Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2016. augusztus 11. csütörtök

Az egyszerű bejelentéshez készített MÉK szabályzat egy használhatatlan fércmunka

Vegyük végig a szabályzatot, hogy eldönthessük, igaz-e a címbeli állítás:

“3.1 A kivitelezési tervdokumentáció általános tartalmi követelményei: A kivitelezési dokumentációk minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a bejelentéshez, a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez.”

Egy kivitelezéshez szükséges tervnek nem a bejelentésnek és a megérthetőségnek kell megfelelnie, hanem kizárólag annak, hogy az alapján megépíthető legyen az épület.

“A kivitelezési dokumentáció tartalmazza a jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelmények és előírások kielégítését, az építmény megvalósításához.  Meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.”

Nos, a mérettűrést nem a tervező (a terveiben) határozza meg, hanem a szabványok hivatottak erre. Másrészt, ha eszerint kellene eljárni, akkor az utolsó huzalszög mérettűrését is meg kellene határoznunk, lévén a szabályzat úgy fogalmaz, hogy “az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék“???

“A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhagyhatóak.”

A szabályzat írója nyilván emlékezett valami hasonlóra, de ez az engedélyezési eljárásokban szokásos, hiszen ott csak egy engedély keletkezik a dokumentációk nyomán és nem egy épület. Kiviteli tervekben ennek semmi értelme.

“3.3 A tervező és tervező művezető személye E szabályzatban tervező alatt építész tervezőt kell érteni”

Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy minden, a tervezőkre vonatkozó szabályzati pont KIZÁRÓLAG építészre vonatkozik. Ez világos. A nagy kérdés persze az, hogy ha az egész szabályzat az építész tervezőnek szól, akkor hogyan jön ide a Mérnök Kamara? Neki nincs semmiféle ráhatása az építész tervezőkre, az építész tervezőknek viszont nincs ráhatása azokra a szakági kérdésekre, amikhez mérnökkamarai tagság volna szükséges. Ennek még lényegi szerepe lesz lejjebb. Szóval hogyan is jön ide az MMK?? Tudja valaki?

“4.8 Tartószerkezeti tervek (Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadva) Készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, tervező által szükségesnek ítélt léptékben és az Épkiv. 1. melléklet II. 2. pont szerinti részletezettséggel, amennyiben…”

Nos erről írtam az előző bekezdésben. Mit keres itt ez a bekezdés, miután a szabályzat KIZÁRÓLAG építészeknek szól, akik döntő többségének nincs tartószerkezeti jogosultsága. Ergo nem tudni, hogy ez az egész bekezdés kinek is szól tulajdonképpen? Építésznek nem, mert nincs jogosultsága rá, statikusnak nem mert ezt nem neki szánták, akkor kinek?

“4.9 Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadva A tervező által szükségesnek ítélt mértékben, melyek legalább tartalmazzák”

Nos az építész un. “rendszertervet SEM KÉSZÍTHET.

Két mérnöki kamarának sikerült egy olyan kifejezést alkotni, amivel nem hogy egy laikus nem tud mit kezdeni, de a megjelenése óta építészek, épületgépészek és épületvillamossági tervezők is fennakadtak, mivel nem tudják, hogy ez mit is jelent pontosan. Márpedig ha egy egész szakma nem tudja az értelmét, akkor talán a kitalálójának el kellene gondolkozni, hogy csak olyan kifejezést kellene használni egy szakmai szabályzatban, amit a szakma ismer is.

Annyira megerőltető lett volna a szabályzat készítőinek 3-4 bővített mondatban leírni, hogy mire is gondoltak?

“4.11 Tervezői költségvetési kiírás
Tervezői árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírás. A 4.8 és 4.9
tekintetében részletezettsége illeszkedik a terv mélységéhez legalább
munkanemenkénti bontásban”

Ez a megjelenése óta az abszolút kedvenc, ezt nem lehet überelni, aki ezt leírta, nem gondolta át vagy még nem látott költségvetést. Így néz ki a költségvetési kiírás vonatkozó része:

  1. Víz- és csatornaszerelési munkák
  2. Gázszerelési munkák
  3. Szellőzési munkák,
  4. Épületgépészeti szigetelési munkák
  5. Épületvillamossági munkák

Nos ezzel egy építtető sem lesz kisegítve, de a tervező teljesítette a szabályzatban foglaltakat.

“5. A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI 5.1 Szerződés

Tervező a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást építtetővel. b) Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna. c) Tervező minimum 6 tervezői művezetési alkalom ellátására köt szerződést. A minimum 6 alkalomba beleszámítanak a szakági tervezők művezetési alkalmai is, ha a szakági tervezői művezetők a megbízásukat a tervező alvállalkozóiként látják el.”

Itt számos kérdés merül fel. Mivel a jelen szabályzat KIZÁRÓLAG az építészeknek szól, az itt említett szakági tervezők művezetési módját, feltételeit milyen szabályzat szabályozza? 

“A minimum 6 tervezői művezetés számított munkadíját jogszabályban rögzített hatósági ár szabályozza. A művezetéseket terhelő költségekre valamint a 6 alkalmon felüli művezetésekre tervező építtetővel szabadon állapodhat meg.”

Én most cca 250 km-re tervek 4 házat is. Ki sem merem számolni, hogy ez nekem mekkora költség, hiszen rámegy egy teljes napom és 500 km-nyi benzin és egyéb költségem. Esetleg a kamara vezetősége úgy gondolhatta, hogy mindenki tervezzen a saját szemétdombján és akkor ez nem lesz tétel vagy mégis miképpen gondolta ezt? Mivel a szabályzat teljesen elfeledkezett az életszerű dolgokról, így említést sem tesz, hogy mi történjen, ha ez vállalhatatlan költségekkel jár vagy egyszerűen csak nem akar valaki – a megrendelő akaratával egyezően – tervezői művezetést folytatni.

A jogszabályalkotó a kötelező tervezői művezetéssel  megbüntette az építtetőket, a kamara pedig rárontott saját tagságára és jól megbüntette.

“e) Építtető a szerződésben kötelezettséget vállal, hogy tervezőnek hozzáférési kódot biztosít az e-építési naplóhoz és biztosítja az építési helyszínre a bejutást.”

Aki szabályzatot alkot, annak célszerű volna ismerni a jogszabályi és egyéb körülményeket, mert állati kínos ilyesmit olvasni. Az építtető ugyanis nem valamiféle kegyet gyakorolva ad kódot a tervezőnek, mert

1 / először is nincs semmiféle kód, amit az építtető adna, hanem az építésznek kell megadnia az un. NÜJ (Napló Ügyfél Jelet) számát, ami az e-naplóban az azonosítására szolgál és ez alapján jelöli meg az építtető a tervező személyét.

2 /csak a tervező töltheti fel a terveket és ez nem az építtető választásától függ.

“5.2 Tervezői művezetési alkalmak A tervező a kötelező tervezői művezetést a kivitelezési folyamat során legalább 5 alkalommal, valamint a kivitelezést lezárásakor egy alkalommal, azaz összesen 6 alkalommal teljesíti. A művezetési alkalmakat az épület jellege, a helyszíni adottságok és a kivitelezés sajátosságai alapján tervező és építtető a szerződésben határozza meg. Javasolt művezetési alkalmak:

  • kitűzés,
  • alapozás,
  • felmenő szerkezetek,
  • födémek építése,
  • tetőszerkezet építés,
  • gépészeti és elektromos munkák,
  • szigetelések,
  • szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés),
  • kivitelezés lezárása.”

A szabályzat maga ismeri el, hogy a 6 alkalmas tervezői művezetés ebben a formában teljesen értelmetlen, hiszen maga is ennél jóval többet javasol. Azonban ilyen árak mellett kizárt, hogy az építtetők a kötelezőn túl továbbiakat is kérnének, különösen, ha mind látjuk később, teljesen értelmetlen az egész.

A másik baj ezzel a felsorolással az, hogy kapásból a három, talán legfontosabbat ki is lehet húzni, mert a szabályzat építészekre vonatkozik, márpedig ha készül alapozási és födémterv, mint tartószerkezeti munkarész, ezt építész tervező nem ellenőrizheti és nem minősítheti. De nem ellenőrizhet gépészeti és elektromos munkákat sem, mert erre nem ad lehetőséget az építész tervezői jogosultság.

Jó lenne, ha a jogosultságokat adó szakmai kamarák legalább a saját szabályozásukkal összhangban lennének. Vagy ha ez nem így értendő, akkor talán le kellett volna írni, hogy egy építész mit és hogyan ellenőrizhet pl. egy rendszerterven. 

“5.3. Tervezői művezető intézkedései Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése.”

“Tervezői művezető a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést köteles – felelősséggel – az e-építési naplóban rögzíteni. A bejegyzést a tapasztaltakat követően 24 órán belül köteles megtenni.”

Ha kiviteli tervektől nincs eltérés és a kivitelező és az FMV (egyre több esetben a műszaki ellenőr is) teszik a dolgokat, akkor a kötelező tervezői művezetés pusztán látszat tevékenység. Mivel attól függetlenül, hogy az építész tervező észreveszi-e vagy sem az eltérést a kiviteli tervektől, attól még az FMV-re teljes felelősség hárul (vagyis ha nem terv szerint kiviteleznek, akkor legelőször az FMV-t büntetik…).

Miért érdektelen itt a tervező szerepe? Nos azért, mert egy átlagos kivitelezés mondjuk tart 200 napig, a tervező ebből 6 alkalommal látja az építkezést, a fennmaradó 194 napon pedig nem látja, sem azt, amit levakoltak, sem amit elfedtek, lebetonoztak, beépítettek…stb. Vagyis pusztán ezen közreműködése nem fogja előrelendíteni a kivitelezés szakszerűségét, viszont kiváló alkalom a tervező elmarasztalására, ha nem veszi észre az esetleges eltéréseket és nem jelzi azt “24 ÓRÁN BELÜL!!!!!

“Tervező művezető a kivitelezést lezáró utolsó művezetése során köteles minden, a végleges (minden esetleges közbenső módosítást is tartalmazó) kivitelezési tervtől való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési napló lezáró nyilatkozatában rögzíteni, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte és a kivitelezés további folyamatában nem kerültek kijavításra.”

Pontosan még nem tudni, hogy mik kerülnek majd bele ezekbe az utolsó bejegyzésekbe. Vélhetően egy olyan, több oldalas felsorolás lesz benne, ami azt taglalja majd, hogy a tervező a 6 helyszíni művezetés alkalmából az alábbi 286 szerkezeti elem beépítését és 54 munkafolyamatot nem látott és ezekért felelősséget sem vállalhat, így csak azért vállal felelősséget, amit a 6 alkalommal látott és tapasztalt. Ez nagy segítség lesz az építetőknek!!

“Tervezői művezető, ha művezetése során a kivitelezési tervtől eltérő, emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal és azt a figyelmeztetése ellenére sem szűntetik meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni.”

Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy ha a helyszínen azt tapasztalja, hogy a melósok munkavédelmi sisak nélkül járnak és ezzel az emberi életet veszélyeztetik, akkor az építésznek írásban fel kell dobnia a kivitelezőt az építésfelügyeletnél, ha a felszólítására nem húzzák fel a sárga sisakjukat. Ha nem szól nekik és nem jelenti írásban, akkor őt büntethetik.

“A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.”

Ez a lényeg. A szabályzat itt magyarázza el, hogy teljesen felesleges az egész. A kötelező tervezői művezetésre leginkább az alábbiak miatt van szükség:

“A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is. Munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építész közösség értékmérője.”

Kevés cinikusabb megfogalmazást olvastam ennél. Nem elég, hogy a kötelező tervező művezetési kötelezettséget semelyik építész tervező sem kívánja, még nekünk kell elfogadtatnia a Megrendelőinkkel, hogy ez bizony fontos dolog, tessék fizetni. Akkor is, ha nem tetszik, mert ezt jogszabály írja elő. És mindezt még mi magyarázzuk el a megrendelőinknek? Mi győzzük meg őket arról, hogy kötelező jelleggel fizessenek nekünk alkalmanként cca nettó 30 eFt (no meg fizessék meg az úti- és egyéb költségeinket) ???

A kötelező tervezői művezetés helyett sokkal inkább a műszaki ellenőr fontosságát kellett volna előtérbe helyezni. A munkáim döntő többségénél sikerült megértetnem a megrendelőkkel, hogy saját érdekükben foglalkoztassanak műszaki ellenőrt és még nem kaptam visszajelzést, hogy ablakon kidobott pénz lett volna. Egyre több esetben sikerül rábeszélnem a megrendelőimet arra is, hogy már a kivitelező kiválasztásakor vonják be, mert már ott sokat tud segíteni.

Ehelyett most olyan pénzek kifizetésére kényszerítik az építtetőket, amik csak arra jók, hogy elmondhassák, a teljes megvalósulási folyamat az építész ellenőrzése alá került. Megvalósult egyes MÉK vezetők álma.

…no meg a kamarai tagság rémálma.

A fentiek alapján mindenki döntse el, hogy igaz-e a címbeli állítás.

Az egyszerű bejelentéshez készített MÉK szabályzat egy használhatatlan fércmunka

Eredmények

Loading ... Loading ...

kiegészítés

az MMK a rá vonatkozó két pontot nemrégen módosította:

ÚJ 4.8 és 4.9. fejezetek – 300nm alatti lakóépületek kivitelezési tervdokumentációjának tartalmi követelményei (2016.08.05-től)

Hozzászólások (27): megnézem / hozzászólok

  • Pető János

    2016. augusztus 11. csütörtök - 16:16

    #111325

    Igen, fércmunka, ahogyan az összes építésügyi jogszabály jó 10 éve.

    • Volt építésügyes

      2016. december 20. kedd - 14:21

      #113661

      Sajnos….

  • Fürdős Lajos

    2016. augusztus 11. csütörtök - 23:48

    #111330

    Miután elolvastam a módosított szabályzatot.
    Hááááááát!!!!
    Azt a k… rendszerterv szót csak nem lehet megkerülni 🙁 Valami vagy kiviteli terv, vagy nem. A k… az k…, bárhogyan is nevezzük. Tehát elemzem, és igazolom, például, hogy az a kád ott a fürdőszobában megtölthető-e vízzel vagy nem, s ha igen hogy viszem oda a vizet: miért, nem egyértelmű, hogy valamilyen csövön? Ja, lehet teleportálással is, persze az antigravitációt is alkalmazhatjuk, hát hogyne, mért ne. Lehet vinni tenyérben is, miért ne. Valami más ötlet? Nem elég, hogy van közmű az utcában, nem elég, hogy rá köthető az épület. S ez még nem az épületgépészeti terv, ami boldogabb időkben egyértelműen a kiviteli terv része. Minek, azért hogy a jó emberek hülyének nézzenek? Azért, hogy apámnak, aki mozdonyvezető volt, legyen igaza, aki a vasúton dolgozó mérnökökre egyszer nekem, már friss diplomás építészmérnöknek sörözés közben azt mondta hogy “húgyagyú mérnökök”. S persze nem értette, miért nézek rá furcsán. Ez az egész a mérnökség megcsúfolása, akik ezeket kitalálták azokat ki kellene közösíteni. Elegem van a politikai seggnyalásból. Ami szar, az szar marad.

    • Tóth Szilveszter

      2016. augusztus 12. péntek - 16:24

      #111348

      ide csak belinkelem, ha valaki innen értesülne róla, augusztus ötödikétől él:
      https://www.mmk.hu/tudastar/szabalyzatok

      • Pető János

        2016. augusztus 12. péntek - 21:01

        #111352

        Köszönjük a változás linkjét, mert a MÉK honlapján nincs nyoma.

        Sokkal okosabb nem lettem a változások után, ráadásul az sem változott, hogy ” E szabályzatban tervező alatt építész tervezőt kell érteni.”

        Ráadásul: “Az épületek műszaki berendezései rendszerterve – az építészeti kiviteli tervek részeként -…”

        Ezek szerint nem kellenek szakági tervezők?

  • Seyfried Gusztáv

    2016. augusztus 12. péntek - 14:12

    #111345

    Köszönjük az alapos elemzést, szép munka volt…..

  • Kovács Ferencz

    2016. augusztus 12. péntek - 14:50

    #111347

    T-építésszel foglalkozó szak emberek nagyon fel vagyok háborodva az országunkban folyó szak barbárok által leírt jog szabályok tömkelegével kapcsolatos össze visszaságával .Már kérdem Klf. szakma és felső fokú végzettségű szakma bélieket “normális”dolgok történnek-e itt! Nem az lenne a cél,hogy az évenként változó “törvények és jog szabályok érthetőek -egyszerűek legyenek?Ne azzal keljen foglalkozni,hogy most előbb a változások tömkelegét kel át tanulmányozni és utána még itt és ott érdeklődni,hogy kinek mi a véleménye és utána jöhet az építtető kívánsága és a végén csak esetleg 10% lehet a nagy szabadságok országában meg valósítani: Ahol az emberi alkotás jog a tulajdon jog a vélemény jogról fecsegnek,főleg azok akik még tökéletesen meg sincsenek tervezve

  • Tagdíjfizető

    2016. augusztus 13. szombat - 10:53

    #111362

    A MÉK eme munkássága azonos színvonalú mint maga a MÉK.
    Nem kell túlragoznunk.
    Hiszen mindenkit, minden céget munkája színvonalával azonosítanak.
    A legrosszabb hogy ennél a vacak -és a laikusok által is rossznak tartott – 5-6 oldalnál illett volna hozzátenni infókat, tájékoztató anyagokat.
    Lehet eme buta mérnöktársadalom előbb utóbb létrehoz egy jobb MÉK.-et, mert ami most van inkább kért okoz. Nem érzem hogy van. Hogy segít. Hogy támogat. Évi sok százmillió forintért. Mert ha ingyenes szervezet volna…de ez kifejezetten nem az. Van benne akkora keretösszeg amiért embereket lehet felvenni, dolgoztatni és nekünk infókat szolgáltatni.
    Kedves MÉK TE vagy értünk és nem Mi Érted.
    Jelezzük fércmunkát adtál a kezünkbe = Pontosítsd. Javítsd.

  • Cser Eszter

    2016. augusztus 15. hétfő - 15:35

    #111382

    Elolvastam az aug 5.-től érvényes épület műszaki berendezéseinek rendszerterve nevezetű részt. Megpróbáltam értelmezi, hát nem igazán sikerült.
    Tudja valaki teljesen biztosan, hogy akkor egy családi ház bejelentési tervéhez kell víz, csatorna, fűtés és gázterv vagy nem kell?
    Mit kell benyújtani egy gépésznek, és egy elektromosnak pontosan, vagy ez az egyszerű bejelentéshez elég egy műszaki leírás?
    Milyen az a műszaki berendezések kialakításának kapcsolási vázlata, ez mit takar? És egy vázlat alapján milyen felelősség várható el?
    Elolvastam a Tartószerkezeti tervek című részt is, és az elmúlt időszak alapján itt is felmerültek kérdések:
    Ha a felsoroltak közül már egy is teljesül akkor teljes kiviteli terv kell vagy csak arra a részre kell statikai terv ahol pl nagyobb a támaszköz stb?
    Az egyszerű bejelentési tervhez kell-e alapozási terv ha fsz-es az épület?

  • atus

    2016. augusztus 15. hétfő - 15:42

    #111383

    Budapesten (Sopronban is) föltétlen kell, mert 4-es földrengési zónában van…

  • varga péter

    2016. augusztus 15. hétfő - 15:59

    #111384

    A szabályzat szerint kell a 191 1. mell. 2 pont szerinti teljes dokumentáció, ha a feltételek közül legalább az egyik nem teljesül. (pl. Bp. nem 1-3 földrengési zónába tartozik.)

    • netuddki

      2016. augusztus 15. hétfő - 19:34

      #111390

      kell a teljes kiviteli terv, ha van a hazon egy konzolos eloteto vagy csungoeresz. vajon egy attikafalrol ki fog-e derulni egy fel ev mulva, h jogilag az is konzol?

  • tag

    2016. augusztus 16. kedd - 12:15

    #111405

    A vidám az lesz, mikor a sok kamarai zseni fogja ellenőrizni a terveket és a kivitelezést.

  • Kühn Péter

    2016. augusztus 17. szerda - 09:02

    #111423

    A fentieken túl szerintem még az is probléma, hogy a 155-ös 1.mellékletében az áll hogy a kamaráknak ” az építőipari kivitelezésről szóló rendelet (191-es) keretei között” kell a szabályzatot megalkotni. A hangsúly a “keretei között” van. Szakágak vonatkozásában eléggé kiléptek a keretekből…

    • Tóth Szilveszter

      2016. augusztus 17. szerda - 12:24

      #111433

      jé tényleg – ez mekkora észrevétel! ha nem haragszol, ezt fel fogom használni.

      • Kühn Péter

        2016. augusztus 19. péntek - 09:44

        #111495

        Természetesen. ezért dobtam a közösbe. Egyébként fontolgatom, hogy kérek egy jogértelmezést a kamarától, egy javaslattal. A bevezetésbe egy mellékmondat beszúrása feloldaná ezt a problémát.

  • SalamonG

    2016. augusztus 18. csütörtök - 06:59

    #111449

    ha már a szakma jogi részénél tartunk… kiváncsi vagyok a véleményetekre

    Szerintetek egy adott építési szerződéshez lehet-e több naplót/e-naplót megnyitni és vezetni. Nem találtam hivatkozást jogszabályban arra vonatkozólag, hogy egy építési beruházáshoz, vagy szerződéshez megengedett/tiltott a több napló vezetése?
    (a “józan ész” szerint választ tudom, de nem tudom ezt sehol kiolvasni)

    • Pető János

      2016. augusztus 18. csütörtök - 10:56

      #111453

      Nem pontosan értem a kérdést, de ha pld. egy kétlakásos épületnél (vagy ikerház, vagy egy telken két külön épület) egy bejelentési procedúra vagy egy építési engedély van, ez alapján a szerződésben is két megrendelő és egy kivitelező van, akkor az egymástól független építtetők miatt szükség is lehet a két e-naplóra, hogy mindkét szerződő fél megjelenhessen naplóban és észrevételeket is tehessen.
      Nekem éppen két hete volt egy ilyen ügyem, ahol a két lakásra két külön e-naplóra volt szükség, mert a CSOK miatt a bank kérte is a megkezdés igazolását az adott építtetőhöz.

      • SalamonG

        2016. augusztus 18. csütörtök - 12:20

        #111456

        a kérdést lehet, hogy nem pontosan fogalmaztam meg.
        szóval EGY szerződéshez (építtető – főválallkozó) lehet/tilos/szabad két építési naplót használni
        (közben kicsit válaszolok is magamnak, mert bizonyos esetekben lehet, mert bejöhet az, hogy hagyományos e-napló, sajátos vizes e-napló és hogy odajussunk még egy közlekedési e-napló is van egy adott építési munkához)

        a kérdésem lényege az, hogy nem tudom kiolvasni a jogszabályból azt, hogy EGY (hagyományos) építményhez EGY (fővállalkozói) szerződéshez hány naplót lehet nyitni.

        • atus

          2016. augusztus 19. péntek - 11:31

          #111499

          vizes-, közlekedési-, építési munkákhoz külön e-napló kell, mert más az építésfelügyeleti hatóság és ezek nem látják a ‘másik’ naplóját.
          Amúgy indokolt lehet több napló például ha több ütemre szól az építési engedély.
          Véleményem szerint önálló e-napló kell minden olyan épület / építmény kivitelezéséhez, ami műszakilag és engedélyezésileg elválasztható, ez nem fővállalkozó (számától) függő a kérdés.
          Természetesen az nem jó ha az építtető 4 naplót nyit egy helyre, hogy ‘ne kelljen’ műszaki ellenőrt fogadni.

        • Pető János

          2016. augusztus 19. péntek - 11:54

          #111501

          Nekem is úgy tűnik – mint itt fentebb atus is írta – hogy vagy műszakilag (térben), vagy engedélyezésileg ( ill.bejelentési kötelezettség alá eső ügyekben) elkülöníthetőnek kell lenni a tevékenységnek, hogy több naplót lehessen nyitni.

          Ez az e-naplókra vonatkozik, e-főnapló nyilván lehet több.

          Ha más hatóság hatáskörébe tartozó tevékenységről van szó (víz-, közlekedés) akkor az nyilván külön napló.

          Tehát egy épület szerkezetépítésére és befejező munkáira külön e-naplót nem lehet nyitni. Erre való az e-főnapló.

          A több építési ütem is csak úgy értelmezhető, ha már az első ütem is rendeltetésszerű használatra alkalmas produktumot eredményez.

      • Fürdős Lajos

        2016. augusztus 20. szombat - 02:01

        #111515

        Röviden: Jézusom!

        Hosszabban: a bankok még mindig a jogszabályok felett állnak.

        191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet:
        “24. § (1) A 22. § (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.”
        MEGJEGYZÉS: naplót, és nem naplókat.

        A vállalkozóhoz kötött napló az az e-főnapló, ebbe lehet beleírni a napi jelentést, valamint az eseti bejegyzéseket és nem az úgynevezett “építési naplóba”. Az “építési napló” itt egy gyűjtemény neve, amely különböző feltöltött elektronikus, azaz digitális iratból valamint adatlapból, továbbá e-főnaplókból, e-alnaplókból áll. Továbbá mindig kell legalább egy fővállalkozó és hozzá egy e-főnapló. Egy épület esetén nincs párhuzamosan több “építési napló” lakásonként. Az viszont működik, hogy ha elkészül az épület egy szakasza, mondjuk az első ütem, komplett, nem csak részben, megkérhető rá a használatba vétel, akkor lezárásra kerül az “építési napló”. S ha már le van zárva, akkor csak egy újabb “építési napló” nyitásával lehet folytatni, természetesen kell ismét legalább egy fővállalkozó kivitelező a hozzá tartozó e-főnaplóval együtt. Tehát ez előzőek alapján a kérdést én sem értem.

  • Pető János

    2016. augusztus 20. szombat - 12:48

    #111540

    Sajnos ha több építtető tartozik egy bejelentés alá eső építési tevékenységhez, akkor az e-napló ezt nem tudja kezelni, mert csak egy építtetőt lehet benne a főoldalon megjeleníteni.

    Persze megjegyzésekben, gyűjtőnaplóban lehet erre vonatkozóan dokumentumot feltölteni, de nyomtatható formában (pld. e-napló, főnapló) ezt nehéz megjeleníteni, ezért az építtető nem tudja kapásból igazolni, hogy jogosultja egy épület megvalósulásának.

    Ez először a bankoknál bukhat ki, akiket joggal lehet szidni, de végül is érthető, hogy szeretnék tudni, ki is az építtető akinek hitelt ad.

    Ilyen esetben a később külön tulajdonba is kerülő -önállóan használható – épületrésznél szerintem és sajnos szóba jöhet a külön napló, bár ezt inkább az e-napló konstrukciójának átalakításával kellene megoldani.

    • Fürdős Lajos

      2016. augusztus 26. péntek - 17:28

      #111672

      Miért ne tudná? .Gipsz Jakab és társai. Majd társai részletezve. Emlékeztek még a hagyományos papíralapú kérelem dossziéra? Elöl X.Y. és neje, majd a belső oldalon részletezve.

      Egyébként ezek szerint már férj és feleség esetén is kettő napló kellene, ha mind a kettő (és azért még általában mind a kettő) építtető?

      Szerintem nem csak a napló konstrukcióját célszerű átalakítani, hanem a bankárok gondolkodását is. Meg az emberekét is. Semmivel sem különb egy bank a szomszéd Mari néninél. Milyen alapon helyezkednek jogszabályok fölé?
      Emlékeztek, amikor elindult jó régen a több ütemben építhető családi házak ötlete? Még típus tervek is készültek rá. Miután a végleges használatbavételi engedélyt a második, vagy akár a harmadik ütem után lehetett kiadni, köztes ütemeknél csak ideiglenest, a bankok ezt képtelenek voltak felfogni, s nem is fogadták el.
      Azt mondták, hogy az “ideiglenes” azt jelenti, hogy még nincs kész, tehát úgymond az építési cél nem teljesült. Azaz tessék befejezni a házat, akkor majd a hitel többi részét is kifizetik, ellenkező esetben pedig kéretik visszafizetni azonnal az eddig felvett hitelt.
      Nos a bankok miatt sorban építési engedélyeket kellett módosítani és törölni a második és harmadik ütemeket, hogy ki lehessen adni az első ütemre is már a égleges használatbavételi engedélyt.
      Nem vagyok naiv, tudom, hogy a pénz beszél és Mari néni nem ad pénzt, s manapság, aki pénzt ad, annak van igaza.
      Mi meg nem megyünk a Kamara elé tüntetni.
      🙁

      • Tóth Szilveszter

        2016. augusztus 27. szombat - 12:35

        #111688

        szerintem ezért támadni a bankokat kicsit sértődött hangvétellel tök alaptalan. ahogy említetted, ők adnak bele pénzt, természetes hogy lehetnek szempontjaik. Mari néninek is vannak, csak másmilyenek – szomszédjogok. nem védem a bankokat, mert más miatt rájuk férne egy alapos rendcsinálás, de ők ugyanolyan gazdasági társaság, mint az építészirodát. nem jog, hogy adnak neked kölcsön. azt cserébe adják valamiért. te is megnézed, hogy kinek tervezel és még pénzt is kérsz érte. amúgy a valódi indok az volt, hogy ha nem fizetnek, akkor megkapja a bank a lakást, házat, de az ne legyen félkész, amivel a banknak még kötelezettsége van, hanem egyben el lehessen adni. nyilván volna olyan kamat, amivel a bankoknak megéri az ütemes engedély, csak ezt a kockázatot nem érdemes beárazni. de ha zsebből kifizeted a saját házad, nem kell kompromisszumot kötnöd, nemde?

        ez a hozzászólás azért született, mert a bankokat hivatalnak gondoljuk sokan – a hangvételből az jön le, hogy kicsit te is. a hivatal értünk van, az állam része, a szabályokat módosíthatják, ha úgy jobb. Ezzel szemben a bankok cégek, amik önmagukért léteznek, viszont be kell(ene) tartaniuk minden törvényt.

  • Szabó Adrienn

    2016. augusztus 22. hétfő - 13:01

    #111566

    Az egyszerű bejelentés és a kötelező tervezői művezetés teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy vannak építészek, akik – Miklós szavaival élve – nem a „saját szemétdombjukra” terveznek, hanem akár több száz kilométerre a lakóhelyüktől.

    Pedig ez egy létező helyzet, sok építtető az interneten lévő referenciák között találja meg az igényeihez, ízléséhez legközelebb álló tervet, és bármennyire is messze dolgozik az építész, bízik benne, vele szeretné megterveztetni a házát. Korábban a helyi építési hatóság, a főépítész közreműködése és az építési engedély miatt ez nem jelentett problémát. Most mindez hiányzik, és ettől különösen kockázatossá vált helyismeret, kapcsolatok nélkül tervezni. Aki ezt nem akarja bevállalni, sok megbízástól elesik.

    A kötelező tervezői művezetés pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette ezt a fajta munkavállalást, mert bár a MÉK szabályzata szerint a tervezési művezetés ellátása érdekében lehet alvállalkozót alkalmazni, de ”Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna”. Praktikusan helyi tervezőt érdemes megbízni a művezetéssel, de nagy távolságra, ismeretlenül hogyan válasszuk ki azt, akinek a munkájáért felelősséget is tudunk vállalni?? Az építési törvényben nem ez áll, csak annyi, hogy „az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni”. Ez nem az épület tervezőjét jelenti, bárki lehet, aki építész tervezői jogosultsággal rendelkezik. A MÉK szabályzat csak tovább szigorította a törvényben leírtakat.

    Nyolcadik hónapja tart az egyszerű bejelentés miatti szakmai felháborodás, még mindig rengeteg mérnökóra megy el az elemezgetésre. Addig is, míg lesz elég gyakorlati tapasztalat és rendeződik a helyzet, ésszerű és gyors megoldás lenne egyetlen mondattal módosítani a jogszabályt, ami választási lehetőséget ad: a 300 m2 alatti lakóépületek építése esetén is legyen mód az építési engedély megkérésére.

    • Pető János

      2016. augusztus 22. hétfő - 16:46

      #111568

      Érdekes gondolat, főleg jogtechnikailag, amikor valaki megválaszthatja, hogy milyen jogszabály vonatkozzon rá, de a helyzet ismeretében nem logikátlan.
      Most valóban az a helyzet, hogy az egyszerűbbnek kikiáltott építési jogosultság megszerzése bonyolultabb, mint a meglévő hagyományos eljárás.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Nem kell új javaslatok után keresgélni, nem kell feltalálni a spasnyolviaszt, ha már egyszer készen van szinte a teljes program: “… Meg kell fordítani a kamarák működésének irányát!… A jelenlegi MÉK > területi kamara (küldöttek) > kamarai tag […]

MÉK választások 2017 | 5. rész – Mi lehet az új MÉK vezetés programja?
2017. július 30. vasárnap
SZAKMA
MÉK választások 2017 | 4. rész – Mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei 2013-ban?

A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Újabb javaslatok helyett úgy vélem 4 év elteltével érdekes olvasni arról, hogy 2013-ben a tisztújításon mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei ? ” … Hajnóczi Péter elnökjelölt „belügyekre” és „külügyekre” osztotta a tennivalókat. A belügyek terén szerinte a […]

MÉK választások 2017 | 4. rész – Mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei 2013-ban?
2017. július 28. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább