Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2019. január 15. kedd

Valaki nagyon hiányzik a magánlakásépítés résztvevői közül

A magánlakásépítés legfontosabb szereplőjének mind a mai napig az építész tervezőt tekintik, hiszen az építtető az ő kezébe teszi le azt a bizalmat, amivel úgy véli a folyamat végén olyan házat, lakást kap, amit eredetileg elképzelt. Általában ő az első, akivel találkozik, akivel szerződik, akinek feltárja családja tervezett életvitelét, az elképzelt környezetet.

Az építész – ha segítőkész és felkészült – számos ponton tudja jó irányba terelni az elképzelt tervezési programot, a nagyságrendeket, kiiktatni a látszólagos, trendinek gondolt vadhajtásokat, igyekszik lecsipkedni a vadhajtásokat. Tanácsot ad, lehetőségeket vázol fel, bemutatja a különféle változatok előnyeit, hátrányait.

Az építész (kollégája) költségvetést készít, sőt ha kell, be is árazza, az építtető örül és kalkulál. Van terve és van árazott költségvetési kiírása is. Már csak kivitelező kell, aki elvállalja. És itt kezdődnek a gondok.

Ha talál is manapság kivitelezőt, aki belátható időn belül vállalkozna is a kivitelezésre, a költségvetést a saját szája íze szerint szétcincálja, kivesz belőle anyagokat és beletesz újakat (pl. amiket ő szokott használni) és a korábbi kv. kiírás máris összehasonlíthatatlan lesz más ajánlatokkal. Eközben a kivitelező javaslatokat tehet, hogy mit kellene elhagyni, helyettesíteni. A legtöbbször az energetikával, hőszigeteléssel összefüggő szerkezetek és megoldások eshetnek ennek áldozatul.

  • minek ilyen vastag hőszigetelés?
  • minek hőhídmegszakítás a tartófalak alatt?
  • feltétlenül szükséges ISOkorbot használni, egyszerűbb lenne körbehőszigetelni a konzolt…
  • stb.

Az építtető pedig elbizonytalanodik. Első körben a tervezőhöz fordul, aki persze elmondhatja ismét, hogy mit miért tervezett ahogy, sőt meg is cáfolhatja mások állításait, de ez azért már nem igazán az ő feladata. Nyugodt szívvel mondhatja, hogy ő megtervezte, lerajzolta és ezáltal vállalja is érte a felelősséget, ha valaki ezt át akarja tervezni, azt tegye a saját felelősségére, amire persze meg nincs nagyon jelentkező. Számos esetben kritika éri a kiadott terveket, miszerint nem jók, nem elégségesek, nem szakszerűek, nem lehet kapni…stb. elkezdődik valamiféle “pingpongozás” kivitelező-építtető-tervező között, aminek csak az lesz a vége, hogy az építtető elbizonytalanodik, hogy kinek is higyjen. Sok esetben abban rendül meg a bizalma, akivel hónapokig együtt alakították a tervet és inkább hisz az új onnan jött embereknek.

Ahogy a tervezési fázisban nincs fontosabb és meghatározóbb, akinek a véleményét irányadónak tekintik – ő a tervező -, az a tapasztalat, hogy amint ajánlattételre majd pedig kivitelezésre kerül sor, a tervező szerepe háttérbe szorul és a kivitelező fontossága felerősödik, sokszor aránytalanul. Onnnatól kezdve, amit ő mond, az a biztos, a kipróbált, a tervező “bármit lerajzolhat, a papír mindent elbír” hozzáállás lesz sok esetben a meghatározó. Persze ez nem zárja ki, hogy mind az építtető, mind a kivitelező továbbra is fontos partnernek tekintse a tervezőt, akinek fontos dolgokban kikérik a váleményét, sőt esetleg alternativ megoldásokat is kérjenke tőle. Nem kizárt, de ez a ritkább.

Egy kivitelező a maga szakmai hozzáértésével és tapasztalatával szemben a legtöbbször az építéshez egyáltalán nem értő építtető nem igazán partner, nem tud szakmailag érvelni, nem ismeri az árakat…stb. így a kivitelező mehet a saját feje után, ha akar.

Ez pedig nem jó.

Ha a teljes építési folyamatot nézzük, akkor ne feledkezzünk el arról az egyszerű tényről, hogy az építtető a legfontosabb szereplő. Ő akar építeni, ő fizeti az egészet, a kockázatot is ő viseli.

Ehhez képest a folyamat különböző fázisaiban különféle szakemberekkel egyeztet és hoz döntéseket, fizet ki jelentős összegeket, miközben igazából halvány fogalma sincs arról, hogy pontosan miért is fizet és amiért fizetett, az valóban megállja-e ahelyét.

Úgy vélem, manapság ez talán az egyik legnagyobb gond a magánlakésépítésben, hiszen olyan embertől várunk felelős döntéseket, akinek olyasmikben kell döntenie, amihez alapvetően nem ért, ráadásul a vele kapcsolatba kerülő szakemberek egy része is ellenérdekelt. Amikor erről kamarai vezetőknek beszéltem, nem is igazán akarták érteni a dolgot. Mindenki, így a jogszabályalkotó is úgy tekint az építtetőre, mint akinek felelős, jogszerű döntéseket kell hoznia és el kell tudnia igazodni az ÉTDR, e-napló rejtelmeiben.

Én magam igyekszem minden építtetőmet rábeszélni arra, hogy akár jogszabályi kötelezettség, akár nem, feltétlenül fogadjon fel műszaki ellenőrt, hiszen az ő bevonásával a vitás kérdések jelentős része szakmai alapon dőlhet el. Egyértelművé válik, hogy ha pl. vita támad tervező és kivitelező között, akkor nem az építtetőnek kell döntenie, hanem a műszaki ellenőr bevonásával egyszerűen eldönthető, hogy a tervező rontott-e el valamit és akkor javítania kell a tervét, vagy esetleg a kivitelező nem értette, elkerülte a figyelmét egy adott megoldás.

A legszerencsésebb, már az ajánlattételi fázisban bevonni szakembert, hiszen az ajánlatok érdemi kiértékelése közel sem egyszerű, egy rátermett műszaki ellenőr igen sok pénzt tud megspórolni az építtetőnek.

Nem sorolom most fel, hogy melyek a műszaki ellenőr feladatai – ez egy külön poszt témája lesz – sokkal inkább arra próbálok utalni, hogy a szerepe sokkal fontosabb LEHETNE, mint amit a jogszabály számára előír.

Ahogy a közületi beruházásoknál természetes a beruházói szerepkör, aki összefogja és koordinálja a résztvevőket, úgy ez a szerep a magánlakásépítésben teljességgel hiányzik, pontosabban ezt az építtető kényszerűségből magára kell, hogy vállalja.

A műszaki ellenőr szerepe lehetne sokkal fontosabb és kiterjedtebb, mint ami jelenleg ismert, ehhez nyilván általánosan kötelezővé kellene tenni az alkalmazásukat. A kiterjedt szerepkör természetesen nagyobb felelősséget is jelentene és a tevékenysége kiterjedhetne egészen a tervező kiválasztásának a segítésében, a különféle előkészítő munkák (talajmechanika, geodézia…) szükségességének az eldöntésében.

A jelenlegi rendszer sajnos nem jó, hiszen pont az építtetőt nem védi semmi sem, miközben 20-60 milliót kockáztat döntéseivel és akkor az építés szereplőit mind korrektnek tekintjük és eltekintünk attól, hogy sajnálatosan a tervezők és kivitelezők között is találni olyanokat, akiknek csak az építtetők megkopasztása az egyedüli céljuk.

Hozzászólások (22): megnézem

  • Avatar

    lali

    2019. január 15. kedd - 18:02

    #119342

    Kamarai gyűlésen került elő a téma, hogy az egyszerű bejelentés során (a rengeteg rossz terv és per miatt) kellene kamarai tervellenőrzés. Egyre inkább támogatom az ötletet, mert a műszaki ellenőr már csak a kész tervek után, a kivitelezés fázisában érkezik be, ott meg esetenként késő a bánatkönny.
    Tegnap eszembe jutott, hogy lassan kellene nekem is egy blogot indítani “hajmeresztő építési események” témában.
    A következő történt:
    Felhívott egy Megrendelő, hogy segítsek, nagy bajban van. Csinált neki egy pesti tervező egy átalakítási tervet, amit kifizettek (kevesebbről adva számlát), de nem hajlandó aláírni, nem hajlandó feltölteni enaplóba. Miközben ők már nagyon előrehaladott állapotban vannak az építkezéssel. Leszedték a tetőt, új födémet raktak.
    (apa, kezdődik!)
    Átküldte az alaprajzot, a látványterveket egy régi fotót az eredeti házról és az építkezés jelenlegi állapotáról.
    ad 1. az alaprajzban OTÉK-nak nagyon nem megfelelő dolgok vannak (pl ebédlőből nyílik a wc)
    ad 2. 20cm hőszigetelésből 20 átnyúlik a szomszéd telekre (oldalhatár miatt)

    A terven nem szerepelt a tervező neve, nem akarta a Megrendelő teljesen kiteregetni a szennyest, de elmondása szerint kamara etikai bizottsághoz kíván fordulni. Viszont most kellene valaki, aki a tervet aláírja és feltölti a naplóba, mert a bank nem ad kölcsönt, mert ez már “jelentős” átalakításnak minősül, amihez kell a bejelentés, meg fél, hogy megbüntetik engedély nélküli építkezés miatt….
    Jobban megnézegetve a terveket mondtam neki, hogy amit eddig a házon csinált, az nem engedély és nem bejelentésköteles, tehát legálisan csinálja. Ha a bank szívózik, kérjen hatósági bizonyítványt.
    Viszont támogatom, hogy a “tervezést”, már ha tényleg van jogosultsága a tervezőnek, akkor igen is vigye etikai bizottság elé. Igenis szűrjük ki az ilyen embereket a közösségből, aki nem tájékoztatja elégséges mértékben a megrendelőt, a pénz felvétele után eltűnik, nem hajlandó további feladatokat elvégezni.
    Ott nyilván meg kell hallgatni a másik felet is…

    • Avatar

      Tóth Szilveszter

      2019. január 15. kedd - 22:44

      #119348

      Tény, hogy jó volna egy szakmai típusú ellenőrzése a terveknek, de spec én nem bízom annyira a kamarában, hogy ezt vággyam tőlük. Ahhoz rengeteget kéne változnia a megítélésemnek, ami persze lehet, hogy “túl szubjektív” és nincsen igazam, de nekem mégis az az érzésem, hogy az nekem nem jó, ha a kamara ellenőrzi a terveket.
      Másik. Kétféle ellenőrzése van a terveknek és ez szerintem két szereplő feladata volna: műszaki-építészeti(nem esztétikai)-szakmai – ezt egy msáik építésztől várnám, amolyan közjegyzői ellenjegyzés lehetne. A másik meg jogi – ezt meg az adott hatóságtól kell megkapni, aki majd azt ellenőrzi. Ez utóbbi az építési engedély, ami jogot adott az embernek felépíteni valamit, amíg ezt a jogszerzési lehetőséget el nem vették családi házaknál…

  • Avatar

    Kun Szabolcs

    2019. január 15. kedd - 20:49

    #119344

    Nem a kamarai tervellenőrzést kellene bevezeti, hanem a hatóság előzetes kontrollját kell visszahozni. Ha 15 napon belül a hatóság nem jelezz vissza, akkor nincs ellenvetése elv szerint.

    A kamarai tervellenőrzés rossz irány, mert nem hiszem, hogy rá lehet venni a kamarát arra, hogy 15 napon belül mondjon véleményt egy adott terv megfelelőségéről.

  • Avatar

    Tóth Szilveszter

    2019. január 15. kedd - 22:36

    #119347

    Elgondolkodtató, de arra jutottam, hogy én speciel a szakértelmet hiányolom, nem azt, aki ezt behajtja, ellenőrzi. Sokszor már a lapátolásnál elakad a hozzáértés – tisztelet a kivételnek – de több munkámnál azt látom, hogy a műszaki ellenőrnek fenn kéne tartania minimum egy szakmunkásképzőt, ha elemi szintű minőséget szeretne követelni. Ha akarna se tudna teljesíteni a kivitelező, mert nem ért hozzá.

  • Avatar

    Kelemen Zsolt

    2019. január 16. szerda - 10:16

    #119351

    Az építési engedélyezési formát kellene visszahozni, mint ezt többen is írjátok. A tervezői művezetés mint már Miklós is többször leírta, jelen formában nem igazán produktív.
    Talán az jelentene megoldást ha a (tervezői művezetés helyett) a műszaki ellenőrzés lenne kötelező melyet saját tervezésű ház esetén a tervező is elláthatna ME-É jogosultság nélkül is. A 6 alkalom helyett bekerülési értékhez /és vagy munkafolyamathoz kötve az alkalmak számát, ami lehetne ennél kevesebb de akár több is.
    A silány tervek részben azért születnek, mert az egyszerűsített bejelentési=kiviteli tervek (sicc!) időtöbbletét sok esetben a tervezők nem tudják érvényesíteni, így kvázi építési engedélyes terv áron készítenek egyszerűsített kiviteli tervet. Ez sok esetben a tervek átgondoltságának és műszaki részletezettségének a kárára történik…

  • Avatar

    Cseh Zoltán

    2019. január 16. szerda - 11:39

    #119352

    Már a tervezés előtt felfogadni egy megbízható szakembert?
    Ez a beruházó.. 🙂

  • Avatar

    Varga Péter

    2019. január 16. szerda - 22:44

    #119357

    —- vidéki tervtanács, anno. Rendkívül silány terv. Az ország legnagyobb valaha élt mesterének istállójából…. A mester remélem nem látta, csak aláírta… érdemi tervbírálat kezdete: …. Kossuth-díjas zsürror rápillant a szalaggal átkötött pólyás dossziéra és azonnal megállapítja: ja, a mester. Minden rendben van, elfogadva. Következő napirend? —– a kamarai tervbírálatról jutott eszembe…. talán rosszul emlékszem 🙂

  • Avatar

    lali

    2019. január 17. csütörtök - 07:22

    #119366

    Nagyon nagy baj, hogy még mindig alacsony áron vállalnak tervezők egyszerű bejelentéses terv készítést, aminek valóban silány eredménye lesz (bár láttam már nagyon drágán elkészült hész-nek és energetikának nem megfelelő tervet mostanság).
    A kamarai szabályzat egyértelműen leírja, mit jelent az etikátlanul alacsony ár egyszerű bejelentésnél, a tervminőség meg más szintén egyértelműen mérhető. Valahogy mégis elmaradtak kamara által kiadott etikai megrovások…

  • Avatar

    VASHEGYI ILONA

    2019. január 17. csütörtök - 10:36

    #119370

    SZIASZTOK A KAMARAI TERV ELLENÖRZÉST NEM TALÁLOM IGAZÁN JÓ UTNAK. Ő NEM EGY HATÓSÁG HIÁBA MOND BÁRMIT AZ MONDJON VÉLEMÉNYT AKI ÁT VESZI A FOLYAMAT VÉGÉN AZ ÉPÜLETET….. PONT.
    A KAMARA EGYET TEHETNE……………….. A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES ALAPADATOK RÓL NORMÁLIS TÁJÉKOZTATÁS LÉTREHOZÁSA
    PL. MINDENHOL INFORMATIKAI TÉRKÉP LENNE ( LÉSD XVI. KER STB ) EGYBE FÚZVE.NYELVE SZAB TÉRKÉP KÉSZ ARCULATI KÉZIKÖNYV STB ( VAN OLYAN KERÜLET AKI DIREKT TITKOLJA A SZAB TÉRKÉPÉT ÉS NEM TÖLTI FEL A HONLAPJÁRA (IV KER)
    ILLETVE MEGÉRDEMELNÉNK HOGY A KAMARA NAPRA KÉSZEN TÁJÉKOZTATNA AZ ÖRÖKÖS JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSRÓL. EZ SZUPER LENNE.
    NE ÚGY GONDOLKOZZUNK, HOGY MELYIK TAGOT KIT…HOGY LEHET MEGBÜNTETNI, ETIKAI BIZOTTSÁG ELÉ VINNI, MUNKÁJÁT NEM JAVASOLNI… ………..HANEM BIZTOSÍTSUK AZ ALAPFELTÉTELEKET.
    ÉN ENNEK JOBBAN ÖRÜLNÉK.

  • Avatar

    lali

    2019. január 18. péntek - 14:23

    #119373

    Félreérthető voltam…
    A kamarai tervellenőrzést én sem tartom jónak. Viszont a mai jogszabályi környezetben családi ház egyszerű bejelentés esetén – hatóság hiányában – hiánypótló.

  • Avatar

    Szabó István

    2019. január 18. péntek - 16:53

    #119374

    Én hatósági tisztviselőként dolgozom. Bár az előzetes norma kontrollt a jogszabály kizárta, “önszorgalomból” ha tehetem (időmtől függően) legtöbbször előzetesen megvizsgálom a készenlétbe helyezett dokumentációt, melynek eredményét a készenlétbe helyezett e-naplóba feltöltöm és postai úton az építtetővel és a tervezővel is ismertetek. A vizsgálat kiterjed mind a jogi, mind a tartalmi összetevőkre. Egyet viszont nem tehetek, és ez a terv színvonalának minősítése. Ez kifejezetten a szakmai kamarák feladata. A 155-ös Kormányrendelet ezért írja elő számunkra, hogy a bejelentés megtörténtéről tájékoztatnunk kell a kamarákat. Nem ismerem a kamarai oldalt, de ha biztosított lenne a készenlétbe helyezett e-napló hozzáférése, bármely bejelentési műszaki dokumentációról tájékozódhatnának a kamark is. Minden bejelentést természetesen nem tudhat vizsgálni a szakmai szervezet sem, ám szúrópróba szerűen kiszűrheti a gyenge munkákat, figyelmeztetve a tervezőt(ket) a szabályzatban foglaltak és elvárt műszaki színvonal megtartására.
    Az építésfelügyelet e célból végez közös ellenőrzést a szakmai kamarákkal, ám ezt már a kivitelezési folyamatban teszi, ami kései utólagos kontroll.
    Egy szakmai nap során, ahova meghívást kaptak a szakmagyakorló mérnökök is, Lázár János akkori miniszterelnökséget vezető miniszter a tervezők felelősségét hangsúlyozta.Már akkor baljós volt Magyarországon ennek életszerűsége.

  • Avatar

    Üzemmérnök

    2019. január 19. szombat - 22:12

    #119380

    A kamara egy érdekvédelmi szervezet, nem végezhet tervellenőri feladatot.
    A készenlétbe helyezéstől a munka megkezdéséig fenntartott 15 nap arra szolgál, hogy az érintett hatóságok elvégezzék a bejelentéshez csatolt dokumentumok hatáskörükbe tartozó szemszögből való átnézését, kontrollját.
    – Kötelességük 15 napon belül jelezni a bejelentőnek, ha a feltöltött dokumentum tartalma nem felel meg valamelyik jogszabálynak, előírásnak?
    – Ha nem jeleztek, akkor az építtetőről, valamint az építésben részt vevő minden résztvevőről feltételezhető, hogy jóhiszeműen jár el, tevékenysége szabályos, jogszerű, stb.?
    – Ha az építés közben ellenőrzést tart bármelyik hatóság és akkor “észleli” azokat a hiányosságokat, problémákat netalán szabálytalanságokat melyek a készenlétbe helyezés utáni 15 napban is fennálltak, akkor vajon a hatóság az Ákr.-ben megköveteltek szerint jár el?
    Véleményem szerint, ha az érintett hatóságok mindegyike kötelezve lenne arra, hogy a rendelkezésére álló 15 napban nyilatkozzon a feltöltött dokumentumokról – még ha csak annyit, hogy kifogása nincs – már előrébb lennénk, és sokkal kevesebb eljárás keserítené meg a laikus építtetőket. A tervek minősége soha nem fog függeni a kamarák közös szabályzatában előírtak betartásától, vagy attól, hogy fel van-e töltve minden kötelező munkarészekbe valamilyen dokumentum. Régen és most is egy családi ház terve attól függően volt jónak mondható, ha az építész nem a sallangokkal (pl. egy utcakép megrajzolásával) töltötte az idejét, hanem azzal, amit fontosnak érzett. Szívem szerint törölném a kötelező dokumentumok közül az utcaképet (hiszen senki sem nézi meg, nem értékeli), a kitűzési helyszínrajzot (mindent fontos adatot tartalmaz a helyszínrajz), a tartószerkezeti tervet (úgy is bevonja a statikust, ha nem érzi magát kompetensnek) és a gépészeti-elektromos rendszerleírást.

  • Avatar

    Varga Péter

    2019. január 20. vasárnap - 12:41

    #119386

    Érdekes diskurzus, de azt nyilván a hozzászólók nem tudják, – én sem tudtam, idemásolom a kamarai törvény e passzusát:
    A területi kamara
    3. § (1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:
    c)12 ellenőrzi, hogy tagjainak tevékenysége és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek,…..
    —- nyilván heves csuklásba kezd az elnökség, de ez azt jelenti, hogy a „jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek” megfelelőség ellenőrzése kötelessége a kamarának. 🙂 Nem küldenénk be egy pár tervet nekik ellenőrzésre? 🙂

  • Avatar

    Üzemmérnök

    2019. január 20. vasárnap - 17:44

    #119388

    Nagyon érdekes a kamarai törvény ezen passzusa, azonban az építész kamara szabályzatában ezt nem találom a feladatai között. Kimaradt? Vagy ez az etikai panaszok kivizsgálásakor történik meg a renitens kolléga esetében? Ha a tovább olvassuk az idézett passzust, akkor talán választ is kapunk a megoldásra?

  • Avatar

    Üzemmérnök

    2019. január 20. vasárnap - 18:18

    #119390

    Nagyon érdekes a kamarai törvény ezen passzusa, azonban az építész kamara szabályzatában ezt nem találom a feladatai között. Kimaradt? Vagy ez az etikai panaszok kivizsgálásakor történik meg a renitens kolléga esetében? Ha a tovább olvassuk az idézett passzust, akkor talán választ is kapunk a megoldásra?
    Szintén a kamarai honlapon található a kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei szabályzat. Mint tudjuk az egyszerű bejelentésnél előírt kiviteli terv nem azonos a 191-es szerinti kiviteli tervvel. Ezért jött létre a két kamara együttes szabályzata. Véleményem szerint utóbbiból nagyon hiányzik az előzőből kiolvasható rugalmas kezelhetőség, a tervezőre bízott döntés, hogy az előírásokat mindig az adott feladathoz illeszkedve alkalmazza, a tudatos felépítése a tervdokumentációnak. Szerintem eljött az ideje a 2017-ben kiadott együttes szabályzat felülvizsgálatának és a tapasztalatok alapján történő egyértelműsítésének.

  • Avatar

    Molnár Judit

    2019. január 22. kedd - 05:25

    #119395

    Amikor elindult ez az egész egyszerűsített bejelentés, akkor volt egy halvány ígéret valahol, hogy “Hatósági szolgáltatásként” 10e Ft illeték ellenében az építéshatóság leellenőrzi a tervet. Ez szép csendben eltűnt és azóta az építéshatóság hárít, hogy nem az ő feladatköre. Majd az építésfelügyelet… Aztán az is hárít, hogy a tervező felelőssége. Tervező információért megy építéshatósághoz és futja a köröket. Mert az adott jogszabály nem egyértelmű (pl. olyan meghatározásokat is használ, amihez nincs magyarázat) és senki, de senki nem ad választ, hogy mi a helyes. Még a műszaki ellenőr sem tud ilyenkor dönteni, nem is kötelessége. Van most a településképi konzultáció, de az sem átfogó. És sokszor szembesültem vele, hogy amit az egyik iroda előírt, azt a másik egy tollvonással lehúzta. A kamara táveléréssel ellenőrzi a tervet, de azt is csak felületesen teheti meg idő és kapacitás hiányában, sokszor nem ismerve mélyebben az előírásokat. Én tudom, hogy ellenőrzik, mert szoktak jelentkezni (nem mintha olyan hibás lenne a terv, csak a biztosítást kell az adott projektre aktualizálni). Ha nem szólnak, az nem jelenti, hogy nem nézték meg a tervet.
    Emberek dolgoznak itt is, ott is. Mindenki hibázhat és mindenki áthárítja a felelősséget az építészre. Mi meg mit tudunk tenni: mivel nem szeretnénk pályaelhagyók lenni, szépen beledugjuk a nyakunkat a hurokba, ami az évek során folyamatosan szorul…

  • Avatar

    No Puede

    2019. január 22. kedd - 10:10

    #119398

    Kamarai gyűlésen került elő a téma, hogy az egyszerű bejelentés során (a rengeteg rossz terv és per miatt) kellene kamarai tervellenőrzés. Egyre inkább támogatom az ötletet, mert a műszaki ellenőr már csak a kész tervek után, a kivitelezés fázisában érkezik be, ott meg esetenként késő a bánatkönny.
    Tegnap eszembe jutott, hogy lassan kellene nekem is egy blogot indítani “hajmeresztő építési események” témában.
    A következő történt:
    Felhívott egy Megrendelő, hogy segítsek, nagy bajban van. Csinált neki egy pesti tervező egy átalakítási tervet, amit kifizettek (kevesebbről adva számlát), de nem hajlandó aláírni, nem hajlandó feltölteni enaplóba. Miközben ők már nagyon előrehaladott állapotban vannak az építkezéssel. Leszedték a tetőt, új födémet raktak.
    (apa, kezdődik!)
    Átküldte az alaprajzot, a látványterveket egy régi fotót az eredeti házról és az építkezés jelenlegi állapotáról.
    ad 1. az alaprajzban OTÉK-nak nagyon nem megfelelő dolgok vannak (pl ebédlőből nyílik a wc)
    ad 2. 20cm hőszigetelésből 20 átnyúlik a szomszéd telekre (oldalhatár miatt)
    A terven nem szerepelt a tervező neve, nem akarta a Megrendelő teljesen kiteregetni a szennyest, de elmondása szerint kamara etikai bizottsághoz kíván fordulni. Viszont most kellene valaki, aki a tervet aláírja és feltölti a naplóba, mert a bank nem ad kölcsönt, mert ez már “jelentős” átalakításnak minősül, amihez kell a bejelentés, meg fél, hogy megbüntetik engedély nélküli építkezés miatt….
    Jobban megnézegetve a terveket mondtam neki, hogy amit eddig a házon csinált, az nem engedély és nem bejelentésköteles, tehát legálisan csinálja. Ha a bank szívózik, kérjen hatósági bizonyítványt.
    Viszont támogatom, hogy a “tervezést”, már ha tényleg van jogosultsága a tervezőnek, akkor igen is vigye etikai bizottság elé. Igenis szűrjük ki az ilyen embereket a közösségből, aki nem tájékoztatja elégséges mértékben a megrendelőt, a pénz felvétele után eltűnik, nem hajlandó további feladatokat elvégezni.
    Ott nyilván meg kell hallgatni a másik felet is…

  • Avatar

    Kovács Szabolcs

    2019. január 22. kedd - 19:12

    #119402

    Az egyszerű bejelentés a “Nemzeti mintaterv katalógusban” szereplő lakó épületekre lett kitalálva. A mintatervek minden jogi megfelelőséget hordoztak volna, mintatervek nem készültek de maradt az egyszerű bejelentés. Lehet ezt a dogot fejtegetni de soha nem lesz megoldás, vagyis jó megoldás mert a számításból hiányzik az a részlet ami meghatározná ennek a dolognak a miértjét, lényegét.

  • Avatar

    szakmabeli

    2019. február 3. vasárnap - 08:38

    #119471

    Egy dolgot mindenki elfelejt. Miért van ez a nagy hacacáré, hogy ennyi ember kell a kivitelezéshez? Azért mert a kivitelező nem ÉRT HOZZÁ. Olyan emberek vállalkoznak, akik nem értik a műszaki kommunikációs nyelvezetet. Ha mondasz neki valamit nem úgy érti ahogy kell és mást csinál meg. Egyszerű lenne a megoldás, hogy a kivitelezést csak az vállalhatna, aki legalább egy OKJ-s tanfolyamot elvégez érettségi után, már az építőipari cégek alapítását ettől kell függővé tenni. Ez nagyon sok problémát megelőz és kiszűri a kóklereket. Tisztítja a szakmát, növeli a bizalmat és nem kell annyi féle szakembert bevonni egy családi ház építéshez.

  • Avatar

    lali

    2019. február 4. hétfő - 15:02

    #119477

    Tisztelt szakmabeli!
    nem szép dolog így általánosítani, hogy a kivitelező nem ért hozzá. sajnos igaz, vannak olyan kivitelezők, akik nem értenek hozzá.

    ennyi erővel néhány szarul sikerüt terv után ki lehetne jelenteni, hogy a tervező nem ért a tervezéshez

  • Avatar

    Tóth Szilveszter

    2019. február 5. kedd - 12:20

    #119481

    Lali! Gond van a tervezők hozzáértésével is, gond van a kivitelezők hozzáértésével is. Ezeket a kijelentéseket úgy kell érteni, hogy “átlagosan”. Vannak jó példák, vannak jól sikerült házak is szerencsére.
    De amúgy a kettő összefügg: jó tervezők nélkül nincsenek jó kivitelezők és bizony jó kivitelezők nélkül mi tervezők hogy tanullhatnánk olyasmit, amit csak jó kivitelezőktől lehet elsajátítani? Plusz a tervek legfontosabb ellenőrzése a szakszerű kivitelezés. Ha az elmarad, akkor azt hihetjük,hogy tökéletes tervet adtunk, pedig csak összegányolták és ezért nem kérdeztek… Erősen közös érdek, hogy mindkét fél szintet lépjen minőségben.
    Szakmabelinek sajnos igaza van: akkor van értelme ellenőrzésnek, ha van mit behajtani, csak az akarat hiányzik, nem a szakértelem.

  • Avatar

    CGIFurniture

    2019. május 13. hétfő - 06:26

    #119792

    Thanks for helpful article!

.
Búcsú

Kedves weboldal látogatók! Fájó szívvel tudatjuk, hogy a weblap tulajdonosa és szerkesztője, Koós Miklós hosszú betegség után elhunyt. Miklós hosszú éveken keresztül nagy elhivatottsággal szerkesztette a honlapot, válaszolt a blog-ban feltett kérdésekre és üzemeltette a legtöbb látogató által keresett tervkritika panelt. Sok építtető kérte a tanácsát. Gazdag életművet és nagy űrt hagyott maga után. Amennyiben […]

Búcsú
2019. március 5. kedd
JÓTANÁCS
Horrortörténetek építészekről | 2. más tervezi és más írja alá a terveket

A tervező azt közli az építtetővel, hogy nem tudja vállalni a tervezői művezetést, azt javasolja, hogy a művezetést a kolléganője csinálja meg, az aki mellesleg a terveket is aláírta. Hogy ki???? Kérdezem tőle. Mint kiderült, aki a terveket készítette, annak nincs jogosultsága, a jogosultsággal rendelkező kolléganőjével írattatta alá a tervet. Mondanom sem kell, nem készült […]

Horrortörténetek építészekről | 2. más tervezi és más írja alá a terveket
2018. január 8. hétfő

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább