Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2016. szeptember 26. hétfő

Passzívházak 2016 | A MAPASZ feltalálta a melegvizet! Úgy hívják Szuperior Épületminősítési Rendszer

A Passzívházak 2016 sorozat következő írásában arról lenne szó, hogy Magyarországon két szervezet foglalkozott passzívházakkal rendszerszerűen. Elsőként a Magyar Passzívház Szövetség (MaPaSz) alakult meg, de mivel a vezetésbe egy kókler is befurakodott, sokan úgy érezték, hogy a szakmának nincsen helye, kiszorulnak onnan. Hamarosan létrejött a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ). A honi passzívházak ügye sokáig e két szervezet – nem feltétlenül a nyilvánosság előtt vívott – ellentétéről szólt, emiatt aztán pl. évenként két passzívház konferenciát is kellett rendezni. Az egyik oldalon a kiváló kapcsolatrendszer, a másik oldalon a szakmaiság állt. Amiknek egy oldalon kellett volna állniuk, azok szembenálltak. Rossz kombináció.

És mindez egyetlen ember miatt!

Meglepő fordulatot hozott 2015, ugyanis a Magyar Passzívház Szövetség úgy döntött, hogy felhagy eredeti megnevezésével és eredeti célkitűzéseivel is. Átnevezte magát Mapasz Innovatív Épületek Egyesületének. Az egyesület a nevéből száműzte a passzív szót, a Mapasz pedig már nem rövidítés, hanem önálló név, kvázi “bejáratott” márkanév. A névváltozás beszédes, de még inkább a szervezet bemutatása. A nem túl hosszú bemutatkozó anyagban (és a 12 oldalas alapszabályban) még véletlenül sem szerepel az a szó, hogy passzívház. Ez mindent elmond.

Ha passzívházról beszélünk, akkor egy olyan kvázi szabványra utalunk, melynek pontos definíciója adott. Ahogy nincs olyan, hogy kicsit terhes valaki, úgy nincs kicsit passzívház, csak passzívház van. Egzakt meghatározással. Ennek Németországban az elmúlt 20 évben kialakult a teljes vertikuma a minősítéssel bezárólag. Nyilvános adatbázisban gyűjtötték össze a minősített házakat, a minősített tervezőket és a minősített termékeket is. Óriási anyag. Mindez azért fontos, mert a szó foglalt, nem lehet másra használni.

A passzívház nálunk a kezdetektől azzal az előítélettől szenvedett, hogy ez egy “német privát szabvány”, ezt nem lehet állami szintre emelni, nem véletlen, hogy a passzívház mint fogalom nehezen is akart megjelenni a szakmai zsargonban is. Itthon (és persze másutt sem) erre nem tudja senki sem rátenni a kezét, nem tud belőle hasznot húzni, nem tudja irányítani. Márpedig ez sokaknak fájhat.

Vagyis van egy komplett rendszer, ami 20 éve működik, ezt nem lehet kisajátítani, lemásolni, újat meg elég nehéz kitalálni úgy, hogy jobb legyen, mint az eredeti.

Nos a Mapasz mégis megpróbálta és az átpozicionálásának az okát is valahol itt kell keresni. Leegyszerűsítették a probléma megoldását. Kitalálták, hogy majd ők fognak minősíteni (erről egyébként már 2012-ben döntés született). El is nevezték a saját rendszerüket szerényen csak  Szuperior Épületminősítési Rendszer -nek. Ezt írják (kiemelések a szerkesztőtől) :

A rendszer szempontrendszerében helyet kaptak egymás mellett mennyiségi és minőségi értékelések is, ami szintén csak elősegíti a komplexebb ítéletalkotást.

Ez a megközelítés sokkal érthetőbb és részleteiben is átláthatóbb, mint azok a rendszerek, melyek az értékelés végeredményeként csak néhány -sokszor még a szakemberek számára sem könnyen értelmezhető- viszonyszámot adnak meg.

Több épületminősítési rendszernek olyan a felépítése, mintha részleteiben nem is az épülettulajdonosok, hanem kifejezetten tudósok vagy kutatók számára készült volna. Olyan kérdések kerülnek helyenként boncolgatásra, amik teljesen érdektelen az épület tulajdonosának a szemszögéből.

A magyar viszonyoknak, sajátságoknak megfelelő
Magyarországi fejlesztés révén a rendszerkomponensek összeállításánál messzemenően figyelembevételre kerültek a magyarországi használhatóság szempontjai, vonatkozzon ez az elnevezésekre, a számítási módszertanokra, a szabályozási kérdésekre vagy az elérhető, ill. járatos anyagokra és műszaki megoldásokra.

A rendszer további fejlesztése is Magyarországon történik, az itthoni felhasználás tapasztalatai közvetlen visszacsatolásra kerülnek.

Magyar fejlesztés
A minősítési rendszert magát magyar szakemberek fejlesztették ki, a minősítést is magyar szakemberek, Magyarországon végzik, díjszabása ennek megfelelően a hazai mérnöki szolgáltatások árszintjéhez igazodik.

Nem utolsó szempont, hogy ennek a minősítésnek a választása a hazai gazdaságot erősíti, a kifizetett díjazás nem hagyja el az országot, visszakerül a hazai gazdaság vérkeringésébe, avval is erősítve azt.

Ez világos beszéd, lefordítom köznapi fogyasztásra:

“minek fizetne bárki is azoknak a külhoni németeknek azért a használhatatlan vacakért (ez volna a PHPP+minősítés), amit egyébként is csak tudósok értenek, ha ezt a pénzt egy – Európába integrálódott – igaz magyar is be tudná zsebelni”

A fentiekből azért az is kiderül, hogy úgy voltak hosszú évekig un. “passzívház szövetség”, hogy lényegében fogalmuk sem volt arról, hogy tulajdonképpen mire is való a passzívház tervezés és minősítés legelemibb alkotórésze, a PHPP számítás. Azért az jó, hogy ez legalább MOST kiderült.

Ehhez csak “gratulálni” lehet, mint ahogy mindazoknak a cégeknek, szervezeteknek és egyetemi tanszékeknek is, akik ehhez még a nevüket is adták és adják. Itt volna az ideje, hogy egy kicsit magukba szálljanak. Mert ez kurva ciki rájuk nézve is. Róluk van szó.

Azt persze a legkevésbé sem lehet tudni, hogy miben is áll ez a “szuperior” épületminősítési “rendszer”, erről ugyanis elfelejtették tájékoztatni az érdeklőket, csak az áráról: minimum 254 eFt. Ezért kap valaki egy papírt, ami pontosan annyit ér, mint amit anno a KIVÉT kapcsán már egyszer megpróbáltak. Talán még emlékeznek a sztorira.

A Mapasz felismerhette, hogy ha el akar szakadni a darmstadti Passivhaus Institut minősítési gyakorlatától, akkor onnantól nem használhatja a passzívház nevet, ezért nem szerepel ez már sem a nevében, sem a céljai között.

vagyis a Magyar Passzívház Szövetség nincs többé!

Tovább színesíti a képet az egyik Mapasz tag oldala, ahol viszont arról írnak, hogy:

” … A MAPASZ Megkezdte a passzívházak minősítését, hazai pénztárcához szabott keretek között. A cél ködösítés és extrém költségnövelés nélkül is népszerűsíteni és elérhetővé tenni a passzívházakat. Cégünk jogosult a MAPASZ minősítés készítésére … “

Úgy tűnik, hogy valami zavar támadhatott az erőtérben, hiszen  Szuperior Épületminősítési Rendszer  oldalán egy kukk sincs a passzívházakról. Vagy mégiscsak passzívház minősítésről lenne szó, de ezt titkolni kell?? Passzívház minősítés Tesco Gazdaságos módon???

Az “Innovatív Épületek” nevű megfoghatatlan izével pedig még foglalkozni sem érdekes, mert ordít róla, hogy kamu az egész. Elég megnézni az általuk kiadott un. “tanúsítványt”, ahol az egyik aláíró “szakembernek” még tervezői jogosultsága sincs, ebből következően nem is tagja a mérnök kamarának.

Nem először történik ez a Mapasz házatáján, idézet Ertsey Attila egykori MÉK alelnök 2010-es írásából:

“… A KIVÉT minősítés mellé becsatlakozott a Passzívház Akadémia Kft. (az akkori mapasz elnök cége. A szerk.), mely minősíteni kíván tervezőket, kivitelezőket, épületeket. Ezzel sem lenne baj, ha nem törne monopolhelyzetre, és nem aspirálna kamarai jogosítványokra. A PHA Kft. azonban minden Magyarországon építendő és pályázati támogatásra számító alacsony energiaigényű és passzív, vagy aközeli ház, tervező és kivitelező minősítője kíván lenni. Egyúttal el is dönti, hol legyenek ezek a minőségi kategóriák meghúzva, holott erről nincs se jogszabály, se szakmai konszenzus, még vita sem.

Nemcsak a MÉK-kel és a MMK-val, hanem még a Kereskedelmi és Iparkamarával is konkurálna. Egy komplett univerzumot épített ki a PHA Kft., saját tervezői névjegyzékkel, „egyetemmel”, úgy, hogy erre semmilyen akkreditációja nincs, se minősítések odaítélésére, se oktatásra. Bárki tarthat bármilyen tanfolyamot, de jogosítványt csak a kamarák adhatnak ki. A többi önkéntes, magánszorgalmú ügy. Az egyetem szó használatát is törvény szabályozza, ha valaki tanfolyamot indít, azt legfeljebb szabadegyetemnek nevezheti, ha nem ez teszi, törvénytelenül jár el, tetszik, vagy nem tetszik….”

 

Az írás folytatódik … Passzívházak 2016 sorozat további írásai.

Hozzászólások (6): megnézem

  • Avatar

    Szondi Egon János

    2016. szeptember 27. kedd - 00:59

    #112344

    Gépészmérnökként hőerőművet tervezhetnék (ha lenne rá igény — ennek kifejtése nagyon messze vezetne a tárgytól), házat, pláne passzívat nem. Mégis, a koos.hu cikkeit látóköröm szélesítése érdekében mindig elolvasom. A fenti írásban a “Róluk van szó” mögötti https://mapasz.hu/tagok/ URL felkeltette érdeklődésemet.

    A napokban jelenik meg az Energiagazdálkodás c. szakfolyóiratban az energetikus mérnökök képzésének néhány problémájával foglalkozó cikkem. Ez téma a Gépészmérnöki Kar hatásköre.Az egyik specializáció az épületgépészet. Már a szak megnevezése is arra utal, hogy a passzívházak energetikája is ennek a diszciplínának része. A BSc épületgépész energetikus mérnökök képzési szintjére csak egy példa: az Épületszerkezetek hőtechnikája c. tárgy az épületszerkezetekben kialakuló többdimenziós folyamatokkal is foglalkozik. Egy passzívház tervezését nem tudja az elvégezni, aki nincs ezzel tisztában.

    A mapasz tagnévsorban BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék olvasható. Az Építészmérnöki Karon folyó oktatás Épületfizika c. tárgyának kredit-értéke 2 pont. A Gépészmérnöki Kar ezt a témát több tárgyra bontva oktatja, összesen 20-nál is több kreditponttal. (1 kreditpont megfelel heti 1-1,5 óra munka-ráfordításnak.) Melyik karon folytassa tanulmányait az, aki passzívházat akar tervezni?

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2016. szeptember 27. kedd - 11:31

      #112364

      Nem kétségbe vonva a nagyszerű egyetemeink nagyszerű tárgyait, de középiskolás fizikára támaszkodva is simán meg lehetne tanulni passzívházat tervezni, ehhez nem kell a kétdimenziós hőáramok számolásához érteni. Nem mellesleg úgyse tudsz kiszámolni egy valós esetet számítógép nélkül, de erre meg vannak viszonylag korrekt áron letölthető programok. Csak a mértékegységekre kell odafigyelni (sajnos angolszász a legtöbb) és elég jól lehet velük boldogulni. (még időben változó folyamatokat is lehet modellezni 3Dben, ingyenes demót ki lehet próbálni)
      Amúgy a fizikai folyamat nem eget rengetően bonyolult mögötte, csak a matekja “van tele S betűkkel”. De aki homokozott gyerekkorában és locsolta a homokvárát vízzel, az hamar rájön, hogy hogyan folyik a könnyebb ellenállás irányába a meleg kifelé. Más dolog fejlesztőmérnöknek lenni és más építészként csak alkalmazni egy adag egyenletet, amiből bőven elég tényleg csak annyit érteni, hogy “ott folyik kifelé a meleg” és ezt majd számszerűsíti egy program, amit valójában nem értek teljesen.
      Nem kell ezt túlmisztifikálni – felhasználói szinten. Építészeti tervezés szinten.

      A “passzívház” szóösszetétel amúgy szerintem tök nagy baklövés volt, abból a szempontból, hogy túl kifejező. Ez egy minősítési rendszer, aminek a saját feltételeit kell teljesíteni. Lehet, hogy egy egyetemen tanítják minden elemét, lehet, hogy valaki önmaga megtanulja sőt kitalálja maga, akkor sem lesz passzívház tervező, mert ennek a feltételrendszerét a minősítő határozza meg. A passzívház nem egyenlő a passzívan működő házzal ésatöbbi.

      Szilveszter
      ui.: ne áltassuk az egyetemistákat, 1 kredit nem=1,5 tanóra/hét, ha akar valamit az életből minimum ennyit otthon is hozzá kell tenni.

      • Avatar

        Szondi Egon János

        2016. október 1. szombat - 10:46

        #112479

        A kétdimenziós algoritmusok alkalmatlanok háromdimenziós problémák megoldására. A napelem-táblákat tartó fém-lábak átdöfik a tető hőszigetelését, vagyis a hőhidak iskolapéldái. A hőmérséklet-eloszlás függvénye T(x,y,z) [esetleg T(x,y,z,t)], nem T(x,y). A +/- hőáramlás kialakul bennük nyáron/télen, még akkor is, ha azt hiszi a középiskolás fizikára még emlékező, max. 2 dimenziót ismerő tervező, hogy jól tud tervezni. A kereskedelemben elérhető számtalan program leírása az esetek többségében szakácskönyv színvonalú, aki nem ismeri a folyamatot, a zanzásított szöveg mögé azt képzeli, amit ismer. Ennyit a misztifikálásról.

        A munkaidő/kredit arány az egyén képességeitől, előzetesen megszerzett ismereteitől függ. Ha nekem kellene most valami építész-szakmai tárgyat tanulnom, valószínűleg 6 óra körüli értéket kellene figyelembe vennem.

        Az eredeti hozzászólásban említett, “Gyakorlati képzés elméleti alap nélkül?” c. cikk letölthető:
        https://dl.dropboxusercontent.com/u/48835351/GyakorlatElmeletPreprint.pdf
        A megjelenés helyét azonosítja: HU ISSN 0021-0757

        • Avatar

          Tóth Szilveszter

          2016. október 2. vasárnap - 13:33

          #112494

          Kedves János! végigrágtam magam a linkelt cikken. bevallom két napba telt. gratulálok, érdekes gondolatkísérlet matematikai módszerekkel elemezni az oktatást. megérne egy jó kis (társadalmi) vitát, hogy hogyan is kéne tudatosan tervezni egy oktatási rendszert. sajnos nem ott tartunk.

          abból a szempontból viszont nem volt releváns, amit én írtam. továbbra is tartom, hogy a fizikai folyamatot elég látni ahhoz, hogy egy táblázatos vagy szimulációs közelítő számítást elvégezzen a mérnök. sok esetben még ez is felesleges.
          építészeti tervezésben és főleg épületszerkezetek megtervezésében az elméleti tudásnak akkor van csak jelentősége, ha valami olyan újat akarsz kitalálni, amihez nem létezik egy hőhídtáblázat. de erre meg ott vannak a szimulációs programok amúgy, amiket ismétlem, rém egyszerű használni. De egy egywattos pontszerű hőhidra teljesen felesleges az időt, szellemi energiát pazarolni.

          amúgy a cikkben szereplő nagyon fontos rész ide vág: ha nem oktatsz a mérnököknek ábrázológeometriát, azaz nem tanítod meg őket a térbeli látásra, térbeli gondolkodásra, akkor esélytelenek lesznek, hogy egy hőszigetelésben elhelyezett S alakú tartó hőhídhatását megközelítőleg elképzeljék.

  • #112378

    […] Passzívházak 2016 | A MAPASZ feltalálta a melegvizet! Úgy hívják Szuperior Épületminősíté… […]

TERV KRITIKA
Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben

Kedves Miklós! Még az év első felében találkoztunk, hogy egy Pest megyei családi ház tervezéséről egyeztessünk. Akkor nem Önt választottuk tervezőként, viszont most szeretnénk tervkritikára beküldeni az elkészült terveket. A kiviteli tervcsomag építészeti része közel végleges állapotban van, most a gépészeti/elektromos/statikai tervezésnél tartunk, ezeket januárban szeretnénk befejezni. Az építkezést ez év őszén szeretnénk megkezdeni. A […]

Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben
2018. január 24. szerda
SZAKMA
Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …

A Passzívházak 2016 sorozat eddigi írásaiban csupa rossz dolog került szóba, itt a végén kerüljenek szóba a jók is. A passzívházak Németországból kerültek hozzánk, közel 20 éves késéssel. A jelentőségük és különösen a hatásuk elvitathatatlan. Szélesebb körben való elterjedését, a szakmai közbeszédbe való bekerülését azonban nem a mérnök, szorosabban véve az építész társadalomnak köszönhetjük. Az építtetők […]

Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …
2016. december 8. csütörtök

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább