Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2016. szeptember 24. szombat

Passzívházak 2016 | Megtorpant a minősített passzívházak építése

Elég megnézni a számokat. A magyar passzívházak minősítője, Sariri-Baffia Enikő  honlapja szerint 26 db minősített passzívházat tartanak nyilván Mo-on. A passzívházak száma ennél nyilván jelentősen több, talán több száz is lehet, de nem lehetünk benne biztosak, hogy valóban azok.

passzivhazak

A 26-os szám elképesztően kevés, de még ez is csak 8 év alatt jött össze. 2015-ben már csak 1 db volt, 2016-ban – legalábbis  eddig – egyetlen egy sem.

Miért is kevés ez?

  1. Nos 8 év elég hosszú idő, a kezdeti lelkesedés nyomán könnyen úgy tűnhetett, hogy évente minimum duplázódnak az ilyen házak, helyette 1-2-3-4 épült csak meg.
  2. Kialakult egy szakembergárda, aki képes passzívházat tervezni, rendelkezésre állnak anyagok, szerkezetek, kialakult, mely kivitelezők alkalmasak ilyen munkára.
  3. Évente két kurzusban összesen 20-40 szakember végzi el a passzívháztervezői képzést, az össz. létszámuk már jóval 100 fölött lehet
  4. Egyre nagyobb az építtetői igény az energiatudatos épületekre, a külcsín sokszor eltolódik – szerencsére – a gazdaságosság, az energiatudatosság irányába.
  5. 2020 itt van a nyakunkon és hiába az akkori szigorú hőtechnikai előírások emlegetése, a legtöbb építtetőnek ez még túl messze van
  6. Én magam a sokadik olyan házat tervezem 2015-ben és 2016-ban, ahol már fel sem merült, hogy bevezessék a gázt a telekre, mert valamilyen megújulóval igyekeznek megoldani a fűtési igényeket.

Vagyis volna fogadókészség az építtetői oldalon, készen állnak erre a kivitelezők, a minősítő és vannak tervezők is hozzá, mégsem növekszik a passzívházak száma, hanem láthatóan stagnál vagy inkább hanyatlik. 2013-ban adták át a gödi minősített passzívházamat, azóta még megkeresés sem történt, nemhogy ajánlattétel, kivéve most nyáron egy aprócska kis házra.

Szinte mindenki úgy kezdi, hogy “passzívházközeli” házat szeretne, de nem kell neki a papír, mert az felesleges. Nem ismerem a pontos okokat, de sejtéseim vannak.

Ebben igen komoly szerepe van a passzívházakkal foglalkozó két szervezetnek, de erről, majd a következő írásban.

Passzívházak 2016 sorozat további írásai.

Hozzászólások (11): megnézem

  • Avatar

    Szekér László

    2016. szeptember 24. szombat - 14:55

    #112294

    Az, hogy a 26 jelenleg az adatbázisban megtalálható minősített passzívház sok-e vagy nem, az nézőpont kérdése – nyilván lehetne több, mint ahogy nyilván több is, gondoljunk csak a legfrissebb minősített passzívházra, a XIII. kerületi óvodára. Ha azt nézzük, hogy a hozzánk hasonló országok hogy állnak ezzel a kérdéssel, akkor nem is tűnik kevésnek: Bulgáriában 8, Észtországban 4, Szlovákiában 11, Romániában 9, Csehországban 10, Szerbiában 1, Szlovéniában 8, Ukrajnában 1, Horvátországban 2, Lengyelországban 11 db található a nemzetközi adatbázis szerint, vagyis a régióban vezető szerepünk van. Még a nagyon fejlett Dániában is “csak” 15 a számuk. Ausztriát tekintve, 823 épület van az adatbázisban, de ebből csak 58 a minősített passzívházak száma – és Ausztria a lakosságra vetítve a legmagasabb passzívházakkal rendelkező ország, megelőzve Németországot is. Még Németország is “csak” 450 minősített passzívházat tud felmutatni az adatbázisban, pedig legalább 15 év előnyük van, és jóval nagyobb és gazdagabb országról beszélhetünk. Az arányokat tekintve tehát Magyarország egyáltalán nem áll rosszul ezen a téren. Az USA-ban is “csak 40 ilyen épület van, és az Egyesült Királyságban is “csak” 58.
    Ha az osztrák adatok arányait alaposabban szemügyre vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy 823 épületre jut 58 minősített (kb. 7%). Nyilván Magyarországon is sokkal több passzívház épült, mint ami az adatbázisból jelenleg látszik.

  • Avatar

    Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2016. szeptember 24. szombat - 18:48

    #112298

    Lássuk be, az építészek nem marketingesek. Az “ellenőrzött minőség, a 20 év tapasztalat, a minőségi anyagok”, mint szlogen a lőtéri kutyát nem érdekli. A passzívház, mint minőségi sztenderd a laikus számára gyakorlatilag érthetetlen. Eleve nem épitész, fizikus találta fel, ami persze egyáltalán nem baj. De a kilo, a watt, az óra, mi több az év is egyetlen dimenzióban, azért az már igen perverz. Pedig ha ahétköznapi építtetők tudnák azt, amit az az ügyfelem, Balázs tud, aki ha nem is hivatalosan minősitett, de 100%-ban PHPP kontrollált épületet épitett!

    Egyetlen érdekes sztori: ablakvásárlás közben megkért, hogy menjek el vele a boltba, ugyanis nem érti a kivitelező-forgalmazó, miképp is szeretné az ablakot beépittetni.?? Megjegyzem, készültek kiviteli és csomóponti tervek!! Mikor látták, hogy nem lehet Balázst eltériteni a tervektől, meg ez az épitész is itt okoskodik, hát csak megoldották a szalagos, légtömör beépitést. Egy elfogadható árban ki is egyztek.
    És itt jön a történet csattanója! Mikor meghallotta a kereskedő, hogy légtömörség vizsgálat is lesz, azaz Blower-Door teszt, akkor fejét vakargatva annyit mondott, hpgy jó hogy szóltunk, mert akkor a Semperit gumiprofilokat rakatja az ablakba, mert azok jobbak. Azaz a minőség egyértelmű kontrollja elhozta azokat a technikai megoldásokat, anyagokat, amikkel jobb lesz az épület.
    Azóta megvolt a légtömörség mérés, és brutálisan jó, 0,3-as értéket mért a Frohner -Vajda házaspár.

    De még 1x kérdem, kinek érdeke ez? Az ablakosnak macerás, engem is sokat abajgatott az építtető,-nem bánom :-), az összes többi iparos is csak fogta a fejét…Persze azóta, aki csak hornyot vésett a házban, az is fennen hirdeti, hogy “passzivházat is épített”. He he… De nem baj!

    És mi a következő? Passzivházat már épitettem, de építsünk “közel passzivat”.
    Olyat lehet. És itt vezetődik meg az építtetők széles tömege, mert ők is azt hiszik jobb nekik az ellenőrizhetetlen “majdnem passziv,”mint az ellenőrzött passzívház. Ez a kivitelezőnek, és a felkészületlen tervezőnek jó, akinek egy egyszerű energetikához sincs fingja! Szándékos az irodalmiatlan kifejezés!
    Szerencsére, én már rájöttem, hogy ellenőrzött minőségű passzívházat miért építtetnek az emberek. Ezt persze nem fejteném ki, kérem nézzétek el nekem!
    Egy biztos, nem lehet eleget beszélni róla!! Mellesleg egy A+ családi ház is jobb, mint a semmi, és egy A+ után már nem lehetetlen meglépni a passzivház szintet sem…
    (2 előminősitett épületem van, egyik megépült már, másik épül, egy harnmadik most minősül, a negyedik pedig most kerül minősitésre, és jónéhány PHPP kontollált , standardnak megfelelő passzivház terv készült az elmúlt években))
    PS: 2011-ben Koós Miklós cikke alapján lóhalálában jelentkeztem a passzívház-tervező tanfolyamra, a második modulra még épp odaértem! Életem egyik legjobb dönése volt!)

  • Avatar

    Kepes József

    2016. szeptember 24. szombat - 19:04

    #112299

    “…de nem lehetünk benne biztosak, hogy valóban azok…”

    Nem szakmabeliként, de érintettként hozzászólnék.

    Attól függ, hogyan definiáljuk azt, mi a passzívház. Ha a minősített szervezet által kiadott minősítés teszi azzá, akkor Németországban nem 10000 feletti a szám, hanem “csak” 450.
    Ha a fűtési igény alapján számoljuk, ami azért pontosabb, -mert a puding próbája mégis csak az evés- akkor biztos sokkal több nálunk is.

    Az enyémet is annak tekintem (lásd https://koos.hu/2009/08/31/tervkritika-42-ketten-fogjak-lakni/ ) mert több mint öt éve bent lakom, a gázfogyasztás alapján (10 kWh ~ 1 m3 földgáz) a házam fűtési energiaigénye évente 16 és 20 között volt az eltelt évek során úgy, hogy nekünk kellemes 22 C-on tartottuk a lakást minden télen.

    A PHPP számítás nagyon pontosan közelítette mint a későbbi fűtési mind pedig a primer energia igényt.

    Kérdésem lenne az olvasókhoz, passzívház tervezőként, építtetőként milyenek a tapasztalatok, hogy mennyire jönnek be az előzetes PHPP számítás értékei a bentlakásnál?

  • Avatar

    Sinóros-Szabó Balázs

    2016. szeptember 25. vasárnap - 20:11

    #112311

    Enikő honlapján szerintem azok a házak vannak, amiket ő minősített. Így ott pl. nem szerepel a minősített házaim közül 3 db.
    A https://www.passivhausprojekte.de/index.php# oldalon meg csak azok vannak fenn, amiket minősítés után a tulaj vagy az építész felrak.

    Nekem a budapesti passzívházamról vannak pontos, több éves adatok. Kicsit jobban teljesít a ház, mint a PHPP számítás.

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2016. szeptember 26. hétfő - 10:21

      #112329

      Kedves Kollégák! Amikor utókövetitek a házakat, milyen időjárásadatot használtok? Van ami méri az időjárás enyheségét a standardtól? Illetve ha ezen adatok, utókövetések jól dokumentáltak, akkor azokat akár nyersen is érdemes lenne publikálni, mert hivatkozási alapnak arra, hogy a phpp számítás nem “egy exelguru izmozása a lélegeztetőgép háznak ferdítésére”, no arra nagyon jó lenne.

  • Avatar

    Sariri-Baffia Enikö

    2016. szeptember 26. hétfő - 14:16

    #112333

    Én szerintem nem torpant meg. Ugyan nem számolom, nem követem ilyen statisztikai pontossággal, de a mai napig érkeznek viszonylagos rendszerességgel minősítési megbízások. Meg kell jegyezni, nem minden házból lesz az előminősítés után passzívház. Van olyan ház, ahol kifut a pénzből a megbízó, így eláll a szándékától, hogy minősített passzívháza legyen.
    De ha meg is torpant volna: az sem lenne kóros jelenség. Itt Németországban egyre inkább általánossá válik az energiahatékony építkezés. Több hasonló standard is van, amit államilag támogatnak, úgy ahogy a passzívházakat is, sőt olyan is van, ami a passzívház követelményszintjét felül is múlja. Ilyenből idén a harmadikat tervezzük éppen. Egyre több tervező ért hozzá, egyre általánossabb közkincs a szükséges szaktudás. Emiatt itt tényleg csökken a minősítések száma.

    Amikor 1999-ben kitaláltuk a minősítési rendszert, igen én dolgoztam ki annak idején az első programmleírást, nem azért tettük, mert hú de mekkora biznisz, „papírokat osztogatni“. Azért tettük, hogy legyen egy mérce, amihez mérni lehet annak, aki erre igényt tart. Nem lévén semilyen szabványrendszer, valami minőségi normát fel kellett állítani ahhoz, hogy ne tűnjön el az egész passzívház standard a sűllyesztőben, ne lehessen a szerencsehuszárok által saját célra felhasználni. A minősítés ezen szerepét a mai napig ezen elvek alapján be is tölti. Már 1999-ben tisztában voltunk azzal, hogy minnél általánossabbá fog válni az energiahatékony építkezés, annál többen fognak érteni hozzá és annál kevesebb szükség lesz a minősítési rendszerre is. Emiatt a minősítések számának csökkenése nem feltétlen az érdeklődés hiányát mutatja, hanem annak ellenkezőjének mutatója is lehet.

    2021 már nagyon közel van, legalább is itt Németországban. Az energetikai tövényt rendszeresen, úgy 2-3 évente szigorítják, a támogató rendszer pedig követi ezt. Még talán 1-2 ilyen szigorítás, és célba is ért a zéró közeli energiafogyasztás, melynek részét megújulókból termelik. Ezzel párhuzamosan a kamarák és több egyéb tanfolyam szervező, sőt az egyetemek is nagy számban termelik a szakember gárdát, akik számára egyre természetesebb a jól szigetelt, hőhídmentes, légtömör épületek tervezése és kivitelezése. Nem kell már mindenkinek mindent Ádámtól és Évától elmagyarázni, a szaktudás közkincs, legalább a tervezők körében.

    Magyarországon, még ha némi időbeli késéssel is, de ugyanez a jelenség le fog játszódni. Hogy milyen tempóban és milyen szintre érkezve, az leginkább a kormányzati akarattól, illetve jószándéktól függ. Sajnos az utóbbi nem igazán figyelhető meg. Még az Uniós források sincsenek megfelelően kiaknázva. Ilyen helyzetbe nagy mértékben igazságtalan, a passzívház szervezetekre kenni az esetleges – vélt, vagy valós – megtorpanást. A szervezetek teszik a dolgukat, anyagi forrás hiányában leginkább társadalmi munka keretében. Az eredmény ennek ellenére kifejetten jó, hiszen azért vannak Passzívház Nyílt napok, konferenciák, vannak projektek is szép számban, amiket a nemzetközi porondon is lehet mutogatni. Gondolok itt pl. a XIII. kerületi minősített társasházra vagy éppen a minősítés előtt álló óvodára.

    Nem hiszem, hogy bárki is a társadalmi munkában dolgozó passzívház szervezeteket hibáztathatná bármiért is. Bár az a benyomásom Koós Úr némely megnyilatkozásából, hogy ez feltett szándéka, amiről valószinűleg nem lehet eltéríteni. Bárcsak tudnám, hogy ennek mi az értelme és célja.

    Szivélyes üdvözlettel
    Sariri-Baffia Enikő
    passzívház minősítő, Seeheim-Jugenheim, Németország

  • #112385

    […] Passzívházak 2016 | Megtorpant a minősített passzívházak építése […]

TERV KRITIKA
Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben

Kedves Miklós! Még az év első felében találkoztunk, hogy egy Pest megyei családi ház tervezéséről egyeztessünk. Akkor nem Önt választottuk tervezőként, viszont most szeretnénk tervkritikára beküldeni az elkészült terveket. A kiviteli tervcsomag építészeti része közel végleges állapotban van, most a gépészeti/elektromos/statikai tervezésnél tartunk, ezeket januárban szeretnénk befejezni. Az építkezést ez év őszén szeretnénk megkezdeni. A […]

Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben
2018. január 24. szerda
SZAKMA
Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …

A Passzívházak 2016 sorozat eddigi írásaiban csupa rossz dolog került szóba, itt a végén kerüljenek szóba a jók is. A passzívházak Németországból kerültek hozzánk, közel 20 éves késéssel. A jelentőségük és különösen a hatásuk elvitathatatlan. Szélesebb körben való elterjedését, a szakmai közbeszédbe való bekerülését azonban nem a mérnök, szorosabban véve az építész társadalomnak köszönhetjük. Az építtetők […]

Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …
2016. december 8. csütörtök

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább