Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Nagy Zoltán
2017. január 12. csütörtök

Használati útmutató cserépkályha használatához

Egy kis ismeretterjesztés …

kalyha.hu

Hozzászólások (12): megnézem

  • Avatar

    Kühn Péter

    2017. január 12. csütörtök - 15:34

    #114115

    nagyon jó a honlap!
    és elegáns a kályhaajtó a videóban

  • Avatar

    Nagy Zoltán

    2017. január 12. csütörtök - 15:40

    #114116

    Sokat hallani arról, hogy a téli falusi szmogért javarészt a szilárdtüzelés a felelős.
    Ezzel nem érdemes vitatkozni, mivel sajnos ez tény.
    Azzal viszont már érdemes foglalkozni, hogy ez nem feltétlenül kellene így legyen: megfelelő tüzelővel, megfelelő módon fűtött, megfelelő tüzelőberendezéssel lehet ezt tisztán is csinálni. Ebből az első kettő ráadásul nem pénz, hanem kultúra kérdése, viszont az égés tisztaságában ezek szerepe a legnagyobb.
    Nézzétek csak meg a kéményből távozó füstöt, illetve annak hiányát!

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2017. január 12. csütörtök - 22:03

      #114129

      Ezt az érvet most télen nagyon sokszor hallani. És persze az is igaz, hogy a fatüzelés füstgáza is mérgező, de azért tök nem mindegy, hogy azért van szmog, mert az egész falu tüzelőnek félrerakott és két éve szárított fával fűt, vagy azért, mert dízel motorok pufogtatják a kipufogót a városi dugóban. Más szemcseméret, más mérgezőanyag, másként tisztul a tüdőből és ami bent marad, az másként karcinogén.
      Az viszont nem igaz sajnos, hogy a jó minőségű tüzelő nem pénz kérdése (is). Ha nem látványkandallóról beszélünk, hanem egy vidéki Z-energetikás ház évi tüzelőjéről, akkor az az emberek pénztárcájához mérten kb. egy kisebb vagyon. És mivel egy kisebb vagyon, így nagyon kevesen tárolják az előre két évre megvett fát, mert nem tudnak ekkora értéket felhalmozni, no meg ha nem vagy otthon, lopják. Szóval sajnos ez pénz kérdése elsősorban.

      • Avatar

        Nagy Zoltán

        2017. január 13. péntek - 12:08

        #114151

        Igazad van! Helyesen:
        A megfelelő tüzelő részben valóban pénz, másrészt viszont kultúra kérdése is. Sokan szociális okból, sokan viszont tudatlanságból égetik el a bútorlapot (ha ismernék a következményeket sokan nem tennék). Sokan direkt áztatják a fát, hogy tovább égjen, persze még többen sajnos szociális okból rakják az utánfutóról rögtön a kazánba.
        A megfelelő tüzeléstechnika javarészt inkább kultúra kérdése lenne, ez nálunk szinte teljes egészében hiányzik, ezért próbálunk a pénzkeresés mellett lehetőségeinkhez mérten tájékoztatni, habár az asszony gyakran zsörtölődik miatta, hogy ilyesmivel töltjük az időnket.
        A megfelelő tüzelőberendezés nagyrészt pénz kérdés, de részben kultúra. Sajnos sokan vesznek mindenféle szutykot, habár a legjobbat is megengedhetnék maguknak, mert nem érdeklik őket a következmények.

  • Avatar

    Kühn Péter

    2017. január 12. csütörtök - 20:23

    #114127

    Tisztelt Uram!
    Egyetértek én is ezt tapasztalom mint építésztervező, itt a Börzsönyben, felénk az emberek nagy része fával (is) fűt, főként cserépkályhákat. Sokan persze friss fával, ( “a fuvaros azt mondta..”)nem, hogy kétévessel, még egyévessel sem. A katasztrófavédelem már nem egy kéményt betiltott a kiégethetetlen kátránylerakódás miatt.
    Megragadom az alkalmat, hogy megkérdezzem pár dologról:
    1.-Ezt a felülről begyújtós módszert nem ismertem eddig. Nekem oldalt indul a járat, és én állítva teszem be a hasábokat, 2 emeletesen, hátra a vastagabbakat, előre vékonyabbakat. Egészen szalmavékony gyújtóst vágok előre és enyhén oldalt rakom a járat közelébe. Azzal pöccre indul, és egy perc alatt “hátrahúz” a tűz a járat torkához. Egy nagy “tudor” ajánlotta így, merthogy így az összes fagáz tökéletesen elég. Mi a véleménye erről a módszerről?
    2-Valaki ajánlotta, hogy mielőtt bezárjuk az ajtót (amikor már csak parázslik) krumplihéjat dobjunk a parázsra, mert az tisztítja a kéményt. Habár nem vagyunk nagy krumplifogyasztók, néha megteszem, ártani nem árt alapon.De ellenőrizni nem tudom, mert tiszta a kéményem,a kéményseprő mindig megjegyzi, hogy bárcsak a többi is ilyen lenne. Valaki más bútorlap-darabkákat szór rá ilyenkor, mert állítólag az is jó. Mi a véleménye ezekről?
    3.- Végezetül a videóban lévő ajtó milyen termék, hol kapható?

    • Avatar

      Nagy Zoltán

      2017. január 13. péntek - 12:00

      #114149

      Kedves Péter!
      Sokan még direkt áztatják is a fát – hogy tovább égjen!
      1. Az előlről begyújtás is sokkal jobb, mint alulról. Ha a kémény tiszta, az jó jel! Javaslom, hogy próbálja ki néhány alkalommal a felülről begyújtást a videó alapján, majd használja azt, amelyik Őnnek jobban tetszik. Csak alulról ne!
      2. Ez a krumplihéj dolog számomra inkább legendának tűnik, sok ilyen butaságot hallani faluhelyen. Sőt, mivel a krumplihéj jó nedves….
      A bútorlap viszont tilos (illegális hulladékkazdálkodás), és konkrétan terrorcselekmény is. A benne levő szintetikus kötőanyagok, lakkok, fólia, stb égéstermékei (Dioxinok, és még tucatnyi poli-, izo- és egyéb kezdetű oxidok) rákkeltő, impotenciát, idegrendszeri károsodást, fejlődési rendellenességet okozó vegyifegyverek. Különösen a gyermekekre, magzatokra veszélyesek ezek a mérgek, melyek a helytelen tüzeléskor jellemző mikropor (PM2,5) segítségével a szervezet legnyagyobb mélységeibe – egész a sejtek belsejébe jutnak. Kultúr ember ilyesmit tűzre nem tesz – erre figyelmeztetheti környezetét is. Kis olvasnivaló: https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/Ne_egesd_el_0.pdf
      3. kisskandallo.hu. Egyedi kivitelben rendelem az ajtókat, tehát konkrétan pont ez a kivitel nekem készül.

  • Avatar

    Kepes József

    2017. január 13. péntek - 08:22

    #114144

    20 évig használtam cserépkályhát, van némi tapasztalatom.

    Az az érzésem, a ma még tömegével üzemelő cserépkályhákat építő régi “mesterek” (tisztelet a kivételnek) jó része nem tudta pontosan mit is épít, milyen teljesítményű kályha, annak mi a levegő/huzat szükséglete, (‘négytéglás kémény’) ezért sok régi cserépkályhánál nincs meg a kellő mennyiségű égéslevegő a fa égéséhez. (Talán ma ezt próbálják orvosolni az ún. tömegkályhák szekunder levegő bevezetésével és különféle kísérleti égéstér kialakításaival.)

    Ehhez jön a felhasználók ismeret hiánya, akik nem tudják hogy gyújtsanak be, hogy miért ‘kátrányosodik’ a kémény (vizes fa, kevés égés levegő), hogyan használják a cserépkályhát. Sajnos ugyanez érvényes a sokféle hagyományos szilárd tüzelésű kazánokra is.

    Sok ilyen, vagy hosszabb, részletesebb videóra, ismertetőre lenne szükség.

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2017. január 13. péntek - 12:36

      #114155

      egy kályhaépítő szakember mellett félve szólal meg az egyszerű építész, de a szekunder tűztér általában arra szolgál, hogy a huzat által felkapott, de még nem teljesen elégett fa részeket ne engedje ki a kéménybe, hanem elégjenek azok is amennyire csak lehet. ezt általában egy centrifuga-szerű légkeveréssel érik el, ahol a nagyobb szemcseméretek a forgás miatt nem tudnak kijutni a tűztérből, így addig ott forognak, amíg nem égnek kisebb darabokra.
      Épp ezért Zoltán azon kijelentésével is lehetne vitatkozni, hogy a megfelelő tüzelőberendezés csak ár kérdése-e, mert ha közismert lenne a technológia, akkor kb azonos áron lehetne sokkal jobb kályhát építeni. Amúgy youtube-on van egy csomó főleg orosz nyelvű videó arról, hogy kell igazán jó kályhát építeni szinte házilag. Rakétakályha, tömegkazán meg ilyen keresőszavakkal.
      csak persze azok az emberek, akik fával tüzelnek, dolgoznak a betevőért, nem videót nézegetnek…

      • Avatar

        Nagy Zoltán

        2017. január 13. péntek - 18:54

        #114164

        Én a betevőért dolgozok, és annó azzal a céllal váltottam szakmát, hogy a kályhaépítést a legjobban csináljam.
        Először nekem is a tömegkályha tetszett meg, bekajáltam ezt a sok maszlagot. Dolgoztam is több tömegkályhással, kimentem az usába a legelismertebb “tömegkályhás” főguruktól tanulni.
        Aztán ahogy egyre jobban belemélyedtem, rájöttem, hogy két ellensége van a tömegkályhának, és itt most Miklóstól lopom a terminológiát: a mérés és a számítás.

      • Avatar

        Nagy Zoltán

        2017. január 13. péntek - 19:00

        #114165

        további infó: kalyha.hu olvasnivaló menüponton belül a tömegkályha cikk, a tűzteres cikk és az áramlástechnikai optimalizálásos cikk.

        Ezekből az is kiderül, hogy Ausztriában komoly fejlesztések vannak tűztér fejlestés terén (cserépkályhához). Az osztrák csk. sövetség egy akkreditált laborral rendelkező kutató-fejlesztő intézetet üzemeltet, ahol nem handabanda folyik, hanem szabványokon alapuló mérések. Ja, és az átaluk fejlesztett tűztér sima samott lapokból, kézimunkával építhető, nem kell többezer eurós előre gyártott tűzteret venni.
        Ettől persze ez még egy szakma, ahogy az építészet is, kedves Szilveszter! Annak ellenére, hogy sokan mindenféle internetes meg jutyubos önokosítás után saját maguk tervezik meg a házukat…

        • Avatar

          Tóth Szilveszter

          2017. január 14. szombat - 13:49

          #114176

          Zoltán! Elnézést, ha félreérthető voltam! Nem szerettem volna kétségbe vonni azt, hogy egy jó tüzelőberendezést – legyen az akármilyen féle-fajta – csak egy szakember képes igazán jól megépíteni. Méréssel igazolható, tervezhető módon meg pláne. Szóval igen, ez egy szakma!
          És az inteneten sok hülyeség is van, ki kell(ene tudni) válogatni. de igenis állítom, hogy amíg nem akarsz élesben kályhát építeni, addig szabadon lehet neten érdeklődni és összességében hasznos.

          • Avatar

            Nagy Zoltán

            2017. január 14. szombat - 17:00

            #114180

            Ember legyen a talpán, aki a képes kiszűrni a valódi információt a netről.
            Sajnos sokszor pont a félművelt, önjelölt feltalálók osztanak meg szakmainak tűnő – de valójában félrevezető információkat. Mindezt abszolút meggyőző módon.
            Csakis felművelt lehet egy olyan “szakember”, aki képes elhinni azt, hogy egy néhány napos “workshopon” gyakorlatban használható mennyiségű szakmai információt tud átadni laikusoknak ebből a szakmából.

SZAKMA
Kályhás Akadémia indul

Kedves építész-tervező, épületgépész-tervező, műszaki ellenőr és vezető, generálkivitelező Kollegák! Volt már rá példa, hogy ügyfeletek jelezte nektek, hogy tervezés / építés alatt álló házába majd cserépkályhát vagy kandallót is szeretne? Előfordult, hogy műszaki megvalósítási kérdések merültek fel bennetek, és jó lett volna valakihez fordulni velük? Bemutatjuk a Kályhásakadémiát, Magyarország eddigi legnaprakészebb és legátfogóbb cserépkályhás továbbképzését, […]

Kályhás Akadémia indul
2017. augusztus 14. hétfő
SZAKMA
Vita a hőszivattyúról

Egy tervkritikánál élénk vita alakult ki a hőszivattyúkról, amik ugyan fontos infókat tartalmazott, de nem tartozott a témához és azt félrevitte. Azért hogy  ne sikkadjon le, azért létrehoztam egy külön oldalt erre a célra. A hozzászólásokat úgy másoltam át (ezért található mindenütt az én fizimiskám) bocs az érintettektől.

Vita a hőszivattyúról
2017. január 7. szombat

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább