Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2017. január 7. szombat

Vita a hőszivattyúról

hoszivattyu_mukodese

forrás: https://www.esb-hoszivattyu.hu/hoszivattyu_mukodese.jpg

Egy tervkritikánál élénk vita alakult ki a hőszivattyúkról, amik ugyan fontos infókat tartalmazott, de nem tartozott a témához és azt félrevitte. Azért hogy  ne sikkadjon le, azért létrehoztam egy külön oldalt erre a célra.

A hozzászólásokat úgy másoltam át (ezért található mindenütt az én fizimiskám) bocs az érintettektől.

Hozzászólások (45): megnézem

  • Avatar

    Domokos Gábor

    2017. január 8. vasárnap - 03:16

    #113992

    COP = nem anglománul: áthúzási szám, már negyven évvel ezelőtt is így tanították, de közel száz éve léteznek bal- és jobb irányú körfolyamattal hőerőgépek. Ha 3 -at veszünk alapul átlagos áthúzási számnak nem fogunk nagyot tévedni. A villamos/gáz energia egységnyi teljesítményre vonatkoztatott lakossági áraránya 2:1 = 2 -re tehető, így az elméleti árpreferencia 3/2 = 1,5 -nél kezdődik, tehát 50% jellemző megtakarítást kell a beruházási költségek különbségéhez viszonyítani. (Geo-tarifa, meg rezsicsökkentés ezeket befolyásolhatja – de a jövőt nem láthatjuk előre. A passzív ház a maga légtömörségével, meg energia-visszanyerésével a légzési levegőből lehet nagyon frappáns energetikailag, de egészség szempontjából nem egy telitalálat.)

    • Avatar

      Ramkin

      2017. január 8. vasárnap - 16:51

      #113998

      Ön szerint mi baj van vele az egészség szempontjából?

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2017. január 8. vasárnap - 20:40

      #114003

      Kedves Gábor! Ismer olyan tanulmányt, ami csak feltételezés szintjén is említi, hogy a passzívház egészségtelen volna? Nagyon érdekelne a kijelentés mögötti szakirodalom.

    • Avatar

      Roland9

      2017. január 9. hétfő - 16:33

      #114032

      Ilyen alaptalan, légből kapott véleményeket nem kéne itt terjeszteni, mert sokan olvassák ezt a blogot ismeretszerzési célból.

  • Avatar

    Angelo

    2017. január 8. vasárnap - 20:22

    #114001

    Levegő-víz hőszivattyú esetén van hőmérsékleti működési korlát? Úgy tudom, hogy “extrém” hideg (kb. -15°C-nál alacsonyabb külső hőmérséklet) esetén már “befagy” a külső hőcserélő, így meg kell fordítani a körfolyamatot a leolvasztáshoz, ami nem hangzik túl gazdaságos megoldásnak. Ha ez igaz, akkor szükséges valami alternatív fűtés módot betervezni az év leghidegebb 2 hetére, vagy a rendszer megoldja egy kis többletfogyasztással?

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2017. január 8. vasárnap - 20:49

      #114004

      kb. kétféle termék létezik: ami csökkent maximális teljesítménnyel megy tovább extrém hideg esetén, tehát a beépített fűtőteljesítmény pont akkor lesz kevesebb, amikor nagyobb a hőigény (de mivel a HMV előállítás a mértékadó egy normálisan hőszigetelt családi háznál, ez a fűtésben nem okoz érdemi problémát). Vagy olyan a termék, hogy sima elektromos fűtőszál van beépítve, így a maximális teljesítmény mindig adott, de csökken a hatásfok. Ez utóbbi a gyakoribb megoldás.
      leolvasztás: ez egy standard működés, már a hűtő-fűtő klímák kültérijei is így működnek (van ami nem tudja, de azt nem érdemes megvenni), 5-7 fok körüli kinti hőmérséklet alatt már szükség lehet erre a funkcióra. Ennek az energiaigénye benne van a COP értékben. Amúgy nem egy jelentős folyamat,mert már egy nagyon vékony jégréteg is komoly hatásfok csökkentést jelent, szóval gyakran, de kicsit csinálják. Ha kiülsz egy kültérivel szemben, akkor ki lehet szúrni, ahogy pöffen egyet.

    • Avatar

      Szabóbácsi

      2017. január 10. kedd - 14:53

      #114062

      Igen, van hőmérséklettől függő működési korlát. Ez úgy -15-20fok körüli.
      Természetesen ez nem azt jelenti hogy fűtés nélkül marad az épület, csupán annyit, hogy ilyen hidegben annyira lecsökken a hatásfoka hogy kár a gépet nyúzni. Ekkor átvált egy fűtőpatronra, ami kb. 3-9kW és az fűti közvetlenül a vizet. Ez színtisztán elektromos fűtés, ami drágább. Viszont annyira ritka és rövid az ilyen extrém időszak, hogy az éves üzemeltetés/fogyasztás szempontjából érzékelhetetlen. Addig meg pihen, nem kopik a gép .-)

  • Avatar

    lethy

    2017. január 8. vasárnap - 22:47

    #114006

    Már jó ideje olvasok a hőszivattyúról véleményeket, és több olyan kérdés felmerült bennem, ami mellett valahogy mindig elsiklanak, vagy nem adnak rá konkrét választ, személyes tapasztalatom sajnos nincsen. Építkezés előtt állunk, a gáz nincs az utcába bevezetve, így a levegő-víz hőszivattyú+napelem kombináción gondolkozunk.
    Kíváncsi lennék, mi a véleményük és tapasztalatuk az alábbi kérdésekkel kapcsolatban:
    – pára lecsapódás hűtés esetén a mennyezeten- valakinél ez konkrétan jelentkezett már?
    – külső hőcserélő hangja mennyire zavaró, és milyen távol kell lennie a szomszéd telekhatártól, van -e követelmény?
    – belső tartályok és gépek a padlástérbe helyezhetőek-e, vesztenek – e a hatásfokból, napi szinten kell felügyelni? (garázst és pincét nem szeretnénk építeni, és a beépíthető négyzetméterekkel is híján vagyunk – egyszintes ház 3 lány gyermekkel-, ezért arra gondoltunk, hogy a padlástérben tárolót, épületgépészetet alakítanánk ki egy külső lépcsőházból, ami akár biciklitároló és kerti tároló is lenne egyben, de az is felmerült opcióként, hogy a nappali galériás lenne szép lépcsővel, és a padlástérbe kerülne dolgozó szoba/vendégszoba, a tároló és az épületgépészet, a kerti tároló pedig valahogy másképp lenne a ház része) – bocsánat, kicsit a kérdéshez hosszan részleteztem az elképzelést.
    – a meleg víz elfogyhat vagyis kihűlhet? van olyan, hogy a keringető szivattyúval elvész a hő állandó keringetés közben, és csak alacsonyabb hőfokot tud biztosítani? miért kell patronnal fűteni?
    – ha nem passzív házat szeretnénk, de szellőzést és állandó friss levegőt igen, akkor a hővisszanyerős szellőztetőrendszert ajánlják-e ? ( állítólag folyamatosan zúg és zavaró)

    válaszukat előre is köszönöm.

    • Avatar

      Kommentelő

      2017. január 9. hétfő - 08:56

      #114016

      napelemet semmiképpen nem tennék hacsak nincs rajta nagyon nagy % támogatás. nem éri meg.
      a szellőztető ajánlott, de nézz utána, mert ott is ugyanazt el tudják adni 400ezerét is meg 1.2 millioért is.
      szellőztető befújó ágába tegyél levegő víz hőcserélőt, nyáron ugyis kell locsolni-> van kutad. megoldod hogy a hőcserélőn átmenjen a locsolóvíz “hidege”, és ezzel a befújt levegőt lehűtöd. nem kell túltolni milliós techinkával. évente 3 honapot sem megy a klima.

    • Avatar

      Szabóbácsi

      2017. január 10. kedd - 15:06

      #114063

      “…– ha nem passzív házat szeretnénk, de szellőzést és állandó friss levegőt igen, akkor a hővisszanyerős szellőztetőrendszert ajánlják-e ? ( állítólag folyamatosan zúg és zavaró)…”
      Szinte nincs hangja. EC motorosat kell venni bypas-sal. 3 éve szépen megy a Vent-axiánk.
      “…– külső hőcserélő hangja mennyire zavaró, és milyen távol kell lennie a szomszéd telekhatártól, van -e követelmény?…”
      Azért tud zúgni a hőszivattyú, de távolabbról, csukott ablaknál nem jelentős. Vannak kifejezetten csendes típusok. Érdemes a szomszédra is figyelni a telepítés során.
      “… levegő-víz hőszivattyú+napelem kombináción gondolkozunk…”
      Mi is, a hőszivattyú meg is valósult, de a végén a napelem árát másra költöttük 🙂 A geotarifa olyan kedvező, azért azért kár, a normál tarifa meg nem olyan sok. Havi 10-15e megtakarítására milliókat kiadni? Ki is kell építeni.

  • Avatar

    Kepes József

    2017. január 9. hétfő - 08:54

    #114015

    “…– ha nem passzív házat szeretnénk, de szellőzést és állandó friss levegőt igen, akkor a hővisszanyerős szellőztetőrendszert ajánlják-e ? ( állítólag folyamatosan zúg és zavaró)…”

    Nekem 6 éve van hővisszanyerős rendszerem (Paul Santos). Ez a leghalkabb gépi berendezés a házban. Halkabb, mint a hűtő, ráadásul ez egy gépészeti helyiségben van (mosógép, gázkazán társaságában), tehát egyáltalán nem zavaró a működése.

    A hővisszanyerős szellőztetés nem azért jó és szükséges mert sok energiát takarít meg!
    Nem takarít meg túl sok energiát, ez adja a friss levegőt a lakásban télen is, amikor ritkán szellőztetünk, mert ‘bejön a hideg’! Azért kell minél jobb hatásfokú szellőztető, hogy ilyen extrém hidegekben, mint ami most is van (-20 alatt is) a bejövő szellőztető levegő bevezetéseinél ne érezzünk hideg huzatot (nekem kb. ebben a nagy hidegben is 18-19 fokos a bejövő külső levegő hőmérséklete a nappaliban ahol 23 fok van, tehát a befúvó pontok alatt állva nem érzek egyáltalán zavaró hideg levegőt).

    “…– külső hőcserélő hangja mennyire zavaró, és milyen távol kell lennie a szomszéd telekhatártól, van -e követelmény?…”

    Az zavarhatja a szomszédot, de a legtöbb hőszivattyúnál már megadják a kültéri egység zajkibocsájtását dB-ben, amit össze lehet hasonlítani az illető település ÉJSZAKAI zajhatárértével. (Ezt az önkormányzatnál meg tudják adni) Ha alatta van a gép zajkibocsátása, még zavarhatja a szomszédot, de hivatalos panaszt nem tehet. (Magán megjegyzés: Én jobban elviselném, ha a szomszédnak ilyen kültéri egysége lenne, mint a távolabbi szomszédok vizes fával/szeméttel való tüzelésének büdös füstjét.)

    “…– pára lecsapódás hűtés esetén a mennyezeten- valakinél ez konkrétan jelentkezett már?…”

    Javasolnám, ha több milliós (mennyezetfűtés/hűtés + hőszivattyú) beruházást tervez a gépész tervezőjével vagy anélkül keressen olyan referenciákat ahol ez működik is, és nézze meg és beszélgessen el a konkrét tapasztalatokról.

    A személyes megtapasztalást javasolnám, mert én is szívesen megmutatom a jelenlegi hideg időben a hálószobámat ahol a fejem felett egy 120*150-es, tőlem 90-100 cm-re egy 200*200-as minősített passzív ablak van, de nem érezhető hideg sugárzás. Ezt, amíg nem néztem meg egy beépítettet, NEM HITTEM EL, de volt olyan építész akkoriban, aki szintén kételkedett ennek létezésében!

    “… levegő-víz hőszivattyú+napelem kombináción gondolkozunk…”

    Ez jó gondolatnak tűnik. Nincs nagy házam, de jó tájolású, távolról sem kellene a teljes tetőt beborítanom ahhoz napelemmel, hogy az összes háztartási elektromos energia mellett az összes fűtési energiához szükséges áramot is ott termeljem meg. (Passzív házam van, és természetesen levegős hőszivattyú esetén, ami a mostani gázkazánom esetleges cseréjekor alternatíva lehet)

  • Avatar

    Domokos Gábor

    2017. január 11. szerda - 03:07

    #114077

    Mi a baj az egészség szempontjából a passzív házak (és általában a nagyfokú hőszigeteléssel rendelkező, főként új) épületekkel?

    Terjedelmet nem növelendő csak slagvort -okban:
    Bár mind a fizikai, mind a biológiai rendszerek áramokkal működnek (anyagáram, tömeg-, térfogat, elektromos, stb), a nagy különbség, hogy a fizikaiak gyorsan át tudnak állni másik munkapontba, a biológiaiaknál ez igen lassan, esetenként több tíz ezer éves evolúciós fejlődés árán megy csak. Ezért (is) van, hogy a környezetünket igyekszünk kondicionálni kívánalmainkhoz, nem magunkat a külvilághoz. A légkondicionálás (bár nálunk a félklímákat nevezik így) terjed az utóbbi évtizedekben, ennek hasonlóak a problémái a nagy hőszigeteltségű épületeknél jelentkező mellékhatásokkal.
    Mi a probléma?
    A hagyományos (népi, tégla, stb) falszerkezetekben a külső és belső levegő aktuális állapotának függvényében különböző áramok (áramlatok) indulnak meg. Pl: télen hő bentről kifelé, nedvesség a koncentráció-különbség szerinti hajtóerő irányába, levegő nem egyszerűen a nyomáskülönbség irányába, hanem mivel az igen kicsiny, nagyságrendileg az falszerkezeti anyag mikroszkopikus eleménél összemérhető a kapilláris és felületi feszültéségek erejével (merthogy nem ideális gáznemű közeg, hanem parciális nyomással rendelkező folyadék is van benne). A gyakorlatban legjobban a légáteresztő képesség és a páradiffúziós ellenállásokkal mérhető és írható le egy falszerkezet aktuális állapota. Alapesetben és stacioner állapotot feltételezve, a gyakorlatban ugyanis a valós anyagoknak hőkapacitása, hőtehetetlensége, a folyamatoknak meg időbeni lefolyása van. A kérdéskört móricka-ábrává degradálva elmondhatjuk: ami a fal egyik oldalán bemegy az a másikon is kijön (előbb-utóbb).
    Ezzel szemben, ha mi csinálunk egy gáztömör passzívházat ott falszerkezetben valahol lesz egy lég át nem eresztő réteg, pl: műanyag fólia. De nem csak a levegőáramot állítja ez le, hanem nedvességet is. A hőáramot értelem szerűen, azonban ettől még a hőnek lesz egy gradiense ami bentről kifelé mutat, meredeksége meg anyagának hővezetési tényezőjével arányos. A levegő mindenkori nedvesség tartalma kezdetben egyenletesen helyezkedik el a légtérben, a falanyagban. Mivel a falanyagban a gradiens irányában és mértékében csökken a hőmérséklet ott a nedvesség bedúsul a mikroszkopikus szemcséken pedig akár harmatpontja fölötti hőmérsékleten is kicsapódhat, a szemcse anyagától függően. Na és ekkor jön a @+! Tovább nem jut a nedvesség a záróréteg miatt, a nedvesség pang, a hőmérséklete pedig ideális a mindenféle bacilusok, gombák, mikrobák szaporodásához. Azok ezt meg is teszik és csak idő kérdése, hogy megjelenjenek az épület légterébe, amit a gépi keringtetés be is terít minden helyiségbe.
    Hasonló a helyzet a nagyfokú hőszigeteléssel rendelkező új épületek falazatánál is. Itt ugyan ki tud egy végleges stacioner állapot alakulni idővel, de amikor új a ház, pl: tavasszal-nyáron épül a szerkezet, ősszel a vakolások, burkolások mennek, majd a külső szigetelés is felkerül: marad benn a falban sok nedvesség, ami a külső erős szigetelés miatt csapdába esik, főként befelé távozik, de lassan. Közben kialakul, leginkább kisgyerekeknél a mindenféle légúti tünetegyüttes, akár asztma is.
    Honnan tudni: rokoni, ismeretségi körben levő orvosoktól. Nyilván itt még konkrét betegségkódokra szűrt és összevezetett statisztikákról nem beszélhetünk, hisz oly kevés az ilyen korszerű épület, adatszolgáltatás meg az EÜ irányába nem létezik. Viszont utalnék néhány régebbi analógiára:
    20 évvel ezelőtt ugyanígy tépték az audiológusok a hajukat, amikor tömegessé vált, főként a fiatalság körében a dilibogyó a fülekbe. Mára van statisztika a halláskárosodásról.
    35 évvel ezelőtt a pulmonológusok fújtak riadót amikor az Alkotmánybíróság eltörölte a kötelező tüdőszűrést, az Antal-rendszer meg megindította az ellenőrizetlen betelepülést. Azóta vissza kellett a tüdőszűrés kötelező jellegét állítani, annyi lett az új TBC -s megbetegedés, sőt a légúti tünetegyüttesek betegségei is.
    40 évvel ezelőtt szintén tüdőgyógyászok észlelték és fújtak riadót a legionárius betegség miatt. A hazai jogalkotás 2016 májusára jutott el odáig, hogy e kérdéskör kockázatának kezelésre tegyen is valamit.
    És itt kanyarodunk vissza a kezdetekhez: adva van egy testhőmérsékletű (vagy ahhoz közel eső) légállapot ami ideális szaporodási környezet rengeteg mikroszkopikus lénynek. Mondhatjuk, hogy elszívatjuk, meg frisset fúvatunk be, no de min keresztül? Csöveken. Ha fém az a cső, akkor az anyaga – még a króm-acélnak is, – alkalmas a kicsapódó nedvességben vegyi folyamatok katalizátoraként működni. (Gondoljunk a platinára ami azután igencsak nehezen vihető vegyületbe – mégis alkalmas katalizátornak.) Ha nem fém, hanem műanyag, vagy porózus anyagú az a cső, akkor az anyagán, vagy a rá kirakódó kosz-plackokon ideális nagy felületet találnak a nedvességben a bacik a szaporodásra.
    A légkezeléses épületekben is a hűtést még csak odaviszik az egyes apróbb helyiségekhez, de a befúvás-elszívás homogenitásáról már nem gondoskodnak helyiség szinten. Pl: tárgyalóban van, irodákban változó, takarítószer raktárban, karbantartók tartózkodójában, elosztótérben nincs. Így lesz ahol bedúsulások állnak elő, a tervezett légcsere-szám nem valósul meg. Uez van kicsiben a gépi szellőztetésű házakban is.
    Összefoglalva: azt kell, hogy mondjuk, a pillanatnyi állás szerint az ősember barlangjának levegője, vagy a középkori várkastély ujjnyi hézagú spalettás ablakai a nagy keresztmetszetű kürtővel épített kandallóival egészségesebb levegőt biztosítottak a használóiknak, mint a mai modern energiatakarékos otthonok.

    • Avatar

      Szabóbácsi

      2017. január 11. szerda - 16:22

      #114088

      Ez téves következtetés. Kb. mintha a szöcskének (bolhának?) nincs lába, akkor megsüketül, nem hallja hogy szólunk neki hogy ugorjon.
      Pont a szellőztetés segíti elő építkezés után egy lakásbelső kiszáradását. Jó időben automatikus bypass-sal, vagyis kikerüli a hőcserélőt és csak egyszerűen a szűrt levegőt áramoltatja. Természetesen G4 vagy P3 szűrőbetétek vannak a beszívó és kifúvó ágakhoz. Ugyanis a szellőztetőgépek kétmotorosak. Ami még mókás bennük hogy külön szabályozhatók a szíváserősségek. Télen nem szerencsés, de utána kifejezetten előnyös is lehet egy enyhe túlnyomás kialakítása pollenszűrő használatával, mert akkor egy gyors ablak, ajtónyitásra sem tódul be a pollen, por, szennyezés. Ilyen pl. a testünk véráramköre is.
      És nem csapódik ki semmi a csöveken, mert a folyamatos légáramlat egyben folyamatosan szárítja is!
      Jópénzért vannak a helyiségenkénti intelligens szelepek, vezérlések. Ezek folyamatosan figyelik a széndioxid és páratartalmat és helyiségenként állítják a légszelepek állását. Meg vezérlik a gép intenzitását. Persze igazából zárt ajtónál hatékonyak, meg legalább plusz egy millió a többletköltsége.
      Egy általános igényekhez méretezett kb. 5 befúvó, 5 elszívós rendszer egész elfogadható költségű és működését észre sem venni, mintha nem is lenne. Hanem amikor lekapcsolom! Pár óra múlva nagyon megérezni, a hiányát. A jót könnyű megszokni.
      Mellékes haszonként örülni kell egy intenzív konyhai főzésnél, vagy fürdésnél, mert a hulladékhő ami keletkezik, nagyrészt vissza lesz mentve a fűtött térbe. Nem a levegő, csak a hője. Ja, meg nem párásodik a fürdőszobatükör. 🙂

    • Avatar

      Kutasi Jenő

      2017. január 11. szerda - 16:49

      #114089

      Mondjuk egy jó kis tömör vályogtéglás falazatnak simán el tudom képzelni, hogy egy nagyságrenddel nagyobb a gőznyomással szembeni ellenálláa, mint mondjuk egy vakolt vázkerámia fal 25 centi ásványgygapotszigeteléssel. Vagy akár 25 centi grafitos polisztirollal…
      A páraáramlásban amúgy sem játszik szerepet igazából a fal, igazából tök mindegy, hogy X centigramm/órapascalnégyzetméter vagy X milligramm/órapascalnégyzetméter ellenállást tanúsít a tömör fal a párával szemben, amikor több tíz kilogramm vízgőz keletkezik egy házban egy óra alatt, és ami mind
      a) a réseken keresztül közlekedik ki a szabadba, ha rosszul tömített, régi vacak házunk van, mellesleg nincs semmi ráhatásunk a légcserére
      b) a szellőzőgépen keresztül megy ki, ha ilyen házunk van, és ami így enged is valamennyi beleszólást, hogy milyen parciális gőznyomást szertenénk látni állandósult állapotban…

  • Avatar

    András

    2017. január 11. szerda - 11:04

    #114081

    Ezek a mítoszok :-)))))))))))
    1. A konzerválódott állapotban fellelt ősemberek tüdeje rosszabbul néz ki mind egy modern láncdohányosé, annyi kormot nyeltek be a kémény nélküli tüzelés miatt 🙂
    2. a szellőztető rendszerek, illetve minden rendesen szellőztetett ház (akár a régi kastélyok a rosszul záródó ablakokkal), ha fűtik, télen a száraz levegővel küzdenek.
    Ahol fűtenek és magas a páratartalom, és nem uszodáról beszélünk, ott szinte biztosan elégtelen a szellőztetés.
    Passzivházak szellőztető rendszere mellett tehát, hacsak nem szárítják túl a levegőt, ideális egészséges levegő lesz a lakásban, penészedésről még nem hallottam egyetlen ilyen házban sem…
    Ha marad hőhíd akkor ott esetleg, nekünk most még a szellőztető beszívó ága nincs tökéletesen kialakítva, egy tartó bilincsnél konkrétan jogcsap képződött rajta 🙂 De ezt majd javítják.

    Egyetlen reális veszélyt rejt a passzívház: nagyon elszakad az ember a külvilágtól, tényleg észre se venni, hogy kint -18C van, odaülsz az ablak mellé és semmi. nem kell több fát pakolni, ablakot párnázni stb. (most még havat se lehetett lapátolni)
    nem tudom, hogy ilyen helyről a gyerekek egy átlag koleszba kerülnek hogy szoknak hozzá…

  • Avatar

    Szabó Zoltán

    2017. január 12. csütörtök - 20:05

    #114125

    Csendes kertvárosban, ahol nincs autó forgalom által keltett komoly zajterhelés, valóban erre kell egy levegős hőszivattyú telepítésekor számítani?
    https://www.youtube.com/watch?v=3jACYsAzr1o

  • Avatar

    zazi

    2017. január 12. csütörtök - 23:42

    #114130

    Manapság az új építésű családi házaktól már elvárható, hogy
    a teljes épület átlagában U<=0,25 Wm2K legyen a hőszigeteltség.

    Vegyünk egy kb. "átlagos" méretűnek tekinthető 140 m2-es, egyszintes házat.
    Ennek lesz cirka 450-480 m2 felülete, ha nincs eszetlenül túlbonyolítva az alakja.

    Akkor ez a ház kér -15/+20 hőlépcsőnél:0,25x35x480/1000= ~4,2 kW-ot.
    Plusz a szellőzés (mondjuk 120 m3/óra): 120x35x0,00036=~1,5 kW-ot
    (szellőzési hővisszanyerés nélkül)

    Másként nézve… 6-8 kW MAXIMÁLIS kazán teljesítmény bőven elég neki a magyar télben.

    Mennyi kell neki a szezon átlagában?
    A meleg kedvelő magyar szokások okán legyen +4/+23=19 fok a hőlépcső.
    Fűtés: 0,25x19x480/1000=~2,3 kW …csak.
    Szellőzés: 120x19x0,00036=~0,8 kW ..csak.

    Szóval cirka: 3 kW elég átlagosan

    Hát ezekre a teljesítményekre nem igazán érdemes drága és bonyolult fűtés rendszert kiépíteni.
    Milliókért …

  • Avatar

    zazi

    2017. január 12. csütörtök - 23:43

    #114131

    Mennyi energia kell egy szezonban az ilyen háznak a FŰTŐ rendszerből véve?

    Egy ilyen jól hőszigetelt házban cirka 170 fűtési nap várható.
    Valamint nagyjából átlagosan napi 15 órán át kell a FŰTŐ rendszerből venni az energiát.
    (a többi az egyéb hőforrásokból össze jön…)

    Akkor: 3x15x170=7650 kWh kell egy télre várhatóan.

    Legyen 8000 kWh egy nem is kicsi ház esetén.

    Most írjuk fel a különböző fűtési rendszerek
    – kezdeti TELJES beruházási költségét
    – 30 éves (várható) karbantartási- és csere költségét
    – 30 éves várható energia költségét

    Aztán nézzük meg végösszegeket.
    …és a megoldások előnyeit/hátrányát is.

  • Avatar

    zazi

    2017. január 12. csütörtök - 23:43

    #114132

    Nos, melyik a nyerő az ekkora forma és ilyen jól hőszigetelt háznál?

    Amik szóba jönnek…
    – földgáz +kondenzációs kazán +vízrendszer (kémény?)
    – fa/vegyes +kazán +puffer+v ízrendszer (kazánház, fatároló, kémény?)
    – áram +levegő-víz hőszivattyú (SCOP>=3) + vízrendszer
    – áram +direkt villanyfűtés (SCOP=1)

    Nos, elégé esélyes a direkt villany fűtés a 30 év összességében … szerintem.
    Főleg, ha az átlagos teljesítmény igény még kisebb is mint a fenti 3 KW !!!

    Márpedig az átlagos U=0,25 W/mK elérése nem igazán kihívás.
    Sőt még a 0,20 megközelítése-elérése sem lehetetlen küldetés.

    —–

    A 30 éves TCO alapján érdekes sorrendek tudnak kijönni.
    Megéri végig számolni a nem extrém nagy, ámde jól hőszigetelt családi házaknál.

    És egyáltalán nem biztos, hogy a hőszivattyú nyer.
    Mi több még az sem biztos, hogy vizes fűtő rendszerek bár melyike.

    Mert direkt villany fűtést meglepően kevés pénzért lehet kiépíteni és aztán fenntartani.

    • Avatar

      Szabóbácsi

      2017. január 13. péntek - 13:14

      #114157

      Meg a normál tarifára érdemes napelemmel rágyúrni, nem a GEO-ra.

  • Avatar

    Karádi Ilona

    2018. szeptember 2. vasárnap - 12:20

    #118550

    Szomszédunkban hűtő-fűtő rendszerű hőszivattyú üzemel.Kertünkre illetve a házunk felé van irányítva a kültéri egység, miután a saját nyugalmuk nem kívánták zavarni. Elviselhetetlen az állandó zaj, mely a kompresszor működése okoz.Szinte percenként ki-be fújja és a megfelelő irányba (kertünk, házunk felé) áramoltatja a levegőt, a kültéri egység kerítéstől 1.5méterre van.Reklamálásunkra a szomszéd közölte, hogy a növényzet majd megoldja a problémánkat. Kérdésem köteles vagyok éveken keresztül elviselni a 59deciberes célirányosan áramoltatott zajt. Beépítéskor milyen előírás vonatkozik, gondolom az Önkormányzatnál kellene lenni valaminek a telepítéssel kapcsolatban és feltételezem kellene lenni aki panaszunkkal érdemben foglalkozna.Előírás szerint a zajjal kapcsolatos dolgokat a “Jegyző”-nek kell intézni, ami esetünkban süket füleket talált.

  • Avatar

    Tóth Szilveszter

    2018. szeptember 2. vasárnap - 23:02

    #118553

    Kedves Ilona!
    284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) “A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.”
    27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. melléklet: lakóterületre 45 és 55 dB-t enged meg éjszaka és nappali időszakban.

    De a zajmérés elég relatív, sajnos simán elképzelhető, hogy ami Önöket zavarja, az még határérték alatti. Ha az ablakuknál mérnek 59 dB-t, akkor viszont elég valószínű.

SZAKMA
Kályhás Akadémia indul

Kedves építész-tervező, épületgépész-tervező, műszaki ellenőr és vezető, generálkivitelező Kollegák! Volt már rá példa, hogy ügyfeletek jelezte nektek, hogy tervezés / építés alatt álló házába majd cserépkályhát vagy kandallót is szeretne? Előfordult, hogy műszaki megvalósítási kérdések merültek fel bennetek, és jó lett volna valakihez fordulni velük? Bemutatjuk a Kályhásakadémiát, Magyarország eddigi legnaprakészebb és legátfogóbb cserépkályhás továbbképzését, […]

Kályhás Akadémia indul
2017. augusztus 14. hétfő
JÓTANÁCS
Használati útmutató cserépkályha használatához

Egy kis ismeretterjesztés …

Használati útmutató cserépkályha használatához
2017. január 12. csütörtök

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább