Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2015. október 21. szerda

Az építésügy teljes átalakítása várható

A távlati építészetpolitikával kapcsolatosan a koos.hu-n már jelentek meg korábban írások. Az egész szakmát érintő változások kapcsán most a Tervlap oldalán jelent meg egy hosszabb interjú Füleky Zsolttal, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárával és Dauner Mártonnal, az Építésjogi és Hatósági Főosztály vezetőjével.

Az interjúban arra keresik a választ, hogy a 2015. szeptember 4-én napvilágot látott „az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról” szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely a korábbiaknál részletesebben meghatározza, hogy az építésügy szereplőinek milyen változásokra kell felkészülniük, pontosan mit is jelentenek.

Kiragadva az interjúból pár érdekesebb, lakóházakra vonatkozó bekezdés:

A határozat mellékleteként szereplő intézkedési terv többek között a „lakossági építkezésekhez kapcsolódó bürokráciacsökkentésről” szól. Az első pontban az „építésügyi hatósági hatáskör a jegyzőtől a járási hivatalba” történő áthelyezéséről van szó. Ez hasonlóan működne, mint a jelenlegi kormányablak (okmányirodai) rendszer? Hogyan kívánják kezelni Budapest és a kerületek speciális helyzetét?

Füleky Zsolt: Bár kiemelt járásonként, járásszékhely településeken jelenleg is lehetőség van bizonyos építési ügyek intézésére, azonban mi arra törekszünk, hogy minden építésüggyel kapcsolatos tevékenység megoldása egy helyen és az egész országban egyformán történjen. Alapelv az, hogy az állami feladatokat az állam látja el. Az önkormányzat kompetenciája ettől egy kissé eltér: az ő feladatuk a helyi sajátosságoknak megfelelően a településkép védelme, valamint a településrendezés szabályozása..

M. : A határozat úgy fogalmaz: „Legfeljebb 160 m² hasznos alapterületű lakóépület (legfeljebb 3 szint: pince+földszint+tetőtér) építése vagy meglévő lakóépület legfeljebb 160 m² hasznos alapterületűvé történő bővítése vagy átalakítása esetén, amennyiben szakhatósági közreműködés, és építésügyi követelmények vizsgálatán túlmenő szakkérdés vizsgálat nem szükséges, az építésügyi hatóságnak tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia”. Utólagos vagy előzetes állami kontrollt jelentene a tudomásulvételi eljárás? Mit kell ezalatt érteni?

F. Zs. : Alapvetően meg szeretnénk fordítani a szemléletet: a szankcionáló, túlszabályozott alapállás helyett támogató, ösztönző rendszert szeretnénk.

D. M. : A jelenlegi tudomásulvételi eljárások mintájára (használatbavétel,- bontás tudomásulvétele) a tudomásulvételi folyamatnak a következők az alapfázisai: megszületik az építtetőben a szándék, hogy egy moderált méretű családi házat szeretne. Keres hozzá egy tervezőt, akivel együtt – vagy csak a tervező – megkeresik az illetékes főépítészt (szóban vagy írásban), aki megadja a területre érvényes paramétereket, amit figyelembe kell venni a tervezés során. Második lépésben készít az építész egy koncepció- vagy vázlattervet, amit Településképi Véleményezésre benyújt,. Engedélyezés tehát nincs, hanem ezután elkészül a kiviteli terv kidolgozottságú építészeti műszaki tervdokumentáció, amit feltöltenek az ÉTDR-be. Amennyiben a hatóság 15 napon belül nem tiltja meg a tervezett építési tevékenységet, a kivitelezés előkészíthető: ilyen egyszerű. Ehhez kapcsolódóan természetesen mások a felelősségi viszonyok, és így tovább.

F. Zs. : Ezeknél a kis épületeknél a jelenlegi tervstruktúrát felül kell vizsgálni: a vázlatterv – engedélyezési terv – kiviteli terv hármasa itt felesleges, és az engedélyezési terv az, ami rengeteg felesleges adminisztrációs munkát igényel. Nem szellemi, hanem bürokratikus erőkifejtést: a vázlattervben már a szellemi teljesítmény benne van, ez bőven elég egy ekkora feladatnál, hogy a hatóság lássa, meg szabad-e építeni az adott helyen: benne van a koncepció, a térkapcsolatok. A további hozzáadott érték a kiviteli tervben jelentkezik, ahol a konkrét műszaki tartalom rendelődik hozzá. Az engedélyezési tervben rengeteg feleslegesen ráfordított munkaóra van, ami csak a hatóságot szolgálja ki. Ehhez kapcsolódóan felülvizsgáljuk a kiviteli terv tartalmát is, meddig lehet leegyszerűsíteni. Nemcsak gyorsítani kívánunk ezzel, hanem a tervezői munkát is egyszerűsíteni.

M. : Akkor ez a bejelentési kötelezettséghez hasonló eljárás lesz, azzal a különbséggel, hogy nem kezdhető meg azonnal a kivitelezés, csak a 15 napos határidő után.

D. M. : Igen, legalábbis ezt tűztük ki célul. Ehhez sok feltétel kell, például Helyi Építési Szabályzat, ami a főépítészi döntést alátámasztja, kompetenssé teszi. Ez nagyon lényeges. Még foglalkozni kell a szomszédjogok kérdésével: nagyon sok mindent a Helyi Építési Szabályzatban már rendezni kell, ami sok vitának elejét veheti, ha mégis vita alakul ki, azt a bíróság előtt kell majd rendezni. A Helyi Építési Szabályzat a helyi közösség egy „demokratikus terméke” erre a szakmai területre, nyilvánosan közzétett dokumentuma, erre támaszkodni kell. Élesen elválik ma is a két kérdés: a szabályoknak megfelelés szakmai kérdés, míg a szomszédnak a beárnyékolása, kilátás és a többi polgári jogi.

forrás és a teljes interjú: tervlap

a témáról időközben készült egy sokkal részletesebb írás is

Hozzászólások (2): megnézem

SZAKMA
Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.1. Járásonként legalább egy építésügyi hatóság

2015. szeptemberében jelent meg az építésügy átalakítását célzó 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely jelentős részben előrevetítette azokat a jogszabály változásokat, amikre 2016 során annyira rácsodálkoztunk. E sorozat keretében a 2015-ös építészetpolitikai elképzeléseket vetjük össze a ténylegesen megjelent jogszabályokkal illetve az ezek nyomán kialakult gyakorlattal.  Előtte azonban egy kis emlékeztető.Az építésügy teljes átalakítása várható című 2015. […]

Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.1. Járásonként legalább egy építésügyi hatóság
2017. február 15. szerda
SZAKMA
Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 12. Főépítészek és tervtanácsok

A Mi valósult meg az építészetpolitikából című sorozatunkban igyekszünk az adott területet jól ismerú szakembereket is bevonni és a véleményüket kérni. Az itt következő írás szerzője Horváth András építész, a Dél-Dunántúli Építész Kamara (DDÉK) elnöke, Paks főépítésze. 2010-ben az év főépítészének választották   12. Főépítész és tervtanács 12.1. Az épített környezet minőségének országos biztosítása érdekében […]

Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 12. Főépítészek és tervtanácsok
2017. február 12. vasárnap

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább