési/hűtési igény kielégítésében. Hazánkban viszonylag hosszú a hűtési és a fűtési idény közötti idő, és fontos, hogy a házat működtető gépészet ekkor is optimálisan működjön. Engem is csak az győzött meg, amikor végre elmagyarázták nekem, hogy mit fog “garázdálkodni” a házamban az a sok automatika. Arról nem is beszélve, hogy az igazoltan szakszerű beüzemelés a passzívház tanúsítás feltétele is! Ide tartozik még, hogy mi eredetileg nem gondolkodtunk a gépeket kiegészítő szabályozástechnika kiépítésében, de végül is a kivitelezőm meggyőzött, hogy erre még egy passzívházban is szükség van.

325-epitkezes-58

Javaslom, hogy több gépésszel is beszéljük át az igényeinket, győződjünk meg róla a kivitelezés megkezdése előtt, hogy ami végül elkészül, az ki is fogja szolgálni azokat! Azt már csak egészen szemlesütve írom ide a gépészeti rész végére, hogy   bizonyosodjunk meg arról, hogy a gépészeti fődarabok esetén biztosított legyen a megfelelő magyarországi szervízháttér: ugye senki sem szeretne rákényszerülni, hogy Ausztriából rendeljen brigádot a tél kellős közepén…

8. Passzívház minősítés

Nekem ez vesszőparipám: mivel a passzívház egy (kétségbevonhatatlan igényességgel és műszaki kompetenciával) kreált kategória, a verdiktet csak az arra felkent szakértők mondhatják ki egy épület felett. Én a darmstadt-i PHI-től kértem és kaptam a minősítést, de természetesen léteznek más források is.

Három okból is megérte a mintegy 1.300 eurónyi költséget:

1) kis döccenőktől eltekintve a minősítő nagyszerűen kontrollálta a kivitelezést és a műszaki ellenőrzést

2) rengeteget tudtam meg a saját házamról, amit egyébként nekem kellett volna kikutatnom

3) a folyamat véglegesen meggyőzött arról, hogy ez az egész minősítés nekem anyagilag megérte, nem kamu ez a “passzívház mizéria”.

Az építettők felé az a tiszteletteljes javaslatom, hogy a minősítést végző cégtől kérjenek előre részletes igénylistát, hogy mit, mikor kívánnak látni, ellenőrizni. A kritikusabb munkafázisok után kérjünk “köztes” ellenőrzést, hogy időben kiderüljön, ha javítás szükséges. A fentebb említett két sor hiányzó Ytong esetében már késő volt akkor szólni, amikor már az emeleti födém is a házon volt, nem maradt más hátra, mint reménykedni benne, hogy elég lesz a Miklós által beépített tartalék (elég lett).

325-epitkezes-71

9. Kommunikáció

Üzletemberként tisztában vagyok vele, hogy a kommunikáció mennyire fontos. Az építkezés sem kivétel ez alól: javaslom, hogy a szerződött partnerek között az építkezéssel kapcsolatos információcsere legyen nyílt és folyamatos. Tartassunk  rendszeres kooperációt, az e-maileket, feljegyzéseket küldjük meg minden közreműködőnek és “könyörtelenül” várjuk is el, hogy az érintettek ezeket olvassák el és időben tegyék meg a megfelelő javaslatot vagy intézkedést! A türelmetleneknek álljon itt egy statisztika végső kegyelemdöfésként: szerény számításaim szerint a két és fél év építkezés több mint kétezer e-mailt “generált”…

Köszönöm a türelmet, az olvasóknak sikeres építkezést, Miklósnak pedig sok-sok érdekes megbízást kívánok!”

Az építtető

a cikk első része

Hozzászólások (3): megnézem

  • #96695

    […] a cikk 2. része […]

  • Avatar

    Kepes József

    2014. december 18. csütörtök - 10:29

    #96799

    …Nekem ez vesszőparipám: mivel a passzívház egy (kétségbevonhatatlan igényességgel és műszaki kompetenciával) kreált kategória, a verdiktet csak az arra felkent szakértők mondhatják ki egy épület felett…

    Németországban a sokezer megépített passzívház közül, ha jól emlékszem, kb. 10% a minősített passzívházak aránya. A többi 90% is passzívház, csak a ‘verdiktet nem mondta ki’ rá a PHI, hanem a PHI által lefektetett módon lettek tervezve/építve. Teljesítik a PHI 2-3 alapköveteleményét, ettől passzívházak.

    Ez így vagyon Magyarországon is, tehát nem CSAK a minősített épületek passzívházak.

TERV KRITIKA
Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben

Kedves Miklós! Még az év első felében találkoztunk, hogy egy Pest megyei családi ház tervezéséről egyeztessünk. Akkor nem Önt választottuk tervezőként, viszont most szeretnénk tervkritikára beküldeni az elkészült terveket. A kiviteli tervcsomag építészeti része közel végleges állapotban van, most a gépészeti/elektromos/statikai tervezésnél tartunk, ezeket januárban szeretnénk befejezni. Az építkezést ez év őszén szeretnénk megkezdeni. A […]

Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben
2018. január 24. szerda
SZAKMA
Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …

A Passzívházak 2016 sorozat eddigi írásaiban csupa rossz dolog került szóba, itt a végén kerüljenek szóba a jók is. A passzívházak Németországból kerültek hozzánk, közel 20 éves késéssel. A jelentőségük és különösen a hatásuk elvitathatatlan. Szélesebb körben való elterjedését, a szakmai közbeszédbe való bekerülését azonban nem a mérnök, szorosabban véve az építész társadalomnak köszönhetjük. Az építtetők […]

Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …
2016. december 8. csütörtök

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább