Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2016. december 8. csütörtök

Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …

A Passzívházak 2016 sorozat eddigi írásaiban csupa rossz dolog került szóba, itt a végén kerüljenek szóba a jók is.

A passzívházak Németországból kerültek hozzánk, közel 20 éves késéssel. A jelentőségük és különösen a hatásuk elvitathatatlan. Szélesebb körben való elterjedését, a szakmai közbeszédbe való bekerülését azonban nem a mérnök, szorosabban véve az építész társadalomnak köszönhetjük. Az építtetők karolták fel, ők voltak azok, akik párbeszédet kezdeményeztek, kérdéseket fogalmaztak meg, olyan építészekre, szakemberekre kezdtek el vadászni, akiktől választ reméltek.

Bizarr módon épp az építész társadalom krémje, hangadói voltak a legelszántabb ellendrukkerek. A magyar viszonyok ismeretében ez némiképp érthető is volt. Féltek tőle, mert nem ismerték, féltek tőle, mert a tervezési folyamatnak nem kizárólagosan az volt a célja, hogy újra és újra létrehozhassák újabb emlékművüket. Megjelentek olyan szempontok, amik számukra idegenek voltak.

Mindehhez hozzájárult, hogy az építészek nagy többsége nem értett (sokan még most sem) a legegyszerűbb épületfizikához sem, igaz nem is igényelte tőlük senki sem. Sokan úgy vélték, ez gépész feladat, ezzel egy építésznek nincs dolga.

2006 környéke lehetett az első fontos fordulópont, én magam is akkor jártam végig egy féléves képzést a Műegyetemen. Nekem az volt az első áttörés. Akkor lehetett hallani arról, hogy bevezetik az új hőtechnikai szabályozást, tanúsítani kell majd az épületeket

Aztán megjelentek az első konferenciák, hírek, majd minősített passzívházak. A történet ismert, itt a koos.hu-n is épp eleget olvashattak róla.

Nem is erről akarok most írni, hanem amit már jópárszor érintettem, amikor a passzívházak szerepe, jelentősége szóba került. Persze lehet vitatkozni azon, hogy 26 minősített passzívház az sok vagy kevés, ha hússzor ennyi lenne, akkor is elenyésző volna a hányaduk a többi épülethez képest. Még ha a nem minősített passzívházakat is vennénk alapul, nyilvántartás híjján csak becsülni lehet a számukat, 200-300-ra tehetőek, tehát nem játszanak a statisztikában. Ha innen nézem, akkor azt is mondhatnám, hogy beszéljünk inkább a hazai szalmabála építészetről.

Nyilván nem fognak örülni ennek sokan, de a minősített passzívház iránti érdeklődés továbbra is egy szűk, erősen motivált, tájékozott közeg számára fontos, a többség igenis megelégszik a “passzívház közeli” lehetőséggel. Ebben nyilván fontos, de azért nem kizárólagos felelőssége van a már emlegetett szervezeteknek is. De legalább ennyire fontos a konzervatív megközelítés, az építész szakma – tájékozatlanságból táplálkozó – ellenpropagandája. Kétség kívül a legviccesebb hozzáállás a harcos nemzetvédők tábora volt, akik az egész mögött valamilyen német manipulációt sejtettek.

A passzívháznak más jelentősége van nálunk. Mostanra megváltoztatott egy hozzáállást a gondolkodásban, ráadásul most már számos építész esetében is ez felfedezhető. Itt a koos.hu-n is emlékszem olyan (építész) olvasóra, aki harcos ellenzője volt, mára feltétlen híve e “passzív” gondolkodásnak.

Nézzük mi az, ameddig sikerül eljutni egy átlagnál kicsivel tudatosabb építtetőnél:

  • megtanulták, mi is az a termikus burok és hogy ennek milyen jelentősége van
  • olyan változást látnak az építőiparban, amivel nem a szárnyaló építészek alá adnak lovat, hanem valóságos megtakarítást kaphatnak a beruházásért cserében
  • az épület megjelenésén túl, sőt akár annak rovására is fontossá vált a racionalitás, az energia tudatosság
  • ha nehezen is, de a legtöbben megértették, hogy a belső pára nem a külső falakon szellőzik ki, ha mégis, az egyáltalán nem jó, mert “megy vele a meleg is”
  • határozottan észlelhető a korábbi bonyolultabb épületkialakítások után az egyszerűbb formák iránti racionálisabb megközelítés.
  • a benapozottság új értelmet nyert, mert rájöttek, hogy nem csak a nappali vagy más szobák világossága a fontos, hanem külön kezelendő a nyári és a téli nap hatása és fontossága. Mindkettő egyaránt fontos
  • elfogadták a téli benapozottság jelentőségét és az óriási fedett teraszok negatív hatásait
  • az üveg felületek nagysága és kialakítása immáron már nem csak homlokzati megjelenés kérdése, hanem az energitudatosság egyik fontos elemévé vált.
  • ezzel együtt fontos szemponttá vált a telekválasztásnál a tájolási viszonyok feltérképezése
  • az energiatudatosság magával hozta, hogy a korábbiaktól eltérő fűtési megoldások is mind gyakrabban merülnek fel alternatívaként, sokan már a gázt sem akarják bevezetni a telkükre. Sokaknál a prioritás listán a hőszivattyú vagy a 3 rétegű ablak többletköltsége már megelőz korábban igencsak gyakorta előforduló “luxus”-nak számító igényeket, mind a jakuzzi, a drága padlóburkolat vagy szaniter.
  • persze nem vagyok naív, nem hiszem, hogy ma ez lenne az általános, de mint trend, határozottan megjelent.

mi tapasztalható az (erre persze fogékony) építészeknél:

  • a termikus burok fontos alaprajz szervező elvvé vált, a fűtetlen helyiségek mind gyakrabban külön szerkezetben jelennek meg.
  • az építészek tudatosabb része felismerte, hogy kiszorul a tervezési piacról, ha nem foglalkozik komolyan az energiahatékonysággal
  • aki komolyan veszi a fentieket, az kénytelen végiggondolni, hogy mindennek milyen hatása van a teljes épület kialakításában és ez messze meghaladja azt, hogy milyen vastag hőszigetelés kerüljön a falra.
  • aki magáévá teszi ezt a hozzáállást, annak ez kihat az épület részleteinek kialakítására is.
  • ugyanakkor, aki elmélyül ebben a témában, az arra is rájön, hogy építészetileg ugyanolyan értékes épületet hozhat létre, mint korábban. Attól még hogy valami passzívház, nem feltétlenül korlátozó tényező … legfeljebb egy felkészületlen vagy gyenge tervezőnek.
  • nagyobb figyelmet kaptak a potenciális hőhíd helyek, csatlakozások

 

 Utóirat

A passzívház népszerűsítése kicsit macerás dolog. Én már csak tudom, évek óta csinálom, írtam vagy 90 cikket a témában. Reklámoztam a rendezvényeket, továbbképzéseket, a különféle honlapokat, blogokat, tudósítottam konferenciákról és más rendezvényekről. Minden igyekezetem ellenére sem tapasztaltam semmiféle együttműködési hajlandóságot senki részéről sem.

A magam részéről ezzel lezártam egy 7 éves, együttműködésre törekvő, de ezen a téren teljes kudarccal záruló időszakot. A passzívház, mint kiemelt téma a koos.hu-n megszűnik, de mint tervezési elv, természetesen továbbra is fontos marad, ebben nem lesz változás.

Passzívházak 2016 sorozat további írásai.

Hozzászólások (14): megnézem

  • Avatar

    Sziklai Ákos

    2016. december 8. csütörtök - 06:25

    #113524

    Kedves Miklós!
    Nem tetszik az utóirat! A magam részéről várom a 91. cikkedet!
    Üdv innen, egy távoli megfigyelő pontról…

    • Avatar

      kritizator

      2016. december 8. csütörtök - 10:53

      #113526

      Csatlakozom az előttem szólóhoz.
      Sőt, követelem 🙂

  • Avatar

    Ördögh László

    2016. december 8. csütörtök - 10:34

    #113525

    Kedves Miklós !
    Nem kicsi a baj, ha már Te is föladod.
    Anno részt vettem az 1. magyarországi passzívház konferencián a BME dísztermében.
    Én voltam az, aki elsőként kérte az akkor ott előadást tartó német és osztrák szakemberektől, hogy az ottani előadásuk power point anyagát megkaphassuk. Akkor, ott, ők, EGYBEHANGZÓAN hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a magyar építészek, gépészek stb. ingyen, korlátozások nélkül hozzájussanak ehhez.
    A későbbi országos road-show, amit az akkor “szagot kapott kollégák” szerveztek, ennek a terjedelmes anyagnak az alapjaira épült. Természetesen az 1. magyar (fizetős) konferencia után soha nem kaptuk meg a megígért anyagot. Természetesen később hiába kértem számon az önjelölt “passzív-guru” kollégákon az anyagot….
    No comment.
    Kis magyar ungarische wirtshaft…
    Szomorú és szánalmas ez az egész.
    Szerencsére van még számos téma amit tovább tudsz vinni. Én lelkesen olvasom őket.
    Baráti üdvözlettel: Ördögh Laci Szegedről

  • Avatar

    Hawaii

    2016. december 8. csütörtök - 12:43

    #113528

    Talán szélesebb kört érintene különböző adottságú, meglévő házak felújítása esetén körüljárni a lehetőségeket, hogy mennyire lehet közelíteni a passzív házak szintjét hőtechnikailag utólag.

  • Avatar

    András

    2016. december 8. csütörtök - 14:11

    #113529

    Szerintem egyátalán nem kár, hogy nem épülnek minősített PHak, az energiatudatos személet fontos, de a PH közeli szint mennyivel rosszabb, mint a PH szint?
    Mi most fordulunk a célegyenesbe. A tervezőnk ugyan az aki a 165-ös tervkritikánál (legalábbis 99%-ban biztos vagyok benne, hogy az az Ő terve), tehát rutinos PH tervezőnk volt, PHPP számítás készült, és tényleg AE házat építünk.
    Akár lehetett volna PH házunk, a padlóban hiányzik hozzá egy kis szigetelés, egy picit jobb szellőztető is kellene valószínűleg, van egy korlát rögzítésünk, ami nem PH kompatibilis, de ami fontosabb a tájoláson kellett volna változtatni, de nem akartunk.
    Van hőszivattyúnk, valószínűleg egész élettartalma alatt nem fog annyi áramot elhasználni, mint amennyibe maga a gép került.

    A PH lényege a fűtésrendszer elhagyása lenne, de olyan PH idehaza talán csak egy épült tudomásom szerint (a tervezőnktől egy biztosan épült, lehet másik is akad).
    Ha pedig van fűtésrendszer, akkor értelmét veszíti a PH által meghúzott határ.
    De tényleg miért pont annyi a limit, ha van fűtésrendszer? Miért ragaszkodunk ahhoz a határhoz, ahol elvileg már nem kéne fűtésrendszert kiépíteni?

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2016. december 8. csütörtök - 14:42

      #113530

      Ez kifejezetten pozitív akar lenni: elég döbbenetes, hogy ilyen kommentet ír egy elvileg laikus építtető. Ilyen szintű megrendelői hozzáállás, az energetika, mint megoldandó feladat mélységében történő átlátása nem létezne Magyarországon passzívház nélkül és meggyőződésem Miklós, hogy nélküled se. Az a 90 cikk nem múlik el nyomtalanul, arra András a bizonyíték.
      Azt viszont megértem, hogy amihez nincsenek társak, azt a tevékenységet nem érdemes folytatni. Ilyesfajta nagytakarítást én is tartottam az életemben, de úgy érzem, hogy nem jogos amit írsz, nem az építész társadalom válaszolt, hanem az olvasóid, köztük én is – ha nem is 2006 óta. Ok, az építész társadalom puding.
      Mi olvasók viszont szívesen várjuk a 91. cikket! (például András által felvetett, sokak szerint irányadó pénzügyi kompromisszum vagy “passzívközeli” világról rengeteg vita, számítás és egyéb születhetne még.)

    • Avatar

      Kritizator

      2016. december 9. péntek - 15:25

      #113540

      András!
      A ti terveztek is narancssárga? ?

  • Avatar

    Kepes József

    2016. december 8. csütörtök - 20:12

    #113535

    Fontos az, amit András említ. Hogy az építtető tudatosan tud egy hőszigetelési szintet betervezni. Ehhez kell a PHPP számítás, ami alapján az építtető könnyebben tud választani a tervvariánsok közül.
    Jó az hogy eldöntheti a tisztelt építtető, hogy ugyan neki nem kell a 15-ös szint, de bizonyos kompromisszumok esetén elérhető neki a 30 körüli érték (ami még igen-igen jó a most épülő házak között) de azt bizonyosan meg is tudja építeni.
    Szerintem szintén a passzívházakkal hozható összefüggésbe és nagy eredmény, hogy a passzív házaktól függetlenül többször felmerül a szellőztető rendszer beépítése is, ami ugye ma már egyáltalán nem úri huncutság vagy luxus.
    Írja ezeket egy már majdnem 6 éve nem minősített passzívházban lakó, és annak kényelmét élvező laikus.

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2016. december 8. csütörtök - 20:27

    #113536

    Miklós, folytasd ezt a missziót, lesz eredmény. Én is min. 1-2 órát rászánok az előzetes beszélgetéseken az energiatakarékosság fontosságára és a megoldásokra, lehetőségekre. Pl. 10-ből kb. 8 építtető azt mondja a végén, hogy kell neki a kp-i hővisszanyerős szellőztető rendszer, és 5-6 be is építi legalább a csőrendszert. Sokakat sikerül meggyőzni, hogy érdemes faragni pár m2-t az alapterületből, hogy jusson pénz termikus burokra, ömlesztett habüvegre a lemezalap alá, monolit vb. födém előnyeiről fafödém helyett, esetleg hőszivattyúról, ha nem kell bekötni a gázt a telekre, és a kéményt is megspórolhatja. Hogy az ablakokat mért jobb a külső síkhoz illeszteni, vagy az árnyékolás fontosságáról, hogy ne kelljen klímára költeni.
    És szoktam javasolni, hogy olvassák a koos.hu-t.
    Szóval, lécci-lécci, a remény hal meg utoljára!
    Üdv: F.P.

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2016. december 13. kedd - 13:44

    #113548

    Én teljesen egyetértek Miklóssal.
    Szerencsére eljutottunk kb 8-10 év alatt oda, hogy gyakorlatilag már nem külön kategória a passzívház.
    Ma egy normálisabb épület, főleg gondos kivitelezéssel, gyakorlatilag teljesíti a passzívház követelményeit, főleg az üzemeltetés terén. Elég egyszerű a recept.
    A korábbi ikonikus épületek, melyeket “nagy” tervezők álmodtak meg, mára szánalmasan leamortizálódtak fizikailag, erkölcsileg. És mindössze 10-25 év telt el a posztmodern és bauhaus-barokk (modern gesztusokkal barokkosan túltolt), konstruktivista épületek óta.
    Talán még ha túljutunk a lecsengőben lévő, szándékosan torz, amorf formákon is, egész normális irányba fordulhat a hazai építészet.

TERV KRITIKA
Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben

Kedves Miklós! Még az év első felében találkoztunk, hogy egy Pest megyei családi ház tervezéséről egyeztessünk. Akkor nem Önt választottuk tervezőként, viszont most szeretnénk tervkritikára beküldeni az elkészült terveket. A kiviteli tervcsomag építészeti része közel végleges állapotban van, most a gépészeti/elektromos/statikai tervezésnél tartunk, ezeket januárban szeretnénk befejezni. Az építkezést ez év őszén szeretnénk megkezdeni. A […]

Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben
2018. január 24. szerda
SZAKMA
Passzívházak 2016 | Kiléptem a PAOSZ-ból …

Legutóbb arról írtunk, hogy az un. “passzívház szövetség”, (mint a honi passzívházak korábban annak vélt egyik szervezete) immáron egy éve már nem létezik az eredeti céljának megfelelően. Itt lett volna az alkalom, hogy a másik szervezet, a PAOSZ aktivizálódjon, de sajnos nem így lett. Csak annyi történt, hogy a Mapasz kiestével átnevezte magát Passzívház Magyarország Egyesületnek. Ez […]

Passzívházak 2016 | Kiléptem a PAOSZ-ból …
2016. szeptember 28. szerda

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább